Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-30-12-01 / 281. szám

HÍRLAP, 1991. november 30—december 1., szombat-vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5. Nyitott kapuk a GMSZ-ben Az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola december 2. és 5. között megnyitja kapuit az ér­deklődők előtt. E napokon az ér­deklődő nyolcadik osztályos diá­kokat váiják. Reggel kilenc órá­tól bemutatják számukra az itteni lehetőségeket. Mint hírül adtuk, ez az intézmény is részesül a Vi­lágbank támogatásában. Az AIDS-világnapon December 1-nét az AIDS vi­lágnapjává nyilvánították. E na­pokban a világhírű énekes, Fred­die Mercury halála adott szomo­rú aktualitást a témának. Eger­ben az AIDS-világnap alkalmá­ból december 4-én az Ifjúsági Házban tartanak előadást. Fritz Zsuzsanna, az AIDS Alapítvány önkéntese beszél a középiskolák első osztályos diákjainak és min­den érdeklődőnek erről a kényes és fontos témáról. Ugyancsak az Ifjúsági Házban nyűik az AIDS- szel kapcsolatos kiállítás, amely december 8-ig lesz látogatható. Az önkormányzat és az oktatás Elkészült Eger megyei jogú város oktatási koncepciója. A tervezetet Társy József, a polgár- mesteri hivatal művelődési és sportirodájának vezetője készí­tette munkatársai segítségével. A mintegy 15 oldalas dokumen­tum az intézményekről, a peda­gógusok alkalmazásának feltéte­leiről és a fejlesztési irányokról is részletesen tájékoztatást ad. A közgyűlés decemberben tárgyal­ja. A Dózsa tér beépítéséről Az önkormányzat urbaniszti­kai bizottságának állásfoglalása szerint az egri (a vár bejáratánál lévő) Dózsa tér beépítésének tervpályázata alapján Floór Kál­mán építész kapott megbízást a további tervezésre. Humorparnasszus Dr. Ungvári Tamás, az Egri Színműhely tagja erdélyi irodal­mi összeállítást készített. A mű­sort december 4-én, szerdán 7 órakor a Megyei Művelődési Központ 102-es termében mu­tatja be. Vendégjátékon a Gárdonyi Géza Színház November 27-én két alkalom­mal is fellépett az egri Gárdonyi Géza Színház társulata Buda­pesten, a Várszínházban. Sütő András: Kalandozások Ihajcsu- hajdiában című, gyerekeknek és felnőtteknek szóló mesejátékát adták elő bábfeldolgozásban. December 3-án, este 7 órakor a Gödöllői Országos Stúdió meghívásának eleget téve Alter­natív Színházi Találkozón Samu­el Beckett Godot-ra várva című színművét mutatják be. Az elő­adásra a Gödöllői Művelődési Központban kerül sor. Karácsonyi zenés áhítat Az egri református templom­ban (Deák Ferenc u. 56.) decem­ber 13-án este 6 órakor Karácso­nyi zenés áhítat címmel orgona­hangversenyt rendeznek. A mű­sorban Mátyus Gabriella játszik orgonán, közreműködik az Ag- ria vegyes kórus, Ocskay György vezényletével. A koncert ingye­nes, a műsorban elhangzik még Pál apostol: Szeretet himnusza című műve, Patkós Attila elő­adásában. Iskolatörténeti kiállítás Az egri angolkisasszonyok története Az intézmény életének fontos eseménye volt kápolnájának tíjra- szentelése, amelyet dr. Seregély István egri érsek végzett. Ezzel egy időben nyílt meg a múltat bemutató tárlat (Fotó: Szántó György) Egy egri fiatalember segítségre vár A fiatalabb nemzedékek ke­veset tudnak arról, hogy az angolkisasszonyok egri leány- gimnáziuma tulajdonképpen nem új, hanem régi, patinás in­tézménye a városnak. A mai Kossuth Lajos utca 8. sz. alatt már 1852 óta működött ez a nagy múltú női szerzetesrend. 1852. november 1-jén volt az ünnepélyes „honfoglalásuk” e történelmi városban, és már másnap megnyitották az elemi iskolájukat. Később tanítókép­ző, felsőbb leányiskola, polgári leányiskola, leánygimnázium és felső kereskedelmi iskola is léte­sült a vezetésük alatt a mai Kos­suth Lajos utca és Klapka György utca közötti épület­tömbben. 1944-ben már 1138- an tanultak — egyetlen tanévben — az egri angolkisasszonyoknál, ebből 334-en a nyolc évfolyamos gimnáziumban. Eger város művelt női társa­dalmának nagy része 1948-ig e falak között tanult és nevelke­dett. A felsorolt iskolákat az 1948. évi államosítás szinte egyik napról a másikra vette ki a jo eredménnyel tanító és nevelő angolkisasszonyok kezéből, eze­ket az érdemes pedagógusokat — akiknek élethivatása volt a le­ányok tanítása és nevelése — év­tizedekre elszakítva hivatásuk gyakorlásától. Épületeiket az utóbb alakult állami iskolák kap­ták meg. 1990-ben azután — negyvenkét évi kényszerszünet után — az angolkisasszonyok visszakapták régi iskolájuknak egy kis udvari szárnyát, s itt még 1990 szeptemberében újraindul­hatott a nyolc évfolyamos gim­náziumuk első osztálya. Ma már — egy évvel később — két osztá­lyuk működik: az első osztály 38, a második 40 tanulóval. E 11-12 éves kislányok büszkék újra­éledt, fejlődő iskolájukra. (A tantestületnek csak a fele apáca, a másik fele világi tanár.) Nos, ennek az intézetnek a gazdag múltját mutatja be az a ki­állítás, amely november 17-én, a visszakapott kápolna újraszente- lésének napján nyűt meg az iskola egyik földszinti helyiségében. A kedves és tanulságos kiállítás anyagának időrendben első része a rendalapító Ward Máriának ál­lít emléket, aki angol társnőivel a XVII. század első felében Fran­ciaországban és másutt az angol- kisasszonyok első iskoláit állítot­ta fel. Céljuk az volt, hogy a kisle­ányokból — és nem csupán az előkelő szülők leányaiból — mű­velt nőket, jó keresztényeket és leendő jó családanyákat nevelje­nek. Az angolkisasszonyoknak erre az önként vállalt nemes tevé­kenységére ma is, és a mi hazánk­ban s a mi városunkban is igen nagy szükség van. A kiállításon régi fényképek, tablók és Eger városi képeslapok tárják elénk az angolkisasszo­nyok egri iskoláinak, leánygim­náziumának és internátusának történetét a múlt század közepé­től 1948-ig, amikor ezeket a vi­rágzó intézményeket az állam ki­sajátította, az apáca tanárnők it­teni további munkájára nem tart­va igényt. Meghatottan szemlél­tem két régi, a nagy szellemi pusztítás négy évtizedét szeren­csésen átvészelt osztálytablót: az egyiken az itt utoljára, 1948-ban érettségizett gimnazista lányok, a másikon az ugyancsak itt ne­velkedett és 1948-ban végzett ta­nítóképzős lányok osztálya lát­ható az akkori tanári kar tagjai­val. Nagy Stefánia nővér volt az akkor érettségizettek osztályfő­nöke, aki negyvenkét évi szám­űzetés után tavaly boldogan tért vissza ide, egykori szeretett isko­lájába. Az 1940-es évek fiatal ta­nárnői közül most újra ebben az iskolában tevékenykedik Juhász Mária nővér is, aki ma az angol- kisasszonyok egri intézetének főnöknője és a leánygimnázium igazgatója. Érdemes mindazoknak meg­tekinteniük ezt a kiállítást, akiket érdekel Eger város iskoláinak múltja, jelene és jövője. Munka­napokon 8-12 és délután 3-6 óra között várják a látogatókat. (A volt házasságkötő terem mögötti udvari szárnyban. Ha a kapu zár­va van, csengetni kell!) Dr. Pásztor Emil Lapunk is többször adott már helyet az olyan kéréseknek, amelyekben elkeseredett szülők gyermekeik gyógyítása érdeké­ben a nyilvánossághoz, a jóaka- ratú, segítőkész emberekhez for­dultak. Tapasztalataink szerint az önzetlenség nem is maradt el, aki csak tudott — üzemek, intéz­mények, magánszemélyek —, felajánlott adományokat. Nehéz helyzetben vannak most Lap- csák László szülei is. Huszonegy éves, mozgássérült, súlyos ge­rincbetegségben szenvedő gyer­mekük állapotán nagymérték­ben lehetne javítani, ha a német- országi műtéthez meglenne az 55 ezer márka. Ezt előteremteni nem kis dolog, önerőből a család képtelen lenne. Az egri fiatalem­ber operációjára a következő év tavaszán vagy nyarán kerülne sor, ha addigra összejönne a már említett pénz. Aki tud, segítsen, küldje el adományát az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Heves Megyei Igazgatóságának csekk­számlájára: MNB 359-98000/ 725-011639-6. Pilinszkyről, Maráiról és az iskoladrámákról A Megyei Művelődési Központ irodalmi sorozata decemberben két alkalommal várja a hallgatóságot. „Ők is XX. századi magyar írók, költők” a címe a rendezvénynek. December 13-án dr. Kuklay Antal körömi plébános, irodalomtörténész A metaforáktól a meta- formákig címmel Pilinszky János költészetéről beszél majd. Ez az előadás folytatása a november tizenötödikéinek. Stílusosan karácsony táján lesz szó a misztériumjátékokról és az iskoladrámákról. Dr. Kilián István egyetemi tanár (Budapestről) már évtizedek óta foglalkozik e téma kutatásával, s az újabb eredmé­nyekről is beszámol majd. Dr. Rónay László egyetemi tanár, az Új ember főszerkesztője, monográfiát írt Márai Sándor íróról. A magyar irodalom e nagysága 1989-ben halt meg Amerikában. Az életmű igazi megismerésével még „adósok vagyunk” neki, ezért január 17-én és 24-én, két alka­lommal beszél róla Rónay professzor. Osztrák licenc alapján gyártják A Ronson a hazai piacon Tovább bővült az osztrák cigaretta- gyártó cég, az Aust­ria Tabak Werke li­cence alapján Ma­gyarországon gyár­tott és forgalmazott termékek köre. Az Egri Dohánygyár­ban, ahol immár másfél évtizede ké­szítik a Milde Sortét, a Memphis Internati- onalt és a Memphis Lighst, nemrég meg­kezdték a Ronson gyártását is. Ez a ci­garettamárkák fel­sőbb kategóriájába tartozik, miután kel­lemes aromájú, köze­pesen erős, illatosí­tott és kemény dobo­zokba csomagolt ter­mék. Mint Várhelyi Jó­zsef műszaki-terme­lési igazgatóhelyet­testől megtudtuk, úgynevezett Blend tí­pusú cigarettáról van szó, amely azt jelenti, hogy különböző do­hányfajták keverékét tartalmazza. Novem­ber elején jelent meg a hazai piacon a Ron­son, és eddig több mint tízmilliót készí­tettek belőle. Az em­lített cigaretta gyár­tásához szükséges valamennyi alap- és segédanyagot Auszt­riából kapják az egri­ek, a megyeszékhe­lyen a gyártást és a csomagolást végzik. A kiváló minőségű új termék választékbő­vítést jelent, és igény szerint termelését a gyár tovább növelhe­ti, mivel műszakilag felkészült erre. Vécsi, kömlői, hevesi díjazottak Az idén is volt cigány kulturális fesztivál Az idei cigány kulturális fesz­tivál a negyedik volt, amelyet a Megyei Művelődési Központ rendezett. Az októberben ki­adott felhívásra a megye számos településéről jelentkeztek szólis­ták, csoportok, gyerekek és fel­nőttek. Az MMK dísztermében csaknem 150 versenyző lépett színpadra, különböző művészeti kategóriákban. Volt itt hagyo­mányőrző együttes, cigánydal- énekes, táncdalénekes, vers­mondó, rockegyüttes, néptánc­együttes, színjátszó csoport és sok-sok diszkótáncos. A bemutatott produkciókat szakmai zsűri értékelte: Mészá­ros György, a városi önkormánya zat művelődési bizottságának el­nöke, Balogh András, az egri Gárdonyi Géza Színház színmű­vésze, Kovács József, a Gárdonyi Géza Színház zenésze és Gál At­tila néptáncos. A színjátszó kategóriában a Gyermekváros Csibészke Szín­pada Weöres Sándor: Ilók és Mi­hók című mesejátékát adta elő, nagy sikerrel. Ezt a csoportot ér­demes figyelemmel kísérni, és fellépési lehetőséget teremteni számukra. Ki kell emelni Hajdú- né Ónodi Évát, a színpad vezető­jét és rendezőjét, aki évek óta fá­radhatatlanul végzi ezt a mun­kát. Még a Gyermekvárosnál maradva, igen kedves látvány volt az alsó tagozatos kisgyerme­kek tánca, amelyet Simon Gyula tanított be. A felső tagozatos lá­nyok üvegestánca Balogh Ágnes munkáját dicséri. Sajnos, ebben A találkozó pillanatai az évben kevés vers- és próza­mondó jelentkezett a fesztiválra. Közülük Deme Nikolett 4. osz­tályos kisdiák volt a legjobb, aki Mészáros György „Miért hazu­dik a cigány?” című fordítását adta elő. Diszkótáncosokban sem volt hiány. A verpeléti Várn­ái Zsuzsa műsora igazi színpadi produkció volt. A bemutatott tánchoz és egyéniségéhez illő volt a jelmeze, teljes volt az össz­hang, s így nem maradt el a meg­érdemelt siker. Sajnos, néhány csoport felkészületlenül érke­zett. Ez főképp a csoportvezető hibája! Úgy gondolták, talán ide „fésületlen” produkcióval is ki lehet állni... A verpeléti Lakatos Jánosné Bangó Margit dalait énekelte ki­tűnően. Átéléssel, tisztán, szé­pen, olyan igazi „hangosan”. A közönségtől méltán kapott nagy tapsot. A korábbi évekhez képest jó­val több hagyományőrző csoport nevezett. Örvendetes, hogy sor­ra alakulnak ezek az együttesek, törekedve a régi elfeledett, vagy még nagyközönség számára fel nem fedezett zenei művek, ci­gány népdalok népszerűsítésére, átörökítésére. Ezek közül első­ként a kömlői Térné Savóra együttest emeljük ki, amely már külföldön is elismert és hírnevet szerzett, s a Kaly Jag utódaként jegyezhetjük. Róluk csak felső­fokban lehet beszélni: megjele­nésükben, előadásukban, szín­padi mozgásukban már profi szinten állnak. A hagyományőr­ző együttesek közül jelesre vizs­gázott még a hevesi, melynek ve­zetője Horváth Ernő, valamint a Vécsi Általános Iskola csoport­ja, vezetője dr. Kovács József. A két felnémeti együttesre—a Kály Sáve-re és a Fekete Csilla­gokra — azt mondhatnánk, egyik jobb volt, mint a másik. A Puso- mai Tibor vezette Kály Sávé együttes fergeteges sikert aratott a zsúfolásig megtelt nézőtéren. A két kis táncos: Pusomai Zsolt és Bari Tünde kiváló teljesít­ményt nyújtott. Említésre méltó még a bélapátfalvi Fekete Szívek Kulturális Egyesület és a verpe­léti Szél együttes műsora, vala­mint a hatvani Tente Sávé ha­gyományőrző csoport. Figyel­met érdemelt Nagy Csaba 4. osz­tályos tanuló hegedűszólója. Bi­zonyára találkozunk még hege­dűjátékával máshol is. (Fotó: Perl Márton) A Scord rockegyüttes minden évben részt vett a fesztiválon. Műsoruk a tőlük megszokottól most halványabb volt. A régi fel­állásban jobb teljesítményt nyúj­tottak. A késő délutánba nyúló versengés díjait a következők ér­demelték ki: a megyei jogú város önkormányzatának díját a Vécsi Általános Iskola és a hevesi Kály Romáié csoport kapta, míg a Me­f yei Művelődési Központ díját a ömlői Térné Savóra vehette át. Balatoni Tibor, a Heves Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, fafaragó, erre az alkalomra ké­szített alkotását a Gyermekváros kollektívájának ajánlotta fel, művészeti munkájuk elismerésé­ül. Néhány kiemelkedő produk­ciót tárgyjutalommal díjazott a zsűri. VáradiAnna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents