Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-30-12-01 / 281. szám

LÁBADOZÓ BETEGHEZ HASONLÍT AZ ORSZÁG — EGY ÓRA LEZSÁK SÁNDORRAL (4. oldal) J HEVESE1 EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, tfj 1991. NOVEMBER 30—DECEMBER 1., SZOMBAT-VASÁRNAP HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 281. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony. Telefon: 39/41-248. Engedményes vásár! Romhányi csempék, padlóburkoló lapok 30-50 % engedménnyel kaphatók telepünkön, amíg a készlet tart! S / Antall József a Hexagonale jövőjéről A Hexagonale regionális együttműködési szervezet valószínűleg ismét pentagonaléra (öttagúra) csökken azon a rendkívüli külügymi­niszteri ülésen, amelyet szombaton tartanak Velencében. Az Olaszor­szágot, Ausztriát, Magyarországot, Csehszlovákiát, Jugoszláviát és Lengyelországot tömörítő szervezetben július óta Jugoszláviának kellene betöltenie az elnökséget, gondoskodva az ülések megtartásá­ról. Az ország széthullása és a polgárháború miatt azonban ennek nem tud eleget tenni. Antall József miniszterelnök néhány napja Rómában kijelentet­te: „politikailag és morálisan is tarthatatlan, hogy a hatoldalú együtt­működésben soros elnöki tisztet betöltő Jugoszláviában polgárhábo­rú dúl, megbénítva a szervezet működését”. A tarthatatlanná váló helyzetben az olasz diplomácia vállalkozott kezdeményezésre: rend­kívüli külügyminiszteri ülést hívott össze szombatra a jugoszláviai helyzettel kapcsolatos politikai állásfoglalás kialakítása céljával, de jól értesült források szerint felmerül az ülésen az elnökség kérdése is. A miniszterelnök jelöltje: Bőd Péter Ákos A miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bankról szóló, új, de­cember 1-jén hatályba lépő 1991. évi LX. törvény rendelke­zései alapján a Magyar Nemzeti Bank új elnökének Bőd Péter Ákos közgazdászt, a jelenlegi ipari és kereskedelmi minisztert, alelnökeinek pedig a jegybank jelenlegi elnökhelyetteseit, dr. Bódy Lászlót, Czirják Sándort, dr. Hárshegyi Frigyest és dr. Ta­rafás Imrét kívánja javasolni— tájékoztatta az MTI-t a Minisz­terelnöki Sajtóiroda. Vezérkari főnökünk az USA-ban Deák János altábornagy, a magyar honvédség vezérkari fő­nöke küldöttség élén tíznapos hi­vatalos látogatásra érkezett az Egyesült Államokba. A vezér­kari főnököt és kíséretét Gordon Sullivan tábornok, a szárazföldi haderő vezérkari főnöke hívta meg. A magyar katonai vezetők csütörtökön, tanulmányú tjük el­ső napján a texasi Fort Bliss lég­védelmi kiképzőközpontjában, majd egy páncélos felderítő ez­rednél tettek látogatást. Ezt kö­vetően további kiképzőközpon­tokat, s a West Point-i katonai akadémiát keresik fel. Tisztségmegvonás Király Károly szenátori tiszt­ségének megvonásáról, valamint parlamenti jogvesztéséről készül jelentés a román törvényhozás­ban. A szenátus alelnöke azért veszti el a felsőházban betöltött tisztségét és szenátori mandátu­mát, mert távol maradt az alkot­mány parlamenti megszavazásá­ról, és voksát levélben sem jut­tatta el a testülethez. A belső házszabály értelmében— amit kevéssel a szavazás előtt fogad­tak el— ezzel kizárta önmagát a román törvényhozás szervéből. Ezerötszáz aláírás Hazánkban eddig 1500-an ír­ták alá a Demokratikus Charta 91-et, amelyet Konrád György, a Nemzetközi PEN Klub elnöke alkotott négy barátjával együtt „az új boszorkányüldözés meg­előzésére, a magyarországi és más, egykoron szocialista or­szágbeli zsenge demokráciákat fenyegető károk elhárítására”. A számot az író közölte a Süd­deutsche Zeitung pénteki szá­mában ismertetett, vele folyta­tott beszélgetésben. Konrád sze­rint „ebben az országban (Ma­gyarországon) sok ember ismét fél”, a Demokratikus Chartát pedig önvédelmi lépésnek lehet tekinteni, ami annál is inkább szükségesnek tűnik, mert „egész Kelet-Európábán tekintélyural­mi törekvések nyernek teret”. Az író úgy véli, hogy Magyaror­szág egy sor előnyt mutat fel a szomszédos országokkal szem­ben, mivel „itt nem vernek és nem is lőnek”. Mindez azonban csak viszonylagos előny, „bár­mely nyugati demokráciával ösz- szehasonlítva nem büszkélked­hetünk”. Kigyulladt személygépkocsik Az utóbbi 24 órában két he­lyen gyulladt ki személygépko­csi. így a Komárom-Esztergom megyei Bajót külterületén egy Ford Scorpio típusú autó égett le, a 33-as számú főúton pedig Poroszló térségében elektromos zárlat miatt egy Alfa Romeo tí­pusú személygépkocsi vált a tűz martalékává. A két eset során személyi sérülés nem történt. Valamennyi sebet nem lehet begyógyítani Ködös, borongós ez az egri ősz. Csak nagy ritkán tisztul fel az ég, mintha az időjárás is olyan bizonyta­lan, nyugtalan volna, mint mi magunk. Hiába, minden változás feszültségekkel, ellentmondásokkal jár, amelyekről lapunk igyekszik híven beszámolni, segítséget nyújtva olvasóinak. Mai lapszámunkban is sok aktuális kérdéssel foglalkozunk, Eger mindennapjairól külön oldalon, az ötödiken adunk össze­Az utóbbi időszak egyik legvitatottabb és legtöbb indulatot keltő törvénye született meg. Az a jogszabály, amelyet november 4-i ülé­sén fogadott el az Országgyűlés, sokak szemében kevésnek tűnik, mások pedig ellenzik ezt a megoldást. Az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett, és politikai okokból nem üldö­zött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről döntöttek a hon­atyák. Á köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak adta át kont­rollálásra, így még nem lépett hatályba. Tegnap az MDF megyei vá­lasztmánya rendezett sajtótájékoztatót e törvénnyel kapcsolatban, amelyre három megyei országgyűlési képviselő jött el: Pongrácz Jó­zsef, Kelemen József és Elek István. Mint az MDF megyei elnöke, dr. Andrássy Tamás hangsúlyoz­ta: pártjuk országos és megyei választmánya állást foglalt arról, hogy az elmúlt negyven év törté­néseit valahogy le kell zárni. A közelmúltban megszavazott tör­vénnyel kapcsolatban sok kétely felmerült. A tagság véleménye az, hogy az elmúlt negyven esz­tendővel csak és kizárólag a jog szerint, a jogállamiság keretein belül lehet számot vetni. Megyénk képviselői— mint a kiosztott tájékoztató mutatja— a következőképpen szavaztak: Elek István (MDF) tartózkodott, Horváth László (SZDSZ) nem­mel, Kelemen József (MDF) igennel, Komenczy Bertalan (SZDSZ) igennel, dr. Lukács Ta­más (KDNP) hiányzott, Pokorny Endre (MDF) igennel, Pongrácz József (MDF) igennel és Szarvas Béla (MDF) tartózkodott. Rég­óta beteg dr. Baranyai Miklós (MDF), így nem vehetett részt a szavazáson. Tegnap elsőként Elek István beszelt arról, hogy nagy vita ala­kult ki a törvényről. Mint ezzel kapcsolatban leszögezte: nincs okunk arra, hogy féltsük ettől a jogállamot, ahogyan arra sincs, hogy valamiféle diadalérzetünk legyen. Úgy fogalmazott, hogy ez az MDF programjából követ­kező lehetséges országgyűlési megoldás volt. Idézte sajat vá­lasztási szórólapját is, amelyben megfogalmazta a becsületes el­számoltatás igényét. Ezt meg kell oldani, egyszerre eleget téve az igazságérzetnek és megőrizve a politikai stabilitást. Valameny- nyi sebet nem lehet begyógyítani, de ez a törvény is az egészséges kompromisszum példája. Elek István nézete az, hogy ezt a tör­vényt a jogállamiság keretei kö­zött hozták, bár az Alkotmány­bíróság még visszaadhatja, s ak­kor gondolkodni kell a változta­táson. (Folytatás a 3. oldalon) Petre Roman vádjai A Romániában erősödő naci­onalizmus két fő oknak tudható be Petre Roman volt miniszterel­nök szerint, és ezek közül az első szerinte az, hogy az erdélyi ro­mánok „veszélyeztetve érzik magukat a magyar kormány— és miniszterelnök— politikai tettei és nyilatkozatai által”. A brüsz- szeli Le Soir pénteki számában megjelent interjújában a román Nemzeti Megmentési Front el­nöke a nacionalizmus másik okaként a nemzeti kommuniz­mus feltámadását jelölte meg. Holttest a Dunában A Dunából csütörtökön délelőtt kiemelték egy 70 éves ismeretlen nő holttestét a XIII. kerület Jászai Mari téri hajóállomásnál. A vizs­gálatok szerint az idős asz- szony a megtalálás előtt 3-5 órával korábban fulladt a folyóba. Bűncselekmény­re utaló körülmény nem merült fel. Az ország első digitális térképe Füzesabonyról készült A földhivatalok a kárpótlás szolgálatában állítást. Maradt a lelkiismeretes tizenhét Döntött a megyei közgyűlés, amíg tudott... Úgy járt tegnap a Heves Me­gyei Közgyűlés, mint a Búcsú­szimfóniát játszó zenekar, amelynek a tagjai előadás köz­ben egymás után tették le a hang­szert, s távoztak csendesen, míg­nem az utolsó elfűjta a gyertyát... Ugyanis, mire eljött a délután — s „kipipáltatotr a napirendek alig több mint fele —, a reggel je- lenlévő41 képviselőből mtndösz- sze tizenheten maradtak. Mond­hatni, a lelkiismeretesebbje... Igaz — ez is hozzátartozik a ta­nácskozási krónikához —, amíg teljes volt a létszám, addig ké­mény vitákat folytattak. Mind­járt az elején arról, hogy milyen­nek ítélhető a megye környezet- védelme — különös tekintettel a gyöngyösoroszi HAF, a recski ércbánya, valamint a Parádi Üveggyár működésére. A tájé­koztatót Gavallér István, az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi Felügyelőség igazga­tója tárta a közgyűlés tagjai elé. Ezután Juhász Béla (Abasár) el­mondta: megdöbbentő, hogy a HAF-ügyet csupán Gyöngyös- oroszira próbálják „kicsinyíte­ni”, holott már az egész Mátra beteg. Bencze László (Tárnámé­ra) országos segítséget kért a nö­vényvédő szerek göngyölegének megsemmisítéséhez. Arról is szólt: érthető, hogy kidobják a selejt akkumulátorokat, mert ugyan ki viszi el kilónként 40 fil­lérért a gyűjtőhelyre... Géczi Ist­ván (Zaránk) felvetette, hogy a Tárná vizével már öntözni sem lehet, annyira szennyezi a bánya­víz. Érre mondta Kádár János a angyöshalász), hogy a szak­ereknek szívesen mutat olyan helyet, ahol „érdemes” vízmintát venniük, de meg is ijednek majd tőle... Végezetül krizsány Gyulánéj Atkárjés Ki- sari Zoltán (Ostoros) arról szólt, hogy immár dönteniük kell HAF-ügyben, s abban: vagy hagyjuk még jobban „ elszennye- seani” a megyét, vagy az idegen- forgalmat választjuk... Sándor András, a környezetvédők me­gyei szövetségének elnöke el­mondta: elkészítik szűkebb ha­zánk „veszélytérképét”, majd az ellentmondásos helyzet jellem­zésére idézte Keresztes K. Sán­dor minisztert a HAF-engedély- ről: „Ha ma kellene kiadni, ak­kor ő nem adná ki...” Az ügyben egyébként olyan közgyűlési állásfoglalás szüle­tett, hogy támogatják a HAF-el­leni küzdelemben az Önkor­mányzatok Mátrai Szövetségét, a környezetvédőket, a szőlő- és bortermelőket, valamint az érin­tett — s tiltakozó — helyi önkor­mányzatokat. Ugyancsak nagy vitát váltott ki — a költségvetési tervezet tár­gyalása előtt — a pedagógiai és művelődési szolgáltató intézmé­nyek sorsa. Abban „aránylag” gyorsan megegyeztek, hogy me­gyei „fennhatóság” alatt marad a pedagógiai intézet — igazgatói posztjára pályázatot írtak ki —, valamint a megyei könyvtár. A Megyei Művelődési Központ át­adása körül azonban élénk vita támadt, még olyan vélemény is akadt, hogy: „Egerben kell-e lennie minden megyei intéz­ménynek?” (Folytatás a 2. oldalon) Immár ötödik éve hagyomány- nyá vált, hogy ilyenkor, az év vé­géhez közeledve, munkaérte­kezletet tartanak a Heves Megyei Földhivatal dolgozói. Erre ke­rült sor tegnap délután Egerben, amelyen a területi hivatalok munkatársai, sőt a nyugdíjasok is részt vettek. Kalmár Imre hiva­talvezető tartott értékelést a me­gyei, illetve a körzeti hivatalok idei feladatainak várható teljesí­téséről, az elvégzett munkáról. Hangoztatta, hogy az 1967. évi IV. törvény alapján szűkebb hazánkban 38 ezer földmegvál­tási határozatot adtak ki annak idején, amelyet figyelembe vet­tek. Ezen túlmenően— felméré­sük szerint— 15-20 ezer vállal­kozó és lakóházzal rendelkező szenvedett kárt. Ez mintegy 55- 60 ezer kárpótlási igényt jelent megyénkben. A földhivatalok erre is számítottak. Bejelentette, hogy eddig mintegy 40 ezer ügy­fél élt írásos, illetve személyes bejelentéssel. A Heves Megyei Kárrendezési Hivatalhoz 20 ezer beadvány érkezett. Ebből 60 ezer a földre vonatkozó, ezer a vállalkozási és csaknem kétezer a házingatlanra vonatkozó kére­lem. A kárrendezési hivatallal rendszeres munkakapcsolatban vannak, amely kiteljed a kárbe­jelentések elbírálásának munka- folyamataira is. Kalmár Imre a továbbiakban arról is szólt, hogy felkészültek az 1938-1949 közötti időszak kárpótlására is. Sőt számítanak a rövidesen az Országgyűlés elé kerülő átmeneti törvényre, a szö­vetkezeti törvényre, s az ezekből adódó feladatokra. December 16-a után— amikor a kárpótlási igények beadási határideje lete­lik— a földhivatalok kollektívái tovább is folytatják a munkát, és közreműködnek majd folyama­tosan a földkimérésnél, a birtok­baadásnál, az osztályhatárok ki­alakításánál. Köszönetét mon­dott a földhivatal valamennyi dolgozójának helytállásukért; eddigi munkájukért, miután a jogszabályok alapján teljesítet­ték idei feladataikat. (Folytatás a 2. oldalon) Politikai kulisszatitkok Hazakerültek a ritkaságok A Magyar Távirati Iroda olyan becses dokumentumgyűjtemény birtokába került, amely eddig ismeretlen tényeket tár fel nemcsak a magyar hírügynökség, hanem a század eleji egész magyar közélet tör­ténetéről. A dokumentumok dr. Radó Sámuel külföldi hagyatékából kerültek elő. Dr. Radó 1898-tól 1918-ig az MTI első tulajdonos-fő­szerkesztője volt, s ő fejlesztette nemzetközi jelentőségűvé az intéz­ményt. A dokumentumokat unokája, a Belgiumban élő Héderváry Klára asszony adta át Oltványi Ottónak, az MTI vezérigazgatójának. Az MTI-nek ajándékozott dokumentumok dr. Radó Sámuel sok publicisztikai cikkét, a kor vezető politikusaival folytatott levelezését tartalmazzák, valamint 1904-től 1915-ig vezetett politikai naplóját, amelyből az első világháború előtti magyar és nemzetközi politika számos kulisszatitkára derül fény. A levéltári gyűjtemény többi, 1915 utáni anyagát a Tanácsköztársaság idején elkobozták Magyarorszá­gon. Megyénk MDF-es képviselőinek sajtótájékoztatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents