Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-02-03 / 257. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. november 2—3., szombat—vasárnap Noteszlapok a nagyvilágról Bush és Gorbacsov „fekete táskáinak" titkai Most újból megnyugtatták Moszkvából a világot. Ezúttal Jurij Rizskov professzor, Gorba­csov néhány napja megalapított 9 tagú elnöki konzultációs taná­csának nagy tekintélyű, radikális reformerként ismert tagja. A Welt am Sonntagnak adott nyi­latkozatában erősítette meg, hogy a szovjet nukleáris fegyve­rek biztos kezekben vannak, s a puccskísérlet idején sem volt a világ egyetlen pillanatra sem olyan helyzetben, hogy aggódnia kellett volna. „Az lehetséges, hogy valamelyik szovjet tagköz­társaságban illetéktelen erők va­lamifajta atomeszközökhöz jut­nak, de egyszerűen nem tudnak vele mit kezdeni, mert nem érte­nek hozzá. A szó műszaki értel­mében megfelelő intézkedések érvényesek, és minden ellenőr­zés alatt áll.” Vagyis az atomfegyverek fel- használásának technikáját csak a szovjet elnök tudja működtetni, s — amint azt az amerikai hírszer­zés és katonai vezetés azóta el­lenőrizte és igazolta — Gorba­csov az augusztusi puccskísérlet egyetlen pillanatára sem vesztet­te el hatalmát a technika felett. Pontosabban: Gorbacsovhoz hűséges tisztek hatástalanították a puccsisták kezébe került kód­rendszert. S a politikai döntés kulcsa — amely nélkül katonai döntést technikailag lehetetlen hozni atomügyben — azóta újból a szovjet államfő kizárólagos ha­talmában van, bárhol is legyenek e nukleáris fegyverek, Oroszor­szágban, Kazahsztánban vagy Ukrajnában. Mert „titkos táska” csak egyetlen egy van a Szovjet­unióban. Ma is mindössze két „titkos táskáról” tudunk: az egyik a Szovjetunió mindenkori első embere, a másik az Egyesült Ál­lamok elnöke számára teszi lehe­tővé, hogy bármikor és bárhol kiadja az általános atomtáma­dásra vonatkozó parancsot. A szovjetről mostanában — érthe­tően sok szó esik. Ami az amerikai táskát illeti, a Newsweek kedvesen „Arma- geddon-szatyornak” nevezi a fe­kete, neszesszer-szerű alkalma­tosságot, és elmondja, mi van benne. Voltaképpen néhány fü­zet, kódolt jelekkel teleírva. Az egyik, állítólag harminc oldalas irka a Szovjetunió ellen indítan­dó nukleáris csapássorozat teljes „menüjét” tartalmazza, a többi pedig hasonló „nyalánkságo­kat”. A készletet egy különleges mágneslap teszi teljessé. A Pen­tagon komputerei csak ennek felhasználásával „hiszik el”, hogy valóban a legfőbb hadúr, vagyis az elnök adta ki a nem akármilyen parancsot. George Bush nemrég Los An­gelesben teniszezett, utána paj­zán ötlete támadt. Utasította so­főrjét, „próbálja lerázni a táskás fickókat”. Az elnöki Lincoln Continental meglódult, a Secret Service, az elnöki testőrség pedig — kocsijában az elmaradhatat­lan „táskával” — tizenöt hosszú percen át üldözte a Sunset Bou- levardon az Egyesült Államok elnökét, aki teljes negyedóráig akkor sem robbanthatott volna ki atomháborút, ha akar. Ugyancsak tizenöt percig tart az a tájékoztatás, amit minden új elnök megkap a táska használati módjáról. Edward Beach nyu­galmazott tengerészkapitány, Eisenhower táskafelelőse szerint a Tábornok „egy precíz katona érdeklődését tanúsította az el­igazítás alatt”, John Kennedy vi­szont „fenemód unta az egészet, és majdnem elaludt, tekintet nél­kül az éppen kirobbant kubai ra­kétaválságra”. „Kennedy — mondta akkor biztonsági ta­nácsadója, McGeorge Bundy — egyszerűen nem az a típus volt, aki tudni akarta, hogyan kell megsemmisíteni a fél világot.” Bill Gulley, a Fehér Ház kato­nai irodájának illetékes — már­mint táska-ügyben illetékes — vezetője volt Johnson elnöksége idején. „Nagy balhé volt, amikor kiderült, hogy megváltozott kó­dokat hat teljes hónapig nem tápláltak be a táskába.” Jimmy Cartert Brent Scowcroft, Bush jelenlegi biztonsági főtanácsadó­ja világosította fel,- és ez élete egyik leggroteszkebb élménye. „Amikor az elnök kinyitotta a táskát, egy üres sörösdoboz és egy óvszer került a kezébe. Meg­hűlt bennem a vér. Elődöm be­vallotta, hogy ő akarta megtré­fálni az ájtatosságáról ismert új elnököt, aki szerencsére megbo- csájtásban is jó kereszténynek bi­zonyult.” Alighanem ez volt a titkos tás­kájának legártatlanabb titka. Ferenczi Europress Eger régi utcáinak, hóstyáinak, templomainak, temetőinek és műemlékeinek hangulatvilága írőmk és költőink vallomásos hevűletű emlékezéseink tükrében A vallomás és az emlékezés hitelességét azok az önéletrajzi, gyermek- és ifjúkori megélt han­gulatok, élmények biztosítják, amelyek szinte kéznyújtásnyira közelebb hozták és felnagyítot­ták a század eleji Eger minden­napi életének önéletrajzi ízekkel is feldúsított eseményeit, törté­néseit. Remenyik Zsigmond, (Sarjadó fű, Por és hamu), Gyár­fás Endre (Nyugtalan egriek), Mikszáth Kálmán (Különös há­zasság), Bródy Sándor (A háló­zó leány) megidézett munkái mellett Vitkovics, Gárdonyi\isz- szaemlékezéseit is hitelesítő Kál- noky László merész képzetkap­csolásokra késztető versei idézik fel számunkra azokat a köznapi egri képeket, amelyek a látvány szintjéről a látomásos képsoro­zatokká tágulnak. Remenyik szinte programsze­rűen vállalja, hogy bemutassa gyermek- és ifjúkori életének ke­retet adó várost: „Mutassam be Egert, egyenetlen utcácskáival, dombra épült hóstyáival, zárdái­val, rendházaival, iskoláival, és kaszárnyáival, tornyaival; a vár­ral, ahonnan végig belátni az egész tündéri vidékei’ (Sarjadó fű). Hogyan festi meg egy-egy régi utca képét? Arról ezek a szövegrészietek tanúskodnak: „Ma az ember végigmegy a Fő utcán (régi nevei: Hosszú utca, Szent Miklós utca, Nagy út, Püs­pök út), mely a Líceumnál kez­dődik, s az utca vége felé a felné­meti vámhoz közeledve, bátran hihetné, hogy kifelé halad a vi­lágból' (Sarjadó fű). „Végig a Káptalan utcán, egymás mellett, mint szórt magon hízott verebek, a széles utcán úgy húzódott végig a Kanonoksor, tiszta és kedves barokk palotácskáival. Magas dombon, mintegy kiemelkedve a város fölé áll a Nagytemplom, gömbölyű kupoláival és hatal­mas oszlopaival” (Sarjadó fű). „Pincék közt halad az út, a Kis­asszony temető télé. Afféle falu­sinak tűnő temető ez, csak na­gyobb kiterjedésű. Magasan fek­szik, észak felé nyílott kilátással a hegyekre; Egy hosszú utca az egész temető” (Sarjadó fű). Régi utcanév Egerben a Ki­rály utca. Ma már kevesen isme­rik. Remenyik, az Író valóban szembenéz az egri ifjúkori életé­nek emlékeivel akkor, amikor a Király utcára emlékezik, hiszen itt állott anyai nagyanyjának a háza, amelynek falába épített fülkében állott Nepomuki Szent János szobra: „Kifordulva a Ró­zsa utcából, s befordulva a Hat­vani temető sarkán álló rozoga láncos kút mellett a Király utcá­ba. A Király utcai házból rohan­tunk le a jégpálya irányában, át a Büdös közön. Miként a neve is elárulja, különleges ocsmánysá­gokban bővelkedett, s a hölgyek előtt még az is illetlenség számba ment, ha valaki kimondotta az utcácska nevét” (Sarjadó fű). Eger települési jellegzetessé­gei az emlékezések tükrében a tárgyi valósághoz kapcsolódó in­formációkat a felettük viliódzó érzelmi ív teszi hitelessé és han­gulatossá: „A Szent János hós- tyán úgy sorakoztak a házak, mint hajdan az éheztetéssel ost­romló császári katonák” (Nyug­talan egriek). — „Egert nézegél- tem. A Kálvária végén mi egye­nesen állnak a házak, s végre mint szakadnak le úgy, hogy csak a tornyok látszanak, s ismét mint emelkednek a Csurgó városrész felé” (Vitkovics: A költő regé­nye). — „A belvárost elhagyva a Csurgó fertály keskeny utcáiban kaptattak. Túl a minaretten, túl a váron, a Bükkből lecsurgó tava­szi vizek nevet adtak egy sűrűn lakott negyednek, a Csurgónak (Nyugtalan egriek). — Szétmen­tek a keresők a szélrózsa minden irányában. Kikutatták a bokros Várhegyet, a Hajdúhegy erdős oldalát, az Eger folyó füzeseit” (Mikszáth: Különös házasság.) — „Egerben az utcát, amelyben laktunk Rózsa utcának hívták, a város vége volt ez, és virágba fúlt, gömbös akác lombjába te­metkezett.(Bxóáy: A bálozó le­ány). — „A Cifrasánc, a legszebb sánc az egész világon” (Gárdo­nyi: Egri Híradó 1899.). Látjuk és újra átéljük az író képszerű visszaemlékező sorait, ahányszor csak a minaret csodá- lói vagyunk: „A Minaret ágasko­dott még magasabbra. Virágnak is nézhette az ember, óriási szár­nak, melyről a történelem letép­te a szirmokat, a müezzin kiáltá­sait.” (Gyárfás Ede: Nyugtalan egriek). Eger szülöttének, Kál- noky Lászlónak köznapi egri ké­peit csiszolt költői szavakban fel­táró versrészletek hangulatvilá­ga rabul ejti az olvasót: „Ilyenkor járok én a var/bástyáira, s nézek nyugat felé, mint kővé meredt/ imák, templomok, minaret/ nyújtják az égre tomyaikat/A nagytemplom órája kong,/ Hangja gyorsan hal el, a híg leve­gőben” (Völgykoporsó). „Újra és újra látom.../ az egrifőutcát../ a nyüzsgő esti korzót/ itt kölnivíz illata csap meg/ amott bor-vagy szivarszag/ és hat vagy hét temp­lomtoronyból/ hangzik föl egy­szerre az estharangszó/ Az elso­dortak/. A vallomásos hevűletű költői emlékezések sorát lezárva, ta­nulságul elmondhatjuk, hogy az állandóság és a változás Eger ut­caneveit is jellemző jelenség. A gyakran ismétlődő utcanevek változtatása révén és a személy­neves elnevezések megszaporo­dásával a valóságot jól tükröző régi, történeti nevek elfelejtőd­nek, s ezzel városunk történeté­nek ismerete is kárát vallja. Dr. Bakos József Kertész leszek A biokert Egy növényvédős szemlélte­tőszekrény rendezése közben kis üvegfiolára lettem figyelmes. Benne az egyik legismertebb, nagy kárt okozó kártevő, a bur­gonyabogár gipszből készült modellje. Rajta felírás: ha meg­találod, jelentsd a tanácsnál! A szemléltető az 50-es évekből származik. Ma már múzeumi da­rab. Nem elsősorban a kora mi­att. Az ötvenes években elegen­dő volt a tanács által elrendelt akció, amikor a falu apraja- nagyja kivonult összegyűjteni és megsemmisíteni az addig ha­zánkban ismeretlen burgo- nya(kolorádó)bogarat és az amerikai fehér szövőlepkét. A szakoktatási intézmények­ben az egyik legkönnyebb tan­tárgy a növényvédelem volt, hi­szen a mészkénen, rézgálicon kí­vül alig kellett más szert ismerni. A fent nevezett kártevőkre for­galomba hozott Matador, a DDT mindent megoldani látszott. Alig telt el 30 esztendő, a termé­szet biológiai egyensúlya annyira megbomlott, hogy úgy látszik, vegyszer nélkül semmit sem tu­dunk termeszteni. A magas termésátlagokra való törekvés, a vegyi anyagok, mű­trágyák egyre fokozódó haszná­latát eredményezte. Az állatokat növekedést serkentő tápokkal, „pumpálják”, hogy minél előbb megnőjenek, minél előbb pénz legyen belőlük. A modem állat­tartás nem termel istállótrágyát, nincs mit visszajuttatni a talajba. A talajélet pusztul, a talaj termő­képessége csökken. A kártevők hozzászoknak a kemikáliákhoz, mindig erősebbeket kell készíte­ni. A környezetbejuttatott kemi­káliák szennyezik a vizet — las­san ihatatlanná válik. A vegyszerek többsége ártal­mas az emberi életre. Annak ide­jén a DDT-t úgy hirdették, hogy kanállal is lehet enni, mégsem lesz semmi bajunk belőle. Ké­sőbb kiderült, hogy felhalmozó­dik az élő szervezetben. Még a fókák szervezetében is találtak belőle, pedig ott nem permetez­tek vele soha. Valószínű a ten­gervízen keresztül fertőződtek. Az emberek egyre jobban vá­gyódnak a tiszta, vegyszermen­tes természet és táplálék után. A vegyszermentesen előállított élelmiszereket a tőkés országok piacain egyre nagyobb mérték­ben keresik. A megbízható mi­nősített biotermékekért jelentő­sen többet hajlandók fizetni. Magyarország adottságainál fogva képes lenne ilyen élelmi­szer előállítására. Különösen most, amikor a nagyüzemek mellett (akik éppen nagyságuk, monokultúrás termelésük miatt alkalmatlanok erre) egyre szapo­rodnak a családi, bérelt, kisgaz­daságok. Akár nyersen, akár feldolgo­zott formában jelentős mennyi­ségű bioterméket tudnánk szállí­tani a nyugati országokba. Ma még többnyire csak „hobbyker- tészek” folytatnak biokertészke­dést. Szakmai berkekben is két­kedéssel fogadják sikerét. Ne­hézséget okoz az is, hogy az erre vállalkozók meglehetősen el­szórtan helyezkednek el az or­szágban, az előállított termék fajtája, minősége változó, nem képez olyan mennyiséget és egyenletes utánpótlást, ami a ke­reskedelmet lehetővé tenné. A bioművelést nagyon sokan csak a permetezőszer és műtrá­gya mellőzésére egyszerűsítik. Nehéz is pontosan megfogal­mazni mit jelent. A magam ré­széről én így mondanám: ker­tészkedés a természet mintájára. Véleményem szerint nagy jövője van, de minden biokertésznek ki kell dolgoznia a saját módszerét. A kertész leszek sorozat követ­kező cikkeiben a biokertészke­déshez szeretnék kedvet csinál­ni, és ehhez néhány szakmai út­mutatót adni. V. Pénzes Judit Keresztrejtvény £11esett párbeszéd — Megmondtam neki: még az esküvőnk előtt figyelmeztet­ni akarom arra, hogy én néha teljesen ok nélkül ideges va­gyok. — És ő erre mit válaszolt? — Megnyugtatott... Folytatását lásd a vízsz. 1. és függ. 16. sz. sorokban. Vízszintes: 1. Az idézet első ré­sze (zárt betők: D, E, G, S) 14. Arra a helyre pottyanna 15. Vas­úti megálló épülete 16. Város Ju­goszláviában 17. Római ötven­egy 19. Délelőtti előadás 20. Szeressétek ... Emíliát (Színda­rab címe) 21. Egyházi szertartás 23. Ébred 24. Haza 25. Leckét biflázó 27. Magad 28. Abortusz Bizottság, röv. 29. Hölgy — né­metül 30. Erre a helyre 32. Sze­gény — németül 33. Becézett Fe­renc 34. El tud jutni a megadott címre 36. Alapvető 38.Görög betű 39. Becézett Emília 40. Ma­sírozott 42. Délutáni időpontig 43. Jó a szeme 44. Világos angol sör 45. Nem kell több 46. Zelk Zoltán monogramja 47. Az eins­teinium vegyjele 49. Ételhordó edény 51. A magasba 53. Tele­pülés Komárom megyében 55. N ői név 5 6. Elbánt, mint.... a ge- reblyével (mondás) 57. Jugo­szláv város 60. Ajándékozik 61. Az arzén is ez 62. Azbesztből és cementből készült anyag 64. Va­lahol megrekedő Függőleges: 1. Hidrogén és oxigén 2. Arra a helyre hajít 3. Afrikai állam 4. Év — angolul 5. Miskolci Sport Club 6. Az egyik szovjet repülőgéptípus 7. Apró- hirdetésekben a hirdető nevét helyettesítő szó vagy mondat 8. Házrész! 9. Alpesi legelő 10. Forma 11. Ülőbútor 12. Férfinév 13. Lángolni kezd! 16. A hölgy szavainak folytatása (zárt betűk: N, S, K, Ü) 18. Nemzetközi szab­vány 21. Az egyik szülő becézése 22. Piperemárka 25. Női név 26. Magasztos hangú költemény 27. Balkán-félszigeti őslakó 29. Vi­lágbajnok kajakozó (József) 31. Táplálás 32. Kismértékben 33. A magasban 34. Azon a helyen 35. Amely időpontig 37. Ásóval a mélybe hatol 38. Mici néni két ... (filmcím) 41. A személyét megelőző helyre 42. Átkarol 45. Táplálék 46. A zeneiskola régies neve 48. Homlok — németül 50. Női név 51. Késsel megmunkál 52. Nigéria fővárosa 53. Férfi­név 54. Az ennivalót fogyaszta­ná 56. Háborúmentes állapot 58. Győri Sportegylet 59. Ford. női név 61. Őrilt — angolul 63. Ta­nárképző, röv. 65. Kínai hossz­mérték Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents