Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-27 / 278. szám
1991. november 27., szerda _______ P ÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE ____ Ö nvédelmi csoport Területünk más településeihez hasonlóan Bodonyban is sokat romlott a közbiztonság az elmúlt évekhez képest, nemrég például egy idős asszonyt támadt meg életveszélyesen valaki: a tettes még azóta sem került kézre. Nem meglepő hát, hogy a bodo- nyi önkormányzat is tervbe vette, létrehoznak egy önvédelmi csoportot, amely a rendőrséggel együtt vigyáz majd a polgárok vagyonára, testi épségére. Kovács G. Imre polgármester a minap egy felhívást tett közzé: jelentkezzenek azok, akik vállalják, hogy tagjai lesznek az említett önvédelmi csoportnak. Amint megtudtuk, már voltak jelentkezők. Egerszalókon döntöttek Ha minden jól megy, tizenkét Eger környéki község együttesen kezdi majd meg a vezetékes gázhálózat kiépítését. Az egyik érintett helyen, Egerszalókon már döntött is az önkormányzat: beadják a pályázatot a beruházáshoz szükséges hitel elnyerésére, s ha ezt megkapják, akkor kikérik majd a lakosság véleményét a tervről. A gázprogramban részt vevő más községek önkormányzatainak — a megegyezés szerint — a hónap végéig kell állást foglalniuk ugyanerről a kérdésről. Támogatás az időseknek Örömmel hallottuk a hírt, hogy kedves, emberi gesztust tett legutóbbi ülésén Nagyvisnyóön- kormányzata. A képviselők megszavazták, hogy a községben élő minden hetven éven felüli lakost hétszáz forint egyszeri támogatásban részesítenek, így próbálván segíteni az idősek, a nyugdíjasok megélhetési gondjain. Csatornázás Párádon Párádon, a Felszabadulás utcában nemrég építőközösségi társulás alakult a csatornázásra. Családonként, pontosabban ingatlanonként 39 ezer forintba kerül a beruházás. A munkálatok már megkezdődtek, a befejezésük jövő év március 31^fé~vár- ható. Bíróság előtt a siroki erdész és a szajlai tsz ügye Lapunkban több alkalommal is beszámoltunk már a szajlai központú Búzakalász Termelő- szövetkezet és a tsz-tag siroki erdész, Baranyi János közötti vitáról. Olvasóink is bizonyára emlékeznek rá, az erdész többek között azzal vádolta a fenti tsz vezetését, hogy állami támogatást vettek fel egy olyan, Recsk mellett húzódó erdei feltáró út építésére, amelyen aztán semmiféle munkát nem végeztek. Szó volt arról is, hogy a tsz szennyiszaple- rakót kíván létesíteni Sírok határában, ezt — áhította Baranyi — a vezetők mindenáron szeretnék megvalósítani, s ha sikerül, akkor oda hozatnák le Budapestösz- szes kommunális hulladékát. Ez az elképzelés ugyan meghiúsult: a siroki önkormányzat elvetette a lerakóhely tervét, ám ez pillanatnyilag aligha vigasztalja az erdészt, akit a Hírlapban tett — a határozat szerint „félrevezető, idő előtti és valótlan” — állításai miatt a Búzakalász Tsz vezetősége kizárás fegyelmi büntetéssel sújtott. Baranyi János a kizáró határozattal szemben bírósághoz fordult: a megyei Munkaügyi Bíróság a jövő hét elején, december harmadikán tárgyalja az ügyet. Külön érdekessége a dolognak, hogy a tárgyalásra idézést kapott a cikkek írója, a Hírlap munkatársa is, így természetesen „első kézből” adhatunk majcl hírt az ott történtekről. (rénes) Decemberi programok Mit kínál a pétervásárai művelődési ház? Pétervásárán, a városi művelődési házban decemberben is számos program, rendezvény közül választhatnak majd az érdeklődők. Jövő hét csütörtökön, december 5-én például Mikulásnapi műsor lesz az óvodások számára, aztán néhány nap múlva, december 9-én megnyílik a műszaki vásár, ahol háztartási gépeket, elektronikai berendezéseket lehet vásárolni egészen december 14-ig. December 22-én és 27-én „karácsonyi ajándékkosár” várja a péterkei gyerekeket, olyan rendezvényekkel, amelyek szórakozást nyújthatnak mindenkinek, az óvodásoktól a középiskolásokig. Csak egyet említünk: az általános iskolás diákoknak színielőadással kedveskednek. Karácsony után természetesen az óévbúcsúztató is sorra kerül, Szilveszter ’91 elnevezéssel — és persze december 31-én. Az előbbiek mellett két kurzusnak, egy társastánc- és egy gépjármű- vezetői tanfolyamnak is otthont ad a városi művelődési ház. Borongás november s, modern esernyő (Rénes György karikatúrája) GÖRDÜLÉKENY ÖSSZJÁTÉK Franchise rendszerű országos biliárdrendszer kiépítéséhez keresünk partnereket. — megyei exkluzív biliárdszalon üzemeltetéséhez tőkeerős vállalkozót, aki a megyében megalakuló biliárdszalonok és -klubok felügyeletét is ellátná, illetve szervezésében résztvenne. — biliárdszalon és -klub üzemeltetőket, akik üzleti gyakorlattal, tőkével vagy helyiséggel rendelkeznek. SPORT, JÁ TÉK, ÜZLET \ - FORDÁN BILIÁRD SYSTEM \ Fordán Kft. Pécs, Bem út 22. 7621 Tel.: 72/36-217, 72/36-457, 72/27-144/258 Fax.: 72/36-217 Tisztelt pénzügyi és számviteli vezetők! Ha Önök még nem ismerkedtek meg az új számviteli törvénnyel, jelentkezzenek az általunk szervezetett 5 napos egri tanfolyamra. A tanfolyam díja: 12.000 Ft/fő. A hallgatók a tanfolyam elvégzéséről igazolást kapnak. 1 napos (6 órás) tanfolyam kisvállalkozók részére. Részvételi díj: 1500 Ft/fő. Jelentkezni: 1991. november 29-ig lehet a Bükk Holding Szolgáltató és Vagyonkezelő Részvénytársaságnál 3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9. E. épület 2. emelet 201. szoba Telefon: 36/10-987. Kellő számú jelentkező esetén a tanfolyamot december első felében indítjuk. Játékos vetélkedő, jazz-balett Mikulásest Bélapátfalván A bélapátfalvai művelődési házban az idén is megrendezik a körzeti Mikulás-estet. December 7-én délután öt órakor játékos vetélkedővel kezdődik a program. Ez előreláthatólag este fél 8-ig tart majd, amikor is elkezdődik a szorosan vett esti műsor, amelyben fellép a Megyei Művelődési Központ jazz-balett csoportja, s szerepelnek olyan ismert művészek is, mint Boncz Géza és Lehr Ferenc. Ezt követően a táncos lábú fiatalokat hajnali öt óráig diszkó váija, a lemezlovas Balogh Tivadar lesz. A rendezők várják az Eger és vonzáskörzetéhez tartozó ifjúsági klubokat, kulturális és szabadidős egyesületeket. A vetélkedőn való részvételi szándékot levélben vagy az 54-377/290-es telefonon lehet bejelenteni legkésőbb december 1-jéig. Mária-szobor Pusztai Ágoston egri szobrászművész készítette azt a Mária- szobrot, amelyet nemrégiben köztéren helyeztek el Egerszalókon. Az ember nagyságú — mintegy 160-170 kilogramm súlyú — bronzszobor szimbolikus értelmű is: Mária, kezében a jogarral, a kis Jézus az országalmával a magyar államiság jelképei is. A Magyarok Nagyasz- szonya-szoboT egy évig készült, talapzata terméskő, amelyet a demjé- ni kőbányából hoztak. Felállításakor sokat segédkeztek a helybeliek: a hívek akaratából, a hívek örömére állították fel. Újság Pétervásárán Újra „dobol” a Kisbíró tfíiAbfojő PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRNYÉKE LAPJA II. évfolyam 1. szám Egy évig nem jelent meg a Kisbíró című helyi kiadvány Pétervásárán. Most azonban önkormányzati támogatással újraindult az újság. A második évfolyam első számában megszólalnak a helyi önkormányzati képviselők, tudósítanak a Szent Márton-napi ünnepségekről s a legfrissebb sporthírekről. A szerkesztők így köszöntik az olvasót: „Tavaly októberben azt ígértük, hogy gazdagabb formában, de a tartalmat illetően változatlan igényességgel jelentkezünk újból. ígéretünkből az első szemmel láthatóan teljesült, a másikhoz viszont szükség van némi segítségre a lap szerkesztőinek. E kiadványt ne úgy forgasd hát, mint régi kalendáriumot — amelyben meg van írva minden —, hanem az új idők szellemének polgáraként vedd olykor kezedbe a tollat, és új a Kisbírónak, hogy minden úri huncutság időben kiderülhessen, hogy elsőként büszkélkedhessünk egy-egy földink sikerével, hogy részesei lehessünk családok, közösségek örömének, gondjainak, hogy ha igazságérzeted bántja valami, írj á Kisbírónak. Szükségünk van mindenkire, aki e térségben él, és véleményével, tapasztalatával, híreivel szolgálni kívánja szülőföldünk, a Felső- Tárná-völgy lakóinak boldogulását. Miként szüksége van vállalatok, intézmények, iparosok támogatására is a lapgazdának, hogy megjelenésünk korlátáit mind többször oldani tudjuk, mert nemcsak a háborúhoz kell pénz. Ezért közhírré tétetik! A Kisbíró 1992 januáijától minden hónap utolsó péntekjén való megjelenéssel áll Pétervására és környéke polgárainak szolgálatába. A szerkesztőbizottság címe: Pétervására, Szent Márton út 3.” Helyi adót terveznek Egerbaktán Sok helyen okoz most fejtörést az ön- kormányzatoknak, hogy kivessenek-e helyi adót a közséf ükben, vagy ne. zámos helyen döntöttek már úgy, hogy nem rónak több terhet az ottlakókra, mások viszont kénytelenek kivetni ezt az adófajtát. Ma Egerbaktán is erről döntenek. Az előterjesztők háromféle adót javasolnak a képviselő-testületnek. Építmény-, kommunális- és telekadót. Azonban ők sem kívánják „sar- colni” a népet, alacsonyabb mértékben tervezik kivetni az adókat, mint máshol. A befolyó pénzt helyi beruházásokra, felújításokra fordítják majd. Természetesen a képviselő-testület dönthet úgy is, hogy nem kívánja a helyi adót, s elutasíthatja az előterjesztést. A kommunista fészek... Azt írja egy olvasónk levelében, hogy az ő falujában — amely Pétervására környékén fekszik — nem történt meg a rendszerváltás. így fogalmaz: „Itt a mai napig a régi kommunista szellem van érvényben, úgy a valóságban, csakúgy, mint a közéletben, a vállalatnál.” Milyen a kommunista szellem? Levélírónk minden bizonnyal egyáltalán nem arra gondolt, hogy az általa kommunistának nevezett emberek ma is elvtársnak szólíttatják magukat, bibliájuk a háromkötetes Marx-Engels, kiírják a gyárkapura, hogy előre a XV. kongresszus határozatainak végrehajtásáért, meg Lenin-szobrot állítanak a falu főterén. Ilyen emberek ugyanis ma kevesen vannak, s ha akadnak is, nem teszik ezt a meggyőződésüket közhírré. A „kommunista” jelző ma nem jelent semmit. Illetve mindent jelent. Kommunista az, akinek valami miatt nem tetszik a képe. Lehet, hogy azért, mert akkor kommunista volt, most meg emdéefes, de az is lehet, hogy azért, mert nem emeli a fizetést. Nem osztogat ingyencukrot. Nem ad évi száz nap szabadságot. Nem tegeződik, nem iszik, nem dohányzik, nincsenek nőügyei. Vagy vannak. Antipatikus, tehát kommunista. Mindezek csak azért jutnak az eszembe, mert levélírónk nem részletezi, hogy ezek a kommunisták milyen tevékenységükről ismerszenek meg a községben. Azt írja, hogy ezek tönkreteszik a falut, de hogy kik ők, és vajon mi módon rombolnak, arról hallgat. Tán csákánnyal verik szét a házakat, belevizelnek az artézi kútba, megfojtják a csecsemőket? Vagy üzleteket kötnek a falu kárára, a saját hasznukra? Levélírónk annak a sajátos vélekedésnek az áldozata, hogy ma Magyarországon minden lehetséges rosszért, még azért is, ha nem lesz expo, a kommunisták a hibásak. Nem mondom én, hogy nem hibásak, hibásak ők nagyon sok mindenben, leginkább abban, hogy itt ma kommunistázás folyik. Ők nevelték belénk, hogy mindig van egy fő ellenség, akit lehet mindenért hibáztatni, az a legfőbb rossz. Hát most úgy kell nekik, bumeráng vágta őket fejen, mert most meg ők az ellenségek. De hát dobálózni a szavakkal azért mégse kéne. Nem stílusos le- kommunistázni, a bolsevikok kései utódjának kikiáltani valakit csak azért, mert bátorkodik ellenvéleményt megfogalmazni. Ilyen alapon nekem kommunista Torgyán is, meg Thürmer is, meg a díjbeszedő, aki megátalkodottan mindig leolvassa a villanyórát. Akkor ezzel mit tetszenek kezdeni? Szóval: nem tudom, hogy mi váltotta ki levélírónk dühét, gondolom, a hozzá nem értés, az alkalmatlanság, vagy valami ilyesmi. Levelét komolyabban is lehetett volna venni, ha konkrétumokat ír, de ő faluját csak ekképpen jellemzi: „kommunista fészek.” Azért egyvalamire mégis rávilágít. Azt úja, hogy az ő véleménye a faluban kisebbségi. Idézem: „Az itt jelzett kisebbségnek van igaza. A többségnek olykor igaza lehet, jelen esetben azonban nincs.” Ez világos beszéd, nekik igazuk van. Én éltem, és dolgoztam a kommunista kormány idején, és emlékszem, hogy valami hasonló elképzelésük volt nekik is az igazságról. Bele is buktak, de ezzel nem kívánom megbántani olvasónkat. Kovács Attila Az erdei feltáró út. amelvről olv sok vita folvt Tárgyalás — december elejéit
