Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-25 / 276. szám
HÍRLAP, 1991. november 25., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. Vállalkozás- fejlesztési irodáért A Hevesi Polgármesteri Hivatal a jövő év elején vállalkozás- fejlesztési irodát kíván nyitni. Ennek megszervezésére december 4-én, szerdán délután 3 órakor konferenciát tartanak a városházán. Erre meghívják a Hevesen és a térségben tevékenykedő vállalkozókat, továbbá az említett témában érintett szervezetek országos vezetőit, képviselőit is. Tájékoztatók hangzanak el a kölcsönös együttműködésről, a befektetési lehetőségekről. Veszteséges a helyi járat Hevesen meghatározott útvonalon jár naponta a helyijáratos autóbusz. Ezt viszont az idén igen kevesen vették eddig igénybe utazásra. Emiatt — a becslések szerint — várható, hogy év végéig nyolcszázezer forint veszteséget okoz a járat fenntartása. Egyelőre nem szüntetik meg miután a Mátra Volán és a helyi ön- kormányzat közös erővel próbál megoldást keresni ennek elkerülésére. Hevesi nyugdíjasok sikere A napokban sikeresen szerepeltek a hevesi nyugdíjasok Budapesten, a Vasas Művelődési Házban. Az Életet az éveknek nevet viselő, első országos művészeti találkozót a Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége szervezte meg. Ezen az ország mintegy 38 nyugdíjas művészeti csoportja vett részt. Örömünkre szolgál hírül adni, hogy a hevesi városi nyugdíj asklub női énekkara kiváló minősítést érdemelt ki ezen a találkozón, s teljesítményüket nemcsak a szakemberek, hanem a közönség is nagyra értékelte. Január 1-jétől Részvénytársaság lesz a kiskörei erőmű Fontos szolgálatot tesz a villa- mosenergia-termeléssel a 28 megawatt teljesítményű kiskörei vízerőmű. Már korábban hírt adtunk lapunkban arról, hogy négy évig tartott a rekonstrukciója, amely az idén eredményesen befejeződött. Most arról értesültünk, hogy a kisköreiek január 1-jétől részvénytársasággá alakulnak át, miután létrejön a Tiszai Erőmű Rt., tiszaújvárosi székhellyel. Amint Schwardy Miklós vezér- igazgatótól megtudtuk, tulajdonképpen hat erőmű tartozik majd ebbe: a tiszapalkonyai, a borsodi, a Tisza II. hőerőmű, továbbá a tiszalöki, a kesznyéteni és a kiskörei vízerőmű. Egyébként 16 év után a tiszalöki erőművet is felújítják. Az átalakulás lehetővé teszi, hogy a kiskörei- ekkel még szorosabbá tegyék a gazdálkodási kapcsolatokat és piaci jellegűvé a szerződéses viszonyt. Összetett munka előtt áll az önkormányzat Hogyan hasznosítják majd az ingatlanokat? A hevesi önkormányzat nemrégiben vizsgálati anyagot készített el az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosításáról. Az erre a célra alakult ad hoc bizottság leltárba vette a fellelhető vagyont, s a további hasznosítás előtt a megvizsgált ingatlanokat különböző csoportokba sorolták. Ezek szerint vannak üresen álló épületek, ilyen például a régi bírósági épület, a kaszinó, a börtön, a nyilvános vécé, valamint a rendőrőrs. A hasznosítatlan telkek között szerepel az 1. számú iskola helye, a Mezőgépnél található garázstelkek, valamint a Kossuht utcai, a Császi temető előtti és a Vágóhídi dűlőn elhelyezkedő területek. Vannak olyan épületek is, amelyek jelenleg is funkcionáltak, ám kihasználtságuk nem megfelelő. Ebbe a kategóriába tartozik a sportszékház, a lelvéltár, valamint a volt MHSZ-épület. A bizottság a funkciót megtartva hasznosítha- tónak ítélte meg a művelődési ház, a piac, a gyermekház és az új vásártér telkeit, illetve épületeit. Az egyéb kategóriában — ezek a jövőben hasznosításra várnak — szerepel az űj autóbusz-pályaudvar, az alsóvárosi temető, a Nyit- rai-tó területe, a sóderbánya, a városi közterületek és bérlemények, valamint a régi vásártér környéke. Végül, ahol a hasznosítás már megtörtént: ilyen a strand, a régi rendőrségi épület egy része, és a hűsbolt. Ebből a felsorolásból is látható, hogy az önkormányzat előtt igen összetett munka áll, hiszen minden csoport más-más eljárást von maga után. Természetes, hogy a szűkös anyagi-pénzügyi helyzet azt kívánja meg, hogy bővítsék saját bevételi lehetőségeiket. Ennek egyik formája a felsorolt ingatlanok bérbeadása, eladása, illetve bevitele egy vállalkozásba, vagy pedig olyan üzemeltetése, amely a legkevesebb veszteséggel jár. Ha mindez pillanatnyilag nem is sikerül, az állagmegóvás legalapvetőbb feltételét — téliesítés, csapadékelvezetés, stb. — biztosítani kell. Egyébként jelenleg is folynak e témában tájékozódó tárgyalások, így napról napra új lehetőségek merülhetnek fel az önkormányzati ingatlanok hasznosításával kapcsolatban. A bizottság meghatározta a legsürgetőbb tennivalókat is. Elsőrendű feladat az ingatlanok azonnali értékbecslése. Szükség van arra is, hogy a város általános és részletes rendezési tervét felülvizsgálják, illetve módosítsák. Az ingatlanhasznosítás előkészítésére két-három fős teamet bíznak meg, amelynek feladata e probléma megoldása. A célok megvalósítása érdekében a képviselő-testület a városfejlesztési és -üzemeltetési munkabizottságot olyan jogkörrel ruházza fel, amely gyors és megalapozott döntéseket tesz lehetővé. Nyilvánvaló követelmény az is, hogy az esetleges vállalkozásban való részvételt mindig alapos vizsgálat előzze meg. A felmérés gondol a várható világkiállításra is: leszögezi, hogy az egyes ingatlanok funcióját az esetleg megvalósuló Expo tükrében kell meghatározni. Nem titkolt szempont az sem, hogy először is a hevesi illetőségű vállalkozásoknak adnak lehetőséget, s ezt követően kerülne sor szélesebb propagandára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondanának a vállalkozók versenyeztetéséről, ám mivel Heves város vagyonáról van szó, a helybéliek természetesen helyzeti előnyt élveznek ebben a kérdésben. A Vásártér utcai helyzet... Olvasói panasz alapján látogattunk el a hevesi Vásártér utcába, s ottjártunkkor már az első pillanatban beláttuk: a helyzet több mint brutális. Az, hogy egy út rossz, sáros és nehezen járható, az még önmagában nem mond semmit, a Vásártér utcai tapasztalatok ennél nyomasztóbbak. A környéken gyakorlatilag semmi értelme az autók mosásának és karbantartásának, továbbá annak sincs sok haszna, ha a gyereket reggel tiszta ruhában, tiszta cipővel indítják el. Hiszen mindez csak percekig tart, néhány lépés, és ott a sár, a mocsok... A dolgot még reménytelenebbé teszi, hogy az utcában óvoda is található. Az üggyel kapcsolatban megkerestük a polgár- mesteri hivatal illetékesét, ahol megtudtuk, sajnos, máshol is vannak ilyen gondok. Éppen folyik egy vizsgálati anyag elkészítése, amely az ilyen rossz utak, útszakaszok problémáival foglakozik. A bizottsági tárgyalást követően kerül a dolgozat a testület elé, s ezután várható egy rangsor, amely alapján elkezdik a javításokat, építéseket. Természetesen itt is a legnagyobb baj a pénzhiány, mert ez az egyetlen akadálya annak, hogy akár azonnal megjavítsák az ilyen és ehhez hasonló utakat. Felmerült az is, hogy esetleg társulás formájában, közösen lássanak hozzá a munkához, ám Hevesen nem is olyan régen szennyvíz-, valamint gáztársulás is alakult, ezek is rengeteg terhet jelentenek a lakosságnak, valószínű, hogy egy ilyen új társulás már meghaladná az emberek anyagi lehetőségeit. Mindenesetre a jövő év elején várható konkrét elhatározás ez ügyben, ekkor kerül az említett tanulmány a testület elé. Mindezek mellett szempont az is, hogy ezeket az útépítéseket össze kell hangolni a közmű építésével is, hiszen csakis együtt gazdaságos a beruházás. Addig azonban — amint az a képeken látható — ilyen akadályokkal, „tankcsapdákkal”, kisebb fajta víztárolókkal és tengernyi sárral kell megküzdeniük a Vásártér utcai lakóknak... Vállalják a bemutatást Bérmunkát végeznek a szomszédoknak Mint lapunkban nemrég beszámoltunk róla, olasz — magyar tárgyalásokat folynak szárítóberendezés közös gyártására a Szolnoki Mezőgép Vállalat Hevesi Gyáregysége, valamint a Mecmar cég között. Ennek előzményeként a közelmúltban bemutatót tartottak a Mátraderecs- kei Rákóczi Termelőszövetkezetben, ahol a termelési rendszerek, a különböző Agroker vállalatok, továbbá a kistermelők szép számmal vettek részt. A mátra- derecskeiek ugyanis 2,2 millió forintos költséggel megvásárolták az olaszok által gyártott szárítót, amelyet ezentúl — mint bemutató gazdaság — az érdeklődőknek kiállítanak. — Örülünk, hogy ránk esett a választás — mondja Forgó János, a szövetkezet elnöke. — A Szolnoki Mezőgép Vállalat tett ajánlatot erre, amelyet szívesen el is fogadtunk. Tulajdonképpen fizetési kedvezménnyel jutottunk ehhez a berendezéshez, amellyel a helyben termelt búzát és napraforgót szárítjuk majd. Itt, a hegyvidéken ezekből kevesebb terem, ezért arra is gondoltunk, hogy a környező nagyüzemek terményeit bérmunkában szintén megszárítjuk. — Miért tartják ezt fontosnak? — Azért, mert a szomszédos gazdaságok — például a bodo- nyi, a mátraballai, vagy a szajlai — a tőlünk távol eső andomak- tályai Egervölgye Termelőszövetkezetbe vitték eddig a napraforgót szárításra. Ez pedig többletköltséget jelentett, ami manapság nem mindegy. Természetesen az egyéni gazdák ilyen irányú igényeit is kielégítjük bérmunkában a jövőben. — Eddig főleg az alföldi gazdaságok vásároltak szárítókat. Derecskén miért gondoltak erre? — Valóban így van. Az alföldi üzemekben általában nagyobb területen termelnek napraforgót, búzát, mint itt, a Mátra vidékén, ám nálunk is szükség van a termények szárítására. Arról már nem is beszélve, hogy mint bemutató üzemként méginkább megismerhetnek bennünket. (m. k.) Kővári László festményei Festészete az alföldi és nagybányai iskola hagyó- zőművészet-barátokat. A tárlat néhány napja nyílt mányköréből indul ki. Részleteiben gazdagon meg a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Ház bontja ki az alföldi táj humanisztikus szépségeit, és aulájában, s a látogatók december 15-ig láthatják a fedezi fel annak hétköznapi varázsát...” művész festményeit. Ezekkel a szavakkal invitálja az érdeklődőket az A műélvezet mellett lehetőség nyílik az alkotáa meghívó, amely Kővári László festőművész heve- sok megszerzésére is. A szervezők naponta 8-tól 18 si kiállításán kalauzolja a helyi és környékbeli kép- óráig vásárlási lehetőséget is biztosítanak. A Tisza szabályozása óta mozdulatlan táj Természeti különlegesség a pélyi „ madárerdő” Lapunkban már korábban hírül adtuk, hogy készül az úgynevezett Alföld-program, amely hazánknak ezt a nagy múltú, természeti értékekben gazdag területét igyekszik megvédeni a jövőnek. Talán kevesen tudják, hogy a közép-tiszai tájvédelmi körzet Heves megyei részén találni a pélyi „madárerdőt”. A kiskörei vasúti és közúti hídtól lefelé haladva, a Tisza jobb parti árterülete tartozik ehhez a részhez, tulajdonképpen a ti- szasülyi határig. Több mint egy évszázada — a Tisza szabályozása óta — szinte mozdulatlan, megkapó szépségű, hazai és nemes nyárerdőkkel, vízfoltokkal, rétekkel, füzesekkel, legelőkkel borított ártéri táj ez. Ha a gáton végigsétálunk, mellettünk mindez követi egymást, miközben a Tisza vize hömpölyög tovább az ártér közepén. A feljegyzések szerint — főleg az idősebbek elmondása alapján — az említett — a lakott területektől távoli — ártér már legalább száz esztendeje madárparadicsom. Háborítatlanáságáról gondoskodott a háború előtti tulajdonosa és az 1948-ban ott munkálkodó erdőrendezők is. 1975 óta természetvédelmi terület lett a „pélyi madárerdő.” Tizenhárom esztendeje a Jász- Nagykun-Szolnok megyére átterjedő Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része. A hazai nyárerdők két nagyobb foltja — fekete és szürke nyárfák — teszik ott lehetővé a madarak zavartalan költését. A terep az ember számára áthatolhatatlan, hiszen az erdei cserje szintjében lilavirágú rétifüzény, nagycsalán, hamvas szeder és áfonya von élő sövényt. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz kapcsolódik a kiskörei víztározó északi része, amely természeti értékei nyomán vált védetté. Jász-Nagykun-Szolnok megyétől a poroszlói határt délen a füzesabony — debreceni vasútvonal, nyugaton és északon a Tisza megerősített gátja, míg keleten a szajlai gátőrháztól Tiszafüredig eső rész határolja. A hetvenes évek közepe után történt elárasztás a természetvédelmi várakozásokat teljes egészében igazolta. A sekély vízborítás az élővilág növényi és vízi fajainak feldúsulását jelentette. Ennek nyomán elszaporodtak a gémek, és a Bakcsó mellett már a kormorán is előfordul. Sőt, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai a rétisas közeljövőbeni lehetséges megtelepedésében is bíznak. Megmaradtak a víz által körülvett erdőfoltok, egyes magasabban fekvő rétek. Az ártér virágai között most is megtalálható a tárnics, a debreceni édestorma, valamint a tündérrózsák tömege. A víztározó létrehozása a madárvilágot jelentősen gazdagította, fokozta a természetvédelmet, fajban, népességben. A víz ott gazdagodó élővilágot jelent, amelyet az átutazó turisták, szemlélődök megfelelő időszakban akár a vasúti kocsikból, akár az autókból — a vízben táplálékukat kereső színes madárvilág révén — érzékelhetnek. Mentusz Károly
