Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-13 / 266. szám
HÍRLAP, 1991. november 13., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 Diszkont áruház nyílt Szihalmon A mezőkövesdi áfész rekordidő alatt adta át rendeltetésének Szihalmon az új diszkont áruházat. Az előregyártott épületet október elején rendelték meg, s a napokban már a vásárlók is birtokukba vehették. Az áruház elsősorban a 3-as út átmenő forgalmára alapozza üzletpolitikáját, de szeretnék kielégíteni a helybeliek igényeit is. Égi jelek — Noszvajon A rossz vételi lehetőségek miatt fogalmazódott meg a noszvaji polgárokban, hogy a településen szükség lenne a kábeltelevíziós hálózat kiépítésére. Kérésüket az önkormányzat is támogatta, így július elején elkezdődhettek a. munkálatok. Pintér Elemér polgármester örömmel számolt be arról, hogy a 380 igénylő ma már nyolc csatornán válogathat a különböző adások közül. A magyar 1-es, 2-es mellett hat műholdas program szórakoztatja Noszvaj lakóit. A tervek között szerepel még, hogy a helyi hírek, történések közlése érdekében stúdiót alakítanak ki, amely rendszeresen tájékoztatja a község polgárait. Füzesabonyiak Csíkszeredán Könyvtárosok testvéri kapcsolata Egy hétig voltak távol a minap az erdélyi Csíkszeredán a füzesabonyi városi könyvtár dolgozói, illetve képviselői, akik ebből az alkalomból 650 kötet magyar nyelvű könyvet vittek ajándékba az ottani megyei könyvtárnak. Emellett továbbították az egyéni adakozók, a könyvtárbaráti társaságának 40 könyvét, főleg klasszikusokat, ifjúsági és szépirodalmi olvasnivalót. Vittek szép számmal festményeket, képeket, rajzokat, fotókat és írók arcképeit is. A csíkszeredaiak viszonzásul különböző méretű és figurájú kerámiákkal viszonozták az ajándékokat. Megállapodtak a tárgyalások során a két könyvtár vezetői abban is, hogy testvéri kapcsolatot alakítanak ki. Ennek keretében többek között megegyeztek az együttműködés feltételeiről, a könyvtári szakmai munka fejlesztése lehetőségeiről, s az ezekről szóló ismeretek, információk rendszeres cseréjéről. Bővül a telefonhálózat — Hasznosítani akarják a termálvizet Ostorosi változások November 23-án avatják az elkészült emlékművet Ködös, esős, hideg az idő, sárosak a mellékutcák Ostoroson is. Csak az mozdul ki a házból, akinek sürgős a dolga, avagy a közeli Egerbe utazik. A boron- gós, sötétszürke idő miatt ég a villany a község házán, ahol ketten várakozunk Kisari Zoltán polgármesterre. Egy fiatal, szőke hölgy jött előbb, arra kéri a falu első emberét, hogy intézkedjék már a telefonvezeték-szerelés ügyében, mert náluk rossz helyre rakták fel a dobozt, és félő, hogy beázik. Megegyeznek aztán abban, hogy mindketten szólnak a vezetőnek, mert a szerelők állandóan mozgásban vannak, ki tudja, merre tartanak már a munkával? Később magyarázatként jegyzi meg a polgármester, hogy érvényes szerződésük van a megyei távközlési üzemmel, s ennek értelmében bővítik a crossbárvo- nalakat, 400-as központot, állomást létesítenek a szomszédos Novajjal. Aki akart, az most kap telefont, 38 ezerbe kerül, amelyet 3 részben kell befizetni, de ennek 15 százalékát közműfejlesztési hozzájárulásként visszakapják. Lehet, hogy van ennél olcsóbb megoldás is — 11 millió forintos a program — ám az állampolgárok maguk rendelkeznek a telefonjaikkal, költözködéskor magukkal vihetik, vagy eladhatják. A posta is megveszi a vonalakat. — Az idei évre elfogadott programunknak egy része a telefonbővítés — mondja Kisari Zoltán. — Megvalósul az év végéig, mint ahogy augusztus 20-án új iskolában, korszerű oktatási feltételek mellett kezdhettük a tanévet is. A régebbi épületet vettük körül 30 millióból. A plébános úr szentelte fel. Új az igazgatónk, Molnár Lajos, aki 6 pályázó közül került az első helyre. Azóta egy tornaszobát is átadtunk, nem kell már a gyerekeknek a művelődési ház színpadát ilyen célra igénybe venniük. S aztán sorolja még, hogy az Egri úton 2 fedett autóbusz- megállót építettek 400 ezer forintért, és ezzel az ótelepülésen élők régi kívánsága is teljesült. ígéretükhöz híven mindkét új lakótelepen javították a gyalog- és autóközlekedés feltételeit. Részben kész a körforgalom, bekapcsolták a fő közlekedési útra, nehéz természeti körülmények között. Folytatódik a pavilonsor kivitelezése, mert nő a magánvállalkozók száma: jelenleg 41-en vannak. Előbb két élelmiszerboltos nyitott, és hamarosan üzemel a pékség is. Elvi megállapodás született egy gyógyszerszoba létesítéséről is, amely az anya és gyermekvédő tanácsadó épületében lesz. Ezzel nagyon régi adósságát tudja le a község vezetése. Napirenden tartják a gázvezeték ügyét is. Remény van arra, hogy pénzhez jutnak — 650 millió forint kell a belterületi munkákkal együtt — s akkor első lépésben hozzáfognak a gáztároló építéséhez Pásztorvölgyben, másodikként pedig a nagyközépnyomású vezeték lefektetéséhez 11-13 helység között. Eger és környékének községeiről van szó: Ostoros, Novaj, Noszvaj, Andornaktályá, Nagytálya, Makiár, Kerecsend, Demjén, Egerszalók, Egerszólát, Eger- bakta, Felsőtárkány és Eger (Felnémet), s csatlakozhat Szomo- lya, Bogács, valamint Cserépfalva is. — Sokat kell talpalni ebben az ügyben — magyarázza. — Engem bíztak meg az egyeztetéssel az érintett falvak polgármesterei. A munkálatoknak elvi akadálya nincs, a műszaki dolgokat szükséges tisztázni. Egyenrangúak a községek, ezért a helyi ónkormányzatoknak kell lakóikkal eldönteni, hogy a rájuk eső költséf eket miként teremtik elő. Ne- ünk is — többek között — emiatt kell a helyi adókat bevezetni. Most sajnálhatjuk csak, hogy nincsenek olyan termelő üzemek nálunk, amelyek fizetnének a falunak. Önkormányzatuk felelősségteljesen foglalkozott ezzel, senkire nem hárul elfogadhatatlan teher. — Hasonlóan nagy vállalkozásnak ígérkezik a termálvizek hasznosítása — folytatja tovább. — Ostoros is részt vesz tizenegy településsel együtt e munkában. Az ostorosi víztározó és termálkút önmagában is életképes lenne, de összefogva — Eger nagy hírére is támaszkodva — eredményesebbek lehetünk. Az idén ez ideig 23 külföldi partnerrel létesítettünk kapcsolatot. Közülük öt érdemel említést, akik fantáziát látnak a tervben. Előbb azonban tisztázni szükséges a tulajdonviszonyokat. — De van olyan döntésünk is, amely a közeljövőben megvalósul: november 23-án avatjuk és szenteljük fel a II. világháborús emlékművet. Azért ekkor, mert 1944. november 23-án ért véget Ostoros község számára a háoo- rú. Az emlékmű létrehozása hosz- szú folyamat kezdete és rész- eredménye. Kezdet, mert működik az Ostorosiak Baráti Köre, amely a kegyeleti emlékmű létrehozását felkarolta, szervezte. Válaszul ezt az önkormányzat tervei közé vette, illetve döntés született arról, hogy létrehoz egy alapítványt, amely az ’’Ostoros lakói azl. és II. vüágháborúban elesettek kegyeleti emlékművéért címet kapta. Várjuk a csatlakozást, hogy az így befolyt összegből olyan új köztér jöhessen létre, amely új eszmei mondandójú műalkotásokat foglal majd magába, és megadja a tiszteletet a hősi halált halt embertársainknak. Képeslapot is kiadunk. Az alapítvány létrehozását november 23-án jelentjük be hivatalosan az emlékműnél. (F. I.) SZETA - Füzesabonyban is A Szegényeket Támogató Alap szervezetei mind több városban, településen alakulnak meg, hogy segítsék a rászorulókat. Csatáry Kovács László, a füzesabonyi szervezet vezetője nemrégiben azzal keresett meg bennünket, hogy a cégbírósági bejegyzésük megtörtént. Már van bankszámlaszámuk is: Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet 359-9831601068, amelyre váiják az adományokat. Kölcsön — Poroszlónak Nemrégiben a Heves Megyei Közgyűlés által létrehozott Önkormányzati Kölcsönalap terhére Poroszló önkormányzata kétmillió forint összegű igényt nyújtott be. A község ugyanis idén három, egyenként is jelentős beruházásba kezdett, bővítik az ivóvízhálózatot, utakat és belvízelvezető főgyűjtő-rendszert építenek. A beruházások nettó értéke majdnem 18 millió forint, a hitel az áfa fedezetére szükséges. A közgyűlés a szükséges kölcsön folyósítását jóváhagyta: 1992. július 31-i fizetési határidővel, 15 százalékos kamattal növelt törlesztéssel. // A Valóban Igazi Padló PADLÓLAND, francia műanyag padlóburkoló szaküzlet nyílt Eger, Mátyás király u. 85. J A széntüzelésű kazántelepek ontják a füstöt Tervek az egészségesebb környezetért Füzesabonyban a legutóbbi önkormányzati ülés egyik témája volt a település környezetvédelmi helyzete. Gál István, az építési és varosfejlesztési bizottság elnöke szerint az elmúlt évtizedekben, években egyre rosszabbá vált a helyzet. Ennek okait az iparosodásban, a mezőgazdaság átszervezésében és a civilizációs ártalmakban látta. Romlottá levegő minősége, szennyeződtek a felszíni és felszín alatti vizek, nőtt a zaj, főleg a gyűjtőutak és ipari üzemek környékén, s a veszélyes hulladék megsemmisítését sem tudták mindenütt megoldani. Ugyanakkor a város belterületén nőtt a beépítettség, s csökkent a zöldterület. A levegőszennyezésben elsősorban a vállalatok és intézmények járnak elől, széntüzelésű kazántelepeik ontják a füstöt. De nem elhanyagolható az avar és kerti hulladék, az autógumi, valamint a műanyag égetéséből származó szennyeződés sem. A külterületeken a tarlóégetés okoz gondokat. A felszíni vizek szennyezéséhez hozzájárul a nem zárt rendszerű csapadékelvezetés. A MÁV és a város szennyvíztisztító telepein nincsenek biológiai tisztítóberendezések. A város határain belül a legnagyobb környezetvédelmi bírságot az Áfor helyi telepére rótták ki. Gondjai vannak a MÉH-nek a vegyes hulladék tárolásával, a mezőgazdasági üzemek pedig a műtrágyázáskor, s más növényvédő szerek használatakor okoznak felszín alatti szeny- nyeződést. Mindezek után adódik a kérdés, mit lehet tenni az egészségesebb környezetért? Nos, Füzesabonyban jól halad a gázhálózat kiépítése. Köztudott, hogy a gázzal való fűtés jóval környezetkímélőbb, mint az olaj-, vagy széntüzelés. Rendeleti szabályozással is javítható a helyzet, az avar, kerti hulladék és tarlóégetés meghatározásával jobb lehet a levegő minősége. A zaj- és vibrációs ártalmak elleni védekezés formái lehetnek a Környezetvédelmi Felügyelőség szankciói, illetve az önkormányzat döntései. A vizek további szennyezésének megakadályozásához szükséges a meglévő szennyvíztisztító-telepek biológiai kezelő résszel való ellátása és a város csatornahálózatának kiépítése. Érdemes megfontolni egy szemétégető létesítését is. A mikroklíma javítása érdekében készült el Füzesabony zöldfelület fejlesztési terve. A közeljövőben ehhez párosul majd a Dél-Heves megyei fásítási terv, amely több száz hektáros erdősítést tűz ki célul a városban és környékén. Jelenleg a környezetvédelmi felügyelőség által kiszabott bírság 30 százaléka azt az önkormányzatot illeti, amelynek területén történt a szennyezés. Ez a részesedés azonban kevésnek tűnik, ezért felvetődött a gondolat, a többi településsel karöltve a megyei önkormányzaton keresztül szorgalmazni kellene: az önkormányzati részesedés 70 százalék legyen, míg a központi alapba csak 30 százalék kerüljön. Egészségügyi szoba Noszvajon Januárban kezdték Noszvajon a gyermek- és anyavédelmi tanácsadó raktárának átalakítását. Az összesen 1,8 millió forintos beruházás során egészségügyi szobát alakítottak ki, amelyben már elkezdődött a fogászati rendelés. Dr. Gyenes András fogorvos hetenként kétszer fogadja a betegeket. Felvételünkön az ünnepélyes átadás egyik résztvevője, Szarvas Béla országgyűlési képviselő (jobbra), dr. Gyenes András és az első páciens látható. Szerencsét hozott a „meztelen” tökmag K i gondolta volna csupán néhány évvel ezelőtt is, hogy a tökmag aranyat ér! Pedig így volt ez az idén is, amikor a Tárna menti községekben sok milliót hozott a „meztelen” tökmag a termelőknek. A felvásárlásával vállalatok, kft-k, szövetkezetek és egyéniek foglalkoztak, és most — a szezon végén — immár egyértelmű, hogy akik mertek, azok nyertek is. Az időjárás kedvezett a töknek, arról nem is szólva, hogy talpon maradtak a szerződések, értékesíteni lehetett az utolsó szemet is, ellentétben mondjuk a dinnyével. A legmagasabb ár, amit el lehetett érni; egy mázsa tökmagért 17.500forint! Kálban, Kápolnán, Kompol- ton sok háznál foglalkoztak ezzel a jól jövedelmező növénnyel, és nem egy olyan termelő akadt, mint Nagy József, Szabó Tamás, akik nagyobb területen is termeltek tököt. Klubuk /sívű'n Feldeb- rőn, mint felvásárló és közvetítő vállalt szerepet és segítette szép jövedelemhez a termelőket. — Milyen termést lehetett elérni hektáronként? — Hat mázsa magot! Ez közel kétszerese a korábbi évekének. Az időjárás kedvezett, és bár sok gond-baj van a tökmaggal amíg a felvásárlók átveszik, úgy tűnik, megéri majd a jövőben is foglalkozni a termesztéssel. — Több baj van a tökkel, mint a dinnyével? — Kevesebb! Maga a termesztése nem igényel túl sok munkát, sokkal inkább az a művelet, amivel a tökből ki kell „termelni” a magot. Ez egy folyamat, amelynek első lépése a beérett tök leszedése, a kimagolása, a magvak szántása, ugyanis ameny- nyiben 10 százaléknál nagyobb a nedvességtartalma, úgy nem veszi át a felvásárló. — Hogyan végzik a magolást? — Családi, rokoni alapon. A napszámossal végeztetett munka ugyanis elviszi a hasznot. Tíz személynek egy hétig tart egy hektár területről a kimagozás, a szántás. Sokan a Tárná menti falvakban kézi erővel végezték el ezt a felelősségteljes munkát, de a mosást, szárítást többnyire gépekkel, ami meggyorsítja, de némileg meg is drágítja a termelést. Közismert, hogy a tökmag a gyógyszeripar egyik nélkülözhetetlen terméke, és várhatóan a jövő évi szerződéskötések is nagy reményekkel biztatják a vállalkozókat. Keresett árucikkről van szó, amelyet az értékesítés vonatkozásában szerződés garantál, így nincs, vagy alig van kockázat. A szerencse és az akarat mellett „csupán” a kedvező időjáráson múlik a haszon...-bogácsi-
