Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

OSTOROSI VÁLTOZÁSOK — HASZNOSÍTANI AKARJÁK A TERMÁLVIZET (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. NOVEMBER 13. SZERDA HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 266. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Figyelő Mellékletünk a 7—10. oldalon Országgyűlés Módosították a gazdasági társaságokról alkotott törvényt Kedden reggel 10 órakor őszi üléssza­kának 23. munka­napját kezdte meg az Országgyűlés. A képviselők elfogad­ták, hogy sürgősség­gel tűzzék napirend­re a földadóról szóló törvényjavaslatot, majd folytatták az 1996. évi világkiállí­tásról szóló törvénye javaslat általános vi­táját. A T. Ház délután ellenszavazat nélkül, két tartózkodással el­fogadta a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. no­vember 20-án kelt egyezmény kihirde­téséről szóló tör­vényjavaslatot. Az egyezmény már ko­rábban életbe lépett, kihirdetését most törvénybe cikkelyez- ték. Röviddel az ülés­nap befejezte előtt az Országgyűlés elfo­gadta azt a törvényja­vaslatot, amely több ponton módosítja a gazdasági társasá­gokról 1988-ban al­kotott törvényt. A kormányzati előter­jesztés, valamint az ahhoz benyújtott képviselői módosító indítványok is első­sorban a szabályozás egyszerűsítésére, a joghézagok korrigá­lására vonatkoznak, így például a módo­sítás értelmében a jö­vőben egyszerűbbé válik a kis cégek vé­gelszámolása, és a pénzügyi, kamatfize­tési rendelkezések is összhangba kerülnek a Polgári Törvény- könyvben előírtak­kal. (MTI) Átképző- központok — munka­nélkülieknek Igazi segítséget nem a segélye­zés, hanem a megfelelő átképzés adhat a munkanélkülieknek, ezért rendkívül fontosak az át­képzőközpontok. Decemberben már teljes kihasználtsággal dol­gozhat a — nyíregyházi és ózdi kirendeltségekkel — nemrég át­adott miskolci intézmény. A há­rom iskolai épületben — a ki- helyzett tanfolyamokkal együtt — egyidejűleg 2 ezer rászoruló képzését, átképzését oldhatják meg. A korszerű tananyag és fel­szerelés lehetővé teszi az inten­zív, hatékony képzést. Igazodni kívánnak a legkülönfélébb előta­nulmányokhoz, figyelembe ve­szik, milyen szakképzettségre tartanak igényt a munkahelyek. Nyilatkozat Nyilatkozatot tettek közzé azok a kisgazda parlamenti kép­viselők — mintegy harmincán —, akik nem hajlandók aláírni a Torgyán József által megkövetelt úgynevezett „hűségnyilatkoza­tot”, ám továbbra is az FKgP képviselőinek tekintik magukat EK-megfigyelők Tegnap Budapesten megbe­szélés kezdődött Magyarország és az Európai Közösség küldött­ségének részvételével arról a ma­gyar indítványról, hogy az EK jugoszláviai megfigyelőinek te­vékenységét terjesszék ki a ma- gyar-jugoszláv határra is — je­lentette be a külügyi szvő. Nyugati segélyek Összesen 2,9 millió dollár, mintegy 220 millió forint érkezik még az idén a Magyarországra menekült jugoszláv állampolgá­rok élelmezésére, elhelyezésére és az egyéb, ezzel kapcsolatos költ­ségek részbeni fedezésére. A de­cember 31-ig tartó programhoz az Egyesült Államok 1,8 millió dollárral, az Európai Közösség 400-440 ezer dollárral, Svájc 400 ezer frankkal és Norvégia 500 ezer koronával járult hozzá. Több ország, így Franciaország, Dánia, Németország, Ausztria és Hollandia a Nemzetközi Vörös- kereszten keresztül juttatja el adományát. Magyarországon je­lenleg mintegy 40 ezer menekült tartózkodik, közülük 3500-an befogadó állomásokon. Vasutasok béremelése Megállapodás született a Ma­gyar Államvasutak vezetése és a MÁV-nál működő szakszerve­zetek döntő többsége között. A munkavállalói érdekképvisele­tek — a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete kivételével, amely a sztrájkfenyegetést a to­vábbiakban is fenntartja — egyezsége nyomán feloszthatóvá válik a szakági gazdálkodás kere­tein belül képződő 320 millió fo­rint tartalék, ezt az összeget a vállalati szinten rendelkezésre álló központi bértartalékból a MÁV kiegészíti 70 millió forint­tal, amelyet alapvetően a bérpót­lékkal megterhelt szakágak dol­gozói kapnak. Ugyancsak ebből biztosítják a 7 ezerforintos mini­málbér 8 ezer forintra történőfel­emelését. Országos Taxis Kamara Megalakult az Országos Taxis Kamara. A szervezet fő célja a ta­xis-érdekvédelem megvalósítása, és az, hogy a szervezet az önkor­mányzatokkal való folyamatos kapcsolattartás, egyeztetés révén hozzájáruljon a normális munka- feltételek kialakításához. Érdemes mérni a távhőszolgáltatást Megyénkben nem öltek a kémények Nem sokan tudnának arra a kérdésre válaszolni, hogy hány kémény található a megyében. A Heves Megyei Tüzeléstechnikai és Ké­ményseprő Vállalat, rövidebb nevén a TÜZKÉV igazgatója, Ma­rosvölgyi György azok közé tartozik, akik kapásból tudják a vá­laszt: mintegy 240 ezer. Ha a hétvégi házakat, üdülőket leszámít­juk, megközelítően 180 ezerről kell gondoskodniuk. Hatvan ké­ményseprőjük tisztítja ezeket évente két alkalommal, sőt a közpon­tiakat többször is. S hogy munkájuk fontosságát megérthessük, ar­ról is beszámol, hogy találtak már azokban karácsonyfát, döglött madarat, vakolatomlást is. Nem is szólva az összegyűlt koromról, amely eltömheti a kéményt, s szén-monoxid-mérgezést okozhat. Az már munkájuk értékét bi­zonyítja — s a kéményseprő sze­rencséjét is —, hogy az elmúlt években megyénkben nem volt sem eltömődés miatti szén-mo- noxid-mérgezés, sem halálos ké­ménytűz. Pedig sajnos országo­san sokszor előfordul ilyesmi, a fővárosban például évente 20- 30 ember leli halálát ilyen okok miatt. Ahogy a vállalat nevéből kitetszik, nemcsak a kéménysep­rés a feladatuk, sőt, az utóbbi időben a különböző vállalkozá­sok felé billent a mérleg. Az 1949-es alapításkor még csak az alaptevékenységgel foglalkoz­tak, de a hetvenes évektől kezd­ve különböző tüzeléstechnikai feladatokat is elláttak. Gyártot­tak és javítottak tüzelőberende­zéseket, ráálltak a béléscsöve­zésre, a vakolásra, készítettek cserépkályhát, kandallót. A nyolcvanas évek hozott újabb fordulópontot, egyre több „kulcsra kész” munkát vállaltak, „belekóstoltak” az építészetbe s az épületgépészetbe is. így köz­ponti fűtés szerelésére, olaj- és gázégők szervizelésére is vállal­koztak. Elsőként álltak rá a víz­óra beépítésére. A visontai Ga­garin Hőerőműnél is különféle tevékenységeket végeznek, így karbantartást, ácsmunkákat és állványozást. Sokfelé próbáltak tapogatózni, még a külföldi pia­cot is kipróbálták. Hordozható cserépkályháik iránt nem volt nagy piaci érdeklődés, de lehet, hogy az újabban megélénkül. Kí­sérleteik közé tartozott az úgy­nevezett biobrikett gyártása is. (Folytatás a 2. oldalon) Életet oltott a gyertya Halál az ágyban A Győr-Moson- Sopron megyei Szár­földön egy idős és be­teg hölgy gyertyával világított a Felvidék út 16. szám alatti la­kásában, ám az ágy­nemű meggyulladt, és az asszony füst­mérgezésben meg­halt. Ugyancsak halál­lal végződött egy la­kástűz a Hajdú-Bi- har megyei Nyír- adonyban vasárnap a késő esti órákban. Egyelőre ismeretlen okból kigyulladt a 80 éves Vangel Józsefné szobája a Landler Je­nő út 16. szám alatti lakásban, ahol a rész- ' ben égő bútorzat füstjétől az idős hölgy füstmérgezést szenvedett, és életét vesztette. A tűz ké­sőbb önmagától ki­aludt, s így az esetet csak hétfőn vették észre a szomszédok. (Fotó: Szántó György) Polski-piruett a gyöngyösi Szurdok-parton — talán az idén elmarad... A közúti szakma — tél előtt Ha befútta az utat a hó. Nem tudni még, mikorra érke­zik meg — vagy egyáltalán ránk tör-e az idén — az igazi tél: hava­zással, hófúvással, ködös, jeges útszakaszokkal. Mindenesetre számítanunk kell rá, mint ahogy — lehetőségeikhez képest — ké­szülnek „szeszélyeire” az Egri Közúti Igazgatóság szakemberei is, mert egy-egy télen átlagosan 80-85 olyan nap van, amikor rendkívül síkosak, s 20-30, ami­kor havasak az utak. Tegnapi megbeszélésükön — erre hivata­losak voltak mindazok az önkor­mányzatok, intézmények és vál­lalatok, amelyek kapcsolatban állnak a közúti közlekedéssel, forgalommal és fenntartással — Szabó Lajos igazgató és Kovács Gábor üzemeltetési osztályveze­tő tájékoztatása alapján azt vet­ték számba: mikor, hol és milyen erőkkel biztosíthatják a legzor­dabb időjárási körülmények kö­zött is a közlekedést megyénk út­jain. Talán utal a feladat nagyságá­ra az a néhány szám, amelyet is­mertettek: az 1144,3 kilométer hosszú úthálózatból443 kilomé­teren őrjáratos, míg a többi sza­kaszon úgynevezett „rayonos” — bizonyos részekre kiterjedő — vé­dekezési rendszer alapján gon­doskodnak a téli akadályok elhá­rításáról. A közlekedési tárca út- felügyelete lehetőséget adott ar­ra, hogy megyénk területén is él­jenek az igazgatóság szakembe­rei az úgynevezett „fehér út fenntartásával”, ez azt jelentené, hogy a kevésbé használt része­ken egyáltalán nem kellene ha­vat takarítaniuk: nálunk erre nem kerül sor, a tervek szerint mindenfelé eljutnak majd a hó­ekék, a sószórók. Az utóbbiak­kal kapcsolatban hangzott el ko­rábban, hogy ártalmasak a kör­nyezetre. A Mátrában ezért pél­dául csak salakkal vegyítve hasz­nálták, de kiderült: így nem tud­ták megszüntetni a hegyi utak sí­kosságát, az idén marad hát a só... (Folytatás a 2. oldalon) Az oktatás ingyenes „Eternit-iskola” Nyergesűjfalun Fritz Hatschek, az eternitfelta­lálójának unokája, mint az oszt­rák-magyar Eternit Kft. főrész­vényese, tetőfedő-iskolát nyitott Nyergesújfalun. A nyergesújfa­lui osztrák-magyar Eternit Kft. az utóbbi időben növelte tetőfe­dő termékeinek választékát, és további új elemek gyártására ké­szül. Gyártmányainak szakszerű felhasználása érdekében szer­vezte meg az „eternit-iskolát”, amely hosszú idő után az első ilyen Magyarországon. Az etemitgyárban kialakított iskolában egyhetes turnusokban a tavaszig tarta tetőfedő munká­sok továbbképzése alsó-, közép- és haladó szintű tanfolyamokon. Az oktatás díjmentes, az Eternit Kft. ugyanis minden költséget, így a szállást és az étkezést is ma­gára vállalta. Egy Ausztriában kiképzett építészmérnök egy­szerre 15-20 szakemberrel fog­lalkozik. A résztvevők a tanfo­lyam elvégzése után igazolást kapnak arról, hogy speciális is­meretekkel is rendelkeznek a pa­lafedés területén. Az iskola iránt nagy az érdeklődés, miután a kft. félezer levélben tájékoztatta a továbbképzés lehetőségéről a te­tőfedő-, ács- és bádogosmeste­reket, valamint építőipari kivite­lezéssel foglalkozó gazdálkodó cégeket. (MTI) A MÁV szerint a kár: 60 millió forint Kigyulladt egy villanymozdony Horton Szűkszavú hír az MTI-ben: feltehetően súrlódás miatt kigyulladt egy villanymoz­dony a hort-csányi vasútállomáson. Szemé­lyi sérülés nem történt. A hímek utánajártunk: Simándi Gyulá­tól, a Heves Megyei Tűzoltóság parancsnok­helyettesétől kaptunk tájékoztatást. — Vasárnapról hétfőre virradó hajnalban történt az eset — mondja. — Egy új mozdony vezérlésében panelhiba keletkezett, emiatt egy másik után kapcsolták, úgy vontatták. Ez a bizonyos mozdony tehát nem volt áram alatt, csak mint a szerelvény hatodik kocsija „működött”. Valószínűleg beszorult egy csapágya, elfogyott a légrendszerből a leve­gő, és befékeződött a szerelvény a hort-csá­nyi vasútállomásnál. A mozdonyvezető ki­szállt, de akkor már csak azt állapíthatta meg, hogy lángokban áll a panelhibás moz­dony. Értesítették a hatvani tűzoltóságot, akik tíz percen belül a helyszínen termettek. Elektromos tűzről lévén szó, először a felső vezetéket áramtalanították, majd rövid időn belül eloltották a tüzet. . — A jelentésben azt olvashattuk: személyi sérülés nem történt. Mekkora az anyagi kár? — A MÁV szakértői szerint 60 millió fo­rint körüli. Egyébként a kárt szakértők bevo­násával a tűzoltóság tovább vizsgálja... (doros) Önálló gazdasági kiállítás Strasbourgban Önálló gazdasági kiállítással jelentkezik az idén Magyaror­szág a strasbourgi Európa Vásá­ron. A november 17. és 21. kö­zött nyitva tartó kiállításon a kül­kereskedelemben is érdekelt nyolc magyar vállalat, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara, a Magyar-Francia Ke­reskedelmi és Iparkamara, vala­mint hat idegenforgalmi cég igyekszik felhívni a figyelmet a magyar-francia gazdasági kap­csolatok jelentőségére. A 350 négyzetméteren meg­rendezett magyar kiállítást a Hungexpo a Tourist Stúdió szer­vezésében állította fel, ahol a be­mutatkozás mellett mód nyílik tárgyalásokra is. A helyszínen számítógépes információs rend­szer segíti a szakembereket. A strasbourgi rendezvényen elő­adást tart dr. Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumának állam­titkára a magyarországi beruhá­zásilehetőségekről, és Gölöncsér József párizsi magyar kereske­delmi tanácsos a francia-magyar gazdasági együttműködés távla­tairól. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents