Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-11 / 239. szám
4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. október II., péntek A közelmúltban egy rendkívül érdekes mű jelent meg a könyvesboltok polcain. A világhírű angol író, Herbert George Wells könyvének magyar nyelvű változata: A Világtörténet alapvonalai. A vaskos kötet azért számít különlegességnek, mert eredetije 1925-ben látott napvilágot Budapesten, az akkori Genius Könyvkiadó Részvénytársaság gondozásában. Most nemrég ennek a hasonmás változatát jelentette meg a Dunakönyv Kiadó Kft., amely nagyszerű feladatra vállalkozott. Wells legnagyobb, magyar nyelven megjelent munkája olyan általános történet- tudományi és kultúrtörténeti mű, amely az 1920-as évek szellemiségét tükrözi, írása a világ számos országában jelent meg akkoriban, és jelentős sikert aratott egykoron. Ma, amikor egyre kevesebb monográfikus esszé lát napvilágot, nyilván sikerre számíthat a jelen olvasóinak körében ez az utánnyomás is. Amikor a tudomány és a fantasztikum ötvöződött Látás a világra — századunk húszas éveiben A Világtörténet alapvonalai című könyvének magyar nyelvű hasonmás kiadása érdemessé teszi, hogy néhány gondolatban felidézzük Herbert George Wells-nek, a nagy angol írónak, a világirodalom kiemelkedő képviselőjének munkásságát. Méltán azok közé tartozik, akit a világ egyik legolvasottabb alkotójának tekintenek ma is. 1868-ban egy bromleyi szatócs fiaként született, akinek üzlete hamar tönkrement. így felesége kénytelen volt házvezetőnői állást vállalni abban a gazdag polgári házban, ahol egykoron szobalány volt. Fiát is magával vitte, és a későbbi író már gyermekkorában megismerkedhetett azokkal a válaszfalakkal, amelyek az egyes társadalmi osztályok között akkor is fennálltak. Volt gyógyszerész, majd kereskedőinas, boltossegéd, tanító és házitanító. Oktatott állattant, angol nyelvet és rajzot, íráskészségét pedig újságíróként kezdte kamatoztatni. Nagy nehézségek árán jutott egyetemre Londonban, ahol főleg anatómiával, őslénytannal és csillagászattal foglalkozott. Hosszabb időn keresztül óraadással tartotta fenn magát, miközben cikkeket is írt vidéki lapoknak. Eközben annyira túlerőltette magát, hogy súíyo- san megbetegedett. Felépülése után ismét csak a tollával kereste kenyerét. Először 1895-ben Az időgép című elbeszélésével hívta fel magára a figyelmet. A századelő egyik népszerű műfaja, a tudományos-fantasztikus irodalom őt is vonzotta. Egymás után jelentek meg e műfajba tartozó izgalmas kötetei, így a Láthatatlan ember, az Emberek a Holdon, illetve a Dr. Morean szigete. Ezután gyorsan emelkedett az írói pályán, és munkáit egymás után lefordították angolról más nyelvekre is. Wells a technokrácia elvét hirdette, és az irányításra a mérnököket, tudósokat tartotta alkalmasnak. Az említett tudományos-fantasztikus műveiben amellett, hogy a tudomány eredményeit népszerűsítette, sok társadalombíráló megjegyzést is tett. Az időgépet követő három évtizedben — az 1920-as évek elejéig — sok regényt, novellát, értekezést út, többek között a szerelemről, a házasságról, a tudományról, a vallásról, a háborúról és a békéről, a biológiáról, a szociológiáról és a csillagászatról. Elbeszélő műveit az irodalomtörténészek három fő területre osztják. Az elsőhöz a fantasztikus, illetve a társadalmi regények tartoznak. Ezeket többségében 1895-1908 között írta. Míg Jules Veménél a fő cél a fantasztikus mese és kaland volt, addig Wellsnél, amint egy alkalommal írta: „ Csak szög, amelyre a mondanivalót felakasztjuk. ” A másik fő területhez tartoznak a humor- és jellemregényei. Ezek önmagukban is elegendőek lettek volna ahhoz, hogy az angol irodalom legkiválóbb alakjai közé emeljék. A harmadik csoportba azok a művei tartoznak, amelyekben azt keresi, hogy miként erheti el az ember a boldogságát legkönnyebben és legbiztosabban. Felveti, hogyan lehetne kiküszöbölni azokat a bajokat, amelyek az egyének életét megkeserítik. Wells egész munkássága alatt rendületlenül hitt és bízott egy jobb jövőben. 1920-ban négy tudós munkatársával megírta monumentális művét, A világtörténet alapjait. Ez a nagyszabású mű, amely a világ tudományos hipotézisek szerint való keletkezésével kezdődik, végigvezeti az olvasót a civilizáció történetén. 1932-ben jelent meg Az emberiség munkája, gazdagsága és boldogsága című műve. Ez a hatalmas gondolati füzér élvezetes stílusban, közérthetően tátja elénk az emberiség kultúrájának történetét. Wells magas kort ért meg, hiszen 78 éves korában, 45 esztendővel ezelőtt, 1946-ban hunyt el. Azóta is szinte évente jelenik meg egy-egy kötet tőle a magyar könyvpiacon, de ezek többsége inkább a fantasztikus irodalomba tartozó művek sorát gyarapítja. Akik korábban nem jutottak hozzá a már emh'tett nagy világ- történelmi esszéhez, most ezt a hiányt pótolhatják a Dunakönyv Kiadó Kft. jóvoltából. A mű előszavában Gazda István tudománytörténész a következőre hívja fel a figyelmet: „Főleg a fiatalabb olvasók ezt a művet úgy olvassák, a benne található megállapításokat úgy hasznosítsák, Az író arról is beszámol, hogy miért vállalkozott erre a monumentális munkára: „E könyv hogy közben ne feledjék: egy nagy műveltségű, nagy olvasottságú író 1920-as évekbeli világlátásának, történelmi gondolatainak nyomtatott változatát tartják kézben. Az új történelmi kutatások nyilván több ponton kiegészítették a wellsi igazságokat. Á klasszikus műnek kijáró tisztelettel és óvatossággal kell tehát használni e nagy monográfiát, soha nem feledvén megírásának helyét és időpontját.” A Világtörténet alapvonalait — amint az a hasonmás kiadásból is kitűnik — az újságíró és műfordító Kiss Dezső, valamint az őslénytankutató és néprajzos, néhai egyetemi tanár, Lambrecht Kálmán ültette át magyarra. Az utóbbi tudós szerzőnek egyébként számos fordítását ismerjük az említett évekből. Az 1925-ös kiadáshoz Lambrecht, valamint a Magyar Nemzet című lap néhai alapítójaként ismert publicista és történész, Pethő Sándor írt utószót. Ez a két fügf elék Magyarország földjének ialakulásat, valamint a magyar nemzet történetének áttekintését tartalmazza. (mentusz) írója nem iparkodik igazolni, mi indította ot műve megírására. Hogy jogcíme nem volt rá, az világos. Ezzel a munkával azonban minél több embernek kellene megpróbálkoznia. Ezért érezte a könyv szerzője is, hogy megvan a jogcíme ahhoz, hogy a feladat megoldását a maga munkájával elősegítse, annál is inkább, mert ez rendkívül vonzotta. Szorgalmasan elolvasott minden forrásmunkát, és készséggel vett igénybe minden segítséget. Különös köszönettel tartozik barátainak: Sir E. Ray Lancester, Sir H. H. Johnston, Gilbert Murray professzor és dr. Ernest Barker uraknak gyakori tanácsaikért és útbaigazításaikért, valamint a sef ítségért, amellyel a szerkesztés örül a kezére jártak.” Világtörténet — nyolc könyvbe foglalva Rendkívül érdekes és megragadó A Világtörténet alapvonalainak tartalommutatója. A vaskos mű tulajdonképpen az író által megjelölt nyolc könyvre és 41 fejezetre tagolódik. Az első a világ keletkezését foglalja magába: a földről, a kőzetekről, az éghajlat és az élet kapcsolatáról, a hüllők és az emlősök koráról szól. A második az ember származását taglalja, és felvázolja az emberfajtákat és a nyelveket. A harmadik a történelem hajnaláról szól az első civilizációkon át az írás történetéig, továbbá a társadalmi osztályok megjelenéséig. A negyedik könyv áttekinti Judea, Görögország es India történetét. A római birodalom emelkedéséről és bukásáról szól az ötödik könyv. A kereszténység eredetét, elteijedését, viszályait, továbbá az iszlám tanításait mutatja be a hatodik. A szárazföldi mongol birodalmak és az új tengeri birodalmak korszakairól regei a hetedik. Végül az utolsó, nyolcadik könyv a nagyhatalmak korát fogja át, benne például Bonaparte Napóleon pályafutását, a 19. század valóságait és elképzeléseit, a világ újjáépítésének nagy kísérletét. Egyszerű nyelven a mindennapos olvasónak A monumentális mű bevezetőjében a szerző, Herbert George Wells a következőket írja: „A Világtörténet alapvonalai kísérlet arra, hogy őszintén és világosan, egyetlen összefüggő elbeszélés keretében elmondja az emberi nem és az élet teljes történetét, amennyire ismerjük. Egyszerű nyelven, a mindennapos olvasónak íródott, de nemcsak az a célja, hogy érdekes olvasmányt adjon az emberek kezébe. Elsősorban annak a bizonyítása a célja, hogy a világtörténelem, mint összefüggő egész, szélesebb és világosabb képbe foglalható az egyes nemzetek és korszakok történeténél. Szélesebb határokat nyújt, amelyeket egy átlagos polgárember az alatt az idő alatt és azzal az energiával, amit olvasmányaira és művelődésére szentelni szokott, könnyen át is tekinthet. Ez a történeti könyv korszakokkal, fajokkal és nemzetekkel foglalkozik, míg a közönséges világtörténet birodalmakat, családfákat és hadjáratokat ír le. Mindazonaltal úgy fogják találni, hogy nincs benne se több név, se több évszám, és semmivel sem nehezebb a gondolatmenetét nyomon kísérni és megérteni. A világ- történet sem kivétel a tudomány többi ágai között. A feladat rendkívül vonzotta Az egri mozik műsorán Humor és borzongás Kubisch János kisplasztikái az IH-ban Kutyaparadicsom Bob komputerek világában élő, tehetséges fiatalember. Váratlanul egy gyönyörű kastélyt örököl, amelyhez két hatalmas eb is tartozik. A fiatalember ódzkodik az örökségtől, de élettársa rábeszéli, legalább utazzanak oda, és nézzék meg a kastélyt. Giovanna a palota úrnője akar lenni, és bizony kilencéves kisfia is nagyon élvezi az új helyzetet. Mire Bob észbekap, az örökségben már negyven kutya tölti nagyon kellemesen a napjait. Giovanna azonban megunja a csaho- lásos éjszakákat, visszatér a nagyvárosba. Bob és a kisfiú, meg a kutyák egyedül maradnak, nyugalmukat mégsem nevezhetjük teljesnek: egy óriási társaság szállodákat akar építeni a kastély helyén. Barátaink végül persze hatásos szövetségesekre találnak... A kellemes humorú, igazi családi vígjátékot az egri Bródy mozi nézői tekinthetik meg. A hegylakó visszatér A Highlander első része nagy mozisiker volt néhány éve, ezért természetesen gyorsan megszületett a folytatás is. A középpontban a Hegylakó és tanítómestere, Ramirez áll, akik köny- nyedén átlépik az idő korlátáit, és akár 500 évet is öregednek vagy fiatalodnak a Földön. A történet ugyanakkor nagyon is élő kérdésekre is keresi a választ. Mi történik, ha a bolygónkat körülvevő ózonréteg valóban megszűnik? Meg lehet-e menteni a Földet? A Hegylakó a bolygók és a történelmi korok között repked, s bizony egy lerobbant emberi civilizációt ment meg a nagy leszámolás során. A főszerepeket a francia sztár, Christopher Lambert és a kiváló Sean Connery alakítja. A fantasztikus elemekben bővelkedő akciófilmmel az egri Uránia nézői ismerkedhetnek meg. Jó szórakozást kívánunk! Programbörze Kiállítások, tárlatok Az Ifjúsági Ház Galériájában öt művész több mint másfél száz művel mutatkozik be egy hónapon keresztül: Buda István, Kaubek Péter és Kubisch János szobrászok, Ridovics Péter festő, Marisa Balázs fotós. * Ugyancsak a Ház átriumában lakásfelszerelési árubemutató várja az érdeklődőket szombaton és vasárnap is, reggel 9-től délután 6 óráig. Kishonthy Jenő festőművész retrospektív kiállítása a Megyei Művelődési Központ Galériájában tekinthető meg október 23-ig, délután 2-től este 8-ig. Az egri Dobó István Vármúzeum két kaszárnyatermében a XVI. századi végvári harcokat idéző hadtörténeti kiállítás nyílt. A korhű fegyverek között díszes kardokat, lándzsákat, török és magyar katonai viseleteket is találnak. * Gyöngyösön a Richter- gyógyszertárban Bárány Pál alkotásai láthatók, míg a Mátra Művelődési Központban az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola rajz tanszékének hallgatói mutatkoznak be. « Pétervásárán a városi művelődési házban a vezekényi alkotótáborok ötéves jubileumi tárlata fogadja az ide érkezőket október 15-ig. Az egri palóc népművészeti kiállítás a Minorita-rendházban karbantartási munkák miatt a hónap végéig zárva tart. Szórakoztató programok A szórakozni, táncolni vágyók, akik fogékonyak a jó zenére, szombaton este 8 órától éjfélig a Mátra Művelődési Házban hallhatják a Fire trió és Révfy Miklós együttesének koncertjét. Ma délután 5 órától a Gyermek-Szabadidőközpont Aprók táncházában a Gajdos együttes húzza a talpalávalót. * Az Egri Ifjúsági Ház Játszó-tér programjában szombaton délelőtt fél 11-től használati tárgyakat készítenek a gyerekek kukoricacsuhéból. Az Ifjúsági Ház „I” Galériájában csaknem egy hónapig láthatók — a szobrásztársai: Buda István, Kaubek Péter és a festő Ridovics Péter, valamint Marisa János fotóművész alkotásai között Kubisch János szobrai, plakettjei. Az elmúlt héten csoportos jelentkezésüket méltattuk, mondván: a képzőművészet mai hazai állapotában, a művészeti közélet ilyen-olyan görcsei között szívet melengető tünet, hogy vannak összetartó erők, erkölcsi és szakmai szempontok, amik kisebb közösséggé összefűznek embereket, alkotókat, akik az — akárhogyan is vesz- szük — alkotói alapállás szerint egységesek: érthető módon, a hagyományokhoz ragaszkodva, azokat továbbfejlesztve a maguk egyénisége szerint válaszolnak azokra a kérdésekre, amiket a kor, a korszak, a sokat próbált mai ember tesz fel a szépség elkötelezett híveinek: mit kell nekünk ebből a világból látnunk? Mi az az érték, amely ma is megragadható, amit ma is át tudunk élni, amitől többek leszünk, netán gazdagabbak, hogy jobban, szebben és izgalmasabban élhessünk ma, léphessünk át a holnapba. Mert valahogyan mindig is az a kérdés, hogyan leszünk képesek meghaladni azt, amit tegnapig tanítottak nekünk? Miért vágyunk az újra, az új élményre, a megszokottól elkülönülőre? Kubisch János látszólag mindent átvett tanító- mesterétől, Szabó Istvántól. Életútjának jelentős kísérőjelensége, hogy már főiskolás korában, 1971- 78 között minden évben dijat nyert az érempályázatokon. így tehát nem véletlen, hogy ezen a tárlaton is több plakettel hívja fel magára a figyelmet. Vegyük szemügyre az egyik, e műfajban érdekes darabját, a Szántást. A plakett kör alakú, a dimbes- dombos tájban két lóval szánt a paraszt. A férfi előredőlve kapaszkodik az eke szarvába, a lovak nekifeszülnek az eke húzásának. Régi kép az elmúlóban lévő világból, mert a mi nagyüzemeinkben már csaknem anakronisztikusnak tartják-tarthatják ezt az életképet: paraszt lóval szánt. Magány uralkodik ezen a tájon, senki nem csatlakozik a szántóvetőSzántás (plakett) (Fotó: Jakab László) Kamilla höz, hacsak az a görbe törzsű, szikár fa nem, ott, a látvány jobb sarkában. A hullámzó vonalak, a szelíd ritmus, amivel a táj az ő emberét befogadja, halk líra. A sorsnak alávetett ember szelíd megadása mindannak a törekvésnek, amellyel fenn kell tartania magát. A ma kiállított plakett évszázados életforma utóiratának tűnik, mintha figyelmeztetné a maiakat, a földhöz ragaszkodókat, a földhöz nem jutókat, mi minden is előzte meg azt, ami ma a hazai tájban az életért való küzdelmet magyarázza. Finoman megmunkált bronzportré a Kamilla. A lány simára fésült hajjal, komoly, csaknem rezzenéstelen tekintettel néz a világba. Azt is hihetnénk, hogy nem akar semmit elárulni magáról, a zárt ajkában benneszorult mosollyal, vagy onnan leolvas- hatatlan szavakkal távol tartja magát a környezettől, amely biztosan ismeri őt. A ránc nélküli homlok, a szemöldök íve, a pofacsonton lepihenő megálló fény, a visszahajló áll bezárkózott egyéniséget vall nekünk, olyat, aki nehezen tárulkozik ki, nem akaija elárulni az első kérdésre érzelmeit, vonzalmait sem. Nem mai típus, a fogalomnak és a tartalomnak abban az értelmében, ahogyan ma a korszerű egyéniségekről szólni szoktunk. Ezért is vonzó ő, vissza is térünk hozzá elgondolkodni, mennyire lehet ez ajellem, ez a tekintet mérce számunkra is annak a rokonszenves típusnak a kialakításához, amellyel mi a mai lányideált, netán a holnapi lányjellemet, emberi érdekességet azonosítanánk. Es akkor még csak két munkáját vettük szemügyre Kubisch Jánosnak, aki mély együttérzéssel közelíti meg portréit. Alakjai innen származnak, Közép- Európából.
