Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-09 / 237. szám
HÍRLAP, 1991. október 9., szerda HEVES ÉS KÖRZETE 5. Reflexológiai tanfolyam A tavalyi jól sikerült rendezvénysorozat tapasztalatait felhasználva most, az ősszel újabb reflexológiai tanfolyamot rendeznek a hevesi szabadidőközpontban. Ezúttal is Hopka Béla nyugalmazott egri tanár, reflexo- lógus tartja öt héten át a foglalkozásokat. Hetente egy alkalommal három órát szánnak e foglalatosságra a résztvevők. Az első összejövetelre ma kerül sor az említett színhelyen. Vásár — kötöttárukból Szeptemberben a világhírű dél-koreai Samsung cég szórakoztató elektronikai termékeiből rendeztek kiállítást és vásárt Hevesen. Most újabbra készülnek, miután október 17-e és 19-e között a szabadidőközpontban a Debreceni Kötöttárugyár különféle cikkeiből rendeznek hasonlót. Ez alkalommal is kedvező árakon kínálják majd a felsorakoztatott termékeket. Képeslap Kömlőről Nemrégiben megjelent a Kömlőt ábrázoló képeslap. Ezen öt fekete-fehér fénykép látható a falu különböző pontjáról, így a helyi templomról, a világháborús emlékműről, valamint az általános iskola épületéről is. Jön a kukoricás és a krumplis kenyér Akiket naponta szívesen emlegetnek Szeptember 23-án múlt egy esztendeje, hogy Hevesen megalapították a Stefánia Sütőipari és Cukrászati Kft-t. Az elmúlt több mint 365 nap bebizonyította, hogy érdemes volt a tulajdonosoknak vállalkozniuk, hiszen a korábbi veszteséges tevékenységeket rövid idő alatt nyereségessé tettek. A társaságban 40 százalék tőkehányaddal a helyi áfész, további hatvannal pedig Csepcsányi László és Tóth András, a társtulajdonosok vesznek részt. A részleteket Csepcsányi László ügyvezető igazgató igy idézi fel: — Három és félmillió forint törzstőkével alakult a társaságunk. Két fő tevékenységet folytatunk. Kétkilós Stefánia kenyeret, 10 dekás ropogós-vajas kiflit, továbbá finom pékárukat: kakaós csigát, túrós batyut, ökörszemet és pogácsát készítünk, amelyekkel Hevesen, illetve a környező községekben naponta 40 üzletet látunk el. Ezek mellett kapcsolatban vagyunk a tarna- mérai, a jászapáti, valamint a Be- nevölgye Áfésszel is. Természetesen a legnagyobb megrendelőnk a már említett résztulajdonos hevesi áfész. — Hol alakították ki a sütőüzemüket? — Tulajdonképpen Hevesen, a régi Akác étterem helyén, amelyet korábban — veszteség miatt — kénytelenek voltak bezárni. Annak a konyhai részében helyeztük el a gyártóberendezéseket. Közel 3 és félmillió forintot költöttünk saját fejlesztésként két magyar és egy német gyártmányú sütőkemence, valamint dagasztó- és kiflisodrógépek, sziták vásárlására. Tizenhat péket és öt gépkocsivezetőt alkalmazunk. Hajnalonta öt speciális teherkocsink szállítja a kenyeret és a friss pékárut az üzletekbe tőlünk. Havonta 2,5-3 millió forint értékű terméket készítünk. — Tudomásunk szerint cukrászattal is foglalkoznak... — Valóban, egy korábban veszteséges, gazdaságtalan üzemet vettünk át az áfésztől, Hevesen, a Madách úton. Ott naponta 88 fajta sütemény készül az ügyes kezek munkája nyomán, amelyből 26 féle a torta. Hét cukrászt, két takarítót és egy gépkocsivezetőt foglalkoztatunk. Tulajdonképpen azokkal az emberekkel dolgozunk, akik korábban is a cukrászüzemben tevékenykedtek, csak ma már nyereségesen dolgozunk. — A hevesiek örömére cukrászdát is nyitottak. — Újdonságnak számít még ma is a városban a Stefánia cukrászdánk, amely tavaly november óta közkedvelt hely lett Hevesen. Nyáron például a választékot a Stefánia fagylaltsorozat- fa/bővítettük a cukrászdánkban, amelyből 40 félét kínáltunk különböző ízekkel. Ugyancsak a nyári hónapokban Kiskörén, a szabadvízi strandot kft-nk üzemeltette. Ott létrehoztunk egy autós kempinget is, ahol a magyarok mellett főként német, holland, osztrák és angol vendégek fordultak meg. A napokban újuk alá a Tisza-parti település polgármesteri hivatalával azt az öt évre szóló együttműködési szerződést, amelyet az idei kedvező tapaszalataink alapján a szabadvízi strand működtetésére kötünk. Eszerint bővítjük már jövőre is a területet, teniszpályával és — a külföldi igények kielégítésére — szaunával. — Milyen további törekvéseik vannak? — Jelenleg Hevesen, a Fő téren a cukrászdánk mellett átalakítjuk a játékkaszinót. Október 15-én nyitjuk a Hambi bárt és sörözőt, ahová elsősorban a fiatalokat váijuk. Miután rendkívül nagy a konkurencia térségünkben is, így a sütőipari választék bővítésére készítjük a Kermi által is jóváhagyott Stefánia rudat, amely lényegében hosszú zsúr- kenyérféle, speciális ízesítéssel. Vendégfogadásra, szendvicsekhez alkalmas termék. Még most októberban két újdonsággal rukkolunk elő. Nevezetesen az egykilós kukoricás és az ugyancsak egykilós krumplis kenyérrel. Mindkettőt teflon edényben sütjük. Ezekkel is igyekszünk állni a versenyt a piacon. Tervezzük továbbá, hogy még az idén diabetikus zsömlét is készítünk, amely szintén hiányt pótol majd. Az eredményeink, a törekvéseink ellenére kudarcaink is voltak, miután az abádszalóki és a kiskörei szakboltunkat be kellett zárnunk, mert gazdaságtalanul működtek. Ebből is azt a következtetést vontuk le, hogy elsősorban Hevest és a környező falvakat lássuk el folyamatosan, nap mint nap friss kenyérrel és különböző pékárukkal. Ez reális célkitűzésünk, amivel inkább a fogyasztók elismerését szerezhetjük meg, semmint elmarasztalást... Mentusz Károly Nem felhőtlen az öröm... Fotóriporterünk egész tökhalomra lett figyelmes Kömlő határában. Itt évek óta sokan foglalkoznak e növény termesztésével. A több szempontból is igen hasznos tökből jócskán termett az idén. Jobb volt az eredmény, mint a korábbi esztendőkben. Erről beszéltek a felvételünkön látható asszonyok is, akik Sipos Lajos családjának segítenek a feldolgozásban. Azért nem túlságosan nagy az örömük a jó termés fölött, mivel igencsak gondok vannak a felvásárlással... (Fotó: Perl Márton) A Rákháton lánctalpakat szerelnek a kombájnokra Kömlő: feszültségek, remények Sok a nyugdíjas és a munkanélküli Viszonylag ritkán jutunk el Kömlőre, így aztán nem csodálkozhatunk azon, hogy Cseh József, a falu polgármestere — aki egyébként civilben pedagógus, megválasztása előtt iskolában dolgozott — rengeteg információval ^örömmel és panasszal) fogadott bennünket eletük legkülönbözőbb területeit érintve. A legfontosabb „hír” itt is az — de ez már lassan nem is hír —, hogy Komlón sincs pénz fejlesztésre, hiszen majd mindent a fenntartási költségek visznek el. Rengetegbe kerül az iskola, az óvoda — ezen belül is a fűtés —, az utak fenntartása, bár ez utóbbival kapcsolatban kedvező momentumot is említett a polgármester. Elmondta: örvendetes, hogy a cigányok 120 méternyi járdát építettek, amihez az anyagot a polgármesteri hivatal biztosította szamukra. Az aktuális feladatok közé tartozik az is, hogy az elkövetkezőkben por- talanítsák a külső területek útjait. Éppen ebből a célból vásároltak követ, rövidesen kezdődhet a munka. Egyelőre bitumenes megoldásról még nincs szó, de — mondja Cseh József— jövőre talán már ez is meg lesz. Aztán itt van a volt pártház. Szép, új épület, nagy, tágas teremmel. A polgármester már megválasztása előtti programbeszédében is azt szorgalmazta, hogy ki kell használni valamilyen formában az épület lehetőségeit, adottságait. Ez — vallja be most Cseh úr — eddig még nem sikerült. Felvetődött, hogy legyen itt idősek klubja, vagy valamilyen kisebb üzem, esetleg bérbe vehetné az épületet vállalkozó, annál is inkább, mert sok a munkanélküli. Főleg a nők azok, akik — sajnos — hiába keresnek rendszeres elfoglaltságot a környéken. És ennél a pontnál érkeztünk el a falu legnagyobb problémájához: sok az idős, a nyugdíjas, a cigány lakos, s az emberek egy jelentős hányadának nincs munkája. Ez utóbbit tekintik a legsúlyosabb gondnak, és ebből adódik a legtöbb feszültség is: kétszázhetvenhat embernek nem tudtak munkahelyet teremteni, pedig már sok mindennel próbálkoztak annak érdekében, hogy ez itt sikerüljön. így aztán sokan szorulnak szociális segélyre is — évente mintegy 3 millió forint a keret —, s aki nem kap, az azonnal a falu vezetőségét okolja, és — panaszolja a polgár- mester — sokan csakis ebből a szempontból értékelik őket, ez alapján ítélkeznek... Ám kétségtelen, hogy vannak kedvező jelek. Ilyen például az is, hogy az önkormányzat együttműködése a négy kömlői párt — MDF, MSZP, FKGP, MSZMP- képviselőivel igazán dicséretre méltó, hiszen mindig eljárnak az önkormányzat üléseire. Jó hír az is, hogy a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányságaközbiztonság)a\ntá- sa érdekében úgymond rendőrt „adott” Kömlőnek, igaz, hogy az meg nem akar a faluban letelepedni. Van egy száznégy tagú polgárőrségig, s ez azt jelenti, hogy igen is, létezik a faluban összefogás és erő. Aztán az sem általános, hogy rendelkeznek egy irigylésre méltó és jól felszerelt egészségházzal, nemrég pedig elektrokardiográfot (EKG- készüleket) vettek, és ennek költségét — vagyis annak egy részét — egy remekbe szabott jótékonysági bálon gyűjtötték össze a polgárok. Az elképzelések között szerepel az is, hogy új kutat akarnak fúratni, a tervek már készülnek, a végösszeg pedig mintegy 3 és fél, 4 millió forintot tesz majdki. Az meg már a jövő, már maga a remény, hogy nemrégiben két parasztházat vettek meg itt budapestiek. Jó lenne — mondta befejezésül a polgármester —, ha a Tisza-tó közelsége miatt több ilyen üresen álló ház találna gazdára. Egyrészt azért, mert ilyen módon megóvnák a házak állagát (magyarán mondva: az épületek nem dőlnének össze), másrészt pedig mindez az idegenforgalom megjelenését is eredményezhetné. (h.) A legrégibb térképet Tarnazsadányról őrzik Változó történelmünk részesei Várhatóan e héten pénteken kezdik a rizsaratást Európa legészakibb termőterületén, a kiskörei Rákháton. Nagy hagyománya van itt ennek a növénynek, és egyik jövedelmi forrása a Hevesi Állami Gazdaságnak. Felkészültek az aratásra, erről adott tájékoztatást Makó Sándor termelési igazgatóhelyettes. Jelenleg két német gyártmányú Claas dominátorra lánctalpakat szerelnek, másik két kombájnt pedig hagyományos gumiköpenyekkel látnak el. Elképzeléseik szerint ez a négy gép áll majd munkába. A következő napokban összesen 222 hektárról takarítják be a termést, amely területileg valamivel több a tavalyinál. Amennyiben az időjárás engedi, akkor az említett négy géppel tíz nap alatt elvégzik a betakarítást. Ha viszont csak a két lánctalpassal dolgozhatnak, abban az esetben két hét alatt fejezik be a munkát. A termés hektáranként legalább egy tonnával elmarad a múlt évitől. így az 1990-es 4,6- del szemben egységnyi területről csak 3,5 tonnát várnak. Ez azzal magyarázható, hogy tavaly frissen meliorált területeken termelték a rizst, amely a nagyobb hozamokban is megmutatkozott. Noha a fajta és a művelési technológia ebben az évben is azonos maradt, mégis kevesebb a termés. Értesülésünk szerint 77 vagon rizsre van szerződése az állami gazdaságnak Rákhátról a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal. Annak a karcagi hántolójába — a múlt évitől eltérően — a gazdaság maga szállítja a termést, miután a gabonaforgalmi vállalat ezt nem vállalja, és nem fizet. A szárítás költségeit is 30-40 százalékkal emelték. 1990-ben mázsánként átlagosan 56 forint volt a szárítási költség. Noha a karcagi hántoló a tavalyi mázsánkénti 1800 forintos alapárat most is garantálja, de az említett költségnövekedés, továbbá a rizstermeléshez felhasznált vetőmagok, növényvédő- és gyomirtószerek, az üzemanyagok és alkatrészek árának drasztikus emelkedése erőteljesen sújtja a gazdaságot. így nem várnak ebben az évben nyereséget a rizs- termeléstől, de veszteséges sem lesz az ágazat. A körülményeket mérlegelve elképzelhető, hogy jövőre kényszerből csökkenteniük kell a vetésterületet a rákháti termőtájon. Nagy a forgalom ezekben a napokban is a hevesi földhivatalban. A kárpótlási igényekkel kapcsolatbanjönnek-mennek az ügyfelek a városból és a térség községeiből. Nyújtott szolgálatot teljesítenek az itt dolgozók, hiszen reggel fél 8-tól este 7-ig, gyakran fel 8-ig is az érdeklődök rendelkezésére állnak. Juhász Katalin, a földhivatal vezetője immár 24 éve tevékenykedik a szakmában. Sok mindent, többféle változást megért már. Munkatársaival most is részese változó történelmünknek... — Valóban így van — mondja mindezt megerősítve. — Részt vettem az 1967-es földtörvény végrehajtásában, azután a ’70-es években a földterületeket a négyszögölről négyzetméterre számoltuk át. A nemrég zárult nyolcvanas évtizedben pedig a termőhelyi értékszámra való áttérést készítettük elő, most viszont visszatérünk az évtizedeken keresztül jónak bizonyult aranykoronához. — Hevesen és vonzáskörzetében mindig meghatározó volt a mezőgazdaság. így talán érthető, hogy nagyobb az igény a kárpótlás iránt is. — Változó az ügyfélforgalmunk. Már év elején is voltak érdeklődők, de miután a kárpótlási törvényt megalkotta az Ország- gyűlés, augusztus 12-től teljes erővel ránkzúdult a munka. Természetesen igyekszünk azonnal kiszolgálni az ügyfeleket, és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ne kelljen másodszor is visszajönniük. Az elmúlt hetekben 4500-5000 igénylőt láttunk el adatokkal, betétmásolattal. Nagy és felelősségteljes feladat, amit végzünk, nem is akarok panaszkodni, de ezért jobban meg kellene becsülni bennünket. Tulajdonképpen egy fővel bővült a létszámunk, és kora reggeltől késő estig, nap mint nap öten végezzük ezt a fontos, körültekintést igénylő munkát, hiszen 17 település lakóinak kárrendezési igényeiről van szó. — Milyen régi anyagok állnak rendelkezésükre a bizonyításhoz? — Tulajdonképpen régi térképek, telekkönyvi betétek, földrendezési anyagok, amelyekből dolgozunk. Érdekességként emh'tem, hogy a legrégebbi térképünk 1898-ból való, amely Tarnazsadányról készült. Megkopott már, de használjuk. Azután van 1912-ből származó hevesi térképünk, valamint, hogy a legfrissebbről is szóljak, a tavaly készült, ugyancsak Hevesre vonatkozó kartográfiai munka, amelyet felhasználunk. — Jöttek-e már különleges igényekkel? — Akadtak nehéz pillanataink. Például nemrég az egykori tiszanánai malom iránt érdeklődött a volt tulajdonos leánya. Átnéztük a nyilvántartást, de nem találtuk. Annyit viszont megtudtunk, hogy 1949-ben valóban elvették. Ezért arra kértük az érdeklődőt, hogy forduljon a Heves Megyei Levéltárhoz, és kérjen anyagot a valamikori tiszanánai malomról. Azután egy kömlői örökös is jelentkezett, aki jelenleg külföldön él. De mint kiderült, a földet, amit szeretne visszaigényelni, húsz évvel ezelőtt pénzben megváltotta a szövetkezet. Ez esetben kértük, hogy a szükséges okiratot keresse elő, mert bizonyító erejű, és enélkül nem léphet tovább. — Miután nem túl sokára letelik a kárpótlási igények beadási határideje, utána mennyire változik a munkájuk? — Megegyeztünk a Heves Megyei Kárrendezési Hivatallal, hogy akiknek az augusztus 12- től számított 90 napon belül nem tudunk elegendő adattal szolgálni, de kárpótlási igényét indokoltnak tartjuk, azoknak igazolást adunk, hogy a munkát később fejezzük be. Tehát a tennivalóink később is megmaradnak, bár minden bizonnyal már csökkentett ügyfélszolgálattal. A célunk viszont az, hogy senkit se utasítsunk el, hanem kellő türelemmel, odafigyeléssel segítsünk a kárigénnyel fellépő embereken. (mentusz) Idén júliusban adták át Átányban a képen látható szép épületet, amely a községbeli körzeti megbízott lakhelyéül és hivatali állomáshelyéül szolgál. Azaz: szolgál majd. Egyelőre ugyanis üresen áll a ház. Ä rendőrség pályázatot hirdetett, s várja olyan hivatásos személy jelentkezését, aki a faluban is kíván letelepedni. Erre nagy szükség is lenne, hiszen bűnügyi szempontból az igen erősen „fertőzött” települések sorába tartozik Átány. (Fotó: Perl Márton)
