Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-05-06 / 234. szám
HÍRLAP, 1991. október 5—6., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN II. Lebbencsleves Hozzávalók: 15 dkg lebbencstészta, 5 dkg füstölt szalonna, 40 dkg burgonya, hagyma, zöldpetrezselyem, só, pirospaprika. A szalonnát kockákra vágva kisütjük, a pörcöt kiszedjük. A nagyobb darabokra összetört lebbencstésztát egy kávéskanálnyi hagymával a szalonnazsíron megpirítjuk. Megszóljuk paprikával. Felengedjük meleg vízzel, és a karikára vágott burgonyával együtt nagyon lassan puhára főzzük. Apróra vágott zöldpetrezselyemmel, zöld- vagy szárított csövespaprikával, paradicsommal ízesítjük. Májfelfújt Hozzávalók: 30 dkg boíjú vagy sertésmáj, 2 tejben áztatott zsemle, 3 egész tojás, 3 evőkanál olaj vagy 6 dkg zsír, só, törött bors, remulád- vagy citrommártás. A májat a tejben áztatott és kicsavart zsemlékkel ledaráljuk, a zsiradékot habosra kavarjuk, hozzáadjuk a tojássárgákat, a ledarált májat, sózzuk, borsozzuk, és elvegyítjük a tojások keményre vert habjával. Jól kizsírozott hosszúkás formában egy óráig gőzben főzzük. Remulád vagy citrommártással tálaljuk. Káposztabomba Hozzávalók: 1 közepes fej fehér káposzta, 50 dkg sertéscomb, 15 dkg rizs, 1 tojás, 1 kis fej vöröshagyma, 10 dkg zsír vagy 1 dl olaj, 2 dl tejföl, 3 dkg vaj, 10 dkg morzsa, só, törött bors. A húst megdaráljuk, s a hagymás zsiradékon fedő alatt puhára pároljuk, majd zsírjára sütjük. A megtisztított rizst 2 dkg zsiradékon megpároljuk, kétszer annyi vízzel fölengedjük, és félpuhára főzzük. A megmosott káposztát külső zöld leveleitől megtisztítjuk, 20 percig gyengén fövő sós vízben abáljuk. Szűrőlapáttal kiemeljük a vízből, jól lecsurgatjuk, és a megpuhult külső leveleit (kb. 10-12 levelet) széjjelhajtjuk. A káposzta közepét, ami még nyers, kivágjuk, nagy késsel apróra vagdaljuk, gyengén sózzuk, és 2 dkg zsiradékon megpirítjuk. Ezután az elkészült anyagokat, a húst, a rizst, a párolt káposztát összekeverjük, hozzáadunk egy nyers tojást, sóval, borssal fűszerezzük. Az így nyert masszát a káposzta közepébe töltjük, a leveleket szorosan ráhajtjuk, hogy a káposztafej visz- szanyerje eredeti alakját. Egy tisztára mosott szalvétába szorosan belekötjük, fakanál nyelére függesztve, fazékban forró sós vízben 40 percig főzzük. Utána a fazékból kiemeljük, lecsurgatjuk, és lapos tálra borítjuk. Közvetlenül tálalás előtt tejföllel lelocsoljuk, és vajon pirított zsemlemorzsával megszórjuk. Az asztalnál cikkekre vágva adagoljuk. Olcsó, különleges és finom változata az édes káposztának. Szüreti pörkölt Hozzávalók: 1 kg birkahús (de vehetünk hozzá vegyesen ugyanennyi sertéscombot meg oldalast, sőt készülhet marha- pacsniból, illetve lábszárból is, 2 fej vöröshagyma, 1 evőkanál olaj, 10 dkg füstölt szalonna, 1 csapott evőkanál édes-nemes pirospaprika, só, 1-2 cső zöldpaprika (ha kedveljük a csípős ízeket, erőset adjunk hozzá), 2 fej paradicsom, bor vagy must. Az olajon együtt üvegesre pároljuk az apró kockákra vágott szalonnát meg vöröshagymát, hozzáadjuk az apró kockára vágott húst, és élénk tűzön pirítjuk pár percig. Meghintjük piros- paprikával, a zöldpaprikával, a paradicsommal, sóval ízesítjük, és leöntjük annyi borral vagy musttal, hogy ellepje. Az egészet lassú tűzön, inkább rázogatva, mint keverve addig főzzük, míg a hús meg nem puhult. Ha kell, kevés bort vagy mustot adunk még hozzá. Rövid lével tálaljuk. Mokkatorta Hozzávalók: 25 dkg cukor, 5 egész tojás, 2 dkg + 1 evőkanál darált kávé. 20 dkg liszt. A krémhez: 25 dkg cukor, 4 tojássárgája, 2 dkg kávé, 20 dkg vaj, 1 dkg liszt, 1/4 rúd vamlia. A 2 dkg kávéból 2 dl kávét főzünk, és azt 25 dkg cukorral sűrű sziruppá főzzük. Közben 5 tojás- fehérjéből kemény habot verünk, és a fonalasra főtt szirupot lassan a habhoz verjük. Addig verjük, amíg kihűl. A tojássárgákat egyenként hozzávetjük, és végül könnyedén hozzákeverjük az egy kanál szitált kávéval elvegyített lisztet. Hosszúkás vagy nagy kerek formában lassan megsütjük. Ha kihűlt, 3 lapra vágjuk. Krém: A 2 dkg kávéból 1 dl feketekávét főzünk, azt a 4 tojás- sárgájával, a 25 dkg cukorral, 1 dkg liszttel, 1/4 rúd kettéhasított vaníliával habüstben gőz felett sűrűre főzzük. Ha kihűlt, hozzáadjuk a habosra kevert vajat, és a tortát ezzel megtöltjük. Kívülről is ezzel vonjuk be, és a tetejét csokoládéreszelékkel beszórjuk. Bevonhatjuk az egész tortát vagy díszíthetjük tejszínhabbal is. Kiadós, szép nagy torta. Hasznos tanácsok Jó tudni Sajtok A különböző sajtféleségeket mindig külön-kü- lön becsomagolva tároljuk, mert átveszik egymás aromáját, és elvesztik saját karakterüket. Fogyasztás előtt legalább 1 órával vegyük ki a hűtőszekrényből, s tartsuk szobahőmérsékleten, sokkal ízletesebb. Könnyebb a sajtot megreszelni, ha a reszelőt használat előtt kevés étolajjal bekenjük. A zsíros sajtok könnyen kiszáradnak, s elvesztik rugalmasságukat. Megelőzésképpen tegyük egy tálra, s helyezzünk melléjük 1 szem kockacukrot, majd fedjük le üveg- vagy műanyag tetővel. (A műanyagboltokban kaphatók sajttároló tálak.) Ugyanezt az eredményt érhetjük el, ha a sajtot cukorral együtt, légmentesen záró dobozba tesszük. Csomagoljuk a sajtot tiszta konyharuhába, vagy ruhadarabba, száradását így késleltethetjük. A már száraz zsíros sajtot frissé varázsolhatjuk, ha fehérborba mártott, és kicsavart ruhába csomagoljuk néhány órára. Az étkezések kellemes és egészséges zárófogása lehet a sajt. Tegyünk fadeszkára legalább háromféle különböző típusú sajtot. Az erős sajtot rakjuk külön tányérkára, mert nem mindenki szereti az illatát. Ehetünk hozzá jonatánalmát, vagy kortyolgathatunk mellé vörösbort. Sárgarépa Elkészítése. A fiatal sárgarépát hamar letisztíthatjuk, s ujjainkat sem fogja be, na tiszta ruhára fektetjük, beszóljuk sóval, s a ruhát ráborítva dörzsöljük. Ezután folyó vízzel lemossuk. A sárgarépa főzővizébe — pároláskor, vagy ha főzeléket készítünk — tegyünk egy kávéskanál porcukrot. Ettől kellemes ízt kap. A téli hónapokban a reszelt nyers sárgarépa a gyerekek kedvence, s ezen túlmenően jelentős vitaminforrás is. Felfrissítő, ha mielőtt lereszeljük, kevés ecettel ízesített vízfürdőbe rakjuk. A lereszelt nyers sárgarépát ízesíthetjük, vitamintartalmát növelhetjüK citrom- vagy narancslével, vékonyra szeletelt goldenalmaval, néhány szem mazsolával, dióval. Tárolása. Hosszú ideig tárolható száraz homokágyban. Vigyázzunk, hogy a répák ne érintkezzenek egymással. Mindennap bekopogunk Önhöz! A „tsemege-tsinálók” reformkori keresztapja és annak híres háziorvosa ajánlotta szép dedikációval a megjelent művet is. A teát. Széchenyi fölöttébb kedvelte. Élvezetéért szívesen is látogatta kora neves cukrászdáit, így pl. Fischer üzleteit. (Fischer 1823-ban vette meg mestere, Troli Péter üzletét, mely a mai pesti Petőfi utcában volt. Négy évvel később a mai Martinelli téren megnyitotta luxusberendezésű cukrászdáját, mely Hébe cégérképével díszített bejáratával fogadta a vendégeket. Üzlete elé fagyialtos kioszkot állított. Ezt később a mai Vörösmarty térre helyezte át. Üzletei a korabeli társasági élet központjai lettek. Pl. egyik fő vonzereje a kitűnő teaválaszték mellett a gránátalma-fagylaltja, melynek különleges készítési módját soha senkinek nem árulta el. 1843- ban húsvéti csokoládétojás készítményein már megjelent Széchenyi lánchídjának sziluettje! Széchenyi orvosa a teát csak gyógyító italként fogadta el. „Fölöstököm”-re (reggelire) pl. egyáltalán nem javallottá, helyette a tejet, csokoládét, kakaót, sőt a kukoricát (mint könnyű ételt!!!) ajánlotta. Néhány érdekes, a szerző kora felfogását jelesül tükröző megállapítása orvosi, orvostörténeti szempontból ma már kultúrtör- ténei érdekesség, bár a sajtóban itt-ott felröppen hozzájuk havagy hogy a dohányzóknak kevesebbet árt. Megemlíti azt is, hogy a fogakat rontja, a nemzőerőt gyengíti. Jeles és érdekes, hitelesnek tűnő kultúrtörténeti adat, hogy megemlékezik olyan 1787-ben készített kávé-kivonatról, mely esztendőkig eltartható volt. Vajon a mai nescafé egyik ősét „tisztelthetjük "benne? A kakaóról és csokoládéról írott részekből leghatásosabb, ha a szerzőt, Almási Balogh Pált idézzük, könyvéből vett eredeti, korabeli helyesírással: „A jó vaníliás vagy fűszerszámos csokoládé világos violaszín- bama, vagy setétbamaveres, kívül sima, massája áltáljában egyforma, gyengéd, száraz, kemény, kellemetes fűszerszámos szagú, ’s szelíd nem kellemetlen keserű, de nem is igen édes ízű, törése nem darabos, semmi fényes pontokat nem, hanem inkább fejére- seket mutat, a’ nyelven könnyen, ’s egészen elolvad, és kelletes frisseséget hágy. Vízben, borban, tejben, minden állj nélkül felolvad. Altaljában minden jó csokoládénak frissnek kell lenni, mivel két esztendőnél tovább einem áll, ’s már ezen idő alatt is sokat elveszt jóságából, noha sokan azt tartják, hogy minél régibb a’ csokoládé, annál jobb ital készül belőle. Legjobban el lehet a’ csokoládét tartani, papírosba jól betakargatva ’s szaraz helyen a’ menynyire lehet, a’ levegőtől elzárva, egyébként szagot kap. — Mennél nagyobbak a’ pogácsák, annál tovább el állnak. Legközönségesebben használják a’ kakaót ’s csokoládét ita- lúl. Használják némellyek a’ ka- kaóbabhéjjat is, ’s némelly orvosok a’ gyengélkedő mellyüeknek tejben főve, mint tápláló és erőt- adó italt (infusio pectoralis) szokták ajánlani. Dicsérik ezt sokan ’a gyermekeknek is, de magok sem tudják miért, mivel reá semmi elfogadható ok nincsen. Többen használják és ajánlják a’ tiszta kakaóbabot. Ennek legjobb megkészítése módja ezt: A’ jól kiválogatott, friss, szagnél- külvaló kakaót, egyforma parázs tűzön, vas serpenyőben meg kell mindég kavarván vas hogy meg ne égjen, csak megpiruljon. Ezen okból még jobb, cserép serpenyőt használni, mivel ebben olly hamar meg nem ég. Legjobb a’ perf elést csak addig folytatni, míg a’ akaóbabok héjjá felválni kezd. Ekkor a’ héjját lehántván, a’ kakaót meg kell tömi, ’s vízben vagy tejben, mint a’ csokoládét 'megfőzni.” Á reformkor két kitűnősége sok egyéb érdemet is szerzett a magyar kereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom történetében. Mostani megemlékezésünk legyen csöppnyi babérgally a jubileumi ünnepségek koszorúihoz... Dr. Draveczky Balázs Amíg hazánkban lesz cukrászda, és abban édesség, nyalánkság, üdítők mellett, kellemetességek közepette tölthetjük kedvünket, képzeletbeli emléktáblára tegyük tiszteletünk képzeletbeli babérkoszorúit két kiválóságunk emlékére. (Mindkettőnek évfordulója is van ebben az esztendőben!) Széchenyi István használta először „Hitel” című munkájában 1830-ban a „cukrász” kifejezést. Előtte „tse- mege-tsináló" volt a mesterek becsületes hazai megnevezése. A legnagyobb magyar háziorvosa, Almási Balogh Pál írt először tudományos összefoglaló munkát a teáról, kávéról és csokoládéról, 1831-ben. Almási Balogh Pál (Nagybar- ca 1794 — Pest 1867) orvos könyve megjelenése évében lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A reformkori magyar szellemi élet jelen egyénisége volt. Jelentős szerepet vállalt az orvosi műnyelv meg- magyarosítása körüli elkeseredett és kemény küzdelmekben. Sokat fáradozott az ipar- és állatmentő egyesületek megteremtéséért. A „Tudománytár” szerkesztésére is vállalkozott. Az ún. hasonszenvi (homöopata) gyógymód egyik ismert hazai agitátora és képviselője volt. (A gyógymód lényege, hogy minimális adagokban olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek nagy dózisban az egészséges ember szerevzetében a meggyógyítandó betegséghez hasonló jelenségeket, tüneteket okoznak, hoznak létre.) A felsoroltak mellett Almási Balog Pál — mint már említettük — Széchenyi háziorvosa is volt. Ugyanilyen teendőket látott el Kossuth Lajos és családja mellett. „A kávé, thé és tsokoládé” cí mű könyve a három téma kora tudományos és művelődéstörténeti ismereteinek magasszintű, európai kitekintésű, szellemes, mindmáig olvasmányos stílusú összegzése. A rengeteg adat és hivatkozás felderítéséhez, összegyűjtéséhez neves páciensétől, Széchenyi Istvántól kapott eszmei és anyagi támogatást. Neki „Őszi erdő” Amint olvasni tetszettek, a "Lelki Leveles Láda ’’beindította a nagy, őszi társkereső akcióját, amit már annyian vártak. A Hírlap ezzel is kedveskedni akar Olvasóinak, és lehetővé teszi, hogy életkortól függetlenül, a társkeresés minden ágában, — házastárs, élettárs, idős, betegnek beszélgető társ, stb. — lehetőséget nyújtson „ingyenesen” a találkozásra. A borítékra kérem írják rá a fenti jeligét! Ismételten felhívom a kedves Olvasók szives figyelmét, hogy a korábbi „társkeresők” — szép számmal vannak — ismételjék meg kívánságaikat! Azoknak, akik igényesebb, körültekintőbb, utánjárást kívánó munkát óhajtanak, tudniuk kell, hogy kérésükre Uránus csupán további felvilágosítást, tanácsot adhat. (Fotó, videó, környezettanulmány, stb.) Várom a bemutatkozó leveleket, amelyeket az általam megfelelőnek vélt címre a társnak juttatok el.... „Unom az egészet” Közel egy éve adom a tanácsokat, de effajta kívánság még nem jutott el hozzám: — Unom az egészet, szakítani akarok a nővel! Ilyen hosszú kapcsolat még házasságból is sok! Mit tegyek? Faképnél nem hagyom, kerek perec közölni nem akarom... így szól a levél. Bevallom először félredobtam, aztán úgy döntöttem, hogy mégis rászánom magam a „tanácsadásra”. Először is megkérdezem: biztos benne, hogy csupán Maga unja? Ha „finoman” akarja csinálni, vajon pengetett e már olyan húrokat, amelyekből a Hölgy gyanút vehet? Szerintem a férfiak nagy része kétféle megoldást választana: elfogadható, sőt kikerülhetetlen „ürügyet” találna ki mondván: drágám, abba kell hagynunk egy időre! A másik csoport szintén kényszerű okokkal jönne elő, de megmondaná korábbi szíveválasztottjának, hogy szakítani akar. Nos, lehet harmadik út is, de csak akkor, ha van egy kis fantáziája: a pásztorórákon legyen unalmas, álmos, hadd lássa a szegény Nő, hogy ez az Úr már nem a régi és... Az sem baj, ha pontatlan lesz, el-elmaradozik, stb. Látja milyen szörnyűek tudunk lenni mi férfiak! Persze nagy lelkiismeret-furdalása ne legyen, ugyanis a Hölgyek — kivételek vannak — sem különbek! Végtére is: valahol, valaki már mondott effélét: ha nem megy, ne erőltessük! Úgy tűnik, ez legfőképpen a „szerelemben” igaz! „Véletlen az egész” Ez a levél hangnemében és tartalmában pontosan az ellenkezője az előbbinek. Véletlenek tehát vannak! Három éve ülnek szemben egymással az irodában, de eddig észre sem vették egymást. Ám most kipattant a szuny- nyadó szikra: Egymásba szerettek. Pontosabban Ön kedves Asz- szonyom — amint írja — „bolon- dulásig” beleszeretett a kollégájába, aki egyébként a "csoportvezetője” is. Bevallom, az idézőjelbe tett egyetlen szóval megzavart. Bizonytalanná tett abban, hogy ez a tény milyen szerepet játszik a történetben. Kérdezi tőlem, hogy létezhet-e ilyen? Ha Ön leírta, és állítja; van-e okom kételkedni? Hogy mit tegyen, ez már rázósabb kérdés: — Mérjék föl mindjárt az elején, hogy mit tesznek kockára — család, gyerekek, munkahelyi szerelem — elvégre harminc és negyven között már a szerelemben is szabad „gondolkodni”. Leveléből úgy tűnik, hogy egy kissé „egyoldalú” ez a fellángolás, lehet, hogy nem is lesz több egy kis flörtnél. Az Ön helyzetében és korában — nem is szólva a férjéről és a két gyerekről — kedves Asszonyom, nem passzol bele a „bolondulá- sig szeretem” vallomás, kiváltképpen akkor, ha a partnere érzelmeiben is bizonytalan. Meg- bántás nélkül szívesen megkérdezném, hogy az elmúlt „három” évben is volt, vagy voltak ilyen hőn szeretett imádottjai? Sajnos nem írta, hogy mi volt a forró szerelmet kiváltó ok, talán egy összejövetel, egy buli, ahol rájöttek, hogy három évig vakok voltak! Istenem, mennyi butaságot tudna kérdezni egy lelkes tanácsadó — ha tehetné —, de ugye a helyzet ismerete nélkül hogyan is tudnék bármit mondani? Éz a levél is úgy végződik, mint a legtöbb: kérem, mondja meg mit tegyek? Nos, jó! — Semmi olyat, amiért később kegyetlenül meg kell majd fizetnie! Ne hajszolja bele sem magát, sem a kedves „szembetársát” — a kisfőnökét — semmi meggondolatlanságba. Bírjon ki még egy fél évet, és majd meglátja... Elvégre, ha hármat kibírt, miért ne bírna ki még egy felet? Ennyi idő szerintem elég, hogy tisztázódjon sok minden... Nem igaz? (Uránus)
