Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-05-06 / 234. szám
HÍRLAP, 1991. október 5-6., szombat-vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5. Végvári csaták emlékei Hadtörténeti kiállítás a várban Már a megnyitást követően igen nagy volt az érdeklődés az egri Dobő István Vármúzeum új állandó kiállítása iránt Több száz felnőtt és diák kereste fel a helyi és a Hadtörténeti Múzeum által rendezett tárlatot, amely a 16-17. századi végvári harcok fegyvereit mutatja be. A hajdani mesterek leleményességét, kézügyességét bizonyítják a különféle eszközök, a félelmetes tűzbombáktól kezdve a faragott, arannyal díszített kardokig, puskákig. A bemutató érdekessége az a makett is, amely az egri ókapui ostrom jelenetét ábrázolja. A Kőtár feletti két kaszárnyaterem — amelyek a Bornemissza-udvarból nyílnak — ideális hely a korhű fegyverek bemutatására. (Fotó: Szántó György) Mlinkó Istvánra emlékezve A négy „H” finn követei a gyermekvárosban A sáskajárással kezdődött... Egri édességek Kolozsváron „Magyarország édesipara” címmel kereskedelmi bemutatót tartottak szeptember 23. és 27. között Kolozsvárott. A magyar sütő- és édesipart hat cég képviselte, közöttük a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat is „kiállított”. Az Egerből érkezett keksz, desszert és gumicukorka nagy tetszést aratott, nem utolsósorban azért, mert ezek a termékek természetes alapanyagokból készültek, s a csomagolásuk is színvonalas. Romániában lenne vevő ezekre a cikkekre nagy mennyiségben is. Sajnos, a pénzügyi lehetőségek, az adminisztratív akadályok miatt a szakemberek még nem tudtak megegyezni: hogyan is bonyolítsák le az üzletet? Kerámia szakkör A Megyei Művelődési Központban már évtizedes hagyománya van a kerámia szakkörnek. Most ismét újra indul: várják az újabb jelentkezőket és a régi tagokat is. Az első foglalkozást október 7-én, hétfőn 5 órakor tartják. Új nevet kap a Siketnémák Egri Intézete A hallássérült gyermekeket oktató-nevelő óvoda, általános iskola és diákotthon nevelőtestülete a megyei önkormányzathoz fordult azzal a szándékkal, hogy szeretnék fölvenni az intézményt alapító igazgató, Mlinkó István nevét. Az első anyakönyv tanúsága szerint az intézet 1901. október 15-én nyitotta meg kapuit. A nevelőtestület a 90. évforduló alkalmából október 25-26-án országos szintű szakmai tanácskozással egybekötött jubileumi eseménysorozatot rendez. Ez alkalomból ünnepélyes keretek között vennék fel az intézmény új nevét. Az önkormányzat hozzájárult a névváltoztatáshoz. De ki is volt Mlinkó István? Vácott született 1872. augusztus 6-án. Itt végezte az elemi és középiskolai tanulmányait is, majd az esztergomi prímási tanítóképzőben szerzett oklevelet. A si- ketnéma-oktatás szolgálatába ugyancsak szülővárosában lépett 1894-ben, mint tanárgyakornok. Egerbe öt évvel ezután került, s ez döntő változást hozott életében: mindenre kiterjedő szervezőmunkával meg kellett alapoznia a siketnéma növendékek szociális biztonságát, eredményes oktatásukat. Be akarta bizonyítani — ezt ma már tudjuk, miként sikerült —, hogy nem felesleges pazarlás a siketnémák oktatására és nevelésére szánt pénz. A város és a megye társadalmi életéből is kivette részét: tagja volta képviselő-testületnek, a római katolikus iskolaszéknek, tevékenykedett az iparoskörben, a lövészegyletben, és még sorolhatnánk számos tisztségét. Nagy álma volt egy önálló, a siketnéma- oktatás céljaira tervezett intézet felépítése. Ennek tervei el is készültek, de a megvalósítását az első világháború és az azt követő gazdasági visszaesés meghiúsította. Mindössze 52 évet élt, hirtelen halála vetett véget gazdag életének. A műit század végén Amerikában nagy sáskajáras volt. Nem tudván megszabadulni a falánk élősdiektől, valaki kitalálta, hívják a gyerekeket segítségül. Egy sáskáért egy centet adtak. A vállalkozás sikeres volt. A sáskáktól megszabadultak. A gyerekekben viszont „tovább élt a tettvágy”, s most már ők kérték, találjanak ki számukra olyan hasznos munkát, amivel egy kicsit kereshetnek is, és szórakozásnak sem utolsó. Valahogy így alakult ki a négy „H” mozgalom, amely négy angol kifejezésnek a rövidítése: Head-Heart-Hands-Health. Magyarra fordítani elég nehéz úgy, hogy a valódi jelentese is érthető legyen. A „Fej-szív-kezek-egészség” mozgalom jelszava magyarul valahogy így hangzik: „ Tanulj, dolgozz, boldogulj!"A dolog lényege, hogy a gyerekeket mozgósítsa természetes és okos célok érdekében. Miközben dolgoznak, kapcsolatban vannak a természettel, a saját értelmüket, kézügyességüket fejlesztik, és a környezetért, saját maguk és mások egészségéért is munkálkodnak. A négy „H”-nak szerte a világon vannak hívei. Európában főként a skandináv országokban sikerült kiteijeszteni a mozgalmat. Nagy előnye még, hogy a mi fogalmaink szerinti általános és Középiskolai korosztályt fogja össze. Hogyan kerültek kapcsolatba az egriek a mozgalommal? Az Agrár- és Falusi Ifjúsági Szövetség — rövidített nevén: AGRYA — már több alkalommal rendezett fórumot a fővárosban. Ezek egyikén vett részt Tuba László foglalkoztatási csoportvezető az Egri Gyermekvárosból, ahol már hasonló elképzelésekhez próbálták megteremteni a megfelelő körülményeket. Az itteni gyerekek például gombatermesztéssel, játékkészítéssel, kosárfonással foglalkoznak. Az AGRYA — amelynek eddig kilenc megyében van központja — kapcsolatot talált a négy „H” mozgalommal. Egyelőre még nem tudni, hogy az AGRYA keretein belül vagy más formában szerveződik-e majd a hazai négy „H”. A kezdeti lépések azonban biztatóak. Dél-Finnországból négy fiatal pedagógus — Arja-Liisa Ylő- nen, Marjukka Frisk, Jari Pihla- jamaki és Pekka Loukola —, két hölgy és két férfi tíz napot tölt Magyarországon a finn négy „H” követeként. Egyelőre tapasztalatokat szereznek és kapcsolatokat keresnek. ígyjutottak el október elsején az Egri Gyermek- városba. Még a látogatás elején sikerült beszélgetni velük. Arja-Liisa Ylőnen —;a csoport vezetője — A vétkes sehol nem látható A gyermeket a szemünk láttára ütötte el az autó. Soha kegyetlenebb „színházat”! Napfényes szombat délelőtt volt. A Napsugár utca két szemközti házsorából a szűk úttestre látni. Egymás előtt zajlik az életünk. Főzés, takarítás vagy más egyéb hétvégi elfoglaltság közben csak kitekintünk az ablakon, s máris mintha egy előadás részesei lennénk. Egy kegyetlen előadásé, melynek rendezőit felkutatni már aligha lehetséges. Ha tréfás kedvünkben lennénk, nevezhetnénk hape- ningnek, melynek szervezői többen vannak, áldozatai pedig sokan. Az ott közlekedők s ott lakók. A két szemben lévő házsor nagyon közeli. Az úttest járda nélkül talán három méter. Mindössze annyi, hogy két személyautó éppen elfér egymás mellett. Elférne, ha... Ha az úttest két oldalán nem kellene parkolniuk a gépkocsiknak. De kell, mert annak idején nemcsak jóval kevesebb garázs épült ezen a területen, mint ahány lakás van, hanem — nyilván anyagi és egyéb megfontolásból — nem elsősorban az oda költözőknek ajánlották fel a garázsokat megvásárlásra, hanem mindenkinek, akit érdekelt. Az utcában tehát vannak ott lakó garázsnélküliek, és olyan garázsok, amelyeknek tulajdonosa máshol lakik. Ez nap mint nap forgalmi gondokat okoz, az ott élők már tudják: lassan, nagyon lassan illik behajtani. A gyerekeknek közös játékra nincs máshol alkalmuk, a hátsó udvarok zártak. Nagyobb parkoló nincs a közelben. Adva lenne még egy szabad terület az utca közepén, de azt — a lakók állítólag megszavazták — zöldterületnek szánják. Három év után megtörtént a baj. A kislányt, aki vigyázatlanul az úttestre lépett, elütötte egy autó. Végül is nem következett be igazi tragédia. De meg kell-e várnunk, míg az első balesetet második, harmadik követi? Nem a gépkocsivezető, s még nem is a gyerek az igazán vétkes. A közlekedési helyzet eleve veszélyeztet: miért olyan keskeny az úttest, miért építették a házakat olyan közel egymáshoz? (Hiszen a nagy hátsó udvarokból futotta volna.) Miért nincs parkoló?— ezt kérdezik a lakók. A helyzeten ma már alig változtathatnak. A vétkes az a szemlélet, melynek időzített bombái most robbanak, s amely az előző rendszerben gyökerezett. S amely mindegyre megbosszulja magát: a városokban, falvakban, lakótelepeken, s az emberi kapcsolatokban... 5J. , . ■ - Jámbor A négy levelű lóhere a négy „H” szimbóluma elmondta, hogy Dél-Finnország négy települései képviselik. Rii- himan, Alastaro, ParkanoésSei- najok a központ, s ezek körzetében látnak el ők afféle instruktori feladatokat. Finnországban az iskolák mellett vannak a négy „H” klubok, s vezetőjük vagy pedagógus vagy mezőgazdász, vagy éppen csak egy, a gyerekek irányítására kedvet érző szülő. Kis közösségekben különféle hasznos dolgot művelnek: kertészkednek, állatokat gondoznak, főznek. Saját „üzlethálózatuk” van, ahol a maguk által termelt gyümölcsöket, süteményeket eladják. A központtól segítséget kapnak, például alapanyaf okban es szakmai tanácsokban, leglepő számunkra, hogy a finn mezőgazdasági minisztérium fennhatósága alá tartozik a mozgalom, beszélgetőtársaim is a minisztérium alkalmazásában vannak. Liisa beszámolt továbbá arról, hogy 65 éves múltja van Finnországban a négy „H”-nak. Akkoriban szinte a nulláról indultak, de ma már az egész országot behálózza a szervezet, s rengeteg gyerek dolgozik így. Azon eleinte csodálkoztak, hogy az Egri Gyermekvárosban állami gondozott gyerekek élnek, náluk ezt a fogalmat szinte alig ismerik. Nagy kultúrája és hagyománya van a finneknél az örökbefogadásnak. — Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek Magyarországon, és miben tudnának segíteni? — Azért vagyunk itt — mondták —, hogy a látottakat továbbadjuk az otthoniaknak. Tehát, interjúkat készítünk, leíijuk a tapasztalatainkat. Ez lehet az alapja majd a segítségadásnak. A nyírábrányi iskolában például biokertészkedéssel foglalkoznak. Ehhez adtunk füzeteket, szakmai útmutatókat. Az egyik debreceni iskolában kisdiákokkal beszélgettünk, s ennek kapcsán levelezőpartnereket keresünk nekik. A vendégek érdeklődésére Dohány Sándor igazgató részletesen beszámolt a gyermekváros életéről. Nem hallgatta el a problémákat sem. Azt például, hogy a végzősöknek elhelyezkedési gondjaik vannak, s nemcsak állást nem találnak, hanem lakást sem. így néhányukat megpróbálja foglalkoztatni az intézmény. A négy „H”-ba való bekapcsolódás lehetőségei adottak, hiszen a gyerekek egészen kicsi kortól mar dolgozhatnak a műhelyekben, ki-ki lehetőségei és életkora szerint kettő, négy vagy hat órát. A kapcsolatfelvétel tehát megtörtént. A vendégek egy zászlóval ajándékozták meg a gyerekeket, akik máris megalakították az első Heves megyei klubot. A segítségadás a későbbiekben a magyarországi szervezeten keresztül valósulhat meg. Bordács Sándor, az AGRYA program- szervezője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: amennyiben az AGRYA és a négy „H” viszonya tisztázódik, remélhető, hogy Magyarországon is kap a mozgalom kormányzati támogatást. Finnországban ugyanis erre a célra évi 100 millió finn márka jut. Ennek fele központi támogatás, a másik felét a gyerekek vállalkozásaiból nyerik. Jámbor Ildikó Tőzsdézni nem könnyű Ki ne szeretne minél hamarabb meggazdagodni? Akinek már van egy kis tőkéje, legjobb, ha értékpapírokba fekteti — mondják a szakemberek. Ez azonban nem megy egykönnyen. Elengedhetetlen, hogy bizonyos tőzsdei alapismeretekkel ne legyen tisztában az, aki értékpapír-vásárlásra adja a fejét. Nos, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bugát Pál Egyesülete újdonságként húszórás előadás- sorozatot indít „Tőzsdei alapismeretek” címmel. Október 24- től november 28-ig — csütörtök délutánonként — tartják a foglalkozásokat Egerben. Szó lesz a pénz- és tőkepiac szerepéről, a részvényfajtákról, a kötvény- és részvényárfolyamokról és az ehhez kapcsolódó jogi kérdésekről. Az érdeklődők a 11-906-os vagy 13-395-ös egri telefonon jelentkezhetnek, vagy személyesen az egyesület Klapka utcai székházában. Természetgyógyászok a gyermekekért Ma délután 5 órakor a Hibay K. utcai óvodában dr. Hefler József gyermekszakorvos-termé- szetgyógyász tart előadást „Gyermekek és a természetes gyógymódok” címmel. Előtte 1,0 órától a Bajcsy-Zsilinszky u. 9.- szám alatt szakrendelést tartanak az érdeklődőknek. Suli Sportegyesület Egerben húsz Diáksportszervezet (DSK) van, ezek alsó-, közép- és felsőfokú tanintézetekben működnek. A hazai gazdaság átalakulása következtében a csökkenő mértékű vállalati sporttámogatások oda vezettek, hogy az egyesületek súlyos pénzhiánnyal küszködnek. A diáksport fejlesztésére irányuló erőfeszítések megfeneklettek. Az MDSZ megalakulása óta rendelkezésre álló pénz felhasználása nem járt együtt az utánpótlásnevelés szerkezeti és szervezeti megújításával, illetve a minőségi képzés javulásával. Ezért Egerben létrehozták a Suli Sportegyesületet, amelynek alapszabályban rögzített célja a minőségi utánpótlás nevelése. < , A finn vendégek érdeklődéssel hallgatták a gyermekváros nevelőinek beszámolóját (Fotó: Szántó György)
