Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-04 / 233. szám
HÍRLAP, 1991. október 4., péntek GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 4 13. Polgárőrség alakul Adácson A polgárőrség megalakulásával kapcsolatos előkészítő megbeszélésre a napokban került sor Adácson, a művelődési házban. Az összegyűlt érdeklődők részére az önkormányzat nevében Fodor Lajos polgármester tartott tájékoztatást. Elmondta, hogy az egyre jobban terjedő bűnözés szükségessé teszi a községben is — más településekhez hasonlóan — az önkéntes alapon létrehozandó új rendfenntartó szervezetet. Különösen sürgős ez a hosszú téli éjszakák nyugalmának érdekében, hiszen az újságok naponta hírt adnak a legkülönbözőbb bűncselekményekről, amelyekkel szemben segítség nélkül sok esetben már a rendőrség is szinte tehetetlen. A testület feladata főként a megfigyelőszolgálat és a bűncselekmények elkövetésének megelőzése. Sajnos, a jelenlegi kormányzati álláspont szerint az őrségnek is csak állampolgári jogai vannak, hatósági jogköre nincs. Ennek ellenére az őrség megalakulása is visszatartó hatást gyakorolhat a bűnözésre. Az önkormányzat szeretné, ha a község békéjén, közbiztonságán a jövőben egy 60 tagú polgárőrség őrködne. Ez a nagy szám azért szükséges, hogy túl sok szolgálattal ne terheljék az ebben résztvevőket. Az is kívánatos, hogy a fiatalabb korosztály vállalja ezt a feladatot. Ugyancsak jó lenne, ha minél több gépkocsival rendelkező lenne a jelentkezők között, hogy éjszaka a nagy kiterjedésű község egész területe minden helyen könnyen elérhető legyen, és így az autós bűnözők — akikből egyre több van — követhetők, elfoghatok legyenek. Az önkormányzat a szolgálatban lévő gépkocsikhoz a szükséges néhány liter üzemanyagot biztosítani tudja. Ugyancsak biztosítja az őrségnek a helyiséget, és már több CB-rádiókészüléket is beszerzett, amelyekkel a szolgálatban lévőket ellátja majd. Ezekkel a készülékekkel szükség esetén a központot, a rendőrséget, a tűzoltóságot egyaránt perceken belül lehet értesíteni. Jó lenne, ha az itt élők segítenék a munkát, hogy a szépen fejlődő falut és annak lakosságát, valamint vagyontárgyait a bűnözőktől minél eredményesebben lehessen megvédeni. Medve János Üj kutat fúrnak Yécsen Még a hatvanas évek közepén épült a vízmű Vécsen, ahol a lakosság ellátását sokáig két kút is szolgálta. Időközben azonban az egyik víznyerő elfertőződött, alkalmatlanná vált a tároló a hálózat táplálására, meg kellett szüntetni a működését. Az önkormányzat döntése alapján így most új, nagyobb hozamú kutat fúratnak a községben. A tervek szerint még októberben hozzálátnak a munkához, s úgy iparkodnak, hogy az új kutat talán már az idén a rendszerbe kapcsolhassák. A jelenleg működő másikat a jövőben csak tartalékként szeretnék használni. További diszkontáradák a Mátraalján A Mátragold Kft. a kisnánai után székhelyén, Domoszlón is új diszkontárudát nyit a közeli napokban. Vécsen pedig október közepére tervez hasonlót. Nyáridézd kiállítás „A legkedvesebb nyári emlékeim” címmel pályázatot hirdetett nemrégiben a gyöngyösi Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont. A beérkezett alkotásokat — fotókat, rajzokat, festményeket — azóta már értékelték is, s ezek közül a legjobbakat az intézményben megrendezett kiállításon láthatják az érdeklődők. Motívumgyujto úton a nőklub A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban működik a kézimunkázó nőklub, amelynek tagjai minden évben gyűjtőútra indulnak. Céljuk a különböző hímzéstechnikák elsajátítása, s a régi szép motívumok mai fel- használásának kutatása. Ebben az évben — a nyár végén — a Sárköz vidékét járták, az ottani szokásokat, hímzéstechnikákat gyűjtötték egybe. Szebb utak Atkáron Az atkári önkormányzat idén különös hangsúlyt fektetett a községben lévő rossz, netán földutak felújítására. így kapott aszfaltburkolatot a Sándor út, a Fáy út és a Nagy út, s ennek jegyében javították ki például a Dobó út hepehupás szakaszait. Több utcában — Május I., Rédei és Hunyadi — a közvilágítást is korszerűsítették. Jóból is megárt a sok? Szőlő, búza, tej: bizakodnak a halásziak A jól tejelőt vágjuk le, a sokat termőt vágjuk ki, a búzát meg vessük oda a disznóknak ? — úgy tűnik, nem működik jól a világ. Az idei termés ugyan a tőkén van, de a tavalyi bor nagy része még ott pihen a pincékben. A kassza pedig majdnem üres: nincs miből felújítani a gépparkot, a tárolókapacitást növelni pedig egyszerűen lehetetlen. Tusnádi Józseffel, a gyöngyöshalászi Győzelem Mgtsz elnökével a kilátásokról beszélgetünk, aki az előbb felsoroltak ellenére — bizakodó. — Annak idején, amikor úgy nézett ki, hogy a nyakunkon marad a tej, elhatároztuk, hogy magunk értékesítjük a „fölösleget”. Miután a szükséges vizsgálatokat elvégeztük, megkezdtük az árusítást a gyöngyösi piacon. A tejipar először nem akart hozzájárulni, mondván, hogy akkor a többit sem hajlandó átvenni, de végül is sikerült megegyezésre jutnunk. Az idő minket igazolt: van kereslet a tejre. Áprilistól árusítjuk, ma már 15 hektoliter fogy el naponta. Természetesen olcsóbban, mint az üzletben. Mindez elkerülhető lett volna, ha az állam a megoldást nem abban látja, hogy dotálja a tehenek levágását... — A tejproblémát sikeresen oldották meg, de mi lesz például az idei szőlőterméssel? — Százhatvanegy hektár szőlőnk van, aminek több mint a fele háztáji. Igen jó termést várunk, ennek azonban nem tudunk felhőtlenül örülni, az értékesítési gondok miatt. Eddig a nagyrédei téesszel volt üzleti kapcsolatunk, de az idén már ők sem kötnek szerződést. Többet tárolni pedig képtelenek vagyunk. — Milyen lehetőségük kínálkozik az értékesítésre? — Az Egervintől kaptunk egy szándéknyilatkozatot, miszerint az idén minden szőlőfajtát átvesz tőlünk. — Ez még ugye, nem szerződés, és mint köztudott, az Egervin is nehéz helyzetben van. — Igen. Mi is tisztában vagyunk vele. Mindezek ellenére bízunk benne, hogy nem visszakoznak. A kifizetések elhúzódása miatt ugyan lesz elégedetlenség, de egyelőre nem kritikus a helyzet. — Hogyan állnak a búza értékesítésével? — Sajnos, ezen a téren sem jobb a helyzet. A termés egésze már a raktárban van, de fizető partner híján még egyetlenegy vagon sem indult el a szovjet piac felé — noha érvényes szerződéssel rendelkezünk. — Ebben az amúgy is nehéz helyzetben miként viszonyulnak a kárpótlási törvény végrehajtásához? — Jó lenne már, ha a végére jutnánk. Olyan helyzetbe kerültünk, hogy egyszerűen nem tudjuk, mit hova vessünk, mert nem láthatjuk előre: miként igénylik vissza a földet. Bérbe adhatják, értékesíthetik a téesznek, vagy kikérik. Eddig csak 8-10 ember kérte ki a földjét, de ők sem piacra fognak termelni, mert nem éri meg. S hogy kinek jó ez a törvény egyáltalán? Csak néhány embernek, de közülük sem sokan tudják, mit kezdjenek a visszakapott területtel. Száztíz körüli a tagságunk, ebből csak 19-nek van földtulajdona. A többi 90 ember nem tudja, marad-e annyi föld, hogy megélhessen belőle. — De a kárpótlási jegyek be- válthatóak bármilyen állami vállalat részvényeiként... — Ez igaz. A kérdés csak az, hogy ilyen mértékű privatizálás mellett — mire odajutunk — ma- rad-e még „állami vállalat”? Gál Katalin Vámosgyörkön is spórolnak az édességen Cukrászsüteményekben is csökken a kereslet — ezt tudtuk meg Vámosgyörkön, a Gyöngyszöv Áfész vasútállomás szomszédságában lévő, üzlet- helyiséggel is rendelkező műhelyében. Handl Gyula cukrászmester, a „kisüzem” vezetője immár 10 éve irányítja a négyszemélyes egységet. Jó szakember hírében áll, de a vendéglátás jövőjét illetően már egyáltalán nem derűlátó. Elmondása szerint az ő forgalmuk is nagyon visszaesett. Példaként említette, hogy amíg valamikor egy-egy jeles ünnepre 400 tortára is volt megrendelés, ma örülnek, ha 40- et kérnek. A csökkenés is azt mutatja, hogy a süteményekről — sajnos — sokan kénytelenek lemondani, vagy jobb esetben is kevesebbet fogyasztani belőlük. Történik mindez annak ellenére, hogy talán árakban a megyében is a legalacsonyabbak között van Vámosgyörk, hogy vásárlóközönségét megtartsa. A körzetben élő lakosság igényeinek visszaesése mellett egyre több „szakkontár ” is gondot Okoz, de talán még érzékenyebben érinti a bevételt, hogy az utazási költségek többszöri emelése miatt az átmenő utasforgalom nagymértékben lecsökkent a vasúti csomópontban. jy[ j Márkás fehérneműk Gyöngyösről Szeptembertől a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Kisszövetkezet és a német Triumph cég közös együttműködésének keretében márkás hálóingek és pizsamák gyártását kezdték el a mátraalji városban. B aranyi János elnök elmondta: ötven embernek ad munkát ez a szerződés, s bár még nem dolgoznak teljes kapacitással, bizonyára több bért vehetnek fel majd az alkalmazottak. Az első hónapban „csak” 35 százalékos normateljesítést kívánt meg a külföldi partner — ám ennek fejében a minőségi követelmények igen szigorúak. Az alapanyagot — a cérnától kezdve az utolsó gombig — Nyugatról kapják, tehát voltaképpen bérmunkát végeznek a gyöngyösiek. (Fotó: Szántó György) Szakkiállítás a gazdaságról „Expo Gyöngyös”néven — mint korábbi lapszámunkban már jeleztük — reprezentatív szakkiállítást terveznek a városban. Helyi vállalkozók, ipartestületi képviselők kezdeményezték a bemutatót külföldi vendegeik érdeklődése kapcsán még a nyáron. Javaslatukat — amely élelmiszeripari, mezőgazdasági és ipari termékekre, szolgáltatásokra szeretné irányítani az érdeklődést, piackutatást, kapcsolatteremtést, üzletkötéseket szolgálna — a városi önkormányzat is támogatja. Az elképzelések szerint a Mátra Művelődési Központ adna otthont a rangos és minden bizonnyal változatos seregszemlének október 24. és 27. között. Országos, sőt bizonyos fokig nemzetközi figyelmet is próbálnak kelteni a tervezett gazdasági találkozó iránt. Színes tévé a markazi óvodának Az elmúlt héten tartotta legutóbbi ülését Márkáz község képviselő-testülete. Ez alkalommal az önkormányzat nyolc hónapjáról készült gazdálkodási, pénzügyi beszámolót vitatták meg, továbbá a település intézményeinek, iskolájának, óvodájának a tanévkezdés utáni helyzetét, téli felkészülését elemezték. A testület is megnyugodva vette tudomásul, hogy a tüzelő mindenütt biztosítva van a hidegebb hónapokra. Önkormányzati döntéssel az óvoda számára is lehetővé tették egy színes tv-készülék vásárlását, hogy az alapfokú nyelvoktatást is segítse. Az általános iskolának pedig a képviselő-testület még egy számítógép beszerzésére adott módot. Ugye, megérdemlőm? A véletlen hozott össze bennünket, azelőtt soha nem láttam. A gyöngyösi váróban ketten voltunk. — Ugyan lesz-e szerencsém ma? — kérdezte egyszer egészen váratlanul — Mert az én sorsom nagyon mostoha volt. Mit lehet erre mondani? Bólintottam szó nélkül. — Már huszonegy éve özvegy vagyok — magyarázta korábbi kijelentését. — Ráadásul az egyik fiam öngyilkos lett, a másik pedig külföldön él. — Öngyilkos? Miért? — Nem tudom. Senki sem tudja. Búcsúlevelet sem hagyott hátra. Huszonegy év óta vagyok magányos asszony. Most jobban megnéztem. Ápolt, amolyan „töltött galamb” formájú, középtermetű nő volt, akit a férfiak meg szoktak nézni. — Magányos? Barátja sem volt? — Nem volt. Pedig sokan akartak közeledni hozzám, de én kitértem előlük. Jártam a világot, hogy elteljen az idő. Legutóbb Barcelonában voltam. A csoport hajókirándulásra ment. Volt ott egy tengerésztiszt, az nagyon nézett engem. Amikor egyszer megszédültem, mert a tenger nagyon hullámzott, rögtön odaszaladt hozzám. A csoportvezetőnknek mondta, hogy nagyon tetszem neki. Szeretne eljönni Magyarországra, hogy lássa, hogyan élek. Akkor már tudta, hogy özvegy vagyok. Simogatta és csókolgatta a kezem, de én elhúzódtam. Pedig nagyon csinos férfi volt. Korábban is hány férfitől kaptam virágot! Hányán akartak udvarolni nekem! De nem. Azt mondtam, hogy nem és nem. — Nem bánta meg? — Dehogynem! Szokta maga nézni az RTL éjszakai adásait? Azokat a szexfilmeket? Hogy miket mutatnak! Utána csak altatóval tudok elaludni. Ugye, megérdemlem, hogy ilyen vagyok? De nagy szamár is voltam! Nem gondolja? — Hát...! Kevés asszony csinálta volna ezt így, ahogy maga, az szent. — Már az is jólesett, hogy ezt elmondhattam magának. De csak azért, mert négyszemközt vagyunk. Megért engem? Ilyen a véletlen. Tíz perc alatt egy egész sorstragédiát élhettem át. (gmf) Milyen a Patyolat? A patyolat szó önmagában is a tisztát, a makulátlant, a hófehéret juttatja a magyar eszébe. Még inkább így van ezzel, ha nagybetűsen látja, olvassa. Amióta a mosodák, tisztítószalonok, vállalatok nevébe is bekerült a márka igényével, különösen nem szeretne az ember a képzetében csalódni. A gyöngyösi Fő téren valahogy mégis zavar támad a fogalommal. Bántja már az is, hogy az elegánsabbnak, megnyerőbbnek ismert üzlet az idők során az utcafrontról az udvarba szorult a helyén nyűt, fontosabbnak ítélt magánbutik miatt. Nem felhőtlen már a puszta bejárás sem ide, de az ütött-kopott kapualjtól is borzon- gatóbb az ügyfél számára a benti felvevő- és kiadóhelyiség. Omlik, romlik a vakolata, hatalmas felületen riogat a fal nemcsak további omlásával, hanem talán az épületrész beszakadásával is. Nem lehet mentség erre az öreg ház, a város kevés műemlékeinek egyike. Sőt, éppen e jeles érték követelné a nagyobb figyelmet, gondosságot, a szükséges ráfordítás elodázhatatlan- ságát! Ha nincs is, feltétlenül legyen mielőbb pénze a Patyolatnak a visszatetsző állapotok felszámolására, hiszen ez nemcsak a múlttal, hanem a jelennel, a mostani lakossággal szemben is kötelessége. Ha pedig kevés a lehetősége, az ereje a változtatásra, segítse maga a város, a helyi önkormányzat és az Országos Műemléki Felügyelőség is. Mert az épület, s benne a Patyolat-üzlet állapota jelenleg igencsak méltatlan Gyöngyöshöz, még inkább a város központjához! (-ni)
