Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-30 / 254. szám
---------------, 10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ A hazai privatizációs folyamat szinte egyidejűleg indult a kisebb és a nagyobb vállalatok körében. Az előprivatizáció keretében elsődlegesen a kereskedelmi és vendeglátóipari egységeket kívánta a kormány magánkézbe adni, de a folyamat még ma is nagyon lassan halad. Az ipari-, az építőipari és a kereskedelmi nagyvállalatok privatizációjában azonban eléggé eltérő jelenségek figyelhetők meg. A kormány meghatározta azoknak a gazdálkodóknak a körét, amelyek a jövőben is 100 százalékban, vagy legalábbis 51 százalékban állami, illetve 51 százalékban nemzeti (állami és hazai magán) tulajdonban maradnak. A többi gazdálkodó egység akár teljes egészében is külföldi tulajdonba adható. Meg is indult az érdeklődés, elsősorban a korábban is sikeresen gazdálkodó nagyvállalatok — a Taurus, a Lehel es hasonlók — másodsorban az ugyan technikailag elavult, kihasználatlan berendezésekkel dolgozó, de felkészült szakembergárdával rendelkező gyárak iránt. A privatizáció gyakorlatát azonban gyakran akadályozzák a , tisztázatlan tulajdonviszonyok. Ha egy külföldi cég jelentős tőkét fektet egy vállalatba, joggal elvárja, hogy cserébe tulajdonába kerüljön a megvásárolt gép, épület. A „tárgyakkal” nincs is gond, ezek felértékelése, ha időigényes is, de viszonylag egyértelműen megoldható. Annál bonyolultabb az ingatlanok helyzete. Azok vagy állami, vagy önkormányzati tulajdonban vannak, apportként való felértékelésük nem egyszerű ügy. Számos privatizációs szándék ezen bukott meg. Miként alakult a nagyvállalatok magánkézbe adásanak tendenciája 1991-ben? A korábban centralizált, de termelési, értékesítési szempontból önállósítható részlegeik a vállalat profiljának megfelelő kisebb egységekre bomlottak, ügy kerültek magánkézbe. Ezt jól jellemzi néhány számadat. 1991. január 1-jén az iparban még mintegy 700 olyan vállalat működött, amely 300 főnél többet foglalkoztatott, ezek száma az idén júniusra közel százzal csökkent. A gépiparban 269-ről 253-ra, a könnyűiparban 233-ról 228-ra olvadt a nagyüzemek száma. Az új cégek közül a korábban is hatékonyan működők a külföldi tőke segítségével gyorsan talpra tudtak állni, az önálló tevékenységre kervésbé alkalmasak vagy vállalták a teljes megújulást, vagy tönkremennek. A vállalatok privatizálásának törvényes módja, amikor a gyáregységek, részlegek maguk szorgalmazzák a kiválást meg a teljes nagyvállalat privatizálása előtt. Ezt vagy a gyáregység vezetése, vagy a dolgozók kétharmada kezdeményezheti. A törvény életbelépése óta eltelt egy esztendőben mindössze 80 ilyen kiválást kezdeményeztek, s ebből 50 új kis- vagy középméretű vállalat már megalakult. Ez a szám jóval kisebb a vártnál. A privatizációs folyamat másik módja, amikor az állami vagyonügynökség a korábban vállalati tanács által irányított nagy- vállalatokat kezelésébe vonja és maga értékesíti. Ez a folyamat az Első Privatizációs Programmal indult, s mintegy 20 olyan állami nagyvállalattal kezdődött, amelyek a leginkább felkészültek az átalakulásra. A folyamat mégis döcögve haladt, s nem is mindegyik egységnél zárult le a tervekben élőül időpontig, 1991. szeptember végéig. Úgy látszik a tapasztalatokból az ÁVÜ is okult, amikor az 50 újabb vállalat bevonásával elindította a második privatizációs programot. Röviden Zavargások voltak Moszkvában a cukorellátás romlása miatt, a felbőszült tömeg kirakatokat tört be, a rendőrségnek kellett közbelépni. A hiányt alapvetően az okozza, hogy a két legfőbb cukortermelő köztársaság, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság a korábbinál lényegesen kevesebb cukrot szállított Oroszországnak. * Jugoszlávia növeli Iránból származó kőolajimportját. Az idei év első nyolc hónapjában 1.6 millió tonnát importált, s az év hátralévő részében havonta 80 ezer tonna nyersolaj és 250 ezer tonna kőolajipari termék érkezik Iránból. Jugoszlávia kőolajtermelése 4.2 millió tonna évente, tavalyi importja 12 millió tonnára rúgott. Csehszlovákia és az USA új gazdasági megállapodást kötött: célja, hogy kedvező befektetési feltételeket nyújtson az amerikai tőke csehszlovákiai beruházásaihoz. • Oroszország szeretne több élelmiszert vásárolni Bulgáriától, s cserébe több kőolajat szállítana — egyebek mellett erről tárgyal Jelcin és Zselev elnök Moszkvában, s a megbeszélések befejeztével konkrét szerződés is várható. * Kínának évente legalább 9 milliárd dolláros kárt okoznak a természeti csapások, a földrengések, árvizek, földcsuszamlások. Szakemberek véleménye szerint a jövőben a károk növekedésére lehet számítani. * Brazíliában növekednek a külföldi beruházások: az idén várhatóan elérik a 10 milliárd dollárt, míg a tavalyi év egészében mindössze 1.04 milliárd dollár értékű volt a külföldi befektetések nagysága. * A Lengyelország és az EK közötti társulásról tartandó tárgyalások következő, a varsói remények szerint utolsó fordulója november 7-8-án lesz Brüsszelben. A lengyel tárgyalási delegációt vezető Jerzy Mulewicz szerint a mezőgazdasági, textil- és acéltermékek bevitelének ügyében sikerült szinte valamennyi kérdést tisztázni. * Tajvan kereskedelmi képviseletet nyit Moszkvában. A fél- hivatalos China Extermal Trade Development Council általában azokkal az országokkal igyekszik szorosabbra fűzni a gazdasági együttműködést, amelyeknek nincs formális diplomáciai kapcsolata Tajvannal. A két ország között tavaly 119 millió dollár volt a forgalom, 59 százalékkal több, mint 1989-ben. Lopott milliárdok Nyomtalanul eltűnt több mint 22 milliárd márka a volt NDK külkereskedelmi bankja Kereskedelmi (kommerciális) Koordináció, azaz KOKO nevű részlegének könyvelési trükkje eredményeképpen. A KOKO a legkülönfélébb — de főként valutával kapcsolatos — ügyekkel foglalkozott, s tevékenységéről, hozzávetőlegesen is, de jellemző képet nyújt az a tény, hogy többezer bankszámlája volt főként külföldi bankoknál. Schalk, a volt külkereskedelmi államtitkár, aki ezt a részleget felügyelte, jelenleg — úgymond — „szökésben” van, már ameny- nyiben szökésnek nevezhető, hogy nyugodtan tanyázik bajor- országi villájában, mely kényelmes, mi több, fényűző. Az NDK-nak az említett KO- KO-számlán 1990 júliusában, a márkák egyesítésekor mintegy 23 milliárd márkája volt, s ez hozzávetőleg 11,5 milliárd NSZK-ra lett volna átváltható. Am az összegnek nyoma veszett. Kinyomozni nehéz, hogy hová, ugyanis össze-vissza utalgatások nyomán egyszerre csak eltűnt az egész. Annyi máris nyilvánvaló, hogy a pénznek ebbe az utaztatásába több, a pénzügyi „kulimász- ból” rutinosan kikeveredni képes intézményt vontak be. „így- hát az a feltevés, miszerint Schalk perbefogására legalább 1992-ig várni kell, sajnos, meglehetősen valószínűnek tűnik” — úja a Neue Ruhr-Zeitung. Jól megy a Philip Morrisnak Noha az USA recesszióval néz szembe, és ráadásul egyes külföldi piacokon a kereslet számottevően lanyhul, a Philip Morris dohány- és élelmiszer-óriás kitűnő eredményeket ért el. A forgalom a harmadik negyedévben a múlt év azonos időszakában elért 12,8 milliárd dollárról 13,8 milliárd dollárra nőtt, az év első kilenc hónapjában pedig az 1990 azonos periódusában jelentett 36,9 milliárd dollárról 42,8 milliárd dollárra bővült (az eredmények ismertetésekor emlékeztetni kell arra, hogy a konszern 1990-ben mintegy 4.1 milliárd dollárért átvette a Jacobs Suchard AG-t.) A nettó nyereség a két negyedévet összehasonlítva 937 millió dollárról 1,13 milliárd dollárra, a kilenchónapos időszakok alatt pedig 2,66 milliárd dollárról 3,23 milliárd dollárra emelkedett. Átlagon felüli növekedési ütemet ért el ismét a cigarettaértékesítés. E téren külföldön a nyereség még gyorsabban emelkedett, mint a bevétel. Innovációs Kamara a felsőoktatási törvénytervezetről A felsőoktatási törvénytervezetből hiányzik az egyetemek és főiskolák innovációs folyamatban való részvételének kifejtése — állapítja meg az Innovációs Kamara, a koncepcióról kialakított és a művelődési miniszternek elküldött állásfoglalásában. A felsőoktatás törvényi szabályozása aktuális kérdés és a tervezet szelleme alapvetően jó irányú — vélekednek. Azonban szükségesnek tartják összefoglalni véleményüket. Megoldan- dónak tartják a felsőoktatás törvényi szabályozásának elkülönítését a közoktatásétól, de ugyanakkor az harmonizáljon a Magyar Tudományos Akadémiával, valamint a tudománypolitikával kapcsolatos többi törvénnyel. Ezek a törvények tehát egymástól elkülönítve nem terjeszthetők a Parlament elé. Az Innovációs Kamara meglátása szerint nem szerencsés az úgynevezett univerzitások kialakítása, bár törekedni kell az indokolatlanul széttagolt részek nagyobb egyetemmé történő egyesítésére. A rangos egyetemeknél elsősorban a belső fejlődésre kell a hangsúlyt helyezni. Fontosnak tartják, hogy az egyetemek, illetve az egyes egyetemi alkotóközösségek ne csak az alapkutatásban, hanem időnként az 'alkalmazott kutatásban is részt vehessenek és fejlesztést végezhessenek. Meg kell különböztetni az egyetemi és a főiskolai jelleget is, mivel a társadalmi munkamegosztás ezt igényli. Megállapítják továbbá: a nemzetközi tapasztalatok alapján érdemes volna meggondolni, hogy az egyetemen belül is több szintű diplomát lehessen szerezni, valamint a nemzetközi gyakorlat alapján javasolják, hogy a diplomák kölcsönös elismerése helyett célszerűbb lenne a tantárgyak és a fokozatok akkreditációja. A felsőoktatás finanszírozásánál az oktatást és az alapkutatást egyaránt biztosítani kell. A hallgatói létszámon alapuló normatív pénzügyi ellátás csak többéves időtávra elnyúló, fokozatos, önkorrigáló folyamat eredményeként látszik elérhetőnek. Hasonlóan több év eredménye lehet az intézmények teljes körű autonómiája is. Az állásfoglalás rögzíti még azt is, hogy az Innovációs Kamara nem támogat semmilyen adminisztratív lépést, amely a kutatóintézetek és az egyetemek ösz- szevonását eredményezné. Jó tudni Fontos címek, telefonszámok Vállalkozók Országos Szövets. 1118 Budapest, Szüret u.15. Telefon: 185-3377 Telex: 22-3436 Telefax: 182-6316 Elnök: Palotás János Magyar — Amerikai Vállalkozói Alap 1053 Budapest. Kecskeméti u.10-12. Telefon: 117-7598 Telefax: 118-3821 Vezető: Or. Hübner Károly Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség 1054 Budapest, Honvéd u.13-15. Telefon: 153-0000 Vezető: Gombocz Zoltán helyettes államtitkár Privát Profit Ballantine’s Club 1061 Budapest, Andrássy u.19. Telefon/fax: 122-7896 Klubvezető: Or. Pordán Emőke Privát Profit Szerkesztőség 1026 Budapest, Herman O.u.41. Telefon/fax: 156-2812 Előfizetéssel kapcsolatos kérdések Benyó kft. 2040 Budaörs, Lévai u.33. Telefon: 172-3488 Épületes ÁRUKÍNÁLATTAL VÁRJUK A METALLOGLOBUS tarnaszentmiklósi telepén! PVC-lefolyócső és nyomócsőrendszer PVC-padlók, falszegélyek, ragasztók PVC-ereszcsatorna-rendszer Műbőrök Gázkazánok Égéstermék-elvezető csövek Vörösréz ereszcsatorna-rendszer Alumínium épületbádogos-szerkezetek: * függő ereszcsatorna és tartozékai (csatornaelem, véglemez), * betorkollócsonk, csatornaszöglet, csatornatartó * körszelvény lefolyócső (lefolyócsőelem, kettős könyök, hattyúnyak, Tetőbádogos-szerkezetek csőbilincs) Cím: METALLOGLOBUS TELEP sentmiklós Telefon: 06/39-11800 Nyitva: hétfőtől csütörtökig 6-14 óráig pénteken 6-10 óráig szombaton zárva KERESSE FEL A HOGY OTTHON LEGYEN A HAZABOL! Ahol a Postabank az ügyfeleit fogadja Budapest és Pest megye Magánvállalkozások Igazgatósága Privatizációs Információs Iroda I., Vérmező u.6. Telefon: 115-8274, 115-1140 Baranya, Tolna, Somogy, Zala megye Pécsi Területi Igazgatóság 7601 Pécs Rákóczi út 50. Telefon: 72/25-011 Baranya megye Pécsi fiók 7601 Pécs Sallai u.15. Telefon: 72/27-799 Zala megye Zalaegerszegi fiók 8901 Zalaegerszeg Petőfi u. 21-25. Telefon: 92/11-310,11-311 Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér megye Soproni Területi Igazgatóság 94012 Sopron Új u. 12. Telefon: 99/12-494 Fejér megye Székesfehérvári fiók 8000 Székesfehérvár Budai út 32. Telefon: 22/27-777 Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat- már-Bereg megye Debreceni Területi Igazgatóság 4026 Debrecen Múzeum u.l. Telefon: 52/15-599 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyházi fiók 44012 Nyíregyháza Nyár u.8. Telefon: 42/15-461 Jász-Nagykun-Szolnok m. Szolnoki fiók 5000 Szolnok Mészáros L.u.2. Telefon: 56/30-449 Csongrád, Békés, Bács-Kis- kun megye Szegedi Területi Igazgatóság 6721 Szeged Széchenyi tér 17. Telefon: 62/23-244 Csongrád megye Szegedi fiók 6724 Szeged Csongrádi sugárút 12. Telefon: 62/22-066 Bács-Kiskun megye Kiskunhalasi fiók 6400 Kiskunhalas Kossuth u.27. Telefon: 77/21-195 Kecskeméti fiók 6000 Kecskemét Klapka u. 9-11 Telefon: 76/46-577 Telefax: 76/46-580 Bajai fiók 6500 Baja Ságvári tér 2. Telefon: 79/21-215 Telefax: 79/21-238 Heves megye Egri fiók 3301 Eger Rottenstein köz 3. Telefon: 36/13-622 Borsod-Abaúj-Zempén, Heves, Nógrád megye Miskolci Területi Igazgatóság 3527 Miskolc Bajcsy Zs.u. 1-3. Telefon: 46/44-539, 45-645 Záhonyi fiók 4625 Záhony Ady Endre u. 27-31. Telefon: 42/60-150, 60-226 Telefax: 42/60-359 Békés megye Békéscsabai fiók 5600 Békéscsaba Kinizsi u. 4-6. Telefon: 66/25-622 Heves, Nógrád megye Gyöngyösi fiók 3201 Gyöngyös Róbert K.út 19. Telefon: 37/11-405 Nyitrai Ferencné dr: A privatizáció tendenciái és a hiányzó „súlycsoport”
