Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-30 / 254. szám
PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1991. október 30., szerda Szigorúbb szabályokhoz kötik a külföldiek munkavállalását A munkaerőpiac erőteljesebb védelme érdekében hatályba lépett a munkaügyi miniszter külföldiek munkavállalását szabályozó rendelete, valamint a belügyminiszter rendelkezése a külföldiek magyarországi tartózkodását szabályozó rendelet kiegészítéséről. A hatékonyabb számonkérés érdekében a kormány is módosította a munkaügyi ellenőrzésről szóló kormányrendeletet. A munkaügyi miniszter rendelete szerint a munkaügyi központok a külföldiek munkavállalását akkor engedélyezik, ha az adott megyében, vagy a fővárosban a munka elvégzéséhez megfelelő képzettséggel rendelkező magyar munkaerő nem áll rendelkezésre, továbbá külföldiek alkalmazása más foglalkoztatási szempontok mérlegelése szerint is feltétlenül indokolt. A munkaügyi miniszter — az Érdekegyeztető Tanács szakbizottságával konzultálva — rendeletben határozhatja meg azokat a munkaköröket, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulását, összetételét tekintve külföldi nem foglalkoztatható. A munkaügyi központ elutasíthatja a munkavállalási kérelmet, ha a külföldi állandó lakóhelye szerinti ország — a más országok állampolgáraihoz képest — nehezebb feltételekhez köti a magyarok munkavállalását. A munka- vállalási engedélyek kiadását a külföldit foglalkoztatni kívánó munkáltató kérelmezi. A belügyminiszteri rendelkezés szerint a külföldi munkavégzés céljából csak az e célra kiadott vízummal utazhat Magyar- országra, kivéve ha a jogszabály a munkavégzést munkavállalási engedély nélkül lehetővé teszi. A vízumkérelmet az állandó, vagy szokásos tartózkodási hely szerint illetékes magyar külképviseletnek kell benyújtani. A külképviselet a vízumot az illetékes magyar munkaügyi központ által kiadott munkavállalási engedély alapján jegyezheti be a külföldi útlevelébe. A munkáltató köteles három napon belül bejelenteni a foglalkoztatás helye szerinti illetékes rendőr-főkapitányságnak a munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás — a munkavállalási engedély érvényességi idején belüli — megszűnését. A kormányrendelet módosítása lehetővé teszi, hogy azt a munkáltatót, aki engedély nélkül foglalkoztat külföldit, kötelezzék a kifizetett munkabér kétszeres összegének befizetésére. Ezt a pénzt a Foglalkoztatási Alap javára kell befizetni. A mindentudó műszálaké a jövő? A legutóbbi években az újítás a műszálipar legfontosabhb mozgatórúgója lett, miután a hetvenes évek olajválságát követően számos nagy konszern csak termékprofilváltással biztosíthatta maga számára a túlélést. A legeredetibb újdonságok közül jó néhány származik Japánból, ahol az ágazatot egyébként is küzdelemre készteti az erősödő jen, a drága munkaerő és a növekvő délkelet-ázsiai konkurencia. A mikroszál például eredetileg a kimonók alapanyagát, a selymet volt hivatott felváltani, de napjainkban már a női ruhák és blúzok 90 százaléka készül belőle. A japánok pillanatnyilag a szupernél is vékonyabb szálak kifejlesztésén dolgoznak. A legújabb mikroszál átmérője a legfinomabb természetes selyem átmérőjének egyszázada. Nemcsak a vastagság, hanem más tulajdonságok tekintetében is izgalmas újdonságokkal álltak már elő, például baktériumölő szerrel, illetve parfümmel impregnált (a dezodorokat mintegy helyettesítő) textíliákkal. Az egyik legnagyobb japán cég, a Toray gyártja — saját állítása szerint — a világ első „mesterséges intelligenciájú” anyagát. A Kelvin Thermo nevű termék „intelligenciája” lényegében az anyag hőérzékelő tulajdonságára utal. A belőle készült síruha 0 C fok alatt elfeketedik, így nagyobb mértékben nyeli el a nap sugarait és viselőjében melegebb érzetet kelt; 5 C fok felett ugyanakkor fehér lesz, hogy a fényt visszatükrözze, s ezáltal „hűtse” a síelőt. Az innováció a nyolcvanas évek közepéig számos textilipari csoport számára hozott jelentős fellendülést, különösen Nyugat- Európában, de az évtized második felében az olcsó ázsiai és törökországi textíliák beáramlása ismét nehéz helyzetbe hozta a fejlett országok gyártóit. A múlt évben pedig, jóllehet csekély mértékben, 1982. óta először csökkent a világ műszáltermelése. Napjainkban számos nyugateurópai gyártó komoly profitcsökkentésről számol be és a közvetlen jövő sem kecsegtet túl sok jóval. A holland Akzónak például jelentéktelen összegért kellett megválnia a La Seda de Barcelonában lévő 57.5 százalékos részesedésétől. Középtávon ígéretesebbek a kilátások, mivel a profilváltás révén a termelők a nagyobb hozzáadott értéket képviselő piacokat szerezték meg és a kevésbé munkaerő-igényes technológiákba invesztáltak. Újabban több nyugat-európai gyártó — a vezető autógyártók példáját követve — japán cégekkel formál szövetséget speciális termékek gyártására. Tarvisiói vásár Soha nem látott felbolydulásban él mostanában Tarvisio, az osztrák — olasz határ mentén fekvő kis városka. Magyar bevásárlóturisták ezrei utaznak oda minden éjjel, hogy aztán gazdagon megpakolva kétes minőségű bőrhohnikkal térjenek haza. Van, aki csak a saját őszi dzsekijét szerzi be, niások viszont — legalábbis Szántó György felvételeiről úgy tűnik — jólmenő üzletet kívánnak ebből hazánkban alapozni. Hogy ez sikerül-e azt nem tudni, Tarvisióban viszont egyre többen beszélnek magyarul, ami nem csekély eredmény. A vártnál kedvezőbb a mezőgazdaság helyzete Az agrárgazdaság teljesítménye az idén meghaladta az előrejelzéseket mind a termelés, mind pedig az exportértékesítés területén. Ezeket az eredményeket annak ellenére sikerült elérni, hogy a kelet-európai piacok beszűkülése a vártnál is erőteljesebb mértékű volt. Ám a Nyu- gat-Európába és más fejlett piacokra irányuló kivitel viszont minden elképzelést felülmúlt, s ezekben a régiókban az árak is stabilak voltak. Ugyanakkor az is igaz, hogy a termelési folyamatokat és a termékek értékesítését a szigorú monetáris politika erőteljesen megnehezítette — mondta az MTI munkatársának Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter, értékelve az idei év agrárgazdasági folyamatait. Ez évben várhatóan az élelmiszer-gazdaság teljesítménye ösz- szességében a tavalyi év szintjén alakulhat, ezen belül a mezőgazdaságban valamivel nagyobb, az élelmiszeriparban pedig kisebb termelés valószínűsíthető. Az export értékében — a kelet-európai régióban végbement piacvesztés ellenére — az elmúlt évit és az előrejelzéseket meghaladja hangsúlyozta a miniszter. A belföldi ellátásra összességében a kiegyensúlyozottság és a mérsékelten bővülő választék a jellemző. A mezőgazdasági termékek termelése várhatóan mintegy 1 százalékkal lesz több a tavalyinál. A növénytermelés mértéke csaknem 10 százalékkal nagyobb az 1990-es évinél. Az állattenyésztés teljesítménye 8 százalékkal, s az élelmiszeriparé pedig mintegy 6 százalékkal maradt el a múlt évitől. A jó termés több ágazatban is gondot okozott, illetve okoz. A gabonatermés meghaladja a 15 millió tonnát és kivételesen jó a hozama a kukoricának is. A kelet-európai piacok bizonytalanná válása, az állatállomány miatt a gabonapiacon jelentős a felesleg. A kormány a megoldásra több azonnali intézkedést vezetett be: feltöltötte az állami tartalékalapokat, s exportgaranciákat is vállalt a gabonakivitel megkönnyítése érdekében. A szőlő- és borágazatban kialakult feszültségek oldására a kormány támogatást adott a magántermelőknek a termés bérfeldolgozásához. A sertés- és a húspiacon kialakult túlkínálat következtében az állattartási kedv visszaesett, ám az év második felében a romló termelői ártendenciát az exportpályázati csomagokkal sikerült megfordítani. Ennek eredményeként az utóbbi hónapokban a tartási kedv ismét élénkült. A mezőgazdasági termékek árszínvonala az idén várhatóan a múlt évi szint körül alakul majd. Ez pedig messze elmarad az inflációs rátától, mivel az élelmiszerek ára az idén vélhetően csupán 3-3,5 százalékkal növekszik, míg az infláció várhatóan 32 százalékos lesz. Az élelmiszer-gazdaság első nyolchavi exportteljesítménye csaknem másfél milliárd dollár, ez mintegy 1,2 milliárd dollárral növekedhet az év végéig, s az ágazat külkereskedelmi többlete a tervek szerint 1,7 milliárd dollár körül alakul majd. A jövő évben a kormány továbbra is fontos stabilizáló szerepet szán az ágazatnak, s ezért a tárca kiemelt feladatnak tekinti a belföldi kereslet megfelelő kielégítését akként, hogy a mezőgazdasági termékek megfizethető áron kerüljenek a boltokba. Az előzővel azonos rangú igény az is, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek exportpiaci pozíciója megőrizhető, illetve ahol ez lehetséges, még javítható is legyen. Az agrárgazdaságban érvényre kell juttatni a piaci követelményeket: olyan és annyi terméket kell előállítani, hogy az minden piacon jól értékesíthető legyen. Ezért fokozott mértékben előtérbe kerül a minőségi termelés, valamint a birtoknagyságnak megfelelő termékszerkezet kialakítása. Különösen fontos a Közös Piac országaival fenntartott agrárkereskedelmi kapcsolatok javítása — főként annak fényében, hogy várhatóan létrejön a társulási szerződés. A magyar agrár- szektor ennek következtében fokozott versenyhelyzetbe kerül, ám pozíciói vélhetően javulnak, hiszen a legutóbbi tárgyalási fordulón tisztázódott, hogy három éven keresztül 20 százalékkal csökkennek a magyar importra jelenleg érvényes vámtételek, lefölözések, s a kedvezmények által érintett termékekből évente 10 százalékkal többet is exportálhatunk. Rekordbevétel az idegenforgalomból Augusztus végéig 376,6 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalomból, s ez már most több, mint az elmúlt egész évben, amikor a bevételi többlet 345 millió dollár volt — közölték a Magyar Nemzeti Bankban. A turizmusból származó bevétel az első nyolc hónapban 693,5 millió dollár volt, s ez 28 százalékos növekedés az elmúlt év azonos időszakához képest. A kiadás 316,9 millió dollárt tett ki, ami viszont mindössze 2 százalékos emelkedés. Magyarországot augusztus végéig 22,5 millió külföldi kereste fel, ami ugyan 11,5 százalékos csökkenés, de ez a kelet-európai turizmus visszaeséséből származik. A nyugati államokból ugyanakkor országonként eltérően, 10 és 50 százalék közötti forgalomemelkedést regisztráltak. // ................. ........ ^ O lcsóbb az új KONIX BRIKETT — Változatlan fűtőérték — Kedvezőbb égési tulajdonság — Kisebb korom képződés KONIX = NINCS KOROM November 1-jétől művi kiszolgálás esetén 10 °/o, viszonteladóknak 15 % árengedmény! Dorogi Szénbányák RT. BRIKETT ÜZEM
