Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-28 / 252. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. október 28., hétfő Támadás Dubrovnik óvárosa ellen A hadsereg tagad, a tények magukért beszélnek Új front nyílt szombaton a jugoszláviai polgárháborúban: hírügynökségi jelentés szerint harcok kezdődtek a Zágrábtól 120 kilométerre délkeletre lévő Podravska Slatinánál. Lőtték egymást a szemben álló erők szombaton Vukováron, Okucaniban, Nova Gradiskában, Pakrácban és Eszéken. A jugoszláv hadsereg szombaton tagadta, hogy támadta volna Dubrovnik UNESCO-védelem alatt álló óvárosát. A közlemény szerint az ilyen hírek terjesztésének egyetlen célja a jugoszláv néphadsereg lejáratása a nemzetközi közvélemény előtt. A hadsereg felajánlotta külföldi megfigyelőknek, hogy a helyszínen győződjenek meg az óváros elleni támadásokról szóló hírek alaptalanságáról, bár egyelőre nem tudja garantálni a teljes biztonságot. A dpa jelentése szerint a jugoszláv haditengerészet előrenyomult Dubrovnik kikötőjének bejáratáig, ugyanakkor lehetővé tette egy olasz hajónak, hogy élelemmel a fedélzetén kikössön a 26 napja áram és víz nélkül lévő városban. A hadsereg felszólította Dubrovnik lakosait a város elhagyására, ami tápot adott annak feltételezésére, hogy a történelmi városmagot is meg kívánják rohamozni, amit a JNA tagad. A Tanjug vádolja Ausztriát és Magyarországot BT-szavazás a főtitkárra Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai pénteken nem hivatalos jellegű szavazást tartottak az ENSZ-főtitkári posztra pályázó jelöltekről. A szavazás a tagállamok előzetes tájékozódását szolgálta, így azután a BT-ta- gok több jelöltre is leadhatták voksukat, s a vétójogot sem vették figyelembe. Az első helyen Bemard Chidzém zimbabwei pénzügyminiszter és Butrosz Gáli egyiptomi miniszterelnökhelyettes végzett: mindketten ki- lenc-kilenc szavazatot kaptak. Importadó- és vámeltörlés a Szovjetunióban Eltörlik az importadókat és az élelmiszer-behozatalra ki vetett vámokat a Szovjetunióban. Erről a gazdasági reformokért felelős szovjet különbizottság hozott döntést. A belső fogyasztás javítását célzó intézkedés egyaránt vonatkozik magánszemélyekre és cégekre. A BBC értesülései szerint — a luxuscikkek kivételével — valamennyi, magáncélra bevitt árucikk esetében fel kívánják számolni a vámokat. Mijazava Japán élén Mijazava Kiicsi nyerte a japán kormánypárt elnöki tisztéért folyó választásokat Japánban, és veheti majd át két évre a kormány irányítását Kaifu Tosiki miniszterelnöktől. A japán vezető széles körű nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, jól ismeri többek között Magyarországot és a magyar vezetőket is. Antall József útja Kardcsörtetéssel vádolja Ausztriát a jugoszláv távirati iroda egy szombati kommentálja, s a vádaskodásba belekeveri Magyarországot is. Az osztrák nemzeti ünnepnek szentelt Tanjug- kommentár felrója Ausztriának, hogy egyre jobban letér az eddig gyakorolt semlegesség útjáról, és az osztrák sajtóban „mindinkább csak Nagy-Szerbiának nevezett Jugoszlávia ellenségeinek oldalára áll”. A bécsi keltezésű kommentár leginkább azon botránkozik meg, hogy Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter közelmúltbeli magyarországi látogatása alkalmával az osztrák és a magyar haderők közötti rendszeres kapcsolattartásról állapodott meg. Svetislav Maksovic, a kommentár szerzője ezzel összefüggésben a „jugoszláv határ mentén folyó kardcsörtetésről” beszél, és Fasslabend egy kijelentését úgy értelmezi, hogy Ausztria kész lenne fegyveresen beavatkozni Jugoszláviában. Az osztrák védelmi miniszter szavai arról, hogy az osztrák hadseregnek „képesnek kell lennie a beilleszkedésre az összeurópai biztonsági rendszerbe” a jugoszláv távirati iroda olvasatában annyit tesz, hogy Ausztria „kész az intervencióra egy harmadik országban, ami a mostani körülmények között csak Jugoszláviát jelentheti”. Ausztria és Magyarország katonai beavatkozása a jugoszláviai válságba vélhetően a Nyugat-európai Unió javarészt francia, brit és olasz csapatokból álló haderőinek kötelékében történne — engedi meg magának a fel- tételezést Maksovic. Német cégek: Jugoszláviából hazánkba A jugoszláviai polgárháború miatt egyre több német kereskedő vonul ki a déli országból, s teszi át székhelyét hazánkba. A változások érezhetők legnagyobb hazai cipőipari cégünknél, a martfűi Tisza Cipőgyár Rt.-nél is. Egyre-másra jelentkeznek német cégek, hogy — elsősorban bérmunkában — szériatermékek gyártására kössenek megállapodást. A német Lady Starnevű cég részére máris megkezdték a női csizmák gyártását. Ez a megrendelés elsősorban a kunszentmártoni üzem kapacitását köti le. Ugyancsak női csizmagyártásról folytatnak előrehaladott tárgyalásokat a Rein- berger kereskedelmi vállalattal. A Trentaltcég számára, napi ezer párás mennyiségben, fiúcipőket készítenek november közepétől. Belviszály az MDF hatvani szervezetében (Folytatás az 1. oldalról) — Nyíltan, tisztán megfogalmazott indokokról nem tudok. Összemosódnak a dolgok egy olyasféle tömörítésben, hogy például kevéssé veszem ki részemet a testületi munkából, nem képviselem eléggé markánsan pártom irányvonalát, alapelveit a döntéseknél. Holott nyugodtan ki merem jelenteni, nogy mind a reám háruló előterjeszte- sek, tervezetek kimunkálásában, mind a velük kapcsolatos jogi, ügyviteli kérdések tisztázására, mindenkor precíz munkára törekszem, ami ellenőrizhető bárki által, s a testületi üléseken elmarasztaló kritikában nemigen részesültem a többi párt oldaláról sem. — Olyasfélét rebesgettek ön felől, hogy túlságosan elkötelezte magát Szinyei polgármester úrnak, illetve nem tudja kivonni magát az ő áramköréből. Van ebben igazság? — Kerdezze meg a jegyzőnőt, vagy magát apolgármestert, szerintem ez a kézenfekvő, ilyen vádak esetében. Azt azonban nyugodt lélekkel jelentem ki, hogy en csak a vita kedvéért, illetve a pártok közötti viszony kiélezése, netán önmutogatás szándékával sohasem jelentkeztem közszereplésre. Az ilyesmi, a folytonos felugrálás túl olcsó nekem...! Elve Béres László javaslatával, természetesen tovább léptünk, s merthogy tudtunkkal dr. Czegka Miklós es Wágner Dénes MDF -es képviselők visszahívását szintén fontolgatják hatvani berkekben, kérdésünkkel közvetlenül a város polgármesterét kerestük meg. Kíváncsian, mit tud elsősorban a fejleményekről, illetve hogyan ítéli meg az érintett képviselők testületi munkáját? — Ott kezdem, hogy sem a dörgölőző, sem a számító embereket nem szeretem. Én a tiszta, egyenes tekintetű munkatársakat — legyenek bár képviselők — becsülöm elsősorban, spersze azzal együtt, hogy végsőkig tiszteletben kívánom tartani az irántuk megnyilvánult közbizalmat, ami a képviselői székbe ültette őket. Nos, a fölvetett neveket illetően, mindhárom képviselő messze megfelel az én normáimnak, s ama várakozásnak, amellyel a választópolgárok őket testületünkbe delegálták. Persze egy ember, de még egy testület sem képes csodákra, nem tudja megváltoztatni gazdasági, szellemi feltételeinket. Itt előbb ilyesféle bázist kell teremtenünk, ami viszont már összetett és hosszú munkát feltételez. Ám én bízom magunkban, bízom eddigi részsikereinkben, bízom a város polgárainak józan megfontoltságában, a megértés és összefogás erejében. Mert csak ez viheti előre Hatvant, nem pedig a kákán csomót keresés, a kölcsönös vádaskodás, egymás alaptalan lejáratása, vagy éppen a pártérdekek indokolatlan kiélezése és ütköztetése. Befejezésként: dr. Czegka Miklós kérésére záros határidőn belül még visszatérünk a fenti témánkra, éspedig annak a reményében, hogy a fölvert por addigra leülepszik és a hatvani MDF-szervezetet megbolygató eseményekből reménvtkeltő távlatot tudunk kibontakoztatni. Moldvay Győző Rejtélyek Borisz cár szíve Brüsszelbe Antall József miniszterelnök vasárnap Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a NATO Külügyminiszteri Bizottsága Állandó Tanácsának ülésén. A kormányfő vázolja a magyar elképzeléseket az európai biztonság új körülményeiről, különös tekintettel Közép- és Kelet-Európa súlyos feszültségeire. Találkozik Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával, valamint a belga kormány vezetőivel, továbbá Jacques Delors-ral, az Európai Közösség Bizottságának elnökével. Sajtórendészeti intézkedések a Vajdaságban A vajdasági tartományi kormány a helyi kisebbségi sajtó megrendszabályozására készül. A testület nagyarányú személy- cseréket helyezett kilátásba a helyi nemzetiségi újságok szerkesztőségeiben, amelyek nyíltan támogatják a szlovén és horvát szeparatizmust. A péntek éjjel tartott kormányülésen az első helyen az újvidéki Magyar Szó című lapot említették, mint amely nem alkalmazkodik kellőképp a helyi parlament által megszabott kiadáspolitikához. Egy bulgáriai kertből kiásott, üvegkorsóba zárt emberi szív lehet a kulcsa annak a rejtélynek, amely III. Borisz bolgár cár halálát övezi — megmérgezték-e és ha igen, ki mérgezte meg? III. Borisz bolgár cár, a száműzetésben élő Szimeon exkirály édesapja 12 nappal azután halt meg, hogy 1943. augusztusában visszatért németországi látogatásáról, ahol Hitler Adolffal is találkozott. A közelmúltban a volt cár Szófia közelében levő egykori rezidenciájának kertjében bebalzsamozott emberi szívre bukkantak, amelyet a tudósok Borisz szívének tartanak. A tudósok most arra keresik a választ, vajon a 49 éves uralkodó természetes halállal hunyt-e el vagy megmérgezték. „Csaknem bizonyos vagyok benne, hogy Boriszt megmérgezték, vagy a nácik, vagy Sztálin titkosrendőrsége” — nyilatkozta a Reuter brit hírszolgálati iroda szófiai tudósítójának Di- mitar Vitanov, a Bolgár Tudományos Akadémia tagja. Vitanov szerint meglepetés, hogy a múlt héten megtalálták a szívet, miután két éven át kutattak Borisz földi maradványai után. Sem neki, sem az uralkodó rokonainak nem volt tudomásuk arról, hogy a szívet külön bebalzsamozták. Borisz holttestének egyébként még mindig nem akadtak a nyomára. A kommunista uralom négy évtizede alatt az volt a hivatalos verzió, hogy Borisz cárt a nácik mérgezték meg, mert nem volt hajlandó bolgár csapatokat küldeni a keleti frontra és hozzájárulni a bolgár zsidók haláltáborokba szállításához. Az abortusz Magyarországon Az Alkotmánybíróság hamarosan dönt arról az indítványról, melyet a Pacem in Utero (Békét az anyaméhben) egyesület terjesztett be 1990 elején. Ebben kérték: a bíróság helyezze hatályon kívül, illetve módosítsa a terhességmegszakításról szóló 76/1988. (XI. 3.) számú minisztertanácsi rendeletet, s a végrehajtásra kiadott jogszabályt. A jelenleg is érvényes rendelet normatív feltételekhez köti a terhességmegszakítást. Eszerint abortuszra az jogosult, akinek már van két élő utódja, illetve akinek férje még legalább hat hónapig sorkatonai szolgálatot teljesít. Azokban az esetekben, amikor ezek a feltételek fennállnak és dokumentumokkal igazolhatók, bizottság előtti eljárás szükségtelen. Műtétre szociális indok alapján is sor kerülhet, ennek elbírálása azonban hatósági eljárást igényel a család- és nővédelmi tanácsadók keretében. A jogszabály kimondja: a műtét a terhesség 12. hetéig végezhető el. A terhességmegszakításért kétezer forintot kell fizetni, de viszonylag tág a térítésmentes esetek köre. Hatósági eljárás eredményeként azonban lehetőség nyílik a térítési díj elengedésére is. Számadatok bizonyítják: hazánkban nemzetközi összehasonlításban is magas, átlagosan 35 az ezer szülőképes korú nőre jutó abortuszok szama. Magyarországon átlagosan 100 terhességből 40 végződik abortusszal— derül ki a Központi Statisztikai Hivatal ez év májusi jelentéséből. A legális terhességmegszakítások szama 1950-ben 1707, 1960-ban 162.160,1970-ben 192.238 (’’rekordév”), majd az 1973-ban hozott szigorító rendelkezéseket követően nagymértékű csökkenés volt tapasztalható. 1980-ban 80 882, 83-ban pedig már csak 78 600 terhességmegszakítást jegyeztek fel. Ettől kezdve azonban mérsékelt, de határozottan emelkedő tendencia figyelhető meg 1989-ig. Az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet adatai szerint 1990-ben 124 977 szülésre 91 567 abortusz esett. Ez év első hét hónapjában 63 ezer 499 gyermek született és 45 571 terhességmegszakítást hajtottak végre. Szembetűnő, hogy a fiatalok között is a 15 éven aluli leányok körében végzett terhességmegszakítások száma majdnem a háromszorosára emelkedett két esztendő alatt. A Pacem in Utero szervezet tagjai mindezt orvosilag, jogilag és demográfiailag egyaránt tragikusnak tartják. Állítják: a magzat a fogamzástól kezdve emberi élet, amelyet a jog nem tekinthet nem létezőnek. Ezért véleményük szerint alkotmányellenes az a rendelet, mely teret enged a legális abortusznak. Alapszabályuk kimondja: nem az abortusz teljes elvetését, hanem korlátozását követelik. Három esetben tartják megengedhetőnek a beavatkozást: ha a terhesség bűn- cselekmény eredménye, ha a magzat veszélyezteti az anya életét, és ha a magzatnak súlyos, genetikai károsodása van. Sokan azonban az egyesület álláspontjával ellentétesen vélekednek: elutasítják a terhességmegszakítás engedélyezésének szigorítását. A Népességtudo- manyi Kutatóintézet nemrég nyilvánosságra hozott vizsgálati adatai szerint a megkérdezettek 71,8 százaléka úgy gondolja: sem a családnak, sem az országnak nem lenne jó, ha nem kívánt gyermekek születnének. A lakosok többsége úgy véli: a nők emberi joga eldönteni, megtartják-e terhességüket vagy sem — az állam ebbe nem szólhat bele. (MTI) Fenyegetéssel akarták kicsikarni a „kölcsönt” (Folytatás az 1. oldalról) Gyöngyösi fiatalemberekre terelődött a gyanú. A nyomozás során arra is fény derült, hogy ugyanezek a személyek egy másik egri kereskedőt is meglátogattak. Közölték vele: megbízásuk van arra, hogy eltörjék a kezét-lábát, esetleg le is lőjék. Ám ők humánusak, és 500 ezer forinttal, továbbá 10 ezer német márkával már megelégszenek, s nem bántják. A kereskedő azt cselekedte, ami egyedül célra vezető ilyen helyzetben: feljelentést tett a rendőrségen! A két bejelentés alapján az Egri Rendőrkapitányság munkatársai október 24-én őrizetbe vették a 24 esztendős Ajtai József és a két évvel idősebb Ludányi Tamás gyöngyösi lakosokat. Harmadik társuk, a 25 éves Szuromi László egri lakos ellen elfogató parancsot adtak ki. Az első kettőnek meglehetősen hosszú a priuszlistája, ráadásul jelenleg is több más ügyben folytatnak velük szemben vizsgálatot. így abban a budapesti esetben is, ami kapcsolatban van az országszerte megismert esztergomi akcióval. Ajtai és Ludányi meghallgatásuk során tagadták, hogy ők bármilyen bűncselekményt követtek volna, csupán az autókázás tényét ismerték el. Az aktában lévő iratok egyébként arról tanúskodnak, hogy a gyanúsítottak kihallgatóiknak is kilátásba helyeztek bizonyos következményeket. Ez azonban nem rettenti el őket, hiszen jól tudják korábbi ügyekből, amelyekben ellenük nyomoztak, hogy valójában kisstílű bűntevőkről van szó. Ajtai és Ludányi ellen zsarolás bűntettének alapos gyanúja miatt folytat eljárást az Egri Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. Ugyanakkor a rendőrség kéri azokat — hisz információi már vannak —, akiket szintén megkerestek és zsarolni próbáltak, hogy mindeztjelezzék személyesen az Egri Rendőrkapitányságon, illetve a 12-555-ös telefonszámon, 14-56-os vagy 15-71-es melléken. (-lay) Magyarország és a szomszédos országok között , • Biztonsági együttműködés Magyarország saját biztonságának érdekében arra törekszik, hogy valameny- nyi szomszédos országgal kétoldalú megállapodást kössön a katonai együttműködésről. Ilyen megállapodás már létrejött Romániával, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasággal, legutóbb pedig Ausztriával. Hasonló tartalmú egyezmény előkészítése már a Szovjetunióval is megtörtént, s várhatóan a magyar — szovjet államközi megállapodást követően a két ország honvédelmi miniszterei alá is írják azt. Egyedül J ugoszlá viá- val nem sikerült még ilyen megállapodást előkészíteni sem — tájékoztatta szombaton Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője az MTI-t. Keleti György hangsúlyozta, hogy a magyar — osztrák megállapodás alapvetően a két ország kölcsönös biztonságát szolgálja. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások már tavaly megkezdődtek. Ez is bizonyítja, hogy a megállapodás nem a jugoszláv események miatt született, és főleg nem Jugoszlávia ellen irányul. A megállapodásban foglalt együttműködés alapvetően a rendszeres kapcsolattartásra terjed ki, magában foglalja az információk cseréjét, de nincs szó arról, hogy a magyar és az osztrák haderő kölcsönös gyakorlatokat tartana. Minden alapot nélkülöz annak állítása, hogy az abban foglaltak harmadik ország ellen irányulnának. Még hallgatnak Honeckerről A közvetlen orosz — német kapcsolatokról, valamint a Szovjetunióban, mindenekelőtt az Oroszországban élő németek helyzetéről tárgyalt Andrej Kozir- jev orosz és Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter Moszkvában. Sem a megbeszélésekről kiadott hivatalos közlés, sem a két miniszter nem tett említést ugyanakkor arról, hogy tárgyaltak-e Erich Ho- necker, az NDK volt vezetőjének kiadatási ügyéről. Genscher még szombaton találkozott Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel és Borisz Pankin szovjet külügyminiszterrel.
