Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. október 28., hétfő Támadás Dubrovnik óvárosa ellen A hadsereg tagad, a tények magukért beszélnek Új front nyílt szombaton a jugoszláviai polgárhá­borúban: hírügynökségi jelentés szerint harcok kezdődtek a Zágrábtól 120 kilométerre délkeletre lévő Podravska Slatinánál. Lőtték egymást a szem­ben álló erők szombaton Vukováron, Okucaniban, Nova Gradiskában, Pakrácban és Eszéken. A jugoszláv hadsereg szombaton tagadta, hogy támadta volna Dubrovnik UNESCO-védelem alatt álló óvárosát. A közlemény szerint az ilyen hírek terjesztésének egyetlen célja a jugoszláv néphadse­reg lejáratása a nemzetközi közvélemény előtt. A hadsereg felajánlotta külföldi megfigyelőknek, hogy a helyszínen győződjenek meg az óváros elleni támadásokról szóló hírek alaptalanságáról, bár egyelőre nem tudja garantálni a teljes biztonságot. A dpa jelentése szerint a jugoszláv haditengeré­szet előrenyomult Dubrovnik kikötőjének bejára­táig, ugyanakkor lehetővé tette egy olasz hajónak, hogy élelemmel a fedélzetén kikössön a 26 napja áram és víz nélkül lévő városban. A hadsereg fel­szólította Dubrovnik lakosait a város elhagyására, ami tápot adott annak feltételezésére, hogy a törté­nelmi városmagot is meg kívánják rohamozni, amit a JNA tagad. A Tanjug vádolja Ausztriát és Magyarországot BT-szavazás a főtitkárra Az ENSZ Biztonsági Taná­csának tagjai pénteken nem hi­vatalos jellegű szavazást tartot­tak az ENSZ-főtitkári posztra pályázó jelöltekről. A szavazás a tagállamok előzetes tájékozódá­sát szolgálta, így azután a BT-ta- gok több jelöltre is leadhatták voksukat, s a vétójogot sem vet­ték figyelembe. Az első helyen Bemard Chidzém zimbabwei pénzügyminiszter és Butrosz Gáli egyiptomi miniszterelnök­helyettes végzett: mindketten ki- lenc-kilenc szavazatot kaptak. Importadó- és vámeltörlés a Szovjetunióban Eltörlik az importadókat és az élelmiszer-behozatalra ki vetett vámokat a Szovjetunióban. Er­ről a gazdasági reformokért fele­lős szovjet különbizottság hozott döntést. A belső fogyasztás javí­tását célzó intézkedés egyaránt vonatkozik magánszemélyekre és cégekre. A BBC értesülései szerint — a luxuscikkek kivételé­vel — valamennyi, magáncélra bevitt árucikk esetében fel kí­vánják számolni a vámokat. Mijazava Japán élén Mijazava Kiicsi nyerte a japán kormánypárt elnöki tisztéért fo­lyó választásokat Japánban, és veheti majd át két évre a kor­mány irányítását Kaifu Tosiki miniszterelnöktől. A japán veze­tő széles körű nemzetközi ta­pasztalatokkal rendelkezik, jól ismeri többek között Magyaror­szágot és a magyar vezetőket is. Antall József útja Kardcsörtetéssel vádolja Ausztriát a jugoszláv távirati iro­da egy szombati kommentálja, s a vádaskodásba belekeveri Ma­gyarországot is. Az osztrák nem­zeti ünnepnek szentelt Tanjug- kommentár felrója Ausztriának, hogy egyre jobban letér az eddig gyakorolt semlegesség útjáról, és az osztrák sajtóban „mindinkább csak Nagy-Szerbiának nevezett Jugoszlávia ellenségeinek olda­lára áll”. A bécsi keltezésű kommentár leginkább azon botránkozik meg, hogy Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter közel­múltbeli magyarországi látoga­tása alkalmával az osztrák és a magyar haderők közötti rend­szeres kapcsolattartásról állapo­dott meg. Svetislav Maksovic, a kommentár szerzője ezzel össze­függésben a „jugoszláv határ mentén folyó kardcsörtetésről” beszél, és Fasslabend egy kije­lentését úgy értelmezi, hogy Ausztria kész lenne fegyveresen beavatkozni Jugoszláviában. Az osztrák védelmi miniszter szavai arról, hogy az osztrák had­seregnek „képesnek kell lennie a beilleszkedésre az összeurópai biztonsági rendszerbe” a jugo­szláv távirati iroda olvasatában annyit tesz, hogy Ausztria „kész az intervencióra egy harmadik országban, ami a mostani körül­mények között csak Jugoszláviát jelentheti”. Ausztria és Magyarország ka­tonai beavatkozása a jugoszlá­viai válságba vélhetően a Nyu­gat-európai Unió javarészt fran­cia, brit és olasz csapatokból álló haderőinek kötelékében történ­ne — engedi meg magának a fel- tételezést Maksovic. Német cégek: Jugoszláviából hazánkba A jugoszláviai polgárháború miatt egyre több német kereske­dő vonul ki a déli országból, s te­szi át székhelyét hazánkba. A változások érezhetők legna­gyobb hazai cipőipari cégünk­nél, a martfűi Tisza Cipőgyár Rt.-nél is. Egyre-másra jelent­keznek német cégek, hogy — el­sősorban bérmunkában — szé­riatermékek gyártására kösse­nek megállapodást. A német Lady Starnevű cég részére máris megkezdték a női csizmák gyár­tását. Ez a megrendelés elsősor­ban a kunszentmártoni üzem ka­pacitását köti le. Ugyancsak női csizmagyártásról folytatnak elő­rehaladott tárgyalásokat a Rein- berger kereskedelmi vállalattal. A Trentaltcég számára, napi ezer párás mennyiségben, fiúcipőket készítenek november közepétől. Belviszály az MDF hatvani szervezetében (Folytatás az 1. oldalról) — Nyíltan, tisztán megfogal­mazott indokokról nem tudok. Összemosódnak a dolgok egy olyasféle tömörítésben, hogy például kevéssé veszem ki része­met a testületi munkából, nem képviselem eléggé markánsan pártom irányvonalát, alapelveit a döntéseknél. Holott nyugod­tan ki merem jelenteni, nogy mind a reám háruló előterjeszte- sek, tervezetek kimunkálásában, mind a velük kapcsolatos jogi, ügyviteli kérdések tisztázására, mindenkor precíz munkára tö­rekszem, ami ellenőrizhető bárki által, s a testületi üléseken elma­rasztaló kritikában nemigen ré­szesültem a többi párt oldaláról sem. — Olyasfélét rebesgettek ön felől, hogy túlságosan elkötelezte magát Szinyei polgármester úr­nak, illetve nem tudja kivonni magát az ő áramköréből. Van ebben igazság? — Kerdezze meg a jegyzőnőt, vagy magát apolgármestert, sze­rintem ez a kézenfekvő, ilyen vá­dak esetében. Azt azonban nyu­godt lélekkel jelentem ki, hogy en csak a vita kedvéért, illetve a pártok közötti viszony kiélezése, netán önmutogatás szándékával sohasem jelentkeztem közsze­replésre. Az ilyesmi, a folytonos felugrálás túl olcsó nekem...! Elve Béres László javaslatá­val, természetesen tovább lép­tünk, s merthogy tudtunkkal dr. Czegka Miklós es Wágner Dénes MDF -es képviselők visszahívá­sát szintén fontolgatják hatvani berkekben, kérdésünkkel köz­vetlenül a város polgármesterét kerestük meg. Kíváncsian, mit tud elsősorban a fejleményekről, illetve hogyan ítéli meg az érin­tett képviselők testületi munká­ját? — Ott kezdem, hogy sem a dörgölőző, sem a számító embe­reket nem szeretem. Én a tiszta, egyenes tekintetű munkatársakat — legyenek bár képviselők — be­csülöm elsősorban, spersze azzal együtt, hogy végsőkig tisztelet­ben kívánom tartani az irántuk megnyilvánult közbizalmat, ami a képviselői székbe ültette őket. Nos, a fölvetett neveket illetően, mindhárom képviselő messze megfelel az én normáimnak, s ama várakozásnak, amellyel a választópolgárok őket testüle­tünkbe delegálták. Persze egy ember, de még egy testület sem képes csodákra, nem tudja meg­változtatni gazdasági, szellemi feltételeinket. Itt előbb ilyesféle bázist kell teremtenünk, ami vi­szont már összetett és hosszú munkát feltételez. Ám én bízom magunkban, bízom eddigi rész­sikereinkben, bízom a város polgárainak józan megfontoltsá­gában, a megértés és összefogás erejében. Mert csak ez viheti előre Hatvant, nem pedig a kákán cso­mót keresés, a kölcsönös vádas­kodás, egymás alaptalan lejára­tása, vagy éppen a pártérdekek indokolatlan kiélezése és ütköz­tetése. Befejezésként: dr. Czegka Miklós kérésére záros határidőn belül még visszatérünk a fenti té­mánkra, éspedig annak a remé­nyében, hogy a fölvert por ad­digra leülepszik és a hatvani MDF-szervezetet megbolygató eseményekből reménvtkeltő táv­latot tudunk kibontakoztatni. Moldvay Győző Rejtélyek Borisz cár szíve Brüsszelbe Antall József miniszterelnök vasárnap Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a NATO Kül­ügyminiszteri Bizottsága Állan­dó Tanácsának ülésén. A kor­mányfő vázolja a magyar elkép­zeléseket az európai biztonság új körülményeiről, különös tekin­tettel Közép- és Kelet-Európa súlyos feszültségeire. Találkozik Manfred Wörnerrel, a NATO fő­titkárával, valamint a belga kor­mány vezetőivel, továbbá Jac­ques Delors-ral, az Európai Kö­zösség Bizottságának elnökével. Sajtórendészeti intézkedések a Vajdaságban A vajdasági tartományi kor­mány a helyi kisebbségi sajtó megrendszabályozására készül. A testület nagyarányú személy- cseréket helyezett kilátásba a he­lyi nemzetiségi újságok szerkesz­tőségeiben, amelyek nyíltan tá­mogatják a szlovén és horvát sze­paratizmust. A péntek éjjel tar­tott kormányülésen az első he­lyen az újvidéki Magyar Szó cí­mű lapot említették, mint amely nem alkalmazkodik kellőképp a helyi parlament által megszabott kiadáspolitikához. Egy bulgáriai kertből kiásott, üvegkorsóba zárt emberi szív le­het a kulcsa annak a rejtélynek, amely III. Borisz bolgár cár ha­lálát övezi — megmérgezték-e és ha igen, ki mérgezte meg? III. Borisz bolgár cár, a számű­zetésben élő Szimeon exkirály édesapja 12 nappal azután halt meg, hogy 1943. augusztusában visszatért németországi látogatá­sáról, ahol Hitler Adolffal is ta­lálkozott. A közelmúltban a volt cár Szófia közelében levő egyko­ri rezidenciájának kertjében be­balzsamozott emberi szívre buk­kantak, amelyet a tudósok Bo­risz szívének tartanak. A tudó­sok most arra keresik a választ, vajon a 49 éves uralkodó termé­szetes halállal hunyt-e el vagy megmérgezték. „Csaknem bizonyos vagyok benne, hogy Boriszt megmér­gezték, vagy a nácik, vagy Sztá­lin titkosrendőrsége” — nyilat­kozta a Reuter brit hírszolgálati iroda szófiai tudósítójának Di- mitar Vitanov, a Bolgár Tudo­mányos Akadémia tagja. Vita­nov szerint meglepetés, hogy a múlt héten megtalálták a szívet, miután két éven át kutattak Bo­risz földi maradványai után. Sem neki, sem az uralkodó ro­konainak nem volt tudomásuk arról, hogy a szívet külön bebal­zsamozták. Borisz holttestének egyébként még mindig nem akadtak a nyomára. A kommunista uralom négy évtizede alatt az volt a hivatalos verzió, hogy Borisz cárt a nácik mérgezték meg, mert nem volt hajlandó bolgár csapatokat kül­deni a keleti frontra és hozzájá­rulni a bolgár zsidók haláltábo­rokba szállításához. Az abortusz Magyarországon Az Alkotmánybíróság hamarosan dönt arról az indítványról, me­lyet a Pacem in Utero (Békét az anyaméhben) egyesület terjesztett be 1990 elején. Ebben kérték: a bíróság helyezze hatályon kívül, il­letve módosítsa a terhességmegszakításról szóló 76/1988. (XI. 3.) számú minisztertanácsi rendeletet, s a végrehajtásra kiadott jogsza­bályt. A jelenleg is érvényes rendelet normatív feltételekhez köti a ter­hességmegszakítást. Eszerint abortuszra az jogosult, akinek már van két élő utódja, illetve akinek férje még legalább hat hó­napig sorkatonai szolgálatot tel­jesít. Azokban az esetekben, amikor ezek a feltételek fennáll­nak és dokumentumokkal iga­zolhatók, bizottság előtti eljárás szükségtelen. Műtétre szociális indok alapján is sor kerülhet, en­nek elbírálása azonban hatósági eljárást igényel a család- és nővé­delmi tanácsadók keretében. A jogszabály kimondja: a műtét a terhesség 12. hetéig végezhető el. A terhességmegszakításért két­ezer forintot kell fizetni, de vi­szonylag tág a térítésmentes ese­tek köre. Hatósági eljárás ered­ményeként azonban lehetőség nyílik a térítési díj elengedésére is. Számadatok bizonyítják: ha­zánkban nemzetközi összeha­sonlításban is magas, átlagosan 35 az ezer szülőképes korú nőre jutó abortuszok szama. Magyar­országon átlagosan 100 terhesség­ből 40 végződik abortusszal— de­rül ki a Központi Statisztikai Hi­vatal ez év májusi jelentéséből. A legális terhességmegszakítások szama 1950-ben 1707, 1960-ban 162.160,1970-ben 192.238 (’’re­kordév”), majd az 1973-ban ho­zott szigorító rendelkezéseket kö­vetően nagymértékű csökkenés volt tapasztalható. 1980-ban 80 882, 83-ban pedig már csak 78 600 terhességmegszakítást je­gyeztek fel. Ettől kezdve azonban mérsékelt, de határozottan emel­kedő tendencia figyelhető meg 1989-ig. Az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet adatai szerint 1990-ben 124 977 szülésre 91 567 abortusz esett. Ez év első hét hónapjában 63 ezer 499 gyermek született és 45 571 ter­hességmegszakítást hajtottak végre. Szembetűnő, hogy a fiatalok között is a 15 éven aluli leányok körében végzett terhességmeg­szakítások száma majdnem a há­romszorosára emelkedett két esztendő alatt. A Pacem in Utero szervezet tagjai mindezt orvosilag, jogilag és demográfiailag egyaránt tragi­kusnak tartják. Állítják: a mag­zat a fogamzástól kezdve emberi élet, amelyet a jog nem tekinthet nem létezőnek. Ezért vélemé­nyük szerint alkotmányellenes az a rendelet, mely teret enged a le­gális abortusznak. Alapszabá­lyuk kimondja: nem az abortusz teljes elvetését, hanem korláto­zását követelik. Három esetben tartják megengedhetőnek a be­avatkozást: ha a terhesség bűn- cselekmény eredménye, ha a magzat veszélyezteti az anya éle­tét, és ha a magzatnak súlyos, ge­netikai károsodása van. Sokan azonban az egyesület álláspontjával ellentétesen véle­kednek: elutasítják a terhesség­megszakítás engedélyezésének szigorítását. A Népességtudo- manyi Kutatóintézet nemrég nyilvánosságra hozott vizsgálati adatai szerint a megkérdezettek 71,8 százaléka úgy gondolja: sem a családnak, sem az országnak nem lenne jó, ha nem kívánt gyermekek születnének. A lako­sok többsége úgy véli: a nők em­beri joga eldönteni, megtartják-e terhességüket vagy sem — az ál­lam ebbe nem szólhat bele. (MTI) Fenyegetéssel akarták kicsikarni a „kölcsönt” (Folytatás az 1. oldalról) Gyöngyösi fiatalemberekre terelődött a gyanú. A nyomozás során arra is fény derült, hogy ugyan­ezek a személyek egy másik egri kereskedőt is meg­látogattak. Közölték vele: megbízásuk van arra, hogy eltörjék a kezét-lábát, esetleg le is lőjék. Ám ők humánusak, és 500 ezer forinttal, továbbá 10 ezer német márkával már megelégszenek, s nem bánt­ják. A kereskedő azt cselekedte, ami egyedül célra vezető ilyen helyzetben: feljelentést tett a rendőrsé­gen! A két bejelentés alapján az Egri Rendőrkapi­tányság munkatársai október 24-én őrizetbe vették a 24 esztendős Ajtai József és a két évvel idősebb Ludányi Tamás gyöngyösi lakosokat. Harmadik társuk, a 25 éves Szuromi László egri lakos ellen el­fogató parancsot adtak ki. Az első kettőnek megle­hetősen hosszú a priuszlistája, ráadásul jelenleg is több más ügyben folytatnak velük szemben vizsgá­latot. így abban a budapesti esetben is, ami kapcso­latban van az országszerte megismert esztergomi akcióval. Ajtai és Ludányi meghallgatásuk során tagadták, hogy ők bármilyen bűncselekményt követtek vol­na, csupán az autókázás tényét ismerték el. Az ak­tában lévő iratok egyébként arról tanúskodnak, hogy a gyanúsítottak kihallgatóiknak is kilátásba helyeztek bizonyos következményeket. Ez azon­ban nem rettenti el őket, hiszen jól tudják korábbi ügyekből, amelyekben ellenük nyomoztak, hogy valójában kisstílű bűntevőkről van szó. Ajtai és Lu­dányi ellen zsarolás bűntettének alapos gyanúja mi­att folytat eljárást az Egri Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztálya. Ugyanakkor a rendőrség kéri azokat — hisz in­formációi már vannak —, akiket szintén megkeres­tek és zsarolni próbáltak, hogy mindeztjelezzék sze­mélyesen az Egri Rendőrkapitányságon, illetve a 12-555-ös telefonszámon, 14-56-os vagy 15-71-es melléken. (-lay) Magyarország és a szomszédos országok között , • Biztonsági együttműködés Magyarország sa­ját biztonságának ér­dekében arra törek­szik, hogy valameny- nyi szomszédos or­szággal kétoldalú megállapodást kös­sön a katonai együtt­működésről. Ilyen megállapodás már létrejött Romániá­val, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársa­sággal, legutóbb pe­dig Ausztriával. Ha­sonló tartalmú egyezmény előkészí­tése már a Szovjetu­nióval is megtörtént, s várhatóan a magyar — szovjet államközi megállapodást köve­tően a két ország honvédelmi minisz­terei alá is írják azt. Egyedül J ugoszlá viá- val nem sikerült még ilyen megállapodást előkészíteni sem — tájékoztatta szomba­ton Keleti György ez­redes, a Honvédelmi Minisztérium szóvi­vője az MTI-t. Keleti György hangsúlyozta, hogy a magyar — osztrák megállapodás alap­vetően a két ország kölcsönös biztonsá­gát szolgálja. Az ez­zel kapcsolatos tár­gyalások már tavaly megkezdődtek. Ez is bizonyítja, hogy a megállapodás nem a jugoszláv események miatt született, és fő­leg nem Jugoszlávia ellen irányul. A meg­állapodásban foglalt együttműködés alap­vetően a rendszeres kapcsolattartásra terjed ki, magában foglalja az informáci­ók cseréjét, de nincs szó arról, hogy a ma­gyar és az osztrák haderő kölcsönös gyakorlatokat tarta­na. Minden alapot nélkülöz annak állí­tása, hogy az abban foglaltak harmadik ország ellen irányul­nának. Még hallgatnak Honeckerről A közvetlen orosz — né­met kapcsolatokról, vala­mint a Szovjetunióban, mindenekelőtt az Oroszor­szágban élő németek helyze­téről tárgyalt Andrej Kozir- jev orosz és Hans-Dietrich Genscher német külügymi­niszter Moszkvában. Sem a megbeszélésekről kiadott hivatalos közlés, sem a két miniszter nem tett említést ugyanakkor arról, hogy tárgyaltak-e Erich Ho- necker, az NDK volt vezető­jének kiadatási ügyéről. Genscher még szomba­ton találkozott Mihail Gor­bacsov szovjet elnökkel és Borisz Pankin szovjet kül­ügyminiszterrel.

Next

/
Thumbnails
Contents