Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-24 / 249. szám

MEGYÉNK TELEPÜLÉSEIN MEGEMLÉKEZTEK 1956-RÓL: TUDÓSÍTÁSAINK AZ 1-2. OLDALON HEVEST EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, Kj . TO 1991. OKTÓBER 24. CSÜTÖRTÖK ^5? r PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA n. ÉVFOLYAM 249. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Ingatlanlízing? Géplízing? Hitel? Váltó? Export-import? Csak egy nevet kell megjegyeznie: IC(P) Rt. Eger, Grónay u. 3. Tel.: 36/11-188, 10-657,13-733 Vaskeresztek övezik az embriót a tegnap avatott emlékművön (Fotó: Szántó György) Emlék azoknak, akiket édesanyjuk sem siratott el Az ötmillió meg nem született magyarnak állítottak emléket Aba- sáron, melyet dr. Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsek avatott és szentelt föl. Előzőleg a templomban főpapi misére került sor. Szentbeszédében Paskai László elsőként Kapisztrán Szent Já­nosra emlékeztetett, akit ilyenkor ünnepel a katolikus egyház. Mint elmondta: a ferences vándorprédikátor 40 éven keresztül igyeke­zett egyesíteni a nemzeteket, Magyarországra is eljutott és a nán- dorfehérvéri ütközet után pestisben halt meg 1456. október 23-án. Aláhúzta, hogy a polgári életben ilyenkor arra az 1956-os forra­dalomra emlékezünk, amely az igazi emberi értékekért szállt síkra. Felvonták a köztársaság zászlaját Az 1956-os forradalom és szabadságharc 35. évfordulója, vala­mint a Köztársaság kikiáltásának 2. évfordulója alkalmából a Parla­ment előtt ünnepélyes keretek között vonták fel a Magyar Köztársa­ság zászlaját tegnap délelőtt. Az ünnepségen jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Antall József miniszterelnök, illetve a kormány több tagja. Koszorúzás Nagy Imre szülőházánál Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 35. évfordulójá­ra emlékeztek kedden Kaposváron Nagy Imre szülőházánál. Koszorút helyezett el a mártír miniszterelnök emléktáblájánál Nagy Erzsébet és családja, a megemlékező Boross Péter belügyminiszter. Az 1956-os szovjet beavatkozást Moszkva: Feltétel nélkül elítéli A szovjet elnök és a szovjet vezetés feltétel nélkül elítéli, a nemzet­közi joggal ellentétesnek tekinti az 1956-os magyarországi szovjet beavatkozást. Ennek hivatalos elismerésére várhatóan a közeljövő­ben esedékes szovjet — magyar csúcstalálkozón, a két ország közötti államszerződés aláírásakor kerül sor — jelentette be kedden Moszk­vában Andrej Gracsov. Ünnepi megyei közgyűlés — zászlószenteléssel A tisztító vihar emlékezete Tél a Blikkben Beköszöntött a tél a Bükkbe. Másfél napja kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan havazik, s a fennsíkot szerdára egybefüggő hótakaró borította be. A tebrekben néhol húsz cen­timéter vastagságú a hó, a bán­kúti sípályákon pedig 5-6 centi- méteres a hólepel. Természete­sen ez síelésre még nem alkal­mas, azonban a munkaszüneti napot kihasználva autósok szá­zai igyekeztek kora téli hónézőbe a bükki kirándulóhelyekre. Vagyonelszámoltatás Az Országgyűlés kedden nagy szótöbbséggel módosította az el­múlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyon­elszámoltatásáról szóló 1990- es törvényt. A változtatás lénye­ge, hogy a nem hitelesíthető el­számolások benyújtóinak — szankciók terhe mellett — no­vember 30-áig hiánypótlást kell tenniük. Világkörüli expedíció Tegnap indult világkörüli útra egy átalakított Ikarus busszal a Globex-pedition három tagja. Kovács Gábor, az expedíció ve­zetője, a nonstop autóvezetés el­ső világcsúcstartója elmondotta: céljuk, hogy 72 ezer kilométert megtéve egy sorozatban gyártott Ikarusszal megkerüljék a Földet. Várhatóan másfél év múlva tér­nek haza. Tábornoki kinevezések A Magyar Honvédség fejlesz­tése, harckészültségének növelé­se érdekében végzett munkájuk elismeréseként Göncz Árpád, a köztársaság elnöke — a honvé­delmi miniszter előterjesztése alapján — október 23-án Lő- rincz Kálmánt, a Magyar Hon­védség parancsnokát vezérezre­dessé, Deák János vezérkari fő­nököt altábornaggyá és Priol Zoltánt, a Magyar Honvédség vezérkarának híradó és automa­tizálási csoportfőnökét vezérőr­naggyá nevezte ki. Öt kikötő épül Két nagy folyónk, a Duna és a Tisza a jövőben az eddigieknél jóval nagyobb szerepet kap a szálh'tásokban. A természetes útvonalak jobb kihasználásának feltételeit a szakminisztérium — a hazai és külföldi magántőke bevonása mellett — központi se­gítség igénybevételével is igyek­szik megteremteni. A tervek sze­rint öt kikötő épül meg állami tá­mogatással: Győrött, Csepelen, Dunaújvárosban, Baján és Sze­geden. Magyarországra látogat a NATO főparancsnoka Für Lajos honvédelmi minisz­ter meghívására október 30. és november 2. között hazánkba lá­togat John R. Galvin tábornok, a NÄTO európai szövetséges had­erőinek főparancsnoka. Közúti ellenőrzési mérleg Összesítették az október ele­jén végrehajtott országos foko­zott közúti ellenőrzés adatait. A több mint 100 ezer gépjármű el­lenőrzésekor mintegy 9 ezer mű­szakilag hibás járművet találtak az utakon, s közülük csaknem 650 esetben különböző hiányos­ságok miatt a rendszámot is le­vették. Mintegy hatmillió forint bírságot fizetett be az állami költségvetés kasszájába a 21 ezer szabálysértő, mindezek mellett még 33 körözött személy is fenn­akadt a rendőrség hálójában. Azután így folytatta: az aba- sáriak most olyan áldozatoknak állítanak emléket, akiknek az életét még világrajövetelük előtt kioltották. Számuk sokszorosan meghaladja a világháború áldo­zataiét, évente mintegy 90 ezer abortuszra kerül sor. A közvéle­mény mindezt közömbösen nézi, megengedhetőnek találja, s nem tekinti erkölcsi kérdésnek. Az egyház felemeli ellene a szavát, mert isteni parancs elleni vétek­nek tartja, de az álláspontját ter­mészettudományi ismereteink is igazolják. Az emberi élet ugyanis a fogantatás pillanatától kezdő­dik, ettől kezdve önálló emberi lény fejlődik. Ezért alapvető er­kölcsi kötelezettség védelme, s fejlődésének biztosítása, s még­pedig alapvetően az édesanyáé. A bíboros a női és édesanyai hi­Kedden délután rendezett Borsod-Abaúj-Zemplén és He­ves megye köztársasági megbí­zottja október 23-i ünnepséget vatás megcsúfolásának nevezte, ha valaki engedi, hogy kioltsák megszületés előtt magzata életét. Emlékeztetett arra, hogy II. Já­nos Pál pápa nyomatékosan hangsúlyozta máriapócsi beszé­dében, hogy mennyire lényeges kérdés ez. Paskai László hangsú­lyozta, hogy mostanában sokfé­leképpen fordulnak szembe az emberi élettel, különösen akkor, hogyha gyenge, s nem tud véde­kezni. Ezért is kell a kereszté­nyeknek szóval és tettel kiállni az emberi élet sérthetetlensége mellett. Ezt kéri Jézus, akiismeri minden bárányát, mégha az any­ja méhében van is rejtve. Végeze­tül arra hívta fel a figyelmet, hogy az abasári emlékmű azok szá­mára készült, akiket senki el nem siratott, meg sem gyászolt, még a saját édesanyjuk sem. Ezért fel­Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola dísztermé­ben. Az egybegyűlteket dr. Balás István, a köztársasági megbízott kiáltójellé kell válnia, hogy az emberek az erkölcsi jót köves­sék. Könyörgését pedig így kezdte: „Adj, Uram örök nyu­galmat a meg nem születettek­nek.” A templomból körmenet in­dult az emlékműhöz, ahol Paskai László fölszentelte azt. Ezután Juhász Béla polgármester az abasári és pálosvörösmarti lako­sok nevében köszöntötte a meg­jelenteket, köztük országgyűlési képviselőket, polgármestereket, s más vendégeket. Ismertette Tőkés László levelét, aki akarata ellenére sem tudott jönni, mert „nemtelen támadásoknak van kitéve.” Kiemelte, hogy az ön- kormányzat egyhangú döntése alapján emelték a meg nem szü­letettek emlékművét, s avatják e napon, mert őket is a bolseviz- mus áldozatainak tartják. Alá­húzta, hogy 1956 a lelkek forra­dalma is volt. A hatalmasok ke­zében az élet csak játékszer, de létezik-e fontos és kevésbé fon­tos élet? — tette föl a kérdést. Végül arról beszélt, hogy miért éppen itt állították fel ezt az em­lékművet, s mint elmondta: ha ez a két falu királyt adhatott az or­szágnak, akkor adhat királyi gondolatot is. területi hivatalának vezetője kö­szöntötte, majd egy rövid műsor után átadta a szót dr. Gyulai Gá­bor köztásasági megbízott, cím­zetes államtitkárnak. Mint a köz- társasági megbízott aláhúzta, a hivatalos történelemhamisítók megpróbálták eltakarni a 35 év­vel ezelőtt történtek emlékét, de ez nem sikerült, mert él és élni fog 1956 eszméje. Még két éve csupán, hogy nyíltan beszélhe­tünk erről a korszakról, s máris sok, soha nem látott filmkocka, megsárgult dokumentum került elő. ’56 nemcsak az egyes ember szívében, de az egész nemzet em­lékezetében él. Nem felejthetjük el, amikor vér folyt az utcán, amikor a házfalak lőrésekké vál­toztak, s fiatal srácok hősökké lettek, amidőn megállították a tankokat. Nem feledkezhetünk meg azokról, akik megjárták a börtönöket, s akiknek fiatalkori (Folytatás a 2. oldalon) A megyeháza díszterme előtti folyosón a megyei címer egykori változatai fogadták az önkor­mányzati képviselőket, a ta­nácskozóhelyiségben pedig a 212. Számú Bornemissza Ger­gely Cserkészcsapat ifjú őrtállói vették körül az egyszerűségé­ben is látványos és kifejező zászlót. Ünnepi közgyűlésre in­vitált a meghívó, amelyet az 1956-os forradalom és szabad­ságharc 35. évfordulója alkal­mából vehettek kézhez a cím­zettek. Az immár állami ünneppé nyilvánított október 23. előtti napon köszöntötte a megjelente­ket dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke. A Himnusz elhangzása után Sziki Károly, az Napirend előtt hangzott el Weil Zoltán képviselő válasza, melyet az oktatási intézmények támogatásával kapcsolatban az akkor még jelen nem lévő Szabó Pálhoz intézett. Az önkormány­zat pénzügyi ellenőrző bizottsága nevében leszögezte, az iskolák olyan mértékű támogatást kap­tak, amelyet a közgyűlés meg­szavazott. A félreértést — tudni­illik, hogy volt, akiknek több ju­tott, mint amiről a testület tudott — az okozta, hogy a közösen pá­lyázó GMSZ és az Egri Közgaz­dasági Szakközépiskola támoga­tásának összegét összevontan je­lölték meg. Antall József miniszterelnök látogatásával összefüggésben hangzottak el a további felszóla­lások. Dr. Gyurkó Pé/erképvise- lő az SZDSZ-frakció nevében tette fel a kérdést: „Kinek a meg­hívására és milyen minőségben járt Egerben a miniszterelnök?” S arra a következtetésre jutott: „...ha az eredeti program szerint valóban másfél órát beszélgetett volna a testület tagjaival, jobb ízű egri Gárdonyi Géza Színházmű­vésze tolmácsolta Remenyik Sándor Petőfi című versét, majd a Lorencz Péter zenetanár vezet­te Agria Régi Zene Rézfúvós Együttes adott ünnepi hangver­senyt. Az évfordulós megemlé­kezést Kovács Béla történész, a megyei /evé/tár igazgatója tartot­ta meg. Beszédében végigvezette a kor forradalmi eseményeit megelőző időszak történelmi vo­nalát, kiemelve az ’56-os esemé­nyek kitörésének eddig ismert okait. Mondván: a történészek alapos és kitartó elemzése adhat­ja meg az igazi magyarázatát an­nak a belpolitikai feszültségnek, amely az akkori tizenkét nap tör­ténéseiben robbant ki. lett volna az ebéd. Ám, mivel er­re nem jutott idő, azt kell leszö­gezni: a kormányfő az MDF meghívására tartózkodott Eger­ben, s ittlétének idejét pártjának kampányára fordította. Emiatt nem lenne tisztességes, ha a kép­viselők ebédjét az adófizető pol­gárok zsebéből kellene fedezni, ezért fizessék ki azt ők maguk.” Dr. Ringelhann György polgár- mester ehhez annyit fűzött hoz­zá: valóban módosult a tervezett program, mégpedig Monda le az­napi, váratlan látogatása miatt. „Ezért egyetértek azzal, hogy mi fizessük az ebédet” — mondta. Hasonlóképp vélekedett ifi. Ré­vész Tamás képviselő, aki a Fi- desz-frakció nevében vetette fel ugyanezt, s arra is felhívta a fi­gyelmet: a november 9-i kihelye­zett kormányülésen az egri prob­lémák a többi település gondjá­val együtt kerülnek terítékre, s ha így nézzük, a város még „rózsás” helyzetben van. Nem tudtunk él­ni a lehetőséggel, ami karnyúj- tásra volt tőlünk — summázta. (Folytatás a 3. oldalon) A köztársasági megbízott megemlékezése „Most újra jó magyarnak lenni...” (Folytatás a 3. oldalon) „Kifizetjük, amit megettünk ebédre...” — mondták az SZDSZ-es és a fideszes egri képviselők a közgyűlésen Mi legyen a művelődési intézmények sorsa? Látszólag csendesnek és indulatmentesnek ígérkezett a városi ön­kormányzati ülés október 22-én Egerben, ahol már az ünnepre ké­szülődés hangulatában érkeztek a képviselők a városháza díszter­mébe. S bár a napirend csak két konkrét témát tartalmazott, az „egyéb ügyek, indítványok”, s főképp pedig a napirenden kívüli előterjesztések méltán keltették fel a teremben jelenlévők, az újság­írók, s — bátran mondhatom — a tágabb közvélemény figyelmét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents