Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám

HÍRLAP, 1991. október 21., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Az idegenforgalomról — Poroszlón Egész napos ügyfélfogadás Tófalun Az önkormányzat döntésének értelmében egész napos ügyfél- fogadást vezettek be a tófalui polgármesteri hivatalban. Im­már két hete lehet így az állam­polgárok ügyeit helyben intézni. Ezekben a napokban elsősorban a kárpótlási kérdésekben kérnek felvilágosítást a község lakói a hivatal dolgozóitól. Ünnepi hangverseny Füzesabonyban Füzesabony város képviselő­testülete legutóbbi ülésén hozott döntése értelmében október 23- án, szerdán délelőtt 10 órakor ünnepi hangversenyt rendez az 1956-os forradalom és szabad­ságharc, valamint a Magyar Köz­társaság kikiáltásának évfordu­lója alkalmából. A koncertet a helyi katolikus templomban ren­dezik, s a műsorban többek kö­zött Bach, Kodály, Gluck és Co­relli műveit hallhatják az érdek­lődők. Döntött a falugyűlés Demjénben Mint arról már hírt adtunk, fa­lugyűlésre invitálta néhány nap­pal ezelőtt Demjén önkormány­zata a település lakóit. Abban kellett állást foglalniuk: hol épít­sék fel a rendelkezésre álló mintegy hétmillió forintból az új községházát, orvosi rendelőt, gyógyszer- és rendőrszobát, pos­tát. A demjéniek egyhangúan az eredeti elképzelést támogatták, így a pályázat nyertese hozzáfog­hatott a végleges tervek elkészí­téséhez. Az épületkomplexum átadását jövő év októberére ter­vezik a Kossuth téren. Új ABC - a vasútállomáson A kál-kápolnai vasútállomá­son, a volt Utasellátó helyén Vasút ABC és büfé nyílt a na­pokban. Az új létesítmény gazdái mindennap reggel 5-től este 8-ig várják a vevőket. A legutóbbi, poroszlói önkor­mányzati ülés fő témája a község idegenforgalmi helyzetének ér­tékelése volt. Halász Karo/y pol­gármester elmondta, hogy az idei idegenforgalmi munkát részben a mostani költségvetés, illetve az elmúlt időszakból ma­radt feltételek határozták meg. Felhívta a figyelmet, hogy a tele­pülésen ugyan elkezdődtek a fej­lesztések, de kimondottan üdü­lőterülettel nem rendelkeznek. A korábban bérbe adott sáto­rozóhely látogatottságáról szól­va kiderült, hogy az elmúlt évi­hez képest csökkent a forgalom, bár ez nemcsak poroszlói jelen­ség, országosan is ez tapasztalha­tó. A hosszabb távú bérbeadást akadályozza, hogy ez a terület az ÉKÖ VÍZIG kezelésében van, s a tulajdonjogi jogszabály rendezé­séig erre nincs lehetőség. Ugyan­csak pályázat útján került hasz­nosításra két csónakkölcsönző a szabadvízi fürdőhely területén. Ez utóbbi egyébként idén is en­gedély nélkül működött. Ahhoz, hogy fürdőhellyé lehessen nyil­vánítani, meg kellene teremteni bizonyos feltételeket. így öltö­zőt, zuhanyzót, napozóteret és egyéb, ellátást biztosító létesít­ményeket kellene építeni. Elkészült a víztározó partsza­kaszának hasznosítását célzó terv is. Ezt még a községi tanács 400 ezer forintért készítette. A tervező azonban terület-igény­bevételi engedélyt nem kért az Meglátni és megszeretni egy pillanat műve. Kiváltképpen így van ez, ha a menyasszony, illetve az ifjú feleség olyan bájos és ked­ves teremtés, mint a káli Vígh Erzsiké, néhány napja immár Balogh Lászlóné. Találkozásunk éppen olyan véletlen a kápolnai árész bútor­üzletében, mint azok az áremel­kedések, amelyeknek szemtanúi lehetünk. — Mikor volt az esküvő? — Szombaton — pirul bele Erzsiké, és Lutter Györgyhöz, az áruda vezetőjéhez fordul kíván­csi érdeklődéssel az árak iránt. — Mennyivel esett vissza a forgalom? — Felére tavaly óta! Prospektusok kerülnek elénk, tizennyolc, többnyire hazai, és néhány külföldi bútorgyár ter­mékei, de az idei három áremelés úgyszólván „kiszorította” a vá­sárlókat az üzletből. A fiatal házaspár ismét fel­bukkan a bútorok között, beszél­getésbe elegyedünk. A férj fűtés­ÉKÖVIZIG-től, ezért a porosz- lóiak bírósághoz fordulnak. A jövő filátásairól kiderült, hogy a lehetőségek egy-egy tele­pülés esetében változóak lesz­nek. Azokat az önkormányzatok pénztárcája határozza meg. Hát­rányba kerülnek olyan falvak, amelyek a korábbi evekben ki­sebb támogatásban részesültek. A vállalkozók ugyanis inkább oda orientálódnak, ahol már prosperál, működik az idegen­forgalom. A szolgáltatások segítéséért információs pavilont, valamint parkolót építettek a csapói lejáró előtt. Az utóbbi költségei 180 ezer forintra rúgtak, míg a pavi­lont Batta Mihály vállalkozó adományozta az önkormányzat­nak. Ennek értéke majdnem 300 ezer forint. Az „eladhatóság” érdekében kétféle képeslap is készült Po­roszlóról. Az egyiket saját erő­ből, míg a másikat a megyei ön- kormányzat támogatásával fi­nanszírozták. Befejezésül Halász Károly el­mondta, hogy az önkormányzati döntés értelmében július elsejé­től bevezették az idegenforgalmi adót. Ez azokra vonatkozik, akik Poroszlón 48 óránál többet, és nem állandó jelleggel tartózkod­nak. Ez egy főre naponta 30 fo­rintot jelent. A polgármesteri hi­vatalhoz befizetett adók összege szeptember 30-ig több mint 42 ezer forint volt, s ennek dupláját kapja az önkormányzat támoga­tásként. szerelő kisiparos, Erzsiké a pos­tánál dolgozik. — Létezik egy fiatal házasok részére megállapított negyven­ezer forintos bútorvásárlási köl­csön, némileg „alacsonyabb” ka­mattal, ezenkívül ifjúsági beté­tünk is lenne. Lakásuk nincs! Erzsiké szülei­nél laknak, ezért úgy döntöttek, hogy maradnak a franciaheverő- nél, elvégre egy fiatal házaspár részére mi sem természetesebb annál, hogy legalább a saját ágyukon felehessenek... Közel a zárás ideje, egy-két kí­váncsiskodón kívül — az egyéb­ként jó hírű, régi bútorüzlet — kong az ürességtől, noha már a salgótarjániak tűzhelyeit, termé­keit is árulják. — Mennyi lesz az e havi forga­lom? — Talán kétmillió! Elmenőben örömmel látom, hogy a fiatalok mégis üzletet kö­töttek, és ha szerényebben is, de azért a vágyuk teljesül... Tegnapi esküvő, mai gondokkal Számítógéppel a betörők ellen A közelmúltban átadott sarudi rendőrőrs újabb korszerű technikával gyarapodott. Olyan számítógé­pes hálózatot építettek ki, amely a lehető leggyorsabban riasztja az őrsön ügyeletben lévőket a betörés színhelyéről és időpontjáról. r (Fotó: Perl Márton) Aldebrői őskeresők Beszélgetve Aldebrőn a helyi ismerősökkel, elmondják, hogy az őszi munkákkal, főleg a szü­rettel vannak elfoglalva. Jó a ter­més, az értékesítéssel gond lesz, de szántani, vetni is kell. A ter­melőszövetkezet meg (a feldeb- rői Rákóczi Tsz három község határában terül el) pénzhiánnyal küszködik, a gépek is leálltak a földeken, mert elfogyott az üzemanyag. Nem tudják, mi lesz. Az elnök is ebben az ügyben sza­ladgál, éppen fekete Volgájával húz el Tófalu, Kápolna irányába. Mondom is a polgármester­nek, Farkas Lászlónak, aki ek­kor érkezik vissza valahonnan az irodájába. Ő megerősíti a hírt, hozzátéve azt, hogy nekik is gond a téesz jelenlegi állapota, mert sokan élnek itt a szövetke­zetből, és főleg a 80-82 éves nyugdíjasok nyugtalankodnak, hogy ha széthull a gazdaság, el­veszítik járandóságaikat. Ők ugyanis már nem tudják megmű­velni a földet. — A kárpótlási törvény, a va­gyonnevesítés, a földtulajdon­szerzés s a bérlés leállítása miatt pang, megállt az élet a Debrői Hárs Hegyközségben is — ma­gyarázza a falu első embere. — A földrendezésig nem tudnak előbbre lépni, mert hiába adott, biztosított a téesz 30 hektár föl­det nekik, hogy a legértékesebb szőlőt telepítsék rajta — a hársle­velű bor hírnevének további megőrzéséről volna szó —, nem kezdhetik el az aktuális munká­kat. Gond akad hát bőven Aldeb­rőn. Nem győzi sürgetni, pörget­ni a megoldásokat a polgármes­ter. Lassan halad például a köz­ségi kábeltelevízió kiépítése. A két faluban — Aldebrőn, Tófa­lun — 160 család váija már, hogy bekapcsolhassa a készülékét. Állítólag október végére befeje­zik a munkálatokat. Egy hóna­pot csúsznak a határidővel, mert 21 oszlopot kellett lerakni, s ezt is be kellett szerezni valahonnan. Álh'tólag ezen történik a telefon- vonalak létesítése is, a crossbart pedig 1993-ra ígérik. Kápolna vagy Verpelét felől lenne beköt­ve, de még ez sincs véglegesen el­Ilyen lesz a község címere — némi levélmódosítással döntve. Jelenleg 30 készülék van bekötve kézi kapcsolásra, és újabb 30 igény fekszik az aszta­lon. — Sok kérdésben nem tudunk dönteni — sorolja Farkas László. — Itt van példának a halastavak ügye is. Irt már róla a Hírlap, hogy ott pihenőparkot szeret­nénk kialakítani. A község belte­rületén van, a tsz pedig bérbe ad­ta a horgászegyesületnek. A szerződést felrúgni nem lehet, teljesen tisztázatlan, átláthatat­lan a tulajdonjog kérdése. A panaszözön pesze ezzel még nem ér véget. Azzal is lehe­tett volna kezdeni, hogy az al- debrőiek támogatják a kápolnai rendőrőrs létrehozását, amely hét községet — Feldebrőtől Nagyútig — tartana ellenőrzése alatt. Nagy baj nincs ugyan a közbiztonsággal, jól működik a helyi polgári őrség, de az ördög nem alszik. A rájuk eső terhet, a 102 ezer forint időszakos össze­get befizették. A rendőrség ille­tékesei legkésőbb október végé­re ígérték az őrs felállítását, de biztos, hogy addigra semmi sem lesz belőle. Ha gondokkal is jár egy-egy elképzelés megvalósítása, azért néhánynak az utóbbi hetekben már pontot tettek a végére. így betöltötték az új védőnői állást. Két községben tevékenykedik mindenki megelégedésére. Lét­rehozták az intézményi irányítási társulást. Az óvoda, az iskola, a művelődési központ és az egész­ségház ügyeit, működését segíti. Társadalmi ellenőrzést végez a hattagú testület, amelynek elnö­ke rotációs rendszerben évente váltja majd magát Aldebrőről és Tófaluról. Jövőre pénzzel is ren­delkeznek majd, így anyagilag is támogatni tudják az általuk leg­fontosabbnak vélt dolgokat. — Elkészítettük a község cí­merét — sorolja tovább a polgár- mester. — Régi pecsét került elő 1776-ból. Valószínű ez volt az el­ső. Ebből mintázódott. Négy változatban készült el, amelyről a község lakói is elmondták véle­ményüket. A dohánylevelet mó­dosítottuk át Virginia-levélalak- ra, de a kacorszerű metszőket benne hagytuk. Sokan sarlónak nézték, pedig nem az, valamikor ilyen szerszámmal metszették a szőlőt ősapáink. A bírálatot a Képzőművészeti Lektorátus el­végezte. Október végére végle­ges formába önti a grafikus, majd ezután az önkormányzat dönt rendeletben arról, milyen alkal­makkor lehet használni a zászló­val együtt. Távlati tervek ezek, mert lehet, hogy a zászlót csak 1993-ban iktatjuk be, a község fennállásának 250. évforduló­ján. Ugyanis Aldebrő lakói több­ségének őse németországi be­vándorló volt. Ezen a környéken találtak megélhetésre. Nem vé­letlen tehát, hogy ők is ott voltak azon a stuttgarti kiállításon, amelyet a nyáron a Kamara szer­vezett. Az önkormányzat bemu­tatta ezen a kiállításon a közsé­get, meg azt, milyen lehetőségek vannak itt a beruházásokra. A másik okuk a kiutazásra az volt, hogy 1743-ban az itteni tarto­mányból indultak el a telepesek, és szeretnének velük testvéri kapcsolatot teremteni. Most azt kutatják: a tartomány mely ré­széből érkeztek az ősök. Abban bizakodnak, hogy 1993-ig ezt is felkutatják, megtalálják. Fazekas István A makiári tiszteletesnő Az én munkámban jő elfáradni Az élet útjai kiszámíthatatlanok. Bizony, a vélet­lennek köszönhető, hogy összehozott az utam Po- csay Júliával, a makiári református tiszteletesnővel. Néhány perccel korábban érkeztem, így az történt, hogy a vendég várta a parókia udvarán a falu pap­Ját­Az őszi ragyogásban körüljártam a templomot, találtam néhány szem diót a fák alatt, és miközben azokkal bíbelődtem mókus módra, egy fiatal te­remtés rám köszönt. — Én vagyok a harangozó! Amíg a tiszteletesnő haza nem ér a Skodával, ő meséli el, hogy Makiáron már ez a harmadik refor­mátus templom, a másodikat lebombázták a II. vi­lágháborúban, a tiszteletes és családja a csodával határosán menekültek meg a közvetlenül mellette lévő pincében. A fiatal tiszteletesnő társaságában később a 202 éves parókiaépületben folytatjuk a történelmi beszélgetést, majd a mára terelődik a szó. — Kevesen vagyunk reformátusok! Makiáron, Nagytályán együtt mintegy százötvenen, a temp­lomba közel még egyszer ennyien férnek. Makiár az Egervölgyi Református Egyházme- gyéhez tartozik, úgyszintén Füzesabony, Kál, Eger- farmos is, ahol Pocsay Júlia tiszteletesnő szolgálatot teljesít. Amikor a munkájáról kerül szó, kedves mosollyal mondja: — Engem nem könnyű megtalálni! Órarendet tesz az asztalra, amelyeken a külön­böző községek iskoláiban megtartott hittanórák szerepelnek, nem is szólva a vasárnapi istentisztele­tekre! és azokról a különböző egyházi szolgálatok­ról, amelyeket a fiatal tiszteletesnőnek kell ellátnia. — Fárasztó, nehéz szolgálat. — Tudja, ebben a munkában jó elfáradni, és le­het-e egy papnak egyéb, kedve szerinti tevékenysé­ge, mint Isten szolgálata? A későbbiekben a kapcsolattartásról kerül szó, nevezetesen, hogy az önkormányzatok, az iskolák igazgatói mindenütt megértéssel kezelik a hitokta­tás ügyét, arról nem is szólva, hogy például a mak­iári körjegyzőség anyagilag is támogatta a templom villanyfűtését. — Alig van szabadideje! — Ha van, arra használom fel, hogy a fiatalok­kal, a hívekkel foglalkozom. Többeket tanítottam harmonikázni, mások németórára járnak hozzám, nem is szólva a nyári közös programokról, a sáros­pataki ifjúsági konferenciáról. — Biztatóbb-e a papi utánpótlás? — Tizenhét pap van ami egyházmegyénkben, de örömmel mondhatom, hogy Füzesabonyban az egyik család mindkét gyermeke — testvérek — a debreceni teológián tanul... A tiszteletesnő szerény, és szívesebben beszél a gyülekezetekről, a hívekről, a munkájáról, mint ön­magáról. — Későn értem meg a papi hivatásra, ígyazérett- ségi után más pályán is dolgoztam, majd néhány esztendő múlva végeztem el a teológiát, illetve tettem kápláni vizsgát. Bátran mondhatom — immár né­hány esztendős gyakorlat után —, hogy megtalál­tam az életem értelmét. — Hitének, a papi hivatásának nyilván vannak gyökerei. A beszélgetés során kiderül, hogy a tiszteletesnő vegyes házasságban született, és az édesanyja a mé­lyen vallásos, Bibliát forgató református vallású asz- szony. Az ő imádságai és a mélységes hite volt a ve­zérfonal. — A fiútestvérem is lelkész! Közel a dél, végéhez közeledik a beszélgetésünk, a hittanos órarendben újabb bejegyzéseket látok. — Egerben is helyettesítek. A Gárdonyi-gimná­ziumban lesz hittanórám... Sz. I. f HEVES MEGYEI .. MUNKAÜGYI I! KÖZPONT ■■ 3301 EGER, KOSSUTH L U. 9. TEU 36/12-256 Kirendeltségek címei: Eger, Klapka tL 9. T.: 36/13-149. GyOttgpb, Kossuth út LT.: 37/13-046. ! lattan, Kossuth tér 2. T: 39/11-301. Ilexes, Tanácsköztársaság tér 3. T.: 39/11-416. Fthcsabon% Rákóczi út ót T: 39/41-053. Téta vására, Kossuth L.U. 1. T.: 36/69-449. állásajánlatai: MUNKANÉLKÜLI OROSZTANÁROK FIGYELEM! Lehetőség nyílik orosz nyelvből szakfordító és tolmács képesítés meg­szerzésére a Munkaügyi Központ támogatásával. Bővebb felvilágosítás személyesen, az alábbi címen: Eger, Kossuth L. u. 9. 213. szoba. EGYETEMI VAGY FŐISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ MUNKANÉLKÜLIEK FIGYELEM! Távoktatás keretében vállalatok, vállalkozások vezetésére képesítő menedzserképzés indul. Ha az átképzésnek ezt a formáját megfelelő­nek ítéli, kérjük jelentkezzen a Heves Megyei Munkaügyi Központnál részletesebb tájékoztatásért október 29-ig. Cím: Eger, Kossuth Lajos u. 9. 213. szoba. HEVES MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT HEVESI KIRENDELTSÉGE: Heves, Tanácsköztársaság tér 3. Felvételre keres középfokú végzettsé­gű, gyakorlattal rendelkező, számítástechnikában jártas munkaerőt. Bérezés: megegyezés szerint. A jelentkezés elbírálásához rövid önélet­rajz és erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezni 1991. november 10-ig lehet személyesen vagy írásban a fenti címen Urbán Zoltánná kirendeltségvezetőnél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents