Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-19-20 / 246. szám
HÍRLAP, 1991. október 19-20., szombat-vasárnap 5 HATVAN ÉS KÖRZETE A kárpótlásról Horton A horti önkormányzat a kárpótlási törvényről, a kárrendezésről szervez tájékoztatót október 21-én, hétfőn délután 5 órakor a községi könyvtárban az állampolgárok részére. A találkozón a Heves Megyei Földhivatal és a megyei kárrendezési hivatal munkatársai válaszolnak a lakók kérdéseire. Herédi tornaterem Tornatermet kap a herédi általános iskola. A helyi önkormányzat kilenc tanulmányterv közül választotta ki a legmegfelelőbbet, amelyet a Pilon Agria Kft. készített el. Az építkezést a jövő évben kezdik el, a beruházásra 9 millió forintot szán az ön- kormányzat, s ehhez 6 millió forint céltámogatást igényelnek. A kivitelezésre versenytárgyalást írnak ki. Diszkont áruház Ecséden Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy Ecséden megnyílt az Edupol Délibáb Kft. ABC-áruÚj „köntös99 — adakozásból A közelmúltban fejeződött be Rózsaszent- mártonban a katolikus templom tetőszer* kezetének felújítása. A munkálatok költségeit a Németországból kapott 40 ezer márka segélyből, s a hívők adakozásából befolyt összegből sikerült fedezni. (Fotó: Per! Márton) Heves megyeiek a „Széchenyi- emlékvonaton’, A 6000-es taglétszámú Tájak- Korok-Múzeumok Egyesület a MÁV támogatásával emlékezetes kirándulást szervezett idén október első hetében. A „Kor- társunk Széchenyi” pályázat 150 nyertesét és az egyesület kiemelkedő munkát végző vezetőit ily módon jutalmazták meg. (A pályázatot gróf Széchenyi István tiszteletére hirdették meg, 200. születésnapja alkalmából.) A „Széchenyi-emlékvonat” utasai között több Heves megyei akadt, így Torba László Gyöngyösről, Hartmann Martina Apcról, és Demény-Dittel Lajos hatvani helytörténész, az egyesület ellenőrző bizottságának a tagja. A kirándulás résztvevői először Esztergomban a Keresztény Múzeumot és a Vízügyi Múzeumot tekintették meg. A győri színházban megnéztek Németh László Széchenyi című darabját, amelyet Gáli László, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezője állított — vendégként — színre. Másnap délelőtt Nagycenken Kömyei Attila múzeumigazgató, az egyesület elnökségének tagja kalauzolta a vendégeket a kastélyban, majd a „legnagyobb magyar” iránti kegyelet koszorúját helyezték el a mauzóleumban. Délután Soproni Ferenc vezetésével Sopron Széchenyi-vonatkozású nevezetességeit látogatták meg. Szombaton a társaság autóbuszokon kelt át Sopronból Bécsbe. Útba ejtették Széchenyi István szülőházát a Heerengasse 5. sz. alatt. (Az épületet éppen tatarozták.) Megtekintették a közeli templomot, ahol Széchenyit keresztelték. Ezután a XIX. kerületi Döbling városrészben jártak, ahol Széchényi az Obersteinergasse 18-24. sz. alatti házban, az egykori Görgen-féle magánszanatóriumban halt meg, talán örökre tisztázatlan körülmények között. (A Panoráma Kiadó megjelentetett egy Ausztria-útiköny- vet, mely szerint az egykori szanatórium — tévesen — a Bill- rothstrasse 69. sz. alatt állt.) A csoport megkoszorúzta Széchenyi mellszobrát a volt szanatórium előtti kis téren. Kömyei Attila ünnepi beszédet mondott, majd elhangzott a Szózat és a Himnusz. A kirándulás utolsó napján Keszthelyen — Berecki Kálmán, Danes Imre és dr. Réthelyi Jenő helybeli egyesületi taf ok lelkes vezetésével — a Heli- on-kastélyt és a Georgikon Majormúzeumot tekinthették meg a szerencsés résztvevők. A kirándulás eseményeiről Demény-Dittel Lajos beszámolót tartott 1991. október 7-én Budapesten, a TKME Könyves Kálmán körúti székházában, a Központi Vándorkönyves Klub rendezvényén, ahol ezt követően a „Széchenyi István és Horváth Mihály Hatvanban” című előadásában megemlékezett a két államférfi jó kapcsolatáról is. Az emlékvonat utasai egyébként „Széchenyi-örökség” címen tovább folytatják a televíziós versenyt, melyre beneveztek Egerből a Neumann János Közgazda- sági Szakközépiskola, a Gárdonyi Géza Gimnázium és a Dobó István Gimnázium, Hatvanból pedig a Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a Széchenyi István Köz- gazdasági Szakközépiskola diákjai is. A verseny középdöntőjét október 11-12-én tartották, a döntőre pedig november 1-2-án kerül sor. , A vagyon teherré is válhat” Négyszemközt a hatvani önkormányzat menedzserével háza. Már az induláskor elhatározták, hogy bővítik az áruház 5 millió forintos árukészletét: az élelmiszereken kívül tartós fogyasztási cikkekkel. A bolt raktárából már nagykereskedelmi áron vásárolhatnak a viszonteladók — egyelőre megrendelésre. A későbbiekben a nagyközönség előtt is megnyitják a diszkont áruházat. Vadászati kiállítás A Hatvani Városi Művelődési Központ szervezésében október 28-án, hétfőn délelőtt 9 órakor vadászati kiállítás nyílik a cukorgyári művelődési házban. A számos különleges trófea mellett kitömött vadállatokat is láthat a közönség. Zagyvaszántói utak Több utat építenek Zagyva- szántón. A Vasút út kiépítése már elkészült, erre 1 millió forintot fordított a helyi önkormányzat. Ugyancsak befejezték a munkát a Ságvári utcán, a járdák felújítására pedig egymillió-kétszázezer forintot szánnak. Ebben az évben további utcák kátyúzását tervezik. Szeméttelep épül Szűcsiben Háromszázezer forint értékben elkészíttette a szűcsi önkormányzat az önálló szeméttelep tervét. A kivitelezés a jövő évben készül el. Ugyancsak jövőre építik meg az iszapfogó gátat, amelyre az árvízveszély miatt van szükség. Derűs, optimizmust sugárzó férfi a 46 esztendős Duda Lajos, a salgótarjáni Améta Német- Magyar Ingatlanforgalmi és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, akit rövid, négy hónapnyi időszakra önkormányzati menedzserré választott a hatvani képviselő-testület, s akivel a jegyzői irodában ültünk le teendőivel kapcsolatos rövid eszmecserére. — Hogyan és milyen határozott céllal jött a Zagyva-parti városba? — Mondhatom úgy is, hogy kerestük egymást a polgármester úrral, mint régi ismerősök. S miután a közigazgatásban már dolgoztam, tehát ismerős a terep, szívesen vállaltam a menedzseri munkát. Hogy ez mit is jelent a dolgok tartalmát tekintve? Nos, az önkormányzatok lázasan kutatnak a feltételek, a lehetőségek után, amelyek révén működésüket egészségesebbé, gazdaságosabbá tehetik. Ennek a segítésére vállalkoztam, természetesen rövid távú jelleggel, mert törzsmunkahelyem sem engedi a lazítást. — Kirajzolódtak már a konkrét menedzseri feladatok? — Kezdem azzal, hogy a rendszerváltás előtt minden az államé, a különböző szerveké, állami intézményeké volt. Az önkormányzati, illetve vagyonátadási törvény alapján most előbb szépen kibogozzuk, hogy mi is a városi tulajdon, tehát közvagyon, hogy ezeket a legcélszerűbb módon hasznosíthassa a képviselő- testület Hatvan javára, gyarapodására. E pillanatban a vagyonátadás előkészítő szakaszánál tartunk. Mielőbb szeretnénk megismerni a tulajdonosi viszonyból eredő előnyöket, kötelezettségeket, miközben igencsak vigyáznunk kell, mert a vagyon — bárminemű építmény, intézmény — nagyon könnyen teherré is válhat. Kiváltképpen, ha nem termelő, de a működtetéséhez pénz kell! — Az önkormányzati menedzsernek, mindezt tudva, milyen hatásköre van, illetve milyen kérdésekben dönthet? — A döntés, a felelősség természetesen az önkormányzati testületé, amit nekem mindenkor szakszerű, helytálló előkészítéssel kell szolgálnom. S bár lehetnek, sőt már vannak is koncepcióim bizonyos kérdésekben, az elvégzendő munkát a városháza apparátusára kívánom alapozni. — Mindez hosszú lejáratú feladatnak tűnik. Nem így érzi? Mit lehet négy hónap alatt tető alá hozni? — Négy hónap, még ha napról napra hatvani ügyekben tüsténkednék is, valóban rövid idő. Vagy inkább úgy fogalmazok, hogy kevés az alkotáshoz. De én akkor is azt mondom, hogy el kell kezdődnie a vagyonátadásnak, mert az ezzel összefüggő ügyiratokat november 30-ig be kell nyújtani a megyei vagyonátadó bizottságnak... Ebben maradtunk, éspedig egy olyan feltétellel, hogy a végső számadás eredményerői december elején még szót váltunk Duda Lajossal, aki igen bizakodóan ítéli meg a pillanatnyi helyzetet, illetve a város jövőjével kapcsolatos tennivalóit. Moldvay Győző Cukorgyári nyugdíjasok találkozója Az előző évekhez hasonlóan az idén is megrendezte a Mátravidéki Cukorgyárak hatvani gyárának gazdasági és szakszervezeti vezetősége a nyugdíjasok találkozóját. A napokban megtartott ünnepségen a mintegy háromszázhúsz nyugdíjasból több mint kétszázan vettek részt. A gyerekek verssel köszöntötték őket, majd Horváth Vilmos, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára szólt a több évtizedes munkában megfáradt egykori dolgozókhoz. Gergely Mihály gyárigazgató ismertette munkáját, terveit. Elmondta, hogy az idén nagyobb területen vetettek répát, az időjárás kedvezett a termésnek, a cukormennyiség is több, mint az elmúlt évben. A nyugdíjasok üzem- látogatáson vettek részt, beszélgettek a fiatalokkal. Ezt követően fővárosi művészek szórakoztatták a közönséget. A műsort jó hangulatú vacsora követte, s valamennyi nyugdíjas ajándékcsomagban részesült. A találkozó a késő esti órákban, jó hangulatban fejeződött be. Szűcs Ferenc A rehabilitáció érdekében A Hatvani Vegyesipari Célvállalat kizárólag folyamatosan ellássák munkával az embereket, csökkent munkaképességűeket foglalkoztat. Há- Eközben gondot fordítanak egészségi állapotuk, romszázan dolgoznak itt, az egykori Szociális Fog- szociális helyzetük javítására is. Fotóriporterünk, lalkoztató jogutódjaként alakult vállalatnál. A szó- Perl Márton a célvállalat részlegeiben készítette a rító gazdasági helyzet ellenére sikerült elérni, hogy felvételeket. A Mártírok útján lévő könyvesbolt (azelőtt járműbolt) falai rejtik a volt zsinagóga maradványait. A hatvani izraeliták először az 1798. évi adóösszeírásokban szerepeltek, 1885-ig a gyöngyösi hitközséghez tartoztak. A helyi zsinagógát 1776-ban kezdték építeni; erre a célra 200 forint segélyt kaptak a várostól. 1885- ben adták át a rendeltetésének a felépült zsinagógát. Ekkor alapították a kezdetben 40 tagú hatvani hitközséget, mely a szolnoki XVI. községkerülethez kapcsolódott. Anyakönyv szerint öt község izraelitái jártak a hatvani hitközségbe, melynek első rabbija Fürth Ferenc volt, őt a bajai származású dr. Ádler Vilmos követte 1893-ban. Ekkor felduzzadt az izraeliták lélekszáma Hatvanban. 1935-ben 900 tagból, illetve 185 családból állt a helyi hitközség, évente 21.600 pengő költségvetéssel. A hatvani izraelita szentegylet, a „Chewra Kadischa” 1881. október 21-én létesült. Az elnökei sorrendben Lippe Vilmos, Gráf Fülöp, Lak290. Halm» — nncRs ner Aladár, Rottenstein Lajos, Sternberg Albert és Blumenthal Béla voltak. Az egylet feladata a halállal, a temetkezéssel, a gyász- szál és a halottakkal kapcsolatos kötelességek ellátása volt; adományokat is gyűjtöttek a temetéseknél. (A hatvani izraelita temető a Horváth Mihály út folytatásának a miskolci vasútvonallal való kereszteződésénél, az út mellett fekszik.) A hatvani Izraelita Nőegyletet 1890-ben hozták létre, vezetője Vajda Lipótné volt. A helyi Talmud-Tóra Iskola 37 tanítványát Neumann Sándor oktatta. Az első világháborúban 95 hatvani izraelita katonáskodott, közülük 17-en estek el. A két háború közötti Hatvan társadalmában fontos szerepet játszottak a helyi izraeliták, számos jó hírű orvos, ügyvéd, újságíró, nyomdász, kereskedő stb. akadt köztük. A legkiemelkedőbbek — gazdasági és szellemi téren egyaránt — a Hatvany-Deutsch család tagjai. A második világháború elsöpörte a hatvani izraelita hitközséget. (1989 októberében öt izraelita lakott Hatvanban.) Az 1908-ban bővített zsinagógát az 1950-es évek végén az áfész alakíttatta át üzlethelyiséggé. Az épület eredeti alakját szemlélteti a Vajda Zsigmond: The Synagogues of Hungary: An album. New York, 1968. című kiadványa 290. számú illusztrációjának reprodukciója. Demény-Dittel Lajos A város patinás épületei A néhai zsinagóga
