Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. október 14., hétfő Kordonba zárt kongresszus Esőisten vajon kiket sirat: az elvtársakat vagy áldozataikat...? Tüntetők a sportcsarnok előtt (Jobbra) (Folytatás az 1. oldalról) Eközben az MSZMP városi székházában berendezett kong­resszusi sajtóirodában all órára meghirdetett tájékoztatón csak a salgótarjáni alpolgármester, s egy segítője tartotta a frontot. A tüntetés miatt ugyanis a kilomé­terekre lévő sportcsarnokból nem tudott időben eljönni a párt­szóvivő, Virág Ferenc, délre ér­kezett csak meg, s bizony alapo­san megkapta a magáét a bőrig ázott, és a nyilvánosság kizárása okán már amúgy is ideges újság­íróktól. Ebben persze közreját­szott az is, hogy a szóvivő — lett légyen bármilyen kérdés is — folyvást azt hangoztatta: „...ők nem gyilkosok, hanem bűntele- nek, hiszen a párt vezetése fiatal, Thürmer Gyula is csupán 38 éves. Továbbá, hogy az MSZMP egy új párt, 1989. december 17- én jött létre, tehát teljesen meg­újultak és elhatárolódtak a bű­nöktől.” — Akkor hogy lehet, hogy ez itt most a XV. kongresszus? — vetette fel erre valaki. A szóvivőtől annyit mindene­setre sikerült megtudni, hogy a nap folyamán mivel is foglalkoz­nak a munkáspárti küldöttek. — Sor kerül egy kétéves beszá­molóra a belső pártéletről, az ed­dig elvégzett munkáról, értékel­jük az eltelt időszakot. Utána a szervezeti szabályzatot vitatjuk meg, majd pedig megválasztjuk az elnököt és az alelnököket. 304 küldött van jelen a mintegy har­mincezer párttag képviseleté­ben, köztük sok a fiatal, és itt van számos külföldi delegáció — mondta Virág Ferenc. Továbbá közölte: délután háromkor lesz egy újabb sajtótájékoztató, este pedig már be is lehet menni a kongresszusra. — Márciusban döntöttünk ar­ról, hogy Salgótarjánban rendez­zük kongresszusunkat. Az azóta eltelt időben nem jelentkezett olyan probléma, amely miatt más helyszínt kellett volna vá­lasztanunk. Egyébként vélemé­nyem szerint, furcsa politikai rendszer az, amelyik húszezer tüntetőt jelent be, de csak pár százat hoz — válaszolta végül egy kérdésre. A munkáspárti tájékoztató ideje alatt a szomszédban, a mű­velődési központban elkezdő­dött az „ellentábor” rendezvé­nye: megalakult a Magyarorszá­gi Kommunistaellenes Szövet­ség. Az átsétáló újságírók, ha ki­csit siettek, még épp hallhatták Dénes János országgyűlési kép­viselő szavait, amint üdvözli a szövetség létrejöttét, és bejelenti, hogy hétfőn — azaz ma — kezde­ményezi a Parlamentben a kom­munista párt feloszlatását. Ezt az „Ez az út lesz a végső...” alakuló szervezet jelenlévő tagjai nagy ovációval fogadták, nem csoda, hisz fő céljuk éppen a kommunista párt törvényen kí­vül helyezése, amit alkotmányos úton kívánnak elérni. Szeretnék felkutatni emellett az elmúlt év­tizedek bűnöseit, a rendszervál­tás kerékkötőit, annál is inkább, mert „1990 a magyarországi (Fotó: Perl Márton) kommunisták éve volt.” Az egyik tag felvetette még azt is: hasznos lenne felvenni a kapcsolatot az Egyesült Államokban székelő antikommunista világligával, de nem kell félni az olyan európai jobboldali szervezetektől sem, mint például a francia Le Pen pártja. Az MSZMP szóvivőjének ígé­retéhez híven, Thürmer Gyula részvételével délután megtartot­ták a második sajtótájékoztatót. A kongresszusi küldöttek pedig az est folyamán megerősítették az eddigi politikai irányvonalat, melynek alapján nem meglepő, hogy ismét Thürmer Gyulát vá­lasztották pártelnöknek. Alel- nök lett Benkéné Kiss Valéria, mellette e tisztségre újjáválasz­tották Nyirő Sándort és Pozsonyi Attilát. Az új programnyilatko­zatot a kongresszus második for­dulójában fogadják el, valószí­nűleg novemberben. Rénes Marcell Visszautasított magyarok A 2708 Romániába átkelni szándékozó utas közül 840-et utasítottak vissza pénteken a ro­mán határőrizeti szervek. Mint ismeretes, a román hatóságok pénteken — válaszul egy koráb­ban bejelentett magyar intézke­désre — megszigorították a be­utazás feltételeit. A visszautasí­tottak zöménél az előírt anyagi fedezet hiányára hivatkoztak, de sok utazó esetében járművük műszaki állapota, vagy a zöld kártya hiánya szolgáltatott okot a beléptetés megtagadására. (MTI) Zárt ajtók mögött... A kongresszus napközben a nyilvánosság tel­jes kizárásával dolgozott. Az újságírók mindösz- sze két — a rendezvénytől két kilométerre tartott — sajtótájékoztatón értesülhettek az események­ről. Délután 3 órakor Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke válaszolt a kérdésekre, többek között munkatársunkéra is: — Önaztmondta, elnökúr, biztosabban, hogy a sajtó pontosan tájékoztat majd. Nem osztom ezt a véleményét, ugyanis kollégáimmal együtt ki­zártak abból a lehetőségből, hogy figyelemmel kísérhessük a munkát. Meggyőződésem, hogy a legnagyobb parlamenten kívüli párt országos kongresszusa közügy. Kérem, indokolja meg hát, hogy miért fosztották mega nyilvánosságot a tájé­kozódástól? — Nem fosztottunk meg senkit az informáló­dástól, hiszen önöket is rendszeresen tájékoztat­juk az eseményekről. Nem mi vagyunk az egye­düli párt, amely bizonyos kérdéseket kizárólag a tagságával szeretne megbeszélni. Este, amikor a kongresszus megválasztja a tisztségviselőket, már az önök számára is megnyílik a sportcsarnok. Ez az érvelés természetesen nem győzte meg az újságírókat, akik türelmetlenségükben a leg­különbözőbb módszerekkel próbáltak bejutni. E sorok íróját például több kollégájával egyetem­ben — mintegy negyed óráig — tíz rendező és ugyanennyi rendőr őrizte a sportcsarnok udva­rán lévő egyik öltözőben, ugyanis ekkor már so­kadszor kalandoztunk tiltott helyre. Lapunk munkatársai ennek ellenére délután négy órakor — a napilapok közül — elsőként jutottak be a te­rembe, úgy, hogy a Thürmer Gyulát kísérő gép­kocsikonvojhoz csatlakoztak, s a rendőrök ek­korra már nem bizonyultak annyira ébernek, mint délelőtt. A benn töltött húsz perc alatt nyi­latkozott lapunknak Kocsis Zoltán Heves megyei küldött. — Felszólalásomban arról beszéltem, hogy ez a párt egy olyan szisztéma szerint dolgozott, amiért ez a rendszer megbukott. A Munkáspárt egy új párt, éppen ezért meg kell szűnnie ennek a felül­ről jövő irányításnak. Ezzel együtt úgy vélem, hogy a pártnak ugyanazt az utat kell járnia, amit eddig is. — A pártelnök a sajtótájékoztatóján megúju­lásról beszélt. Ennek ellenére a kongresszus lé­nyegében a régi vezetőket jelölte az elnöki és az alelnöki pozíciókra. — Érdekes a kérdés. De úgy hiszem, hogy olyan emberek kerültek ismét a párt élére, akik ezt az irányvonalat is kidolgozták. Ráadásul egyikük sem járatta le magát a régi rendszerben. — Ön benn volt az épületben, amikor a PO- FOSZ odakint tüntetett. Milyen volt itt akkor a hangulat? — A demonstráció különösebben nem zavarta a kongresszust. Az első napirendet tárgyaltuk ép­pen, de erről nem kívánok beszélni, mert úgy döntöttünk, hogy a sajtót erről majd közlemény­ben tájékoztatjuk. A kongresszus különben is dolgozni akart és nem viszályokat szítani. — Nem féltek? — Nem hiszem... Nagyon sok olyan ember van itt közöttünk, aki a múlt rendszerben sem korá­nál, sem beosztásánál fogva nem tehetett semmit. Nagyon józanoknak tartom azokat is, akik meg­jelentek itt tüntetni, hiszen úgy tudom, hogy sem­miféle súlyos provokáció nem történt. Kovács Attila fA Minaret Bútorbolt október lS-tő1 Egerben, a Szarvas téren, a rózsaszínű ház udvarában HARMÓNIA BÚTORBOLT néven újra várja Önöket. A nyitás alkalmából egyes ülő- garnitúrákat, szekrénysorokat, szóló kisbútorokat, elemes konyha­bútorokat ÁRENGEDMÉNNYEL árusítunk. Nyitva tartásunk változattam kedd, szerda, csütörtök, péntek: ^ 9—17 áráig, szombat: 9—12 óráig. / (a reform abc] az egri buszpályaudvar alatt várja a reformétrend híveit különböző gyógynövényekkel, olajokkal és fűszerekkel. Nyitva: 7—17 óráig. REFORM ABC. V­.... ■/ ^ MORZSI ^ ÁLLATELEDELBOLT (Eger, Berze-Nagy J. utcai garázssor) nyitva tartása: hétfő: 8-11,14—17-ig, kedd: 8-11,14-17-ig, szerda: szünnap, csütörtök: 8-11,14—18-ig, péntek: 8—11,14-17-ig, ^ szombat: 8— 10-ig. ^ Fájó szívvel tudatjuk, hogy KOCSOR ISTVÁNNÉ szül. Farkas Anna 68 éves korában hosszan tartó betegség után elhunyt. Temetése 1991. október 15-én 14 órakor a felnémeti temetőben lesz. A gyászoló család. ' UNIKER Iroda " német nyelven tárgyalóképes, gépírni tudó, fiatal hölgy munkatársat keres. Jelentkezni lehet az iroda igazgatójánál: Eger, Szövetkezet u. 6. Tel.: 36/24-136. ___________________ E rkölcs és politika (Folytatás az 1. oldalról) Mészáros György szerint az eddigi kapcsolatokat kellene fej­leszteni, az irodalom az, amely összekötheti a lelkeket. Dr. Sere­gély István úgy fogalmazott, hogy valamennyi nemzet és nép a világegyházhoz tartozik, de ezen belül Magyarország ha lesz, akkor az itt lesz. Itt kell értéket teremteni. A kisebbségeknek a szülőföldjük a hazájuk, de fe­lelősek vagyunk értük is. Azok­nak, akik maguk válaszottak új hazát, segíteni kell, hogy hozzá­juthassanak a kulturális értékek­hez. Sutján László azt mondta, hogy a 80-as, 90-es években fizi­kailag könnyebbé vált a kapcso­lattartás, de másrészt nehezebbé is. Mindenki a másiknak akaija elmagyarázni, hogyan kellene vi­selkednie. Képletesen szólva mintha fejjel lefelé állna az az asztal, s így a lábak nem tartanak össze. Horváth Balázs álláspont­ja az, hogy sajnos ebben a térség­ben most alakulnak ki a nemzet­államok, s ez sok problémával jár. Csak a közös Európa-kép ki­alakítása segíthet. Ezt támasz­totta alá Hegedűs Lóránd is, hozzáfűzve: ha az anyaország nem találja meg magát, akkor ez rendkívüli problémákat okoz a határon túli magyarságnak. A diaszpórában élőknek segíteni kell magyarságtudatuk megőr­zésében. Bíró Zoltán a politikai megosztottságról szólt, amely át­mehet a határon túlra is. Meg kell találni azt, ami összeköt a szük­ségszerű tagozódáson túl, mert veszélyeztetett a nemzet. A következő kérdés arra vo­natkozott, milyen ma Magyaror­szág erkölcsi állapota, mert so­kan úgy vélik, hogy az elmúlt 40 év ilyen téren nagyobb rombolást okozott, mint a gazdaságban. Mészáros György pesszimis­tának mondta magát, mert egy­más ellen acsarkodik az értelmi­ség is. Úgy vélte, nincs jövőkép, az emberek fásultak, nem vesz­nek részt a közéletben. Hiányoz­nak a közösségek, amelyek sokat tehetnének a változásért. Dr. Se­regély István szerint nem va­gyunk rosszabbak Európánál. Az emberiség — mondta — hála Istennek, mindig újjászületik, és akik ezért tesznek, többen van­nak ma, mint annak idején a 12 apostol. S ha munkánkat „zaj nélkül” végezzük, akkor nemze- déknyi idő alatt meglesz az ered­ménye. Sajnálatosnak nevezte, hogy közéletünkben ma mindent és az ellenkezőjét is meg lehet fo­galmazni. Sutján László is opti­mistán fogalmazott, mondván, hogy az emberek gyakran elkese­redettek és indulatosak, de a mélyben ott a remény, a türelem és a jövőkép is. Horváth Balázs a diktatúra szétesése utáni állapo­tot elemezte, amelyben mankó nélkül marad a polgár. így „kó­szál és eltéved”. Nincs még meg az a polgári értékrend, gazdatu­dat, amely eligazítana. Felhívta a figyelmet a sajtó ellehetetlenült állapotára is. Hegedűs Lóránd arról a morális űrről szólt, amely a „gulyáskommunizmus” után maradt. A hamisan abszolutizált liberalizmussal — nézete szerint — nem lehet a bajokat orvosolni. Meg kell változtatni az élet-, mi­nőség- és az abszolutumellenes világképet, megismerkedve a modern evangéliumi életfelfo­gással. Ilyen összefüggésben Dosztojevszkij munkásságára hívta fel a figyelmet. Bíró Zoltán álláspontja szerint mindenkiben megvan a lehetőség a jóra és a rosszra, s néhányszor már volt „mocskos és szétesett” történel­münk. Támogatni kell az intéz­ményeket, amelyek segítik a vál­tozást. Összefoglalójában itt dr. Lukács Tamás a család szerepét húzta alá, és szólt Szent Benedek és Szent Ferenc erkölcsi forra­dalmáról. Az utolsó kérdés ez volt: saját f A Nagyobbacska % ABC értesíti kedves vásárlóit, hogy az üzlet raktárrészében ital-diszkontot nyitott. Tisztelettel várjuk jelenlegi és leendő vásárlóinkat! Eger, 1 Vallon u. 8. helyén ki-ki mit kíván tenni a tár­sadalom erkölcsi és gazdasági megújulásáért. Bíró Zoltán úgy felelt, hogy neki a tanítás és a folyóirat-szer­kesztés jelenti a hivatást. Úgy ér­zi, az országnak elsősorban a mi­nőségre kell törekednie. Hege­dűs Lóránd hozzátette: az élet pártján kíván cselekedni, Isten nevében. A gyülekezetével csak akkor békül meg, ha sok család­ban van harmadik keresztelés. Szerinte mennyiségileg is szük­ség van a magyarság megújulásá­ra. Horváth Balázs az MDF tiszt­ségviselőjeként szólalt meg, egy határozott arcélű nemzeti cent­rumpárt megteremtését nevezte fő feladatának. Hangsúlyozta, hogy lényeges egy ellenőrző­rendszer kialakítása, amely a rendszerváltás vadhajtásait segít lenyesegetni. Suiján László egy „reménytelen helyzetben lévő tárca birtokosaként” szólalt meg. Mint elmondta, sok évre kell elő­re gondolkodni, sorskérdésekről van szó, nem akadhatunk föl a napi politika hálóján. Aláhúzta, hogy az eddigi adatok alapján az elmúlt hónapokban növekedett a születések száma, s csökkent a halálozásoké. Ez jó jelnek fogha­tó fel. Dr. Seregély István arról szólt, hogy egy vezető voltakép­pen szolga, „gazdája" objektív értékrendjét kell képviselnie. Magától mindig többet kell vár­nia, mint a rábízottaktól. Alá­húzta, meggyőződésével elége­dett, sohasem kellett mást mon­dania, mint ma. Mészáros György arról szólt, hogy az egri kultúráért érez felelősséget. Néhány hozzászólás után a ki­sebbségi magyarság képviselői kaptak szót. Duray Miklós a szlovákiai magyarság képvisele­tében elmondta, egyáltalán nem látja olyan szörnyűnek Magyar- ország helyzetét. Nem jutott olyan mélyre az ország, mint a felületes szemlélő látja. Hódi Sándor Jugoszláviából csalódá­sának adott hangot, többet várt ettől a beszélgetéstől. Különösen azért, mert náluk szembe kell nézniük egy politikai hatalom minden amoralitásával. Onnét nézve Magyarország elérhetetlen színvonalú demokrácia, ezért az ilyen vitákat önfelmentő hely- bentopogásnak tartja. Számukra az a döntő kérdés, hogy maradja­nak-e, vagy tízezrével menekül­jenek. Egyed Péter Kolozsvárról a konkrét kapcsolattartás ab­szurditásairól szólt. Nehéz a ha­táron átkelni, telefonálni. Nem tudnak mit kezdeni az Erdélyben élők az antiszemitizmussal. Attól tartanak, a liberalizmus rémképe került a kommunizmus helyére. Megkülönböztetés nélkül szól­nak a liberalizmusról, s ez meg­osztja a magyarság tudatát. Dup- ka György Kárpátaljáról is ama tényeket sorolta, amelyek meg­nehezítik a kapcsolattartást. Ar­ra készülnek, ha november 15-ig nem sikerül visszaállítani a kis- határforgalmat, blokáddal zár­ják el a határállomásokat. Úgy érzik, Magyarország nem támo­gatja eléggé Kárpátalja autonó­miájának kivívását. Fájdalom­mal beszélt arról, hogy valóságos vallásháború dúl náluk a pravo­szlávok és a görögkeletiek kö­zött. Lezuhant a „gazdasági vas­függöny”, nem rendelhetnek meg magyarországi lapokat, nem juthatnak át a határon. Összegzésül Suiján László el­mondta, dilemmát jelent, hogy érettek vagyunk-e a demokráci­ára, mert az emberek egy része antidemokratikus megoldásokat követel. De a politika már a de­mokrácia útjára lépett, minden más nézettel ellentétben. Az idő, és a választások ritmusa „elsöpri a szemetet”, két-három ciklus alatt alakul ki — nézete szerint —* egy tisztább közélet. Gábor László S Köszönetét mondunk ^ mindazoknak, akik szeretett halottunk ID. BARTÓK ZOLTÁN temetésén megjelentek, részvétükkel, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents