Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-12-13 / 240. szám

PLATÓ LOVAGJAI REND: DOMOSZLÓIAK A GYERMEKEKÉRT (4. oldal) J HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1991. OKTÓBER 12-13., SZOMBAT-VASÁRNAP MEÍYtl HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 240. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT X r 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony. Telefon: 39/41-248. Engedményes vásár! 30-50 % engedménnyel kapható telepünkön: — 10 cm-es válaszfaltégla, — kettősméretű tégla, — Porotherm falazótégla, — Romantik radiátor, — SOFA ablak. Expo helyett 1100 éves államalapítási ünnepségek Kormánygesztus: 30 milliárd a vidéknek A kormány is elvetette az 1996-os világkiállítás megrendezését — derült ki a pénteki kormányszó­vivői tájékoztatón. A kormány — tekintettel a Fő­városi Közgyűlés elutasító határozatára — úgy fog­lalt állást, hogy Budapest egyetértő részvétele nél­kül nem rendezhető meg az Expo. A kormányülé­sen mindemellett döntés született arról, hogy a vi­lágkiállításra korábban jóváhagyott 30 milliárd fo­rintos költségvetési támogatást a vidék infrastruk­túrájának fejlesztésére, az elmaradott régiók felzár­kóztatásának elősegítésére fordítják. Ugyanakkor a kormány várhatóan javaslatot terjeszt az Ország- gyűlés elé arra vonatkozóan, hogy 1996-ban az Ex­po helyett az államalapítás 1100 éves évfordulóját ünnepeljék meg az egész országra kiterjedő rendez­vénysorozattal. A kormányülés témája volt emellett a külföldiek magyarországi munkavállalásának kérdése is. Az új rendelkezés szerint a legfeljebb egyéves időtartam­ra szóló munkavállalási engedély csak akkor adha­tó meg, ha az adott munkakör megfelelő képzettsé­gű hazai munkaerővel nem tölthető be. A kormány — immár egy másik rendeletben — korlátozta a konvertibilis valutáért történő belföldi értékesítést. Ennek értelmében a belföldi kereskedelem és szolgáltatás körében — kivéve a diplomatabolto­kat, a tranzitterületen lévő vámmentes üzleteket és az idegenforgalmi szolgáltatásokat — megszűnik a valutáért való árusítás. (MTI) A hónapok óta gyűrűző bizonytalanság közepette Kijutunk-e búzánkkal a világpiacra? 52 milliót ér a telitalálatos lottószelvény A Szerencsejáték Rt. tájékoz­tatja a fogadókat, hogy a 41. heti szelvényfeldolgozás során ötta- lálatost találtak. A szelvény sor­száma 4.783.341, a nyeremény nettó összege: 52.065.102 forint. A szelvények ellenőrzése lapzár­takor még tartott. Lesz francia magyarázat Október 14-én Budapestre lá­togat Mitterrand francia elnök személyes megbízottjaként Eli­zabeth Guigou asszony, a francia kormány európai ügyekkel fog­lalkozó tagja. A miniszterasz- szony látogatásának célja: tájé­koztatni a magyar vezetést az EK-beli francia „marhahús-vé­tó” okairól, valamint a Közös Pi­accal kapcsolatos francia állás­pontról. Felszámolási eljárás A Mecseki Szénbányáknál, az ország egyetlen kőszénmeden­céjében felszámolási eljárás kez­dődik, annak fizetésképtelensé­ge miatt. A felszámolás célja a vállalati vagyon hasznosítása an­nak érdekében, hogy a lehetősé­gek arányában kielégítsék a Me­cseki Szénbányák ötven hitele­zőjének összesen mintegy hat- milliárd forintos követeléseit. Távhőszolgáltatás: a díjemelés ellen Sűrűsödnek a tiltakozások Komárom-Esztergom megyé­ben a távhőszolgáltatás meg­emelt dijai miatt. Először Tatáról és Komáromból küldtek tiltako­zó leveleket a miniszterelnöknek az önkormányzati képviselők, és a FIDESZ-szervezetek kezde­ményezésére, majd az oroszlányi lakosság körében kezdődött spontán aláírásgyűjtési akció. A tiltakozók igazságtalannak tart­ják a tarifaemelés településen­kénti nagy eltérését is. A meg­emelt dijakat nagyon sokan nem tudják majd megfizetni. Pan Am helyett Delta A Malév és az amerikai Delta megállapodott arról, hogy a téli menetrend kezdetétől, október 27-től hetente közösen három járatot üzemeltetnek Budapest és New York között. A Malév- Delta közös járatok a téli idő­szakban frankfurti átszállással repülnek majd. Akik még koráb­ban helyet foglaltak a Malév-Pan Am járatra az október 27. utáni időszakra, azok jegyeit — az uta­sok megkérdezése után — át­könyvelik az új járatra. Ezekben a napokban szűkebb hazánkban is tart az őszi búza ve­tése. Bár hónapok óta teljes bi­zonytalanságban élnek a termelő gazdaságok, ennek ellenére is erőfeszítéseket tesznek annak ér­dekében, hogy jövő évi kenye­rünket és a takarmánynak valót megalapozzák. Annyi bizonyos, hogy a következő években minő­ségi búzákra lesz szükség, de va­jon megvannak-e a feltételei an­nak, hogy ezekkel kijuthatunk a világpiacra? Többek között a le­hetőségekről, a kilátásokról tar­tott szakmai megbeszélést teg­nap délelőtt Egerben a Heves Megyei Gabonaválasztmány. Először a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Martonvásári Kutatóintézetének tudományos munkatársa, Lövei István be­szélt a búzafajták megválasztásá­ról, a termeléshez szükséges ag­rotechnikáról. Hangoztatta, hogy a gazdáknak lényegében a nyári betakarítás végétől — au­gusztus közepétől októberig — van lehetőségük arra, hogy az üzemek adottságaihoz igazodva válasszák meg a szükséges fajtá­kat. Ennek helyessége ugyanis jelentős kihatással van a követ­kező évi termésre, és legalább 40 százalék anyagi előnyt jelenthet, de fordítva veszteséget is okoz­hat. Emlékeztetett arra, hogy ha­zánk természeti adottságai és az agrárértelmiség szakértelme le­hetőséget nyújt arra, hogy a 90- es évtizedben a minőségi búza- termeléssel kijuthassunk a világ­piacra. Ami a jövő évre vonatko­Fekete napnak minősítik majd a történészek 1991. október ló­ét, amikor a kormány úgy hatá­rozott, hogy nem lesz Magyaror­szágon világkiállítás 1996-ban — nyilatkozott Kádár Béla külgaz­dasági miniszter, aki mindig is a világkiállítás egyik fő patrónusa volt. Mint mondotta, a döntés ritka példája annak, hogy egy közösség nem ismeri fel saját ér­dekeit, s Budapest nem lesz hálás a 33 honatyának, akik hat szava­zattöbbséggel a világkiállítás megrendezése ellen döntöttek. A miniszter hangsúlyozta: ha mindazt az energiát, amit a Fő­városi Önkormányzat a világki­állítás megfúrására koncentrált, inkább a nézetkülönbségek elsi­mítására fordította volna, bizo­nyára helyes döntés születik, s 10 és fél millió állampolgár meg­nyugodva hajthatta volna álomra zóan gondot jelenthet — mint Lövei István aláhúzta —, az az, hogy míg a Közös Piac országai­ban a búzatermelők állami támo­gatást kapnak, hazánkban vi­szont a gabonaforgalmi és malom­ipari vállalatok csak korlátozott mennyiséget vásárolnak fel. A minőséget azonban megkövete­lik, amelyhez az intézet által ne­mesített fajtákat ajánlott: így például a Martonvásári 15-őst, a 16-ost. Ez utóbbi tavaly az Or­szágos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállításon dijat is nyert. Végezetül szólt azokról a törekvéseikről, amelyek újabb fajták előállítására irányulnak. A továbbiakban dr. Gyulavári András, a Heves Megyei Gabo­naválasztmány elnöke azt emelte ki, hogy nemrég a megyei gabo­naforgalmi vállalat megbízott igazgatójával felkeresték a mar­tonvásári kutatóintézetet, és eredményes tárgyalásokat foly­tattak. Ennek nyomán még most, ezekben a hetekben mint­egy ezer hektáron vetnek a fajta­váltás érdekében a Martonvásári Minőségi— az MvM elnevezésű — fajtából. Ennek termését a ga­bonaforgalmi vállalat garantál­tan átveszi, és várhatóan maga­sabb árat is ad érte. Ezután arról beszélt, hogy a választmány egyetért a Földművelésügyi Mi­nisztérium javaslatával, hogy 1992-ben az üzemek csökkent­sék a gabonatermő területüket. Ezt az önkorlátozást azonban anyagiakkal kell, hogy ellensú­lyozzák. (Folytatás a 2. oldalon) fejét a kormányülés határozatá­nak publikálása után. Nagy szükség lett volna arra — hangsúlyozta a miniszter —, hogy az Expo segítségével is erő­södjék Budapest világvárosi rangja. Kádár Béla gyászhímek mi­nősítette az Expo elmaradásáról szóló bejelentést, s mint mondot­ta, nemcsak mint miniszter, ha­nem mint állampolgár öntötte ki a szívét. A miniszter ugyanis a magyar­svájci tárgyalások eredményeit ismertető sajtótájékoztatón nyi­latkozott a döntéssel kapcsolatos véleményéről, s hozzátette, hogy a kormány kényszerhelyzetben volt, hiszen a Fővárosi Önkor­mányzat döntése nyomán nem határozhatott másképpen. (MTI) Kádár Béla szerint: Fekete nap a világkiállítás elleni döntés Csőd előttünk, csőd utánunk... — az óriásgépek Bükkábrányba mentek, a gondok a Mátraalján ma­radtak (Szántó György) Hol kitüntetés, hol felszámolás Nyakig csődben a Mátraaljai Szénbányák Sokan nem értik: az egyik elismerést a másik után kapta az el­múlt évek során a Mátraaljai Szénbányák, október 1-jével pedig bejelentették a csődöt. Hogy van ez? Amikor a vállalat vezetői előtt dr. Goda Miklós vezérigazgató közölte a tényt, ő is csak annyit mondott, hogy ne a múlttal foglalkozzanak, hanem a jövővel. Erről pedig Vass László, a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ igazgatója úgy nyilatkozott: ő a gyöngyösi központú vállalat eseté­ben igazán optimista. Lássuk tehát a jövőt! Mindenekelőtt: ez a bizonyos szerkezetátalakítási központ a felszámolást irányítja, tehát a jö­vőt alapozza meg. Ha úgy tet­szik, teljhatalommal vannak fel­ruházva. ők döntenek minden­ben, anyagiakban éppen úgy, mint a személyi ügyekben. Azt, hogy a magyar szénbá­nyászat ügye csehül áll, évek óta mondják — és tudjuk is. Túl sok volt a ráfizetés a szén felszínre hozásában. Be kell zárni tehát az aknákat, ez lehet a logikus kö­vetkeztetés. Igen ám, de az sem olcsó mulatság, hogy lakat kerül­jön a tárna bejáratára. A költsé­geket az államnak kell állnia, amik csak súlyos milliókban mérhetők. Azon az említett tanácskozá­son Vadász Endre, az átalakítási központ gazdasági igazgatóhe­lyettese ezt mondta: — Sokan nem tudják, mi az a felszámolási eljárás. Az mindig kétesélyes. Vagy sikerül, vagy nem. Itt a „sikerül” az esélyes. Fizetésképtelenség, ez a követ­kező kulcsszó. Ezt pedig a bíróság állapítja meg, ha a Pénzügyminisztérium elzárkózik attól, hogy a szanálási eljárást az állam vállalja magára. Mi a teendő ezután? — Rendezni kell a felhalmo­zott adósságot, és ki kell alakíta­ni az utódszervezetet — mondta Vadász Endre. — Az adósságot a vállalat vagyonának az értékesí­tése révén lehet rendezni. Itt no­vember 1-jéig leltárral alátá­masztott mérleget kell készíteni. A kialakítandó gazdasági társu­lásban tulajdonosi részt kaphat­nak a hitelezők. (Folytatás a 3. oldalon) Akárki legyen is az SZDSZ elnöke, elfogadja a döntést Tölgyessy Péter Egerben A három párt megegyezett A koalíciónak nincs alternatívája Rendkívül baráti légkörben, megegyezéssel ért véget pénte­ken, fél 12-kor a három kor­mányzó párt küldöttségeinek megbeszélése a Parlamentben. A találkozóról közös közle­ményt adnak ki, ám a folyosón várakozó újságírók nyomásának engedve Torgyán József, az FKGP elnöke, Sutján László ke­reszténydemokrata pártelnök és Horváth Balázs, az MDF ügyve­zető alelnöke rögtönzött sajtótá­jékoztatón számolt be a zárt ülés fejleményeiről. Mindenekelőtt azt hangsú­lyozták, hogy közös volt az a vé­lemény: a koalíciónak nincs al­ternatívája. Ennek megfelelően sikerült megállapodni a három párt vezetői jövőbeni tanácsko­zásainak intézményes formájá­ról. Eszerint az elnökök és a frakcióvezetők mostantól ha­vonta egyszer megbeszélésen ér­tékelik az adott időszak politikai fejleményeit, de mód lesz arra is, hogy bármely párt kéije e koalí­ciós bizottság rendkívüli összehí­vását. — Vannak Önnek miniszter- elnöki ambíciói? — elsőként ezt a kérdést kapta dr. Tölgyessy Pé­ter azon a tegnap délutáni sajtó- tájékoztatón, melyet a Liberális Klub keretén belül rendeztek Egerben, a megyeházán. Az SZDSZ volt frakcióvezetője mostanában főként úgy szerepel a híradásokban, mint a Kis János távoztával megüresedő pártelnö­ki szék várományosa, s így ter­mészetesen a sajtótájékoztatón is elsősorban ezzel kapcsolatosan hangzottak el kérdések. Az elején említett felvetésre Tölgyessy Péter azt válaszolta, hogy nem jó a kérdés, most egy­szerűen nem is lehet feltenni, mi­vel az SZDSZ jelenleg nem kor­mányképes erő. — Miért nem kormányképes? — tudakolta er­re az egyik újságíró. — A szerve­zet elvesztette tagjainak egyhar- madát, arányát tekintve pedig a szabaddemokrata parlamenti frakció vesztette a legtöbb em­bert. Sikertelenül szerepeltünk az időközi választásokon is. Nagy szükség lenne egy pozitív, rövid politikai programra, emel­lett szerintem elengedhetetlen a szervezet demokratikus belső megújulása. A vezetésben az el­nök mellett három-négy alelnöki tisztet kellene felállítani — felelte a politikus. A sajtótájékoztató után a Li­berális Klub rendezésében Töl­gyessy Péter számos érdeklődő jelenlétében előadást tartott a megyeháza dísztermében. A sza­baddemokrata politikussal mun­katársaink exkluzív interjút is készítettek, amelyet a jövő héten olvashatnak. (rénes) Nem ő jelölteti önmagát Kérdésekre válaszolva Tölgyessy Péter elmondta azt is, hogy nem ő jelölteti önmagát az elnöki pozícióra, ha­nem csak a tagok kívánságának tesz eleget, mikor vállalja a megmérettetést a novemberi küldöttgyűlésen. Hiszen nagyon sokan elvárják tőle: fogalmazzon meg egy haté­kony programot, s elvárják azt is, fogadja el a jelölést. Ám akárki legyen Ls az elnök — lehetséges vetélytársai tudomása szerint Dörnbach Alajos, illetve Mécs Imre —, Tölgyessy elfogadja a tagság demokratikus döntését.

Next

/
Thumbnails
Contents