Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-14-15 / 216. szám
HÍRLAP, 1991. szeptember 14—15-, szombat—vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Servita-btícstí Egerben Még Róbert Károly király korából származik a hagyomány, amely alapján olyan sokakat vonz az egri Servita-bűcsú. Még a Felvidékről is sokan érkeznek erre az alkalomra. Az esemény ma kezdődik, amikor Balogh Gyula plébános fogadja a zarándokokat, majd fél 7-kor szentmise, s azután körmenet lesz. Ezután kerül sor a szentségimádás- ra. A bűcsű nagymiséje vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik. Képviselői fogadóórák Elek István, a füzesabonyi székhelyű 6-os számú választó- körzet országgyűlési képviselője kárpótlási tanácsadó szolgálatot állított fel. Munkatársa a jövő héten az alábbi polgármesteri hivatalokban tart tanácsadást 10 és 15 óra között: szeptember 16-án Demjénben, 17-én Aldebrőn, 18- án Tófalun, 19-én Feldeb- rőn, 20-án pedig Kompokon. Zeneóvoda a 9-es iskolában Októbertől — megfelelő számú jelentkező esetén — zeneóvoda indul az Egri 9-es Számú Általános Iskolában. A szeptember 25-én, 17 órakor kezdődő beiratkozásra nagycsoportosokat várnak. „Nem mindig az anyós” Csütörtökön este nagy sikerrel mutatkoztak be Hevesen a gyergyócsomafalvi színjátszók. Az erdélyi vendégek Seres Lajos: „Nem mindig az anyós” című kabaréját adták elő, a helyi közönség nagy megelégedésére. Túrázók figyelmébe Az Eger Városi Természetbarát Bizottság ma Diviaczki Gyu- la-emléktúrát szervez a Bűikben, 11 kilométeres útvonalon. Találkozás 7 óra 20-kor az Egervár vasútállomáson. Másnap, vasárnap a Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya is a Bükkbe látogat, itt 12 kilométer az út hossza. Á résztvevők 8 óra 30-kor találkoznak az egri autóbusz-állomáson. Ugyanezen a napon a Gyöngyösi SE természetjárói a Mátrában túráznak egy 12 kilométeres távon. Ók reggel 7 óra 40-kor találkoznak Gyöngyösön, az erdei kisvasút állomásán. Kárpótlási ügyelet Hevesen A hevesi M D F-szervezet hétfőn, kedden és szerdán 17-19 óra között kárpótlási ügyeletet tart városi irodájában, ahol várja az ügyes-bajos dolgaik elintézése iránt érdeklődőket. Községi térkép Domoszlóról A domoszlói önkormányzat úgy tervezi, hogy még ebben az évben felállítják községük térképét a település központjában. Ez jócskán megkönnyítené az ide látogató turisták tájékozódási gondjait. Mindezzel egy időben magyar-német és esetleg szlovák nyelvű táblák elhelyezésére is sor kerül majd. Keresztrejtvényünk nyertesei A „Sámson” Mátra Idegen- forgalmi Kft. rejtvény 2. fordulójának nyertesei a következők: Kökény Jánosné (Eger), Várvölgyi József (Eger) és Zobolyák Istvánné (Eger). Gratulálunk! A szerencsés nyerteseket a kft. külön értesíti majd. A mai számunkban megtalálható feladványunk megfejtését szeptember 19- ig küldjék el címünkre: Eger, Barkóczy út 7., Pf. 23. A városi tévében A már ötéves hagyományra visszatekintő egri szüret színes, hangulatos kavalkádjának filmösszefoglalója szerepel a hétfő esti adásban. Ezután a város kereskedelmének, idegenforgalmának helyzetét, a jövő terveit elemzik a stúdió vendégeivel. A polgármesteri hivatalból Barócsi Tibor és Bakondi Endre várja az adás szerkesztőjével a 19-999-es telefonszámon a nézők kérdéseit. A HTV-30 este kilenc órakor kezdődő olasz filmjének címe: Figyelem. Kastélyiskola — pénz nélkül A megyében már-már fogalomnak számít a nagykökényesi általános iskola, amely egy régi kastélyépületben kapott helyet. Az intézményben nyaranta nívós olvasótáborokat szerveznek, az ősz beköszöntével pedig kezdetét veszi az oktatás. A régi épület folyosóján gazdag helytörténeti kiállítás dicséri az igazgató, Török László és tanítványai gyűjtőmunkáját. Az egyetlen gond, hogy a patinás épület felújítására nincs elegendő pénze az önkormányzatnak. Tervek természetesen vannak a rekonstrukcióra. Ezek között szerepel, hogy a közeljövőben szeretnének pályázatot kiírni, és ily módon fővállalkozót keresni a kivitelezéshez. Arra is ígéret hangzott el, hogy a faluban élő 10 kőművesmester is hozzájárul a munkálatokhoz, s így talán szerényebb összegből tudják megvalósítani a régi álmot. ^ Perl Márton) „Fiatalos meggondolatlanságból’ pusztítottak Lapunkban többször is beszámoltunk arról, hogy a közelmúltban vandál pusztítók dúlták végig Bélapátfalván a helyi temetőt. A nagy felháborodást kiváltó ügyben az Egri Városi Rendőrkapitányság végezte a nyomozást, s amint azt a bűnügyi osztálytól tegnap megtudtuk, végre megvan az eredmény, kézre került az az öt fiatal, akik alaposan gyanúsíthatok a kegyelet- sértő cselekmény elkövetésével. A helybéli fiatalkorú K.T., V. K., Cs. S. és S. G., valamint nagyatádi illetőségű cimborájuk, B. A. eredetileg a községi tóhoz indultak volna aznap este, mondván: kirándulnak egy kicsit. A temető azonban útba esett, s ott az egyik srác valamilyen oknál fogva lerúgott egy virágvázát. A többiek erre fellelkesültek, „Csináljunk rendet!”felkiáltással bementek, és alapos pusztítást végeztek a nyughelyek között. Teljesen józanul, csak amolyan „fiatalos meggondolatlanságból”, ahogy ezt mondani szokás. A rendőrök előtt mindannyian beismerték tettüket (elmondásuk szerint közülük ketten kinn várakoztak, míg a másik három benn zúzott), s ellenük rongálás miatt van folyamatban az eljárás. Ehhez még kegyeletsértés is kapcsolódhat, amennyiben a feldúlt sírokban nyugvók hozzátartozói beadják az erre vonatkozó magánindítványt. (rénes) Heves megyeiek a BNV-n Mint ismeretes, 1991. szeptember 20. és 29. között rendezik meg a hagyományos őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt, a fogyasztási javak szakvásárát. Kérjük azokat a Heves megyei üzemeket, vállalkozásokat, szövetkezeteket, vállalkozókat, akik megyénket képviselik a nemzetközi seregszemlén, hogy 1991. szeptember 18-ig Mentusz Károly kollégánknál jelezzék a kiállításon való részvételüket. A pontos információra azért van szükségünk, mert munkatársaink helyszíni tudósításban készülnek számot adni, hogy megyénk említett gazdasági egységei milyen termékekkel mutatkoznak be az ország és a világ előtt, s milyen konkrét üzletkötésre kerül vagy kerülhet majd sor. Egyik napon húsakció, másikon sertésimport (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos, termékeink árai az elmúlt évihez képest csökkentek, míg a költségek emelkedtek. Emellett sújtja az ágazatot a partnerek fizetésképtelensége. Van olyan árunk, amelyet már egy évvel ezelőtt kiszállítottunk, de az ellenértékét még ma sem kaptuk meg. Elsősorban a nyugat-európai, klasszikus kamarai tapasztalatokat alapul véve jött létre a közelmúltban a Magyar Agrárkamara, s ennek regionális, megyei szervezetei. A célokról kérdeztük Jurányi János megyei titkárt. — Elsősorban az érdekfeltáró, érdekérvényesítő munkával az agrártermelés szakszerűségét, fejlesztését, szakmai, közgazda- sági oldalról történő támogatását jelöltük ki feladatul. Azt hiszem, ez a szakmailag és társadalmilag egyaránt előremutató célmeghatározás semmiképpen és sehol sem ütközik a tisztességgel. Ezeken túl fontosnak tartjuk a szakmai irányítás és fejlesztés összehangolását. Támadhatnak olyan feladatok is, amelyek a termésingadozás következményei, s ott a kamarának segítséget kell nyújtania. Részt kell venni a szakképzés és szakoktatás feladataiban, valamint a nemzetközi kapcsolatok ápolásában is. Hátráltatja viszont a munkánkat, hogy lépten-nyomon felmerül az Agrárkamara legitimitásának problémája. Ezt megoldhatná a készülő, csiszolódó kamarai törvény, de ennek elfogadását, parlamenti vitáját többen hátráltatják. A legalapvetőbb jogosítványok biztosítása nélkül viszont elképzelhetetlen az eredményes és biztonságos működés. — Az időjárási és természeti, állandó bizonytalansági tényezők mellett a közgazdasági nehézségekkel is meg kell küzdeni. — Meggyőződésem, hogy ezeket a nehézségeket a partnernek tekintett, kormányzat által is támogatott, jól működő kamara együttműködésével meg lehet oldani. így szükséges egy olyan intervenciós rendszer a mező- gazdaságban, amely a termelési minimumok és csúcsok szabályozására alkalmas. Egy kvótarendszernek ez a legszükségesebb eleme. A keleti piacokra a jövőben is kell termelni és eladni, mert meggyőződésünk, hogy azok valóságos felvevőhelyei lehetnek termékeinknek. Nem szabad megtörténnie annak sem, hogy az értékesítésnél magára maradjon az agrárium. Például az Egyesült Államok mezőgazdaságában a stratégiainak számító cikkek államilag és pénzügyileg is megfelelően támogatottak. Elengedhetetlen a szabályozás megteremtése az élelmiszer-termelés területén, mivel a világon nincs egyetlen olyan nemzetgazdaság sem, amelyben a termelőnek kell eldöntenie a vetés időszakában, hogy mit tud majd értékesíteni. Ezt komoly információs rendszerrel működő szervezetek számolják ki, próbálnak prognózisokat alkotni a világviszonylatban ismert élelmiszerhelyzet alapján. Ez persze sehol a világon nem az állami szervezetek feladata, hanem a terméket képviselőké, a kamaráké. — Napjainkban több fórumon is felvetődött, a termelő vessen vagy ne vessen. — Normális körülmények között a mezőgazdasággal foglalkozók számara sohasem volt ez kérdés. Ezért lenne hasznos az előbb már említett kvótarendszer, hiszen úgy a kérdés fel sem merülhetne. Inkább úgy fogalmazódna meg, hogy mennyit vessen, és milyen minőségűt, terméshozamút. Ahhoz viszont, hogy ez a helyzet megteremtődjön, nem a szakmai oldalon kell rendet teremteni. Olyan szituációban, amikor politikai kérdés, hogyan teremtsük meg az új tulajdonosokat, s közben párhuzamosan dolgozni is kellene, nem is lehet más a végeredmény. Visz- szakanyarodva az alapkérdéshez, annyit mindenképpen vetni kell, hogy a nemzetgazdaság igényeit többé-kevésbé kielégítse. Nem biztos, hogy jó dolog abban bízni, ennek ellátására a mező- gazdaság korábbi kapacitásának töredékevei is képes. Illusztrálja ezt a legutóbbi, olcsóhús-értéke- sítési akció. Mégiscsak képtelenség, hogy az egyik napon még olcsó hússal kecsegtették a vásárlókat, másnap pedig a sertéshiány következményeiről kellett döntenie az erre hivatott agrárrendtartási bizottságnak: százezer sertés importjáról határoztak. Ezeket az anomáliákat, semmivel sem magyarázható esetlegességeket fel kell számolni. Ebben sokat segíthet, ha több bizalmat kapnak a szakemberek. Molnár Zsolt Vége a titkolózásnak: nyílt vita Síkfőkúton Miért pusztulnak a tölgyeseink? Eddig érdekcsoportok álltak szembe Az 1970-es évek végén az erdészek és a természetbarátok újfajta, járványszerűen fellépő, a kocsánytalan tölgy száradását okozó jelenségre figyeltek fel. Mindezt a szakemberek jobb híján az említett fafaj hervadásos betegségének nevezték el. A száradást először a Zemplénben észlelték, majd gyorsan teijedt a Bükk és a Mátra erdeiben is, míg a ’80-as évek közepén eljutott a Dunántúlra is. Ott a kártétele az északi-középhegységihez képest enyhébb lefolyású volt. A legnagyobb pusztítást a Dél-Zemplén, a Dél-Bükk és a Dél-Mátra erdeiben okozta. Becslések szerint például a Mát- ra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén mintegy 300 ezer köbméter faanyag ment tönkre. Az utóbbi időben a száradás üteme mérséklődött, sőt tavaly például az Erdészeti Tudományos Intézet Sajó-völgyi és zempléni mintaterületein az elhalás egy százalék alatt maradt, új megbetegedés nem volt. Az említett jelenséggel, a kocsánytalan tölgyek pusztulásával kapcsolatban szerzett kutatási eredményeket, elképzeléseket helyszíni bemutatóval egybekötött szakmai találkozón ismertetik ma délelőtt az Eger közelében lévő Síkfőkúton. Az ottani — mintegy két évtizede kialakított — kutatási területet megtekintik, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem növénytani-ökológiai tanszékeinek, továbbá a szegedi József Attila Tudományegyetem és az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola növénytani tanszékeinek a kutatásokban résztvevő munkatársai tartanak előadásokat. Szakmai magyarázatot és kiegészítést mond az Erdészeti Tudományos Intézet képviselője is. A nagyszabású rendezvény egyik szervezőjétől, Garamszegi Istvántól, az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportjának titkárától megtudtuk, hogy a tölgy- hervadás tünetileg is különbözik a természetes pusztulástól. Jellemzője, hogy a fa koronája kiritkul, apró leveleket növeszt, majd egyik napról a másikra szinte gu- taütésszerűen elpusztul. Az ilyen, már kitermelt fa — látszólagos szárazsága ellenére — a tűzön nehezen ég, szinte sül. Amikor a száradást először észlelték, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakmai vezetése az ügyet a faexport miatt igyekezett titkosan kezelni, annak ellenére, hogy a pusztulás Kelet-Szlovákiában és Észak-Erdélyben is ismert volt. Ez a titkolózás nem segítette az okok megnyugtató feltárását, és valószínűleg hozzájárult az egymástól nagyon távol álló vélemények kialakításában. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kutatóinak véleménye szerint a pusztulást a savas esők, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem szakértői szerint gombafertőzés nyomán fellépett járvány okozza. A kettő között számtalan álláspont alakult ki. így felmerült a hosszan tartó csapadékszegénység vétkessége is. Eleinte — sajnálatos módon — a különféle elméletek képviselői nem akartak egymásra találni. A kívülállóknak esetenként úgy tűnt, hogy nem is a probléma minél alaposabb feltárása a cél, hanem a különböző érdekcsoportok által megfogalmazott igények tudományos alátámasztása. Remélhetőleg ez már a múlté. A mostani tanácskozás is bizonyíték lehet erre. Noha a tölgyszáradás mértéke csökkenni látszik, ez ad különös aktualitást a mostani találkozónak. Az ugyanis, hogy egy őshonos fafajt ilyen mértékű károsodás ért, mindenképpen jelzi az élő és élettelen környezet állapotának általános rosszabbra fordulását, ezen belül is az erdők terhelésének növekedését. (mentusz) Gyöngyöspatán Szüretköszöntő A Mátrai szüret rendezvény- sorozata tegnap délután a borverseny eredményeinek kihirdetésével kezdődött meg Gyöngyöspatán. Ez alkalommal a közel kétszáz környékbeli magán- termelő, téesz és állami gazdaság legjobbjai okleveleket és különféle dijakat vehettek át. Ma reggel fél 9-kor motoros ügyességi versennyel indul a nap. Ennek helyszíne a Gorkij utca. Tíz órától még mindig a technika szerelmeseinek kínálnak elfoglaltságot: a veteránautók felvonulását szemlélhetik végig az érdeklődők a Szűcsi út — Fő út — tsz-iroda útvonalon. Délután egy órakor pedig a focisták mérkőznek meg a sportpályán. Itt említjük meg, hogy szeptember 14-ig látható még a mezőgazdaságigép-bemutató az iparcikk áruházban, illetve a Patavár vendéglő udvarán. Vasárnap térzene hangolja jókedvre a pataiakat, majd tíz órától a veteránautós-találkozó díjait adják át. Ezt követi egy BMX-bemutató az általános iskola udvarán. Délután kettőkor kezdődik az igazi szüreti esemény: a szüreti felvonulás, amelynek keretében négy órától felavatják a borrendeket és borlovagokat a művelődési házban. Ugyanitt fél öttől este hétig népzenei találkozó lesz, ezután pedig bállal köszöntik — és záiják be — a rendezvénysorozatot Gyöngyöspatán. „MI” Még a múlt héten, a híres Páneurópai Piknik második évfordulóján mondta egy beszédében Jeszenszky Géza, hogy Horn Gyulát dicséret illeti a két évvel ezelőtti döntéséért, minekutána megnyíltak hazánk nyugati határai. A gesztus figyelemre méltó, jól van, Gyula fiam, mondta a Mester, megérdemelsz vagy három piros pontot. Öt piros pont egy ötös. Aztán a napokban Boross belügyminiszter fogalmazta meg egy ünnepségen — emlékezve a közelmúltra —, hogy nem tehettünk mást, hallgatnunk kellett a humanizmus szavára, mikor megnyitottuk a határt a keletnémet menekülők előtt. Szóval nem tehettünk mást („mi”), hallgatnunk kellett („nekünk”) a humanizmus szavára. Jóleső érzés hallani ezeket a békés, baráti szavakat, mert hát a dolgok momentán úgy állnak, hogy az endékásokat a szocialista Hóm „engedte ki” akkoriban. Az MSZP felé áradó derű ilyen fokozata már-már figyelemre méltó. Hiszen néhány hete egy úr — bizonyos Schamsula nevű — a parlamenti szakszervezeti vitában még bolsevista-kommunista kövületként, a vörös MSZMP örököseként emlegette a szocialisták padsoraiban helyet foglaló képviselőket. Most meg ez a „mi”. Olyan bájos ez a többes szám első személy, nem- debár? Olyan megnyugtató. Lesz magyar kiegyezés! (havas) Kézre kerültek a bélapátfalvi temető vandáljai
