Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-14-15 / 216. szám

KÉZRE KERÜLTEK A BÉLAPÁTFALVI TEMETŐ VANDÁLJAI HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1991. SZEPTEMBER 14-15., SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI ÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 216. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony. Telefon: 39/41-248. Engedményes vásár! 30—50 % engedménnyel kapható telepünkön: Sofa nyílászáró, Romantik radiátor, falazó- és válaszfal- tégla, tetőtéri ablak A kisbíró szavára vette kezdetét az egri szüret (Fotó: Perl Márton) Felesküdtek az új lovagok Szüretünnep, még borháborűs gondok nélkül 1992-re: félmillió munkanélküli A kormányülés megtárgyalta a mun­kanélküliség idei és jövő évre várható alakulását is. Ezen elhangzott: a Szoli­daritási Alap, amely­ből a munkanélküli­ek segélyezését fo­lyósítják, gyakorlati­lag az év vége előtt kimerül. Mivel a munkanélküliek nem maradhatnak ellátás nélkül, a kormány el­döntötte: a foglalko­zási alapból 1,5 milli­árd forintot átcso­portosít a segélyezés­re, a további összege­ket pedig a költség- vetésnek kell magára vállalnia. Ej leg a kabinet te a munkaügyi tár­cát, hogy október 1-jéig tegyen javasla­tot a foglalkoztatási törvény módosításá­ra. Ennek lényege: 1992 végére a Szoli­daritási Alapot önfi­nanszírozóvá kell tenni. Erre az idő­szakra a tárca 500 ezer munkanélkülire számít, és a munka- nélküliek segélyezé­sére szánt összeg meghaladja majd a honvédelmi költség- vetés összegét. Az önfinanszírozás csak ügy valósítható meg, ha a jelenlegi 1,5 es 0,5 %-os befizetése­ket összességükben 6 %-ra emelik. A csőd felé tart a mezőgazdaság? Egyik napon hűsakció, másikon sertésimport A szakemberek nagy része szerint a magyar mezőgazdaság halad a csőd felé. finnek okai között a kormányzat koncepciótlanságát, hozzá nem értését, sokszor politikai elvektől vezérelt határozatait említik. Úgy vélik, hogy az agrárértelmiség — a szakma — szinte minden döntésből kimarad, pedig ismeri a gondok orvoslásának módját. De milyen lehetőségei is vannak a mezőgazdasági érdekvé­delemnek? Erről előbb Szabó Józseffel, a Teszöv titkárával beszél­gettünk. Cheney Budapestre készül Richard Cheney amerikai vé­delmi miniszter még idén Buda­pestre látogat, s a legkülönbö­zőbb területeken bontakoznak ki, s fejlődnek tovább az ameri­kai-magyar katonai kapcsola­tok. Erről nyilatkozott dr. Raffay Ernő honvédelmi államtitkár az MTI washingtoni tudósítójának. Az államtitkár a védelmi minisz­térium meghívására a katonai oktatási intézmények tanulmá­nyozására küldöttség élén kéthe­tes tanulmáimíton tartózkodik az Egyesült Államokban. Nemzetközi baloldali-konferencia Tegnap délelőtt Budapesten megnyílt a közép-kelet-eurójpai régió átalakulásával és a szociál­demokrácia lehetőségeivel fog­lalkozó nemzetközi konferencia. A rendezvény házigazdája a Ma­gyar Szocialista Párt. A nyitóülé­sen megjelentek számából ítélve nagy érdeklődéssel kísért konfe­renciát Horn Gyula előadása nyitotta meg. Pintér Sándor előléptetése Göncz Árpád köztársasági el­nök a belügyminiszter előter­jesztésére Pintér Sándort, a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét szeptember 16-i hatálya lyal rendőr vezérőrnaggyá ne­vezte ki. Ó lesz az új országos rendőrfőkapitány, hivatalába szeptember 18-án iktatják be. A rendőrség jelenlegi vezetője, Szabó Győző október 16-ától a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyet­tese lesz. Művészeti Alap helyett ••• Átalakulás előtt áll a több mint 6 ezer alkotóművészt tömö­rítő Művészeti Alap. A kulturá­lis tárca Magyar Alkotóművé­szeti Alapítvány elnevezéssel alapítványt tesz, amelynek indu­ló vagyonaként átadja a művé­szeti alap jelenlegi, 5 milliárd fo­rintot kitevő teljes vagyonát. A művészeti alap tagjai a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete néven megalakuló, új társadalmi szervezetbe tömörül­nének, s megőriznék a Művészeti Alapban szerzett jogaikat. Ősz a Balatonon A Mahart Balatoni Hajózási Kft. közli, hogy személyhajó- és kompjáratát 1991. szeptember 16-tol — hétfőtől — a kiadott őszi menetrend szerint közle­kedteti. A szovjet fél azzal a megálla­pítással állt fel a tárgyalóasztal­tól, hogy hasonló megyei fel­ajánlást még nem kaptak. S ami­ről ezúttal szó volt: a megyei ön- kormányzatnál tárgyalt Iván Mi- hajlovics Vaskóba, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ta­nácsosa és Borisz Zsuldibin, a magyarországi kereskedelmi képviselet helyettes vezetője, hogy tisztázzák szűkebb hazánk, valamint Ukrajna később kijelölt járásai között kialakítandó ke­reskedelmi, gazdasági és idegen- forgalmi kapcsolatok alapjait. Mint dr. Jakab Istvántól, a megyei közgyűlés elnökétől megtudtuk, a megbeszélések célja az volt, hogy a kapcsolatte­remtéssel lehetőség nyíljék a He­vesben gyártott, illetve megter­melt áruféleségek külföldi elhe­Fekete bársonytalárba öltö­zötten, előkelőén vonultak végig az egri főutcán a Vinum Agrien- se Borlovagrend tagjai. Meg­előzték őket a hevesi majorett- csoport táncosai és rézfúvósai, akik az idei szüreti mulatság alaphangját adták. A parádé teg­Tegnap délután Visontán, a magyar villamosenergia-rend- szer egyetlen lignittüzelésű alap­erőművében, a Gagarin Hő­erőműben a nagyrekonstrukciós program értékelését és zárását tartották. A vállalat kultúrter­mében a résztvevőket Füleki Sándor vezérigazgató köszön­tötte. A megnyitót követően Gyetvai László műszaki vezér­igazgató-helyettes értékelte a 200 megawattos blokkok rekonst­rukcióját. Örömhírrel kezdte bevezető­jét: ezen a héten folyamatosan termelt a rekonstruált három 200 lyezésére, továbbá a cserekeres­kedelemre, közös üzemeltetésű üzlethálózat létrehozására. S mi­után ilyen együttműködésre az országban elsőként megyénkből kapott ajánlatit az ukrán fél, mindenképp biztatónak ígérke­zik a jövőbeni kapcsolat. A tárgyalások során úgyneve­zett együttműködési javaslatot is rögzítettek, amelyben megjelöl­ték az árucsere keretében fel­ajánlott megyei termékek listá­ját: gyógyszereket, gyógyászati eszközöket, étkezési burgonyát, ^ búzát, lisztet, bébiételeket,-hús­konzerveket, hordós és palacko­zott borokat, olcsó ruházati cik­keket, illetve gyermek- és női ci­pőket kínáltak egyebek között. Ellentételként a Heves megyei vezetés szélezett deszkát, szenet, nap délután 4 órakor vette kez­detét. Az egri sokadalom kíván­csian követte a felvonulók pro­dukcióit. A nézők között sok tu­rista is akadt... A feketetaláros egrieket a ba- latonbogláriak követték, akik meggypiros köpenyt viseltek. Itt MW-os blokk. A továbbiakban leszögezte, 1983-ban már nyil­vánvalóvá vált, hogy a 200 MW- os blokkoknál üzembiztonságos energiatermelés csak ezzel érhe­tő el. Ezt követően a nagyvolu­menű munkálatok előkészítésé­ről, a kivitelezők kiválasztásának szempontjairól esett szó. Az egyik legnagyobb feladatra, a kazánok cseréjére, a bontási, szerelési és részben az üzembe helyezési munkákra a lengyel Energomontáz-Plnoc Vállalat szakemberei vállalkoztak. gumiárut, benzint, gázolajat, szovjet pezsgőt, illetve vodkát kért számos más keresett ottani termék mellett. Szó esett a továbbiakban ve­gyes vállalatok, társulások létre­hozásáról is: elsősorban kisebb kapacitású élelmiszer-feldolgo­zó üzemek létesítése, illetve a ter­mészetben található termékek begyűjtése és tartósítása került előtérbe. Ami pedig az idegen- forgalmat illeti: az utazási irodák forgalmának összehangolásáról, az érdeklődést felkeltő helyi érté­kek bemutatásáról, a gyógy tu­rizmus élénkítéséről és propagá­lásáról foglalták írásba elképze­léseiket, amelyek — természete­sen — a kapcsolatok erősödésé­vel továbbiakkal gyarapodhat­nak még. voltak a gyöngyösi és a kecske­méti borrend képviselői is. A lo­vasok és a borkirálynő fogata után hagyományőrző csoportok következtek. Az Egri Csillagok Tsz népdalköre haladt az élen, ahol az ünnepi koszorút is vitték. (Folytatás a 2. oldalon) Kétmilliárdos villanyszámla­tartozás Az országban először az Észak-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalatnál épült ki az a számítógépes folyamatirá­nyító rendszer, amely Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nóg- rád megyék teljes területén, vala­mint Pest és Szolnok megye egy részén, tehát az ÉMÁSZ egesz körzetében egységesen irányítja a villamos energia elosztását, f ondoskodik a takarékos mű- ödtetésről. Ezt a telemechani­kai (üzemirányítási) rendszert mutatták* be tegnap Miskolcon az újságíróknak. Ezt az Európá­ban is egyedülálló, folyamatirá­nyító rendszert az ÉMÁSZ mér­nökei fejlesztették ki. Az alkal­mazásával elérhető villamos- energia-megtakarítás oly mérté­kű, hogy ha az ország teljes terü­letén hasonló rendszerek irányí­tanák a fogyasztók ellátását, az felérne egy újabb erőmű kapaci­tásával. A helyszíni bemutatót köve­tően az ÉMÁSZ vezérigazgatója szólt arról is, hogy Észak-Ma­gyarországon továbbra is nagy gondot okoz, és már-már a szer­vezet zavartalan működését ve­szélyezteti, hogy a nagyobb ipari üzemek 1,4-2 milliárd forinttal tartoznak az áramszolgáltató vállalatnak. — A miniszterelnök úr nem­régiben deklarálta, hogy az or­szágos és a területi szövetségek legitimek, nem a kormányzati döntéstől függ, hogy elfogadj ák-e partnereknek — mondja el­sőként. — Politikailag tehát nincs mitől tartanunk, az érdekvéde­lem szempontjából inkább a gaz­dasági helyzet hangsúlyos. A szövetség pénzügyei a termelő- szövetkezetektől függenek, s nem árulok el azzal titkot, hogy ezek ma katasztrofális helyzet­ben vannak. — Ebben a helyzetben műkö- dőképes-e, s ha igen, akkor mi­ben segíthet az érdekvédelmi szervezet? — Korábban az érdekképvi­selet valójában a gazdaságpoliti­kát közvetítette a termelőszövet­kezeteknek. Mára fordult a hely­zet, a szervezet a funkciójának megfelelő munkát látja el. Ren­geteg gonddal kell megküzdeni, az értékesítéstől az ártárgyaláson keresztül a munkanélküliségig. Ráadásul olyan időszakban élünk, amikor az átalakulás és an­nak lehetséges formái foglalkoz­tatják az egész országot. így tevé­kenységünk meglehetősen szer­teágazó, s egyelőre, ha nehézsé­gek árán is, de ellátjuk teendőin­ket. — Önök hogyan képzelik el a termelőszövetkezetek átalakulá­sát? — Ezzel kapcsolatban szeret­ném megjegyezni, hogy a téeszek az elsők között szóltak az átala­kulás lehetséges módjairól. Még az előző rendszerben, a két évvel ezelőtt rendezett kongresszusu­kon javasolták az oszthatatlan szövetkezeti vagyon tagok közöt­ti felosztását. Jelenleg is azt kér­jük a kormánytól és a Parlament­től, hogy minél előbb alkossa meg a szövetkezeti és az átmeneti törvényt a tisztánlátás érdeké­ben. Véleményünk szerint nem a szövetkezeti formával van a baj, hiszen a világon szerte másfél milliárd ember dolgozik így. In­kább azzal a gazdasági és jogsza­bályi környezettel, amelyben ed­dig éltünk, smais élünk. A „min­den a miénk, és mégis semmi sem” szemléletet kell átalakítani, vagyis az embereknek érezniük kell, hogy tulajdonosok. Ezért úgy gondoljuk, hogy a termelő- szövetkezeteknek nem feltétle­nül szükséges más gazdasági for­mát választaniuk, így például a részvénytársaságot. Inkább olyan belső változtatások szüksé­gesek, amelyek a jelenlegi szö­vetkezeti törvénytervezetben benne vannak, és gazdaságélén­kítő hatásuk lehet. — Korábban voltak olyan el­képzeléseik, hogy „ védőárak” al­kalmazásával megfelelő, tisztes hasznot biztosítsanak a téeszek- nek. Megvalósultak-e ezek? — Az érdekképviselet önma­gában kevés. Kértük a kormány­zatot, tegyen meg mindent azért, hogy kialakuljon az agrárpiaci rendtartás. Énnek keretében kellene meghatározni azokat az árakat, amelyek mellett még nyereséges lehet egy-egy mező­gazdasági termék előállítása. Ez egyelőre nem valósult meg, két okból. Az egyik a pénzhiány, a másik pedig bizonyos adminiszt­ratív rendelkezések, szabályozá­sok elmaradása. (Folytatás a 3. oldalon) Az Eger — Békéscsaba labdarúgó-mérkőzés előtt Égből hozzák a labdát Ejtőernyős ugrás a zöld gyepre Nem mindennapi izgalmakat ígér vasárnap az Eger SE- Békéscsaba NB ll-es labdarúgó-mérkőzés, mert két, nagy hagyományokkal rendelkező csapat méri össze tudását, de már a találkozó előtt történik majd egy s más, 16.00-tól... A zöld gyepen kijelölik azt a célt, ahová az Egri Ejtőernyős Klub tizenkét tagját várják... A pontos célba érkezés azért is fontos, mert ők hozzák majd a meccslabdát! Érdemes lesz legalább negyedórával a találkozó előtt he­lyet foglalni az egri stadion lelátóján, mert az ejtőernyősö­ket szállító repülőgép akkor érkezik az ugrás helyszíne fölé. Három-négy kört tesz 1200 méter magasságban, amíg a ti­zenkét bátor ugró elhagyja a fedélzetet, és megkísérli a zöld gyepen kitűzött célkereszt kellős közepébe jutni. Nem lesz könnyű feladat, hiszen a nagy magasságból a szél messze sodorhatja az ejtőernyősöket, minden fortélyukra szükség lesz, hogy a stadionba navigáljanak. Az utolsó előtti rárepü- lésből ugrik majd a megye egyetlen női ejtőernyőse, Kató Éva, akinek ez már több mint a négyszázadik ugrása lesz. Banga Attila, az egri ejtőernyősök oktatója hagyja el utoljá­ra a repülőgépet, és ő hozza majd magával a találkozó pet­tyesét... A kiváló sportembert a gyepen ünneplés várja, mert ez lesz az 1800. ugrása. A pontos célba érkezést szol­gáló nemzetiszínű ernyőn lapunk neve olvasható majd, je­lezve, hogy a Heves Megyei Hírlapnak is köze van a légi be­mutatóhoz. (Folytatás a 2. oldalon) Árucserét javasolt megyénk Elsőként Ukrajna kereskedelmi partnerei között Sikeresen befejeződött a Gagarin Hőerőmű rekonstrukciója Kevesebb por kerül Visontán a levegőbe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents