Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-13 / 215. szám
.uiK, 1991. szeptember 13., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13 Új tanév indult Hevesen Koncepció az iskolaszerkezet átalakításához Védelem a betörők ellen A Hevesi Rendőrkapitányságon nemrégiben mutatták be a Pont Manager Kft. riasztórendszerét. Ennek lényege, hogy Hevesen és Kiskörén, illetve Tiszanánán komplett vagyonvédelmi szolgáltatást indítanak. A lakásba, üzletbe vagy üdülőbe telepített riasztórendszer jelei rádióhullámokon keresztül jutnak el a számítógépes központba, ami a rendőrségen kap helyet. Bármilyen jelzés beérkezésekor négy-öt fős akciócsoport érkezik a helyszínre. Ezt a csoportot a Heves városi rendőrkapitányság és a kiskörei rendőrőrs vezetőjének engedélye alapján szabadidős rendőrök és polgárőrök alkotják. Hevesen elkészült az a vizsgálati anyag, amely az idei — azaz az 1991/92-es — tanévre való felkészülést taglalja. A városban működő négy óvoda 461 gyermek ellátásáról gondoskodik; itt kiemelt szerepet kap a családias nevelés, s a fő tevékenységen, a játékon belül érvényesül az anyanyelvi, testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai nevelés, illetve az iskolára való felkészítés. A férőhelyek kihasználtsága száz százalék fölötti, egyetlenegy jelentkezőt sem utasítottak el. Ezen a területen biztosítottak a személyi feltételek: szakképzett óvodapedagógusok, technikai dolgozók állnak rendelkezésre. A karbantartási munkákat elvégezték, egyedül csak az Arany János úti óvoda ad aggodalomra okot, ahol a tetőtér-beépítés során komoly károk keletkeztek, s a kialakult állapot megszüntetése — a szakemberek bevonásával — folyamatban van. A szűkös anyagiak miatt csupán a legszükségesebb karbantartást tudták elvégezni, s meg kell jegyezni, hogy valamennyi óvodánál igényként jelentkezik a gázfűtésre való áttérés, ezzel ugyanis költségeket lehetne megtakarítani (örvendetes, hogy a 2-es és a 3-as számú óvoda saját erőből, jelentős társadalmi munkával mindezt meg tudta oldani). Városi közoktatási koncepció? Az általános iskoláknál jelenleg a társadalmi és pedagógiai szükségletek a közoktatás új törvényi szabályozását indokolják, ennek kidolgozása most folyik. Az oktató-nevelő munka végzésénél a tanév kitűzött főbb céljai, feladatai címszavakban a következők: a személyiség formálása, érzelmi életük gazdagítása, erkölcsi tulajdonságaik, jellemük formálása, a tanulás iránti motiváltság elősegítése, pontosságra, kitartásra nevelés, a gyermekek edzettsége, az idegen nyelvek tanítása, az anyanyelvi képesség fejlesztése és az iskolai hitélet segítése. Megjegyzendő, hogy valamennyi iskola aktívan foglalkozik az iskolaszerkezet átalakításával. Az elképzelések között a 6 + 6 és a 6 + 4 osztályos forma egyaránt megtalálható. Igényként merült fel egy rövid távú, illetve egy hosszú távú, úgynevezett városi közoktatási koncepció kidolgozása, amely az iskolák profiljának kialakításához, a szerkezet átalakításához nyújtana támogatást. Ehhez azonban az oktatási törvény és a Nemzeti Alaptanterv elfogadása is szükséges. Kevés a nyelvtanár Bár nem azonos mértékben, de némi nehézséget okoz az idegen nyelv oktatása. Kevés ugyanis a nyelvtanár. Több helyen is óraadással, illetve a meglévő pedagógusok átképzésével oldják meg a „nyugati” nyelvek tanítását. Egyébként minden iskolában szakképzett pedagógusokkal töltik be az álláshelyeket. A tárgyi feltételekkel kapcsolatban elmondható, hogy a tanszer- és eszközellátottság közepes, ám az alsó és felső tagozatban rendelkeznek a legalapvetőbb eszközökkel. A szertár és a szaktantermek felszereltsége viszont csak az alapfeladatok ellátását teszi lehetővé. Mindenhol igénylik az idegen nyelvi oktatáshoz szükséges berendezéseket (nyelvi labor, kazettás magnetofonok), illetve írásvetítők és számítógépek beszerzését, vagyis e géppark bővítését. Itt is jellemző a szűkös költségvetés, de a megelőző munkákat sikerült elvégezni; az 1-es és a 2-es számú általános iskolában sikerült néhány tanterem bútorzatát kicserélni, a 3-asban pedig a napközi konyhájánál társadalmi munkával, saját erőből álltak át a gázfűtésre. A diákotthonban ebben a tanévben csökken az általános és nő a középiskolai tanulók száma. A zeneiskola alapvető célján túl nagymértékben járul hozzá a város közművelődési feladatainak ellátásához is. Alkalmazkodni az új igényekhez A város egyetlen középfokú oktatási intézményében (a KOI- ban) is biztosítottak a személyi feltételek: bár a nyugatinyelvszakos tanári állásokra kiírt pályázatok eredménytelensége miatt az állományban lévőkkel oldják meg a szakoktatást. A tanév beindításához a minimális tárgyi feltételek megvannak. A tervek között szerepel elektromos mérőműhely kialakítása, épülettatarozás, valamint a tanulókat szállító gépjárművek felújítása. A gimnáziumban (ahol legfőbb cél a továbbtanulásra való felkészítés) a harmadik és negyedik évfolyamokon fakultációs csoportok működnek. A tantestület a hatosztályos gimnázium beindítását akarja elérni a jövő év szeptembereben. Az intézmény iskolaszerkezetének átalakítása mind a város, mind a vonzáskörzet igénye, hiszen véleményük szerint csak így tarthatják meg a tehetséges gyerekeket. A szakközépiskola idén is a korszerű szakmai és általános műveltség biztosításáért fáradozik (itt a legaktuálisabb feladat a móoosult gépészképzéshez szükséges tanbazis megteremtése), a szakmunkásképzés feladata pedig az, hogy az átalakuló mezőgazdaság es ipar számára sokoldalúan képzett szakmunkásokat neveljen, alkalmassá téve őket a magánvállalkozásra és a magángazdálkodásra is. Rugalmasan alkalmazkodnak az új igényekhez: az 1992-es tanévben gazdaképzésre és az ipari szakmák összevonására készülnek, s kísérleti jelleggel el akarÍ 'ák indítani az un. polgári iskolai ;épzést is. Az önkormányzat, amely törvényben előírt felelősséggel tartozik az oktatásért, folyamatosan figyelemmel kíséri a tanév során az intézmények pénzügyi helyzetét, és a zavartalan működés érdekében kellő időben megteszi intézkedéseit. A polgármesteri hivatal — a művelődési, sport- és tájékoztatási bizottság — az intézményvezetők bevonásával egyébként rövidesen megkezdi egy olyan közoktatási koncepció kidolgozását, amely segítséget nyújt az iskolák profiljának es szerkezetének átalakításához. Felejthetetlen élményben volt része az elmúlt hét szombatjának estéjén Heves város komolyzenét kedvelő közönségének. Tóth Kinga — a város szülötte —, a Zeneakadémia hegedű szakos növendékének szervezésében látogatott el Hevesre Kapás Géza hegedű-, valamint Székely István zongoraművész. A polgármesteri hivatal házasságkötő termében először Mozart G-dúr, majd Beethoven c-moll szonátája csendült fel, a szünet után pedig Schubert A-dúr duóját és Ravel Tzigane című művét élvezhették a zenerajongók. A jelenlévők arról számoltak be, hogy mindkét művész elbűvölte közönségét lírai és virtuóz játékával. Igaz, Székely István — sajnos — csak pianínón mutathatta be, hogy mennyire precíz interpretációra törekszik, és Beethoven szonátájánál érződött leginkább a zongora hiánya. Kapás Géza hegedűművész a Ra- vel-darabban ismét bebizonyította, hogy a magas technikai tudás csillogó virtuozitással párosul nála. Nem maradtak el a ráadások sem, a közönség pedig vastapssal jutalmazta az előadást. Dr. Hegedűs György polgár- mester, mint „házigazda” köszönte meg a koncertet, s ismételten meghívta a művészeket egy hevesi muzsikálásra, majd sok sikert kívánt a mestereknek németországbeli fellépésükhöz. Nyitott nap a polgármesteri hivatalban Érdekes dologra készül a Hevesi Polgármesteri Hivatal. Annak érdekében, hogy a városban lakók minél jobban megismeijék a hivatal sokirányú tevékenységét, úgynevezett nyitott napot szerveznek. Ekkor lehetővé teszik, hogy az érdeklődők közül bárki a hivatal bármely részében konkrétan megismerkedjen a napi feladatokkal, a megoldás érdekében tett intézkedésekkel. Az említett nyitott napot várhatóan még az év vége előtt, egy később meghatározott időben megtartják. A könyvtárról tanulnak Hevesen, a gyermekkönyvtárban már hagyománya van annak, hogy rendszeresen négy helyi általános iskola második osztályos tanulóit fogadják. Ezek a gyerekek ugyanis az országosan elismert, dr. Zsolnai József áItal kidolgozott tankönyvekből szereznek új ismereteket. Ezek egyike a könyvtárról szól, amelyet a helyszínen, a bibliotékában tanulmányoznak. Megismerkednek többek között a könyvállománnyal, a katalógussal és a nyilvántartási rendszerrel. Szövetkezeti nyugdíjasklub Az idén márciusban klubot hoztak létre a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet nyugdíjasai. Elhatározták, hogy kétha- vonként találkoznak, és tájékoztatást kémek aktuális kérdésekben a közös gazdaság vezetőitől. Legutóbb a napokban jöttek ösz- sze, ahol Kiss József elnök számolt be a szövetkezet jövőjéről, a háztájiról, a szociális juttatásokról, a kárpótlási törvényről és az abból adódó helyi feladatokról. A találkozón elhangzott, hogy az idős emberek egy csoportja szeptember végén autóbusszal Budapestre tesz kirándulást. A folytatás csak tőkebefektetéssel lehetséges A Buttler-kastély szebb jövőt remél... Ez is az Alföld része A pélyi szikes puszta a füvek birodalma Lapunkban hírt adtunk már arról, hogy a közeljövőben a kormány elé kerül az Alföld fejlesztési programja. Ezt megelőzően hónapok óta az érintett szakemberek — szociológusok, építészek, tervezők, biológusok, vízügyi szakértők, műszakiak — bevonásával előterjesztés készül, amely várhatóan beépül a kormány erre vonatkozó programjába. Az említett tájegység természetesen érinti Heves megye déli részét is. Nem csupán a gazdasági értékekről, hanem számos természetvédelmi kincsről is szó van. Ezek egyikét alkotják a pélyi szikesek is. Az ország más vidékein élők — sőt, még a szőkébb hazánkban lakók közül is kevesen — nemigen ismerik az említett pusztaságot, amely mintegy láncszeme a magyar Alföldnek. Tulajdonképpen a Heves- Pély közötti műül két oldalán terül el. Kialakulásának is sajátságos története van. Ugyanis Pély környékét a múlt század közepéig hatalmas összefüggő mocsárvilág borította, amelyet a Tisza és a Hanyi-ér rendszeresen ellátott vízzel. A község ma is hűen tükrözi a hajdani viszonyokat. Girbe-görbe, széles utcái, házsorai ugyanis az egykori vízfolyások partjaira és a természetes hordalékkúpokra épültek. Egy 1706-ból származó írásos emlék arról tanúskodik, hogy a falut a kuruc-labanc háborúskodás idején a labancok fosztogató portyáitól az mentette meg, hogy teljes egészében víz vette körül. Am a folyók gátak közé szorításával és a lecsapolócsatomák megépítésével a mocsárvilág ösz- szezsugorodott. Helyén a hortobágyihoz. hasonló szikesek alakultak ki sajátos növény- és állatvilággal. Bár ez a puszta nem vetekedhet tiszántúli rokonával, mégis a füvek birodalmának tekinthető. A szántók közé ékelődve a mindmáig megmaradt több mint 1200 hektárnyi érintetlen szikes terület élővilága legalább olyan változatos és gazdag, mint a Hor- tobágyé. Megtalálható itt a szikesek minden jellegzetes életközössége: laposok, vakszík-fol- tok, füves puszta és sziki mocsár. Tájképileg még hangulatosabbá teszik e vidéket a beilleszkedő, mesterségesen telepített erdőfoltok, facsoportok. Természetesen nem hiányoznak a gémeskutak, a juhhodályok és a legelésző birkanyájak sem. A kíváncsi szemnek felejthetetlen élményt nyújt az évszakról évszakra változó, más-más arcot mutató tájegység. Számos ritka növényfajnak ad otthont a puszta. Közülük legimpozánsabb a szíksaláta vagy sóvirág, amelynek lila virágai az első vékony hótakaró alól is kikandikálnak. Több mint száz madárfaj fészkel ott, vagy keresi fel időnként a területet. Felsorolni nehéz lenne őket, ezért csak néhány különleges fajt említünk. A zsombékok tövében fészkel a rozsdavörös mellű nagygoda, az erdőfoltok sűrűjéből indul vadászatra a kékvércse. Megtalálni ezek mellett a hazánkban igen ritka ugartyúkot is. A pélyi szikes pusztát bárki szabadon meglátogathatja, s ez mindenképpen maradandó élményt jelent az egyre gyakrabban arra látogató vendégeknek, érdeklődő autósoknak. Reméljük, hogy az Alföld jövőjét tervezők ezt az igen értékes természetvédelmi területet is figyelembe veszik majd... Mentusz Károly Panaszos levelet kapott nemrég Erdőtelekről szerkesztőségünk. Az ottani polgárok aláírásával érkezett sorok arra hívják fel figyelmünket, hogy a község egyik ékességének számító Butt- ler-kastély felújításával leálltak. Noha a beruházásra eddig ráköltöttek körülbelül 30 millió forintot, a befejezés még nagyon távolinak tűnik. A levél nyomán megkerestük a kastély felújítására létrehozott kft. ügyvezetőjét, Szőke Emilt. Tőle megtudtuk, hogy a társaságban három érintett fél van, mégpedig az erdőtelki polgár- mesteri hivatal, a helyi Szabadság Termelőszövetkezet — amely a kivitelezést végzi —, valamint a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet. A felújítás még 1988-ban elkezdődött, ám közben a főépületben levő freskók restaurálását és helyreállítását vállalta az Országos Műemléki Felügyelőség. Tulajdonképpen még a múlt év februárjában kezdték volna el a feltárást, amelyről kétoldalú szerződést kötött a műemléki felügyelőség, illetve a kft. A konkrét kiviteli szerződést azonban a műemlékesek a restaurátorokkal nem kötötték meg. Ez egyértelműen megállította a munkákat, noha a befejezést az idén júniusra ígérték. Erről a kft. vezetői tájékoztatták is az erdőtelki polgármesteri hivatalt. Amellett, hogy a freskókat sem állították helyre, a kastély felújítását további pénzhiány nehezíti. Legalább 20-25 millió forintra lenne szükség a folytatáshoz. Ennek érdekében külföldi érdeklődőket is számításba vesznek — vállalkozói alapon. Érdeklődés több helyről is van, például Franciaországból, sőt Japánból is. Ehhez azonban a tulajdonjog mielőbbi rendezésére lesz szükség. Értesülésünk szerint mintegy két héten belül egyeztető tárgyalásokat tartanak Budapesten az Országos Műemléki Felügyelőség, a Kastély Kft., valamint a Heves Megyei Beruházási Vállalat illetékeseinek részvételével a folytatásról. Ami pedig a kastély jövőjét illeti, továbbra is az eredeti elképzelések szerint, idegenforgalmi célokra kívánják hasznosítani. A társaság szeretné, ha Erdőtelek nevezetességét sikerülne bekapcsolni az 1996-ra tervezett budapesti Világkiállítás programsorozatába. Oktatási konferenciákat, tárgyalásokat ajánlanak ott rendezni, elsősorban a környezetvédelemmel kapcsolatosan. Ezt azért is javasolják, mert a kastély mellett van az arborétum, amely Észak-Magyarország különlegességének számít. Ez az „élő” laboratórium nagyszerűen szolgálná a bemutatókat a maga különleges növényvilágával. Noha a felújítás folytatása egyelőre várat magára, azért a munkák, a szervezés nem állt meg. Például az egykori cselédházat nemrég lebontották, és hamarosan helyreállítják a kastélyhoz tartozó barokk parkot is. A kft. vezetői nemrég kérték az Egri Közúti Igazgatóságtól, hogy az épület közelében levő útkanyart — amely veszélyes — szüntessék meg. Ott ugyanis már jövőre — főként az idegenekre gondolva — parkírozót szeretnének kialakítani. Jelenleg ennyit tudtunk meg a legendás hírű Buttler-kastély jelenlegi sorsáról, állapotáról. Bízunk benne, hogy nem is oly sokára már az érdemi munkák folytatásáról tájékoztathatjuk olvasóinkat. Nevezetesen arról, hogy valóban összejön a szükséges tőke, amely egyelőre hiányzik, és mihamarabb elkészülhet — az idegenforgalmat szolgálva — megyénknek ez az ékessége. (mentusz) Heves Beetho a hivatalban
