Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-11 / 213. szám
HÍRLAP, 1991. szeptember 11., szerda PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Kizárták a tsz-ből a siroki erdészt „Félrevezető, idő előtti és valótlan állítások...” Lapunkban több alkalommal is foglalkoztunk már a szajlai Búzakalász Mgtsz és Baranyi Jgnos siroki erdész vitájával. Szó volt egy, a Recsk melletti erdőkben húzódó feltáró útról: próbáltuk kideríteni, valóban végeztetett-e ott munkát a termelőszövetkezet, kövesúttá építették-e át a földutat, vagy munka és jogosultság nélkül vettek fel a beruházásra állami támogatást. Szintén vizsgáltuk a Sírok határába tervezett szennyiszaplerakó hely problémáját, megírtuk, hogy a tsz erre vonatkozó elképzelését elvetette a siroki önkormányzat. Mindezek után — és mindezek ellenére — most mégis szükségesnek tartottuk, hogy ismét visz- szatéijünk az ügyre. Baranyi Jánost ugyanis, aki a Búzakalász tsz tagja volt, a termelőszövetkezet vezetősége egyhangú szavazással kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Ez önmagában véve nem is lenne különös, akárkivel előfordulhat, ám a büntetés oka esetünkben figyelmet érdemel. A vezetőség ugyanis többek között azt vizsgálta, hogy az erdész által a Heves Megyei Hírlapban áprilisban és májusban közzétett nyilatkozatok fegyelmi vétségnek minősülnek-e a tsz-törvény 73. paragrafusa szerint. E paragrafus így szól: „Fegyelmi vétséget követ el a termelőszövetkezeti tag, ha tagsági viszonyával kapcsolatos kötelességét vétkesen megszegi, vagy egyébként termelőszövetkezeti taghoz nem méltó magatartást tanúsít.” Szóval, amolyan „gumi-jogszabály”. Ennek alapján megállapították, hogy a siroki-szennyiszaple- rakóval kapcsolatosan „félrevezető, idő előtti és valótlan” állítások hangzottak el Baranyi János szájából. Szintén ez a helyzet az úttal: arról is „felelőtlen, a tények ismeretét nélkülöző” volt a nyilatkozat. Mindezek „alapul szolgáltak a tsz mint gazdálkodási egység kedvezőtlen megítélésére, gazdálkodási érdekeit sértették”, bár „a vezetőség az eljárás során lehetőséget biztosított a tagi bírálatnak, azonban annak Baranyi János által képviselt módja nem egyeztethető össze sem a jogszabályok rendelkezéseivel, sem a tagság érdekeivel”. Mint említettük, cikkeink mellett egyéb okok is szerepeltek az idézett vezetőségi határozatban. Például az, hogy Baranyi önkényesen távozott a személyes meghallgatásról, munkaköri feladatai során az egyik tsz-tag vonatkozásában nem tartotta be tagsági kötelezettségeit, és elmulasztotta végrehajtani felettesei utasítását. (Az erdésztől tudjuk, ez az utasítás annyit jelentett, hogy Baranyi nem nagyhatja el az irodát, nem csinálhat semmit, csupán munkaidő után mehet ki a területére ellenőrizni). Továbbá, hogy „megalapozatlan nyilatkozataival a tagság nagy részében a személyét illetően ellensé§ es indulatokat váltott ki, azon- an nem vállalta a tsz és a saját érdekei közötti szembesülés következményeit.” Magam ugyan a termelőszövetkezeti jogban nem vagyok különösebben járatos, mégis azt gondolom, hogy az előbb felsorolt egyéb „bűnök” mellett elsősorban a Hírlap-beli nyilatkozatok jelenthették az igazi okot a kizárásra. Ezt erősíti az a tény is, hogy a fegyelmi eljárás a cikkek miatt indult. S ha így van, felmerül a kérdés: milyen lehetőség van a „tagi bírálatra”? Baranyi János panaszaival először a tsz döntőbizottságához fordult, amely szerv beadványát elutasította. Aztán: különbséget lehet-e tenni a termelőszövetkezet és a termelőszövetkezet vezetésének érdekei között? Ha valami sérti a tsz vezetését, az sérti a tsz „mint gazdálkodási egység” érdekeit is? Az erdei úttal kapcsolatban ez még érthető is lenne, az, ha úgy vesszük, tényleg „tsz-bel- ügy”, ám a szennyiszaplerakó hely esete más. Az ellen nemcsak Baranyi János kerületvezető erdész, tsz-tag emelte fel a szavát, nemcsak ő nem akarta, hanem nem akarta a község, nem akarta a legilletékesebb, vagyis Sírok önkormányzata sem. Magyarán ez túlmutatott a tsz meg a vezetése érdekein. Ha valakit ki kívánnak zárni, vagy el kívánnak bocsátani valahonnan, és ezt a vezetők nagyon és már régóta akaiják, akkor, azt hiszem, lehet találni jobb indokot, mint két újságcikket. Akkor, nagy valószínűséggel, senki sem bolygatná az ügyet: kirúgták, kész. De hogy újságcikk miatt; ilyesmire, hajol emlékszem, tsz-berkekben még nem volt példa. Baranyi János a kizáró határozat ellenében ügyvédhez fordult. Sor került azóta egy döntőbizottsági tárgyalásra, melyen az erdész jogi képviselője elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, de ennek — és szabályok — ellenére a bizottság megerősítette a kizárást. így most a munkaügyi bíróságon folytatódik az ügy. Baranyi egyébként jelenleg munkanélküli, a sokat emlegetett út ügyében pedig elsőként az FM Erdőrendezési Szolgálat egri erdőtervezési irodájához, maid onnan az Egri Eraőfelügyelőség- hez fordult; ez utóbbi szerv úgy foglalt állást, ha az erdész szabálytalanságot lát a dologban, észrevételével, keresse meg az ügyészséget. így is történt. (rénes) — Hallottad? A fölösleges irodai létszámot átirányítják fizikai munkára...! (Rénes György karikatúrája) ík% U Máriabúcsú Vasárnap Mária-búcsút tartottak Egerszalókon. Az eseményre — melyen Sághy Ferenc balassagyarmati főesperes, kanonok-plébános mondta a szabadtéri szentmisét — a környező megyékből és a szomszédos Szlovákiából is nagy számban érkeztek a hívek. (Fotó: Perl Márton) Még nincs tele a kamra A szénszünet ellen küzdenek Balatonban — Néhány kisebb településen előfordulhat, hogy egy időre be kell zárni az iskolát télen szénszünet miatt, de ez nem lesz általános —jelentette ki a művelődési és közoktatási minisztérium államtitkára a legutóbbi 168 óra című rádiós politikai magazinban. Ez a kijelentés nyilván minden érintettet aggodalommal tölt el, hiszen akár ők is benne lehetnek abban a „néhány kisebb településben.” Kormos Béla, a balatoni pol- ármester is tart ettől, ám azok őzé tartoznak a helyi önkormányzattal együtt, akik megpróbáltak elébe menni a gondoknak. Nemrégiban készült el az általános iskola széntárolója, ahol — reményeik szerint — megfelelő mennyiségű tüzelőanyagot tudnak majd raktározni. A ráncok azonban így is megjelennek a polgármester homlokán, ha a télre gondol, hiszen az épület nem készült el időre, s így az az elképzelésük meghiúsult, hogy már a tanév kezdetekor tele legyen a kamra. — Ekkora áremelésre nem számítottunk — mondja a polgármester, aki szíve szerint már régen beszerezte volna a tüzelőt. így is megpróbálnak mindent megtenni, de nem záriák ki annak a lehetőségét sem, hogy esetleg mégis lesz szénszünet. Az pedig csak pillanatnyi örömet okozhat a mákoknak, és dupla gondot a pedagógusoknak, valamint az ónkormányzatnak, hiszen az elmulasztott napokat később — nyáron — mindenképpen be kefi majd pótolni. — Nem szabaa pánikba esni — fejezi be a polgármester, s van is oka a viszonylagos optimizmusra, hiszen azok közé tartoznak, akik még idejében felismerték a veszélyt, bár, amint látszik, lehet, hogy ez sem elegendő... Fias István: „Nehéz szívvel megyek el...” Huszonkilenc év Bodonyban Fias István esperes huszonkilenc esztendeig tevékenykedett Bodonyban. Tizenöt éve két másik község, Szajla és Terpes is hozzá tartozott. A múlt hét elején a soros ülés után testületileg búcsúztatta őt el a helyi önkormányzat: szeptembertől ugyanis áthelyezték Szombathelyre noví- ciusmesternek. Ebből az alkalomból kerestük fel elutazása előtt. — A bodonyiak nagyon jó emberek, inkább róluk írjon, ne rólam, szóval beszéljünk inkább a községről, és közben nézzük meg a templomot. Jöjjön! — mondta, s ezzel el is indultunk a arókiától fel a lépcsőkön. — zívesen jöttem ide, és nem kellett csalódnom, jól éreztem itt magam, s most nehéz szívvel megyek el. A falubeliek kiválóak lelkiségben és munkában. Sokat segítettek, jó volt a viszony kezdettől fogva. A hívek és a helyi tsz is támogatott, sőt, sok olyan jótevőnk is van, akik nyaralni járnak a faluba, turisták. En úgy gondolom, hogy összefogással mindent el lehet érni: így sikerült például a templom felújítása is. A községi templomról a minap már írtunk. Olyannyira szép, hogy néhány látogatója képeslapot készíttetett róla. 1983-84- ben újították fel, s akkor derült ki, hogy az épületnek a barokk mellett egészen régi, román kori és gót részei is vannak. A renoválásnál segítettek Fias István külföldi rendtársai is. Az esperes a szaléziánus rendtagja; 1934-ben ismerte meg a szalézieket Magyaróváron. 1936-ban belépett, elvégezte a tanulmányokat, a felszentelése után Sajóládra került, majd Cserépvárra, s eztán következett Bodony. A rend egyébként a harmadik legnagyobb a világon, például csak Ausztriában tizennégy intézetük van, de misszióik működnek Japánban és Dél-Afrikában is. Szalézi Szent Ferenc a fiatalság védőszentje: közelebbről a szegény és iparos if jaké. — A mai fiatalságot — sajnos — nehéz bevezetni a lelkiségbe — mondja Fias István. — Átformálódott az ifjúság, nehezen fogadja el a kereszténységet. De szerencsére már legalább szabadon tevékenykedhetünk: aztán majd kiderül, hogy ebben az új világban mire tud haladni az em - bér, mi történik most, a változások korában. Ahova költözök, Szombathelyen szeptember 8-án avatják fel a novíciatust, oda hat újoncunk van. (rm) Ingyentankönyvek Balatonban Megyénk számos kistelepülésén döntött már úgy az önkormányzat, hogy a növekvő költségekre tekintettel, átvállalják a ta-. nulók szüleinek költségeit. Ebbe a sorba lépett most be a balatoni képviselő-testület is, amikor legutóbbi ülésükön úgy döntöttek, hogy kisegítik a község valameny- nyi általános iskolását, akiknek ebben a tanévben nem kell fizetniük a tankönyvekért. Ez azonban még nem minden, hiszen a településről származó középiskolások és egyetemisták, főiskolások költségeit is átvállalják. A szükséges összeget pályázattal szerezték be,‘ s a fennmaradó pénzt az óvodások, napközisek étkezési költségeinek csökkentésére fordítják. Megújult a községháza Váraszón Sokáig közös közigazgatás alá tartozott Pétervására és Váraszó, így az utóbbi kistelepülésnek nem volt szüksége községházára. Nemrégiben azonban elváltak az útjaik, s már Váraszónak is saját önkormányzata van. Hogy az ott dolgozók megfelelő körülmények között tevékenykedhessenek, nemrégiben teljesen felújították a polgármesteri hivatalt. A festést a napokban fejezték be, így a héten már költözésre is alkalmas az épület. Csapolt sör Bodonyban A kistelepülések nem kényeztetik el a jó csapolt sör híveit. Ám ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja a bodonyi Béres László, aki a főtéri bisztrójában a múlt hét óta martfűi Gold Fassl sört árul. Ezzel a környéken úttörő szerepet vállalt, hiszen a közelben nincs hasonló örömben részük a sörisszáknak. Ötszáz forint a gyerekeknek Bár már megkezdődött a tanév, Egerbaktán sem feledkeztek meg az általános iskolásokról: az önkormányzat mindegyiküknek ingyen biztosítja a tankönyveket. Emellett ötszáz forintos beiskolázási segélyt is kapnak a diákok, oly módon, hogy aki már megvette a szükséges iskolai felszereléseket, az megkapja a pénzt, aki pedig még nem „vásárolt be”, annak mindent megvesz az iskola, a tanulók osztályfőnökei. A tapasztalás drága kincs Jelentős eredményeket érzékelhetünk az önkormányzatiság javára a tanácsrendszerhez képest, ha körbetelefonálunk néhány községházát a megyében. Régebben ugye, jogosan vetették az apparátus szemére, hogy kevés kapcsolatuk van a település életével, az íróasztaluk mögül intézik az ügyeket, s az emberek — még ha falubeliek is — nem j elentenek számukra többet, mint aktát, iktatási számot. Örömmel tudósítom: ez mindörökre megváltozott. A munkatársak, polgármesterek, jegyzők nem hűvös szobájukban töltik a munkanap jelentős részét, nem ott olvasgatják az újságot, nem tesznek partnerkapcsolat létesítésére ajánlatot a hölgydolgozóknak, hiszen nincsenek is benn a községházán. Kicseng a telefon az épületben, az nem vitás, nem beszélnek mással, azt jelzi a kagylóból a hosszan búgó, szaggatott hang, de számos helyen nem akad olyan ember, aki felvegye a telefont. Ebből egy dolog következik: nyilván a falut járja mindenki, úgy ismerkedik a problémákkal. Ha netán mégis sikerül kapcsolatot létesíteni valakivel, ő csak azt tudja nyilatkozni — azt is nehezen —, hogy nincsen bent senki, nem tudja adni sem ezt, sem azt, hívjuk holnap, egy hét múlva, jövőre, a következő választások után, de ezenkívül a községházán tartózkodó illető nem képes három értelmes mondatban összefoglalni, hogy miről lesz szó a legközelebbi képviselő-testületi ülésen. Mondták neki: vegye fel a telefont, és „hajtson el” mindenkit. Elhajtott hírlapíró nem esik kétségbe, örömmel nyugtázza, hogy a munka rendben folyik, a falu fejlődése nem akadt meg, megy minden magától. Mar csak egyetlen dolog hibádzik: egy megfelelő titkárnő. Kovács Attila /^unkaügyi állásajánlatai: KÖZPONT 3301 EGER, KOSSUTH L. U. 9. TEL: 36/12-250 Kirendeltségek címei: Eger, Khpka U. 9 Ti 36/13-149 Gyüttgyás, Kossuth üt I.T.: 3V13-046. Hatvan, Kossuth tér 2. T: 33/11-301. Figyelem! A Heves Megyei Munkaügyi Központ érettségivel rendelkező nyilvántartott munkanélküliek, pályakezdő fiatalok részére felnőtt szakápolói tanfolyamot indít. A képzés időtartama 20 hónap, mely idő alatt a résztvevők átképzési támogatásban részesülnek. A tanfolyam kezdése várhatóan szeptember 23-a. Jelentkezni lehet szeptember 13-ig a Munkaügyi Központban (Eger, Kosllatí, TatUaköudnasdgUr3. T.:39/11-416. S||f|f u.9, B. épület 213. Szoba). mwííí ljwmu közhasznú munka /■a».***.Koumhu*. i. t.:jó/«-«». Gazdálkodó szervezetek, intézmények, helyi önkormányzatok figyelem! A Heves Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet az 1991. évi IV. törvény 16. paragrafus (3), valamint a 4/1981. (IV.13.) MüM rendelet 3. paragrafusában foglalt feltételeknek megfelelő közhasznú munka szervezésére. A közhasznú munka keretében előnyös feltételekkel végezhetők olyan — a lakosság, illetve a település általános szükségleteit kielégítő — tevékenységek, amelyekért a foglalkoztató más szervtől díjazásban nem részesül. A foglalkoztatás költségeinek 70 %-a a Foglalkoztatási Alap terhére elszámolható. A pályázatok beküldendők a Heves Megyei Munkaügyi Központhoz (Eger, Kossuth L.u. 9.) 1991. szeptember 30-ig. Részletesebb felvilágosítást a fenti címen személyesen, vagy telefonon: 36/ 10-011/206.
