Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-10 / 212. szám
MEGYEI BAJNOKSÁG: „EGRI” GÓLOK NOVAJON (7. oldal) r PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 212. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT A NETZ Kft. - megkezdte IMPORTNETZ BÚTORAINAK ÉRTÉKESÍTÉSÉT! Kiváló minőséggel és kedvező' árakkal várjuk! Eger, Mátyás király űt 56. Tel.: 36/24-639. Kérjen tájékoztatást! Egymillió tonna magyar gabona Ukrajnába A Futura Bt. Budapesten elvi megállapodást kötött az ukrán mezőgazdasági miniszterhelyettessel mintegy 1 millió tonna takarmánygabona exportjáról — értesült az MTI. Mint Garamvölgyi Gyula igazgató elmondta: a szerződés előkészítésében részt vettek a Földművelésügyi és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetői, valamint a MÁV és a Külkereskedelmi Bank. A 110 millió dollár értékű áruért, amelyet 1992. március 31-ig kell kiszállítani, az ukrán fél áruval, főként energiahordozókkal, így például villanyárammal és szénnel fizet. Helsinki szellemében Emberi dimenziók Magyarország javasolni fogja a helsinki folyamatban részt vevő országoknak, hogy vállaljanak kötelezettséget: belső konfliktusaik megoldásában nem alkalmaznak erőszakot, és tiszteletben tartják az emberi jogokat. A ma Moszkvában megnyíló Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenziókkal foglalkozó harmadik ülésszakán a Jeszenszky Géza külügyminiszter vezette magyar küldöttség kezdeményezni fogja annak nemzetközi szavatolását is, hogy a humanitárius segélyek akadálytalanul eljuthassanak a válság súj- totta övezetekbe. A Mátra Kincse Tsz kérdőjelei Visszaszerezhető-e a gyöngyösi bor jó hűé? A gondokból kevesebb is sok lenne a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz- ben. Nincs vevő a borra, a búza jövője kétséges, nem tudják, mi lesz az idén a szőlővel, a sertések értékesítése sem könnyű feladat. De a közös gazdaság holnapjait sem látják világosan mindnyájan. A sok-sok kérdésre Nagy Istvántól, a szövetkezet elnökétől kérünk választ. Csak írásos jelenlét Göncz Árpád köztársasági elnök nem vett részt az Alkotmánybíróság tegnapi ülésén. Azért döntött így, hogy személyesjelenlétével se befolyásolja a tárgyalási szakaszban lévő ügyet, amely a köztársasági elnök alkotmányos hatáskörét érintő egyes kérdésekkel foglalkozik. Állásfoglalását írásban juttatta el a testületnek. Vita a KGST-örökségen Kádár Béla külgazdasági miniszter tegnap reggel Moszkvába utazott, hogy reszt vegyen a megszüntetett KGST vagyonfel- számolási bizottságának ülésén. Mint ismert, a KGST júniusi budapesti ülésén olyan döntés született, hogy a szervezetet jogüag 90 nappal később oszlatják fel, addig meg kell oldani a közös vagyon felosztását. Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária és Románia a vagyon közös hasznosítását szeretné elérni, míg Moszkva könyv szerinti értéken, mintegy 100 millió rubelért szeretné a KGST-palotát és a hozzá tartozó épületeket megvásárolni. A magyar — zsidó együttélésről A Batthyány Társaságot bízta meg az Európa Tanács a „Magyar-zsidó együttélés 1848-1991 között, és annak közép-európai háttere” című történészkongresz- szus megrendezésével — jelentették be tegnap. A Budapesten október 21-től 23-ig tartó tudományos tanácskozás részét képezi a korábban már Toledo, Párizs, München székhellyel megrendezett konferenciáknak, amelyek ugyancsak a zsidóság egyetemes kultúrához való hozzájárulásával foglalkoztak. — Kezdjük a „legizgalmasabbal: ” megmarad-e a téesz Gyöngyösön? — Igen — hangzott a rövid, de annál magabiztosabb válasz. — Mitől ilyen határozott a felelet? — Mert sok téesz-tagot és nyugdíjast is megkérdeztem erről. De hozzám is jöttek mások, hogy mondjam meg, mi lesz velünk. Azt válaszoltam, ez teljesen rajtunk múlik. A jelek szerint a tagság döntő többsége a megmaradás mellett van. — Volt írásbeli közvéleménykutatás is? — A földre vonatkozóan volt. Összesen három olyan személy akadt, aki ki akaija vinni a földjét. A 2600 hektárból összesen hat hektár. — Bizonyos mennyiségű földet ki kell jelölni a kárpótlásra is. Hol tartanak ebben? — Augusztus 10-től számítva kilencven napig mindenki beadhatja a megyei kárpótlási hivatalhoz az igényét. Akinek a mi tagjaink közül földtulajdona volt hajdan, annak nem kell kárpótlásért folyamodnia, mert az a föld most is az övé. Ha ki akar lépni, viheti a földjét is. Ha nyugdíjas az illető, hangsúlyozni szeretném, emiatt a nyugdija nem vész el. A kárpótlási hivatal hatvan nap alatt összegezi az igényeket, és azt közli az érintett gazdaságokkal. További harminc nap alatt kell a közgyűlésnek kijelölnie a kárpótlásra felhasználható földeket. Elmondtam a Kisgazdapártban és a gazdakörben is, a mi célunk az, hogy a kárpótlást maradéktalanul elvégezzük. Nekünk az a jó, ha minél többen kémek kárpótlást. Ugyanis mi is kárpótlási jegyet kapunk akkor, amit például a privatizálás során a részvénytársaságba való belépéskor felhasználhatunk. (Folytatás a 3. oldalon) Monitorfigyelés A Rimi-MS Security Kft. 1,5 millió dolláros beruházással 24 órás, rádiós rendszerrel és számítógéppel működő figyelőközpontot létesített a budapesti rendőr-főkapitányságon. Lehetővé teszi, hogy betörések esetén a vagyonvédelmi rendszerbe kapcsolt helyszínekre — a rendőrség azonnal kivonulhasson — hangzott el a cég tegnapi, a rendőrséggel közösen Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A kft. eddig 350 ügyféllel rendelkezik, 30 százalékuk magán- személy. A vagyonvédelmi cég tevékenységét az egész országra ki akarják terjeszteni. Ennek érdekében együttműködési megállapodást kötött a rendőrséggel, amely 20 százalékkal részesedik a monitorfigyelési díjból. A kft., amely tavaly alakult, arra számít, hogy sok új ügyfele lesz. Magyarországon ugyanis az első fél evben majdnem 60 százalékkal növekedett a vagyon elleni bűncselekmények száma, s az így keletkezett kar 9,3 milliárd forint, ami több mint kétszeres növekedést jelez az elmúlt év első feléhez képrest. Gépkocsi-értékesítő vegyes vállalat Mitsubishi — 30 részlegtől A Mitsubishi Motors Corp. japán vállalat gépkocsi-értékesítő vegyes vállalatot alapított Magyar- országon és Csehszlovákiában — jelentette be a japán cég szóvivője. Az osztrák Wolfgang Denzel Kraftfahrzeuge AG vállalattal közösen létrehozott vállalkozástól a japan cég azt reméli, hogy a két keleteurópai országban együttesen az idei 2500-ról jövőre 8 ezerre (Magyarországon 5 ezer, Csehszlovákiában 3 ezer) növeli eladott gépkocsijainak a számát. A budapesti érdekeltséget 2,2 millió jen, a prágait pedig 500 ezer jen tőkével hozták létre. Magyarországon 30, Csehszlovákiában 10 részleget alakítanak ki. Mitsubishi gépkocsiból az első fél évben Magyarországon 1300, Csehszlovákiában 100 darab kelt el — közölte a sziget- országi cég illetékeCP (MTI) Az újdonságok egyike: elkészült a Leányka utcai épület (Fotó: Szántó György) Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola 44. tanéve Még a „gólyák” sem fértek idén a díszterembe Hagyományőrzés és megújulás jellemezte az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola idei tanévnyitó ünnepélyét, melyet tegnap délelőtt tartottak a Líceum dísztermében és aulájában. Az a nem mindennapi helyzet állt elő, hogy még a gólyák sem fértek be valamennyien a terembe. A szülők és hozzátartozók p>edig a karzatról vagy monitorokon kísérhették figyelemmel az ünnepi pillanatokat. A 44. iskolai évet kezdő ünnepélyes szenátusi ülésen dr. Orbán Sándor főigazgató a tradíciók jegyében fogott kezet a mintegy 610 elsőéves hallgatóval. Ez a nagy létszám már önmagában is jelezte a megújulási törekvéseket, hiszen az intézmény mind tartalmában, mind méreteiben nagy változások előtt áll. Pontban tizenegykor, a Himnusz hangjai után, dr. Palcsó Pál- né főigazgató-helyettes köszöntötte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a megyei és városi önkormányzati hivatalok képviselőit és a külföldi vendégeket a lengyel Zelena Gora-i egyetemről, továbbá az Egri Hit- tudományi Főiskola képviselőjét. Számos újdonsággal szolgált a főigazgatói beszéd. Megtudhattuk, hogy ebben az esztendőben német és angol nyelvből a hároméves nyelvtanárképzés is megindul. így viszonylag rövid idő alatt manapság annyira hiányzó szakembereket tudnak az alsó- és középfokú oktatás számára biztosítani. A főiskolán új szak a francia nyelv és irodalom, valamint a szociálpedagógia. S mint ahogy arról már korábban beszámoltunk, a hittudományi főiskolával közösen az egri tanárképző intézmény vállalta az általános iskolai hittanárok képzését. Az új tanszékek alapításával, a tanszékek nagyobb önállóságával már az egyetemi terveket készítik elő. A későbbiekben humán, természettudományi és idegen nyelvi karokat hoznak majd létre. Mindehhez az anyagi alapokat pályázatokból, alapítványokból, hitelekből és a hallgatók létszámának növeléséből kívánják előteremteni. Szó esett arról is, hogy jelentősen változott a viszony a megyével és a várossal. Szorosabbá vált az együttműködés, több közös rendezvényt szerveztek meg a közelmúltban. A főigazgató hangsúlyozta: „ Továbbra is támogatást várunk azonban leendő profesz- szoraink, külföldi vendégoktatóink lakásproblémájának megoldásában. ” Továbbá arról is beszélt, hogy a helyi önkormányzat elvi támogatásában bízva kezdik el a két gyakorlóiskola átalakítását 12 osztályos rendszerűvé. Dr. Orbán Sándor ezek után az elsőévesekhez fordult: „ Úgy érzem, a terveink, az oktatás adatainak, gondjainak megismerésével máris sokat megtudtak főiskolánk életéről, s így izgatottan várják, hogy a főigazgatói kézfogás nyomán intézményünk teljes jogú polgáraivá váljanak. ” Az eskü elmondása után került sor erre. Az újdonsült főiskolások — az esti és levelező hallgatókkal együtt összesen 935-en — negyven szakpárból választottak. Az idén nyolc kárpátaljai és tizenkét erdélyi fiatal is megkezdte tanulmányait. Sajnos, csak a diákok 40 százalékát tudják elhelyezni a kollégiumokban. (A napokban felajánlott lehetőség szerint a fel nem vettek számára az egyik építőipari vállalat munkásszállójában lesz hely). (Folytatás a 2. oldalon) Napirenden a Kónya-ügy Napirend előtti hozzászólásokkal kezdte meg munkáját tegnap délután az Országgyűlés. Először Gáli Ákos kért szót, és a plénum előtt megindokolta, hogy az MDF padsoraiból miért ült át a független képviselők közé. Emlékeztetett arra, hogy Kónya Imre frakcióvezető közölte vele: személye megbízhatatlan a Demokrata Fórum számára, hiszen közismerten rossz véleménynyel bír Antall József miniszter- elnökről, és félő, hogy ezt külföldön, újságírók előtt is közreadja. Kónya Imre a honatyák előtt nem Gáli Ákosnak válaszolt közvetlenül, hanem ismét felidézte az utóbbi napokban az MDF augusztusi frakcióülésére készített tanulmánya körül kirobbant botrányt, és visszautasította az ezzel kapcsolatban őt ért vádakat. Ezután a „Kónya-ügyről” vita bontakozott ki, amelyben több frakcióvezető is szót kért. Csalódott azNGKM Csalódást okozott, hogy az Európai Közösség külügyminiszterei nem tudtak megállapodni a mezőgazdasági kereskedelem könnyítéséről többek között hazánkkal szemben — jelentette ki Juhász Endre, az NGKM főosztályvezetője, aki a magyar delegációt vezeti a társulási szerződésről szóló tárgyalásokon. Hozzátette: a brüsszeli elutasító döntés veszélybe sodorhatja a tárgyalások októberre tervezett lezárását, s így félő, hogy 1992. január elsején nem léphet hatályba a megállapodás. Mint mondta, az elmúlt hét közepén, az EK bizottsága által javasolt könnyítések közel álltak a magyar véleményhez. Sajnálatos, hogy egy tagállam vétója miatt — legalábbis egyelőre — elbukott az a javaslat, amely kimozdíthatta volna a holtpontról a tárgyalásokat. „Az MDF fenyegetőzéseiről” Az Országgyűlés tegnapi munkanapjára tervezett interpellációk felsorolása után Szabad György Házelnök szót kért. Bejelentette: feltételezhető, hogy Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) interpellációja, amelyet „A Magyar Demokrata Fórum fenyegetőzéseiről” címmel nyújtott be Horváth Balázs tárca nélküli miniszterhez, nem felel meg a Házszabály azon előírásának, amely szerint interpellálni a kormány tagjaihoz azok hivatali munkájával kapcsolatban lehet. E kérdés megvizsgálását az ügyrendi bizottság hatáskörébe utalta, s kérte az interpellálni szándékozó képviselőt, hogy vegyen részt az ülésen. (MTI)
