Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07-08 / 210. szám

HÍRLAP, 1991. szeptember 7-8., szombat—vasárnap HEVES ÉS KÖRZETE 5. Országosan példát mutatnak A gyümölcstelepítés a jövőt szolgálja _____a homokon M ár az elműlt években is többször olyan kezde­ményezésekkel vetették észre magukat, amelyek országosan is elismerésre méltóak. A hevesi Rá­kóczi Termelőszövetkezet kollektívája — adottsá­gait kihasználva — főleg a gabona- és a zöldségter­melésben, a korszerű öntözésben, a modern techni­ka meghonosításában ért el sikereket. Az elműlt két esztendőben pedig — a változó feltételek közepette — ismét előremutató törekvésekkel jelentkeztek. Tulajdonképpen megyénk alföldi részén — a ho­mokon — 250 hektáron gyümölcsöst telepítettek, szakcsoporti formában. Mindez a tagok tulajdoná­ba került, tehát ily módon a privatizációt is szolgál­ta. Mindezt viszont a közös gazdaság integrálja. A szövetkezet szoros kapcsolatban van a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemmel, annak érdekében, hogy a gyümölcstermeléshez a tudomány legújabb eredményeit hasznosítsák. Tulajdonképpen ennek is köszönhető, hogy a hevesieknek sikerült azokat a fajtákat meghonosítaniuk, illetve a legkorszerűbb telepítési módszereket alkalmazniuk, amelyek ma élenjárónak számítanak Nyugat-Európában. A cseresznye, a meggy, a szilva, a kajszi- és ősziba­rack, illetve az alma szaporítóanyagát importból szerezték be. A hevesiek szívesen vállalták az újat, mert Nyu­gat-Európában nemrég áttértek az intenzív gyü­mölcsművelésre, amelynek itthon még nincs gya­korlata, szakmai tapasztalata. Szeretnék tehát mi­hamarabb megismerni és a tudást kamatoztatni. így például almát telepítettek támrendszerrel, amelyet úgynevezett intenzív, illetve szuperintenzív techno­lógiával termesztenek. Hogy mennyire érdeklőd­nek a hevesi törekvések iránt, bizonyítja az az or­szágos bemutató, amelyet nemrég tartottak a szö­vetkezetben. Ebben közreműködött a hevesieket is segítő Dánszentmiklósi Gyümölcstermelési Rend­szer, valamint a nádudvari Kukorica és Ipari Növé­nyek Termelési Együttműködése is. Bemutatták a gyümölcsösöket, jártak azon az úton, amelyet a közös gazdaság tízmillió forintért építtetett annak gyors megközelítésére. Megnézték a 25 vagon áru befogadására alkalmas hűtőtárolót és a hamarosan átadásra kerülő zöldség-gyümölcs átvevőt, osztályozót, válogatót és csomagolót a Szalma-tanyán. Láthatták a résztvevők a 12 millió forintért vásárolt és a gyümölcstermesztést segítő speciális traktorokat, permetezőgépeket. Nem kis elismerést váltottak ki a szakemberekben az öntö­zésre beállított gyümölcsültetvények. Megtudhat­ták, hogy 150 hektárt úgynevezett csöpögtető öntö­zésre állítottak be, amelyet a nádudvari rendszer se­gítségével valósítottak meg 60 millió forintért, és a berendezések világszínvonalúak. A résztvevők arról is értesülhettek, hogy a bemu­tatott 80 milliós értéket képviselő gyümölcsös csak az indítást jelentette Hevesen, miután folytatni sze­retnék a privatizáció jegyében. Hátráltatja azonban ezt a törekvésüket, hogy a Vagyonellenőrző Bizott­ság egyelőre nem engedi, hogy további földterüle­teket adjanak el a tagoknak. Pedig a lehetőség az al­ma és őszibarack újabb telepítésére adott. Ánnál is inkább, mert a hevesiek ezeket is öntözéssel szeret­nék művelni, miután ehhez jelenleg 50 százalékos támogatást nyújt államunk. Ezt az ösztönzést sze­retnék kihasználni, mivel tudomásuk szerint más jelentkező erre jelenleg nincs is. Ám az elképzelé­sük egyelőre csak papíron van meg, az említett okok miatt. Mégis bíznak abban, hogy mielőbbi megoldást találnak az illetékesek, elősegítve a szö­vetkezet előremutató törekvéseit. Mentusz Károly Felelevenítették a nyári élményeket Embert próbáló vízitábor volt Szívesen gyönyörködtek a víz menti tájban A Hevesi Városi Gyermekház — sokféle tevékenysége mellett — a nyáron vízi vándortáborokat is szervezett. Többéves hagyo­mányt folytattak, amikor meg­hirdették dunai és tiszai prog­ramjaikat. Korábban már jártak a Tisza-tavon, illetve a folyó há­rom szakaszán, a Körösökön és a Bodrogon. Az idén két előtúrán Kiskörétől Tiszafüredig készül­tek a nagy erőpróbákra, bejárva a tározó legszebb részeit, rejtett zugait. Mint Jurányi István igazgatótól, a túra vezetőjétől megtudtuk: a huszonkét fiatalból álló csapat július 26-án indult Pozsonyból a Kis-Dunán, a Vágón és a Dunán Szentendréig. A csaknem há­romszáz kilométeres, változatos víziutat hat evezősnapon teljesí­tették. Táboroztak a szlovákiai Jolkán, Pozsony-Eperjesen és Gután. Sok látnivaló akadt Po­zsony belvárosában, Dunaszer- dahelyen és Párkányban. A más vizekhez szokott evező­söknek kissé más volt a Kis-Du­na, amely helyenként összeszű­kült, felgyorsult — próbára téve a kormányosokat. Nagy élményt jelentett a különös hangulatú éj­szakai csónakázás a holdfényben a magas fákkal övezett vízen. Út­ja során komoly erőpróbára késztette a csapatot a három duz­zasztógát, miután ezek fölött kézzel kellett a tábori felszerelést és a csónakokat átemelni. Szíve­sen emlékeznek a túrázók az esti tábortüzekre, a beszélgetésekre, a diszkókra. A legkeményebb és legváltoza­tosabb nap a Párkány-Szentend- re közötti 60 kilométeres szakasz volt. Sikerült megküzdeni a meg­áradt, rohanó folyóval, viharral, széllel, napsütéssel, felhőszaka­dással. Közben ebédet főztek, felborult német vízitúrázókat mentettek. Este sátorverés, majd séta volt Szentendrén. Az embert próbáló túra olyannyira összeko­vácsolta a csónakok legénységét, hogy a hazaérkezés napján este ismét együtt volt a csapat, és azó­ta is találkoznak. Tízen megláto­gatták néhány nap múlva Nagy­körűn, a Tiszán túrázó utánpót­lást is. A második csoportot a tiszai túrázók alkották, akik augusztus 5-én — egyetlen pihenőnapot hagyva vezetőknek és a csóna­koknak — indultak Kiskörétől Szolnokig. Ez a „kisebbek” csa­pata volt, amely a későbbi nagy túrákra készítette föl tagjait. Á kicsiknél — erejükhöz mérten — az egy nap evezést egy nap pihe­nés követte. így az összesen 72 kilométeres táv megtétele senki­nek sem okozott gondot. A túrán résztvevők elsajátíthatták a vízi közlekedés legfontosabb elméleti és gyakorlati szabályait. Megis­merkedhettek a Közép-Tisza-vi- dék növény- és állatvilágával, a folyó szépségeivel, veszélyeivel. Megtanulták a sátorépítést, a tűzrakás fortélyait, hogyan kell gyorsan, szervezetten, egymást segítve tábort építeni, bontani és vízreszállni. A sok felejthetetlen élményt még maradandóbbá tette a fel­hőtlenül szép idő, az esti tábortü­zek és a sátrak hangulata. Az is­kolai év kezdete előtt, augusztus 30-án este meghirdették a két tú­ra résztvevőinek találkozóját. Azon bemutatták az elkészült diasorokat, fényképeket, és is­mét felelevenítették az emléke­zetes nyári élményeket. Sátrak a folyóparton Múltidéző a kapitányság folyosóján A kőbaltától a gránátig... Bűnmegelőzést kiállítás A Hevesi Rendőrkapitánysá­gon nemrégiben nyílt meg a bűn- megelőzési, hadtörténeti és a ré­gi csendőrségi, illetve rendőrségi tárgyakat bemutató kiállítás. Az anyagot főként dr. Gulyás István erki állatorvos magángyűjtemé­nye szolgáltatta, de a bemutatón megismerkedhetnek az érdeklő­dők a rendőrség mai helyzetével, a közlekedésbiztonság kérdései­vel, s található itt egy olyan rész­leg is, ahol a hevesi kapitányság nyomozásairól, annak doku­mentumairól kaphatunk képet. Ezek alapján megtudhatjuk, hogy milyen bűncselekményeket követtek el a városban és kör­nyékén. A tárlókban megtalál­ható dr. Francsics Ottó hevesi rendőrkapitány tanulmánya is, amelynek témája a gyermek- és fiatalkorú bűnözés: e munkában olvashatunk arról is, hogy a csa­ládi háttér milyen hatással van az elkövetők cselekedeteire. A kiállítás rengeteg érdekes tárgyat, fegyvert vonultat fel. Az eszközök a kőbaltától egészen a tüzérségi gránátig terjednek. Megtekinthetjük a kőkorszak, a rézkor, a bronzkor, a kora vaskor fegyvereit, de a kelta, a római kor fejszéit, lándzsáit is. Egy külön rész foglalkozik a középkortól a török hódoltság koráig terjedő szakasszal. Az 1948-as szabadságharc idejéből csappantyús puskát és pisztolyt, ágyúgolyót láthatunk, az első világháború korából pe­dig egy nyolclövetű forgópisz­tolyt, valamint egy korabeli sar­kantyút. A bemutató leggazda­gabb kínálata a második világhá­ború harci eszközeivel foglalko­zik. A vitrinekben megtalálható román, magyar, német és orosz rohamsisak, jugoszláv, szovjet, magyar gázálarc, többféle grá­nát, egy szovjet repülőgépbom­ba, egy katyusa-lövedék, vala­mint egy magyar tábori telefon is. Külön érdekességnek számít az a horogkeresztet ábrázoló padló­burkoló lap, amely az egykori budapesti Gestapo-székház elő­csarnokából származik. Valószí­nűleg kíváncsiak a látogatók azokra a katonaruhákra, öltözé­kekre is, amelyek szintén megta­lálhatóak itt. A népi fegyverek között talál­ható több fokos és furkósbot, egy úgynevezett paraszt-alabárd, né­hány ólmos bot, valamint boxer. A dísztárgyak között láthatjuk a német repülőtiszti, a köztársasá­gi tányért és a Szent István-szob- rot is. A régi rendőrségi felszerelé­sek között pedig a rendőrkardot, a csendőröknél is rendszeresített puskaszuronyt és az első világhá­ború időszakából származó rendőrsípot is. Szerepel az anyagban egy 1941-ből való kopjafás naptár, sőt két darab szögesdrót és régi jogosítvány is. Élmény látni azt a sebességváltós régi csendőrbiciklit is, amely igen megbízhatónak bizonyult egykoron, s amelyet, ha a helyzet úgy kívánta, még össze is lehetett csukni. A kiállítás megszervezésében segítséget nyújtott a helyi taka­rékszövetkezet, a könyvtár, a gyermekház több munkatársa, a Pont Manager Kft., valamint a káli hon védség. A rendőrség elő­csarnokában tehát bárki megte­kintheti a gazdag és színvonala­san berendezett bemutatót. Kerékpár­centrum a városban Új színfolttal gazdagodott He­ves. Az alföldi város központjá­ban Papp Csaba egri vállalkozó nemrég kerékpárkölcsönzőt nyi­tott. A Szabadság üt elején levő üzletében nem csupán bérelni le­het kétkerekű járműveket, ha­nem alkatrészeket is vásárolhat­nak az érdeklődők a kerékpá­rokhoz. Szeptemberben folytatják Az idén tavasszal a Hevesi Ne­velési Tanácsadó a városi gyer­mekkönyvtárral közösen játékos vetélkedősorozatot indított az általános iskolák hatodik osztá­lyos tanulóinak. Olyan gyereke­ket vártak, akik zárkózottak, ne­hezen oldódnak. A sorozat sike­rét bizonyította, hogy 44 tanuló vett részt az áprilisban és május­ban tartott foglalkozásokon. A tapasztalatok szerint a közös já­tékok megtették hatásukat, mi­után elősegítették az élmény- szerzést: az említett gyerekek élénkebbé, aktívabbá váltak. Ezt mérlegelve a két intézmény ille­tékesei elhatározták, hogy a Játsz- szunk együtt... című sorozatot most szeptemberben folytatják, miután továbbra is érdeklődnek iránta. Átány: * • uj rendőrlakás A napokban adták át Átány - ban azt a háromszobás, garázsos, összkomfortos szolgálati lakást, amelyben az a rendőr lakhat majd, aki vállalja a körzeti meg­bízotti feladatokat, s a szolgála­tát helyben látja el, úgy, hogy ott is lakik. A mintegy három és fél milliós beruházást a helyi önkor­mányzat, valamint a Belügymi­nisztérium közösen állta. Horváth úr reagál „Másképpen képzeljük el a tulajdonosi szemléletet...” Az életmentés esz­közeivel felszerelve Japán mentőautó Hevesen Az Országos Mentőszolgálat az idén megkezdte az évek óta futó lengyel gyártmányú, Nysa típusú mentőkocsik folyamatos cseréjét, korszerű japánokra. Lapunkban is beszámoltunk ró­la, hogy Egerben már három korszerűen felszerelt, az élet­mentéshez szükséges eszközök­kel ellátott Toyoták egészítik ki a meglevő mentőkocsi-parkot. Dr. Kozma József, a Heves Megyei Mentőállomás igazgató főorvosa érdeklődésünkre el­mondta, hogy augusztus 21-én a hevesiek is kaptak egy Toyotát, és várható, hogy ebben az évben még egy hasonló kerül oda. A szőkébb hazánkban levő hat mentőállomásra egyébként ti­zenkilenc Toyotát osztanak szét 1991-ben. Ezek értéke 22-23 millió forint. A fejlesztésre fő­ként az egri és a gyöngyösi állo­más szorul, mert kocsiparkjuk rosszabb a többitől. Az új mentőautókat minde­nütt szívesen fogadják, mert — a vélemények szerint — gyorsak és nagyon jól szolgálják a szakszerű mentést. Hevesen — mint lapunkban is beszámoltunk róla — nézetelté­rés támadt az önkormányzat gazdasági bizottságának munka­stílusa es -módszere tekinteté­ben. Ennek egyik jele volt, hogy nemrégiben lemondott a bizott­ság elnöke — Horváth László—, valamint két tagja. Az ügy hátte­réről már megkérdeztük az érin­tettek véleményét: legutóbb dr. Nagy Sándor, az egyik tag mond­ta el újságunk hasábjain azt, hogy ő miben látja a problémát. Ezúttal Horváth úr jelezte: sze­retne hozzászólni ehhez a kér­déshez. Álláspontját adjuk most közre: — Az én és dr. Nagy Sándor véleménye között az a különb­ség, hogy a tulajdonosi szemléle­tet eltérően értelmezzük. Szerin­tem az önkormányzat vagyonát nem lehet úgy a vállalkozóknak odaadni, hogy meg se kezdi a vállalkozást, és azt azonnal „agyonütjük”. A testületnek meg kellett volna adni a jogot a bizottság vagy az elnök számára az ilyen ügyek intézéséhez. Erről nem beszélni szükséges, hanem ezt csinálni kell, hiszen tulajdo­nosi foiTna nélkül nincs élet He­vesen. És én szeretném, ha Heves a vállalkozók városa lenne. Azért vagyok kénytelen a saját üzletemben elindítani azt a fo­lyamatot, amit az önkormány­zatban hónapokon keresztül nem tudtam kivitelezni. — És ez kin múlott...? — Én minden testületi ülésen felhoztam ezt a témát. Mond­tam, indítsuk el a tulajdonosi for­mát itt is. Döntésnek kellett vol­na születnie azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági bizottság mi­lyen jogokkal élhet. Azt is el kell mondanom, hogy későn kaptam kézhez az önkormányzati va­gyonról szóló jelentést, s bár én kidolgoztam a programot (bér­beadások témája, gazdasági át­szervezés stb.) azért, hogy ez a szemlélet kialakuljon, s nyeresé­ge is legyen az önkormányzat­nak. Közben azonban a viták so­rán elmérgesedett a viszony, és a program beadására már nem ke­rült sor. A 40 év alatti bajokat nem lehet egyszerre megoldani, úgyhogy én teret engedek más­nak, és a saját vállalkozásomban próbálom meg érvényesíteni a módszeremet. Ha kérik, tovább­ra is segítek a bizottságnak — mondta befejezésül Horváth úr, a lemondott bizottsági elnök. havas

Next

/
Thumbnails
Contents