Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-07-08 / 210. szám
HÍRLAP, 1991. szeptember 7-8., szombat—vasárnap HEVES ÉS KÖRZETE 5. Országosan példát mutatnak A gyümölcstelepítés a jövőt szolgálja _____a homokon M ár az elműlt években is többször olyan kezdeményezésekkel vetették észre magukat, amelyek országosan is elismerésre méltóak. A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet kollektívája — adottságait kihasználva — főleg a gabona- és a zöldségtermelésben, a korszerű öntözésben, a modern technika meghonosításában ért el sikereket. Az elműlt két esztendőben pedig — a változó feltételek közepette — ismét előremutató törekvésekkel jelentkeztek. Tulajdonképpen megyénk alföldi részén — a homokon — 250 hektáron gyümölcsöst telepítettek, szakcsoporti formában. Mindez a tagok tulajdonába került, tehát ily módon a privatizációt is szolgálta. Mindezt viszont a közös gazdaság integrálja. A szövetkezet szoros kapcsolatban van a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemmel, annak érdekében, hogy a gyümölcstermeléshez a tudomány legújabb eredményeit hasznosítsák. Tulajdonképpen ennek is köszönhető, hogy a hevesieknek sikerült azokat a fajtákat meghonosítaniuk, illetve a legkorszerűbb telepítési módszereket alkalmazniuk, amelyek ma élenjárónak számítanak Nyugat-Európában. A cseresznye, a meggy, a szilva, a kajszi- és őszibarack, illetve az alma szaporítóanyagát importból szerezték be. A hevesiek szívesen vállalták az újat, mert Nyugat-Európában nemrég áttértek az intenzív gyümölcsművelésre, amelynek itthon még nincs gyakorlata, szakmai tapasztalata. Szeretnék tehát mihamarabb megismerni és a tudást kamatoztatni. így például almát telepítettek támrendszerrel, amelyet úgynevezett intenzív, illetve szuperintenzív technológiával termesztenek. Hogy mennyire érdeklődnek a hevesi törekvések iránt, bizonyítja az az országos bemutató, amelyet nemrég tartottak a szövetkezetben. Ebben közreműködött a hevesieket is segítő Dánszentmiklósi Gyümölcstermelési Rendszer, valamint a nádudvari Kukorica és Ipari Növények Termelési Együttműködése is. Bemutatták a gyümölcsösöket, jártak azon az úton, amelyet a közös gazdaság tízmillió forintért építtetett annak gyors megközelítésére. Megnézték a 25 vagon áru befogadására alkalmas hűtőtárolót és a hamarosan átadásra kerülő zöldség-gyümölcs átvevőt, osztályozót, válogatót és csomagolót a Szalma-tanyán. Láthatták a résztvevők a 12 millió forintért vásárolt és a gyümölcstermesztést segítő speciális traktorokat, permetezőgépeket. Nem kis elismerést váltottak ki a szakemberekben az öntözésre beállított gyümölcsültetvények. Megtudhatták, hogy 150 hektárt úgynevezett csöpögtető öntözésre állítottak be, amelyet a nádudvari rendszer segítségével valósítottak meg 60 millió forintért, és a berendezések világszínvonalúak. A résztvevők arról is értesülhettek, hogy a bemutatott 80 milliós értéket képviselő gyümölcsös csak az indítást jelentette Hevesen, miután folytatni szeretnék a privatizáció jegyében. Hátráltatja azonban ezt a törekvésüket, hogy a Vagyonellenőrző Bizottság egyelőre nem engedi, hogy további földterületeket adjanak el a tagoknak. Pedig a lehetőség az alma és őszibarack újabb telepítésére adott. Ánnál is inkább, mert a hevesiek ezeket is öntözéssel szeretnék művelni, miután ehhez jelenleg 50 százalékos támogatást nyújt államunk. Ezt az ösztönzést szeretnék kihasználni, mivel tudomásuk szerint más jelentkező erre jelenleg nincs is. Ám az elképzelésük egyelőre csak papíron van meg, az említett okok miatt. Mégis bíznak abban, hogy mielőbbi megoldást találnak az illetékesek, elősegítve a szövetkezet előremutató törekvéseit. Mentusz Károly Felelevenítették a nyári élményeket Embert próbáló vízitábor volt Szívesen gyönyörködtek a víz menti tájban A Hevesi Városi Gyermekház — sokféle tevékenysége mellett — a nyáron vízi vándortáborokat is szervezett. Többéves hagyományt folytattak, amikor meghirdették dunai és tiszai programjaikat. Korábban már jártak a Tisza-tavon, illetve a folyó három szakaszán, a Körösökön és a Bodrogon. Az idén két előtúrán Kiskörétől Tiszafüredig készültek a nagy erőpróbákra, bejárva a tározó legszebb részeit, rejtett zugait. Mint Jurányi István igazgatótól, a túra vezetőjétől megtudtuk: a huszonkét fiatalból álló csapat július 26-án indult Pozsonyból a Kis-Dunán, a Vágón és a Dunán Szentendréig. A csaknem háromszáz kilométeres, változatos víziutat hat evezősnapon teljesítették. Táboroztak a szlovákiai Jolkán, Pozsony-Eperjesen és Gután. Sok látnivaló akadt Pozsony belvárosában, Dunaszer- dahelyen és Párkányban. A más vizekhez szokott evezősöknek kissé más volt a Kis-Duna, amely helyenként összeszűkült, felgyorsult — próbára téve a kormányosokat. Nagy élményt jelentett a különös hangulatú éjszakai csónakázás a holdfényben a magas fákkal övezett vízen. Útja során komoly erőpróbára késztette a csapatot a három duzzasztógát, miután ezek fölött kézzel kellett a tábori felszerelést és a csónakokat átemelni. Szívesen emlékeznek a túrázók az esti tábortüzekre, a beszélgetésekre, a diszkókra. A legkeményebb és legváltozatosabb nap a Párkány-Szentend- re közötti 60 kilométeres szakasz volt. Sikerült megküzdeni a megáradt, rohanó folyóval, viharral, széllel, napsütéssel, felhőszakadással. Közben ebédet főztek, felborult német vízitúrázókat mentettek. Este sátorverés, majd séta volt Szentendrén. Az embert próbáló túra olyannyira összekovácsolta a csónakok legénységét, hogy a hazaérkezés napján este ismét együtt volt a csapat, és azóta is találkoznak. Tízen meglátogatták néhány nap múlva Nagykörűn, a Tiszán túrázó utánpótlást is. A második csoportot a tiszai túrázók alkották, akik augusztus 5-én — egyetlen pihenőnapot hagyva vezetőknek és a csónakoknak — indultak Kiskörétől Szolnokig. Ez a „kisebbek” csapata volt, amely a későbbi nagy túrákra készítette föl tagjait. Á kicsiknél — erejükhöz mérten — az egy nap evezést egy nap pihenés követte. így az összesen 72 kilométeres táv megtétele senkinek sem okozott gondot. A túrán résztvevők elsajátíthatták a vízi közlekedés legfontosabb elméleti és gyakorlati szabályait. Megismerkedhettek a Közép-Tisza-vi- dék növény- és állatvilágával, a folyó szépségeivel, veszélyeivel. Megtanulták a sátorépítést, a tűzrakás fortélyait, hogyan kell gyorsan, szervezetten, egymást segítve tábort építeni, bontani és vízreszállni. A sok felejthetetlen élményt még maradandóbbá tette a felhőtlenül szép idő, az esti tábortüzek és a sátrak hangulata. Az iskolai év kezdete előtt, augusztus 30-án este meghirdették a két túra résztvevőinek találkozóját. Azon bemutatták az elkészült diasorokat, fényképeket, és ismét felelevenítették az emlékezetes nyári élményeket. Sátrak a folyóparton Múltidéző a kapitányság folyosóján A kőbaltától a gránátig... Bűnmegelőzést kiállítás A Hevesi Rendőrkapitányságon nemrégiben nyílt meg a bűn- megelőzési, hadtörténeti és a régi csendőrségi, illetve rendőrségi tárgyakat bemutató kiállítás. Az anyagot főként dr. Gulyás István erki állatorvos magángyűjteménye szolgáltatta, de a bemutatón megismerkedhetnek az érdeklődők a rendőrség mai helyzetével, a közlekedésbiztonság kérdéseivel, s található itt egy olyan részleg is, ahol a hevesi kapitányság nyomozásairól, annak dokumentumairól kaphatunk képet. Ezek alapján megtudhatjuk, hogy milyen bűncselekményeket követtek el a városban és környékén. A tárlókban megtalálható dr. Francsics Ottó hevesi rendőrkapitány tanulmánya is, amelynek témája a gyermek- és fiatalkorú bűnözés: e munkában olvashatunk arról is, hogy a családi háttér milyen hatással van az elkövetők cselekedeteire. A kiállítás rengeteg érdekes tárgyat, fegyvert vonultat fel. Az eszközök a kőbaltától egészen a tüzérségi gránátig terjednek. Megtekinthetjük a kőkorszak, a rézkor, a bronzkor, a kora vaskor fegyvereit, de a kelta, a római kor fejszéit, lándzsáit is. Egy külön rész foglalkozik a középkortól a török hódoltság koráig terjedő szakasszal. Az 1948-as szabadságharc idejéből csappantyús puskát és pisztolyt, ágyúgolyót láthatunk, az első világháború korából pedig egy nyolclövetű forgópisztolyt, valamint egy korabeli sarkantyút. A bemutató leggazdagabb kínálata a második világháború harci eszközeivel foglalkozik. A vitrinekben megtalálható román, magyar, német és orosz rohamsisak, jugoszláv, szovjet, magyar gázálarc, többféle gránát, egy szovjet repülőgépbomba, egy katyusa-lövedék, valamint egy magyar tábori telefon is. Külön érdekességnek számít az a horogkeresztet ábrázoló padlóburkoló lap, amely az egykori budapesti Gestapo-székház előcsarnokából származik. Valószínűleg kíváncsiak a látogatók azokra a katonaruhákra, öltözékekre is, amelyek szintén megtalálhatóak itt. A népi fegyverek között található több fokos és furkósbot, egy úgynevezett paraszt-alabárd, néhány ólmos bot, valamint boxer. A dísztárgyak között láthatjuk a német repülőtiszti, a köztársasági tányért és a Szent István-szob- rot is. A régi rendőrségi felszerelések között pedig a rendőrkardot, a csendőröknél is rendszeresített puskaszuronyt és az első világháború időszakából származó rendőrsípot is. Szerepel az anyagban egy 1941-ből való kopjafás naptár, sőt két darab szögesdrót és régi jogosítvány is. Élmény látni azt a sebességváltós régi csendőrbiciklit is, amely igen megbízhatónak bizonyult egykoron, s amelyet, ha a helyzet úgy kívánta, még össze is lehetett csukni. A kiállítás megszervezésében segítséget nyújtott a helyi takarékszövetkezet, a könyvtár, a gyermekház több munkatársa, a Pont Manager Kft., valamint a káli hon védség. A rendőrség előcsarnokában tehát bárki megtekintheti a gazdag és színvonalasan berendezett bemutatót. Kerékpárcentrum a városban Új színfolttal gazdagodott Heves. Az alföldi város központjában Papp Csaba egri vállalkozó nemrég kerékpárkölcsönzőt nyitott. A Szabadság üt elején levő üzletében nem csupán bérelni lehet kétkerekű járműveket, hanem alkatrészeket is vásárolhatnak az érdeklődők a kerékpárokhoz. Szeptemberben folytatják Az idén tavasszal a Hevesi Nevelési Tanácsadó a városi gyermekkönyvtárral közösen játékos vetélkedősorozatot indított az általános iskolák hatodik osztályos tanulóinak. Olyan gyerekeket vártak, akik zárkózottak, nehezen oldódnak. A sorozat sikerét bizonyította, hogy 44 tanuló vett részt az áprilisban és májusban tartott foglalkozásokon. A tapasztalatok szerint a közös játékok megtették hatásukat, miután elősegítették az élmény- szerzést: az említett gyerekek élénkebbé, aktívabbá váltak. Ezt mérlegelve a két intézmény illetékesei elhatározták, hogy a Játsz- szunk együtt... című sorozatot most szeptemberben folytatják, miután továbbra is érdeklődnek iránta. Átány: * • uj rendőrlakás A napokban adták át Átány - ban azt a háromszobás, garázsos, összkomfortos szolgálati lakást, amelyben az a rendőr lakhat majd, aki vállalja a körzeti megbízotti feladatokat, s a szolgálatát helyben látja el, úgy, hogy ott is lakik. A mintegy három és fél milliós beruházást a helyi önkormányzat, valamint a Belügyminisztérium közösen állta. Horváth úr reagál „Másképpen képzeljük el a tulajdonosi szemléletet...” Az életmentés eszközeivel felszerelve Japán mentőautó Hevesen Az Országos Mentőszolgálat az idén megkezdte az évek óta futó lengyel gyártmányú, Nysa típusú mentőkocsik folyamatos cseréjét, korszerű japánokra. Lapunkban is beszámoltunk róla, hogy Egerben már három korszerűen felszerelt, az életmentéshez szükséges eszközökkel ellátott Toyoták egészítik ki a meglevő mentőkocsi-parkot. Dr. Kozma József, a Heves Megyei Mentőállomás igazgató főorvosa érdeklődésünkre elmondta, hogy augusztus 21-én a hevesiek is kaptak egy Toyotát, és várható, hogy ebben az évben még egy hasonló kerül oda. A szőkébb hazánkban levő hat mentőállomásra egyébként tizenkilenc Toyotát osztanak szét 1991-ben. Ezek értéke 22-23 millió forint. A fejlesztésre főként az egri és a gyöngyösi állomás szorul, mert kocsiparkjuk rosszabb a többitől. Az új mentőautókat mindenütt szívesen fogadják, mert — a vélemények szerint — gyorsak és nagyon jól szolgálják a szakszerű mentést. Hevesen — mint lapunkban is beszámoltunk róla — nézeteltérés támadt az önkormányzat gazdasági bizottságának munkastílusa es -módszere tekintetében. Ennek egyik jele volt, hogy nemrégiben lemondott a bizottság elnöke — Horváth László—, valamint két tagja. Az ügy hátteréről már megkérdeztük az érintettek véleményét: legutóbb dr. Nagy Sándor, az egyik tag mondta el újságunk hasábjain azt, hogy ő miben látja a problémát. Ezúttal Horváth úr jelezte: szeretne hozzászólni ehhez a kérdéshez. Álláspontját adjuk most közre: — Az én és dr. Nagy Sándor véleménye között az a különbség, hogy a tulajdonosi szemléletet eltérően értelmezzük. Szerintem az önkormányzat vagyonát nem lehet úgy a vállalkozóknak odaadni, hogy meg se kezdi a vállalkozást, és azt azonnal „agyonütjük”. A testületnek meg kellett volna adni a jogot a bizottság vagy az elnök számára az ilyen ügyek intézéséhez. Erről nem beszélni szükséges, hanem ezt csinálni kell, hiszen tulajdonosi foiTna nélkül nincs élet Hevesen. És én szeretném, ha Heves a vállalkozók városa lenne. Azért vagyok kénytelen a saját üzletemben elindítani azt a folyamatot, amit az önkormányzatban hónapokon keresztül nem tudtam kivitelezni. — És ez kin múlott...? — Én minden testületi ülésen felhoztam ezt a témát. Mondtam, indítsuk el a tulajdonosi formát itt is. Döntésnek kellett volna születnie azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági bizottság milyen jogokkal élhet. Azt is el kell mondanom, hogy későn kaptam kézhez az önkormányzati vagyonról szóló jelentést, s bár én kidolgoztam a programot (bérbeadások témája, gazdasági átszervezés stb.) azért, hogy ez a szemlélet kialakuljon, s nyeresége is legyen az önkormányzatnak. Közben azonban a viták során elmérgesedett a viszony, és a program beadására már nem került sor. A 40 év alatti bajokat nem lehet egyszerre megoldani, úgyhogy én teret engedek másnak, és a saját vállalkozásomban próbálom meg érvényesíteni a módszeremet. Ha kérik, továbbra is segítek a bizottságnak — mondta befejezésül Horváth úr, a lemondott bizottsági elnök. havas
