Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-05 / 208. szám
EGER ÉS KÖRZETE HÍRLAP, 1991. Farkas Zsuzsanna önkormányzati képviselő szeptember 12-én csütörtökön fogadóórát tart a polgármesteri hivatalban (Eger, Dobó tér 2.1/2.). Délután 15-18 óráig váija választóit ügyes-bajos problémáikkal. Tükröm, tükröm Ki hinné, hogy nemcsak mi lehetünk szépek a tükörben, hanem ez a köznapi használati tárgy is lehet különlegesen szép. Az egri illetőségű, de Budapesten élő Prokop Igor iparművész különféle tükröket állított ki a Megyei Művelődési Központban. Ezek a tárgyak hol a századelő szecessziós hangulatát idézik, hol pedig éppen egy mai modem vagy épp rusztikus berendezésű lakásba kívánkoznak. Szeptemberben még érdemes megtekinteni őket. Finn kórus koncertje Egert testvérvárosai közül talán a legrégibb kapcsolat a finnországi Porihoz fűzi. Kulturális delegációk váltották egymást már az elmúlt években is. Ezúttal szeptember 6-án, este 6 órakor az MMK-ban a Pórin Työv Aen Naiskuóró női kórus ad hangversenyt. Mivel az előadást az alkalom szülte, így minden érdeklődőt (belépődíj nélkül) szeretettel várnak. Mikor láthatjuk a Kepes- gyűjteményt? Akármennyire is magasra csaptak az indulatok egy időben a Kepes-gyűjtemény elhelyezése körül, manapság a szakemberek és laikusok egyforma érdeklődéssel várják a nemzetközi hírű képzőművészeti kiállítás megnyitását. Mint az önkormányzati hivatal művelődési irodájától megtudtuk, jelenleg még az épület belső termeit az Iparművészeti Főiskola szakembereinek útmutatásai szerint festik, ezután helyezik el az installációt (paravánokat, tárlókat). Remélik, hogy az eredeti tervek szerint, tehát szeptember végén, október elején a nagyközönség elé tárhatják Kepes György már hónapok óta Egerben lévő munkáit. Hiányzik a szűrőberendezés Miért folyt sötét víz a csapból? Bár a nap változatlanul sütött, mégis bosszúsan kezdődött a szeptember a Napsugár utca lakóinak az elmúlt hét végén. Vasárnap bamásfekete színű víz folyt a csapból, amelyből inni egyáltalán nem volt tanácsos. A jobb érzésű szülők gyermekei hétfőn fürdetlenül mentek iskolába, mert a fürdőkádak alján apró, fekete homokszemek gyűltek össze. A emberek tehát méltán háborodtak föl, s még nagyobb volt a meglepetésük, amikor kiderült, hogy csak a páros oldal lakóinak vízvezetéke „bolondult meg”, az utca túloldalán lévő lakásokban minden rendben „folyt.” A hevesebb vérmér- sékletűek még aznap bementek az ügyeletre a Heves Megyei Vízműhöz, volt, aki a Köjált kereste föl egy pohár ihatatlan vízzel. Mit mond erre Árvái János, a Heves Megyei Vízmű Vállalat üzemvezető főmérnöke? — Az a helyzet — kezdi —, hogy a déli vízmű kútjainak (amelyek ezt a városrészt is ellátják) mangán- és vastartalmú a vize. Ez a két anyag okozza az elszíneződést. A mangánból fekete, a vasból vörös üledék kerül a vízbe. Természetesen ezt igyekszünk megakadályozni. Az igazi megoldás persze az lenne, ha megépülhetne az a vastalanító berendezés, amelyre a városnak szüksége van. Ennek költsége százmillió forint. Ezt az összeget az önkormányzat egy februárban benyújtott pályázattal kívánta megszerezni, tudomásom szerint ezt a kormány elutasította. Egyelőre tehát nincs rá pénz. — S mit tesznek addig a víz tisztításáért? — Rendszeresen mosatnunk kell a csöveket, hogy a lerakodott üledék eltávozzon a rendszerből. Ehhez sok víz kell, ezért ezt a karbantartást főszezonban nem is tudjuk elvégezni. Emiatt a múlt héten kezdtünk hozzá az esedékes „átmosáshoz” a déli vízműnél. — S miért éppen a Napsugár utcában jelentkezett a baj? — Külön bonyolítja a helyzetet, hogy a Napsugár utcában egy fő- és egy mellékvezeték van, egyik a páros, másik a páratlan oldalon. A munkálatok során a víz iránya megváltozott, s a mosás következményeként a fővezetékből valamennyi szennyezett víz a mellékvezetékbe „szaladt”. Ráadásul ez utóbbin nincsen tűzcsap sem, tehát nem tudtuk kiengedni a szabadba a vizet, hanem az a lakásokban „jött” ki. Amint értesültem, már azóta a probléma megszűnt a városnak ezen a részén. — Bizonyára megérti, hogy a lakók nem örültek pont vasárnap a koszos fürdővíznek. Nem lehetett volna ezt előre jelezni? — Arra nem számítottunk, hogy ez ennyire látható és tapintható következményekkel jár. Egyébként a Köjál is megvizsgálta a szennyezést, a mi laboratóriumunk is, ettől fertőzést nem lehet kapni, hiszen nem szerves, hanem szervetlen anyag került a vízbe, ami az emberi egészségre teljességgel ártalmatlan. Sajnos, ez ellen tenni többet nem tudunk, reméljük, hogy 1993-ra mégis sikerül megépíttetni a szűrőberendezést. Addig félévenként mosatjuk a rendszert, s ez pár napig kellemetlenséget okozhat különböző helyeken. Kérjük az egriek szíves megértését! Jámbor Ildikó A hangulat, a kínálat a megszokott... A GyermekSzabadidőközpont új éve Az új tanévben is minden érdeklődő iskolást vár a Gyermek- Szabadidőközpont. Ismeretterjesztő sorozataik között a környezetvédelemmel, a csillagászat fantasztikus világával, a játszóházi programokkal, gyógynövényekkel és néphagyományaikkal ismerkedhetnek meg a gyerekek. Többfajta túraprogramot kínálnak, és továbbra is sokféle szakkörbe várják a jelentkezőket. Heti egy alkalommal tartanak foglalkozásokat az alábbi szakkörökben: fazekas, fotó, kerámia, könyvbarát, modellező, természetgyógyász, néptánc, társastánc, gyógynövénygyűjtő. Ugyancsak hetente egy alkalommal próbál a gyermekszínpad. Havonta egy szombat délelőttön a város vonzáskörzetében lakó gyermekek számára is találkozási lehetőséget szeretnének teremteni a dekor-, a grafikai, a kerámiaműhelyben, a horgász-, az eszperantó, a népművész-, a számítástechnikai, a természetjáró és a vegyészkörben. Az idén is indulnak angol és német kezdő és haladó tanfolyamok, társastánc kezdő és haladó, valamint szabás-varrás kurzusok. Új kezdeményezéseik egyikével a nehezebb tárgyak tanulását szeretnék segíteni. Az 5. osztályos gyerekeknek matematika-felzárkóz- tató, a 7. osztályosoknak fizika, az elsős középiskolásoknak kémia-felzárkóztató foglalkozásokat indítanak. A szakkörök és tanfolyamok részvételi dijáról és az egyéb tudnivalókról a „ház” portáján adnak felvilágosítást. Személyesen és telefonon is az érdeklődők rendelkezésére állnak. NA PTÄ P. Eger vendégei csángó népviseletbe öltözötten (Fotó: Perl Márton) Tíz gyerek Moldvából Mint ismeretes, egy, a fővárosban működő piarista alapítvány meghívására a pápalátogatás alkalmából ötszáz csángó magyar fiatal tartózkodott hazánkban. Ez a Románia belső területén, Moldvában élő, különösen elszigetelt helyzetben levő katolikus népcsoport kisközösségeiben megőrizte magyarságát, a ránehezedő nyomás ellenére is. Méltán igénylik azonban a törődést és a figyelmet részünkről. A gyerekeknek a magyarországi vendégeskedés a magyar nyelvvel, az anyaországi kultúrával való szembesülést is jelentette. A Szentatyával való személyes találkozás után a csángó fiatalok „szétszóródtak” az országban, s a nagyobb városok önkormányzatának vendégszeretetét élvezték. így került augusztus végén három napra Egerbe tíz fiatal, hat lány és négy fiú. Azóta már a múlt héten haza is kísérték őket a Szered folyó melletti Diószeny (Gioseni) községbe, ahol igen szerény körülmények között élnek, román iskolába járnak. A kislányok nem riadtak vissza a szerepléstől, amikor augusztus 23-án a várbeli Gárdonyi-ünnepségen megkérték őket arra: dalaikból mutassanak be néhányat az ittenieknek. Azokat a népdalokat énekelték, amelyek számukra generációk óta a fennmaradást, a nyelvi továbbélést is jelentették. Egyet, a legismertebbet lejegyeztük. Aki ott volt ezen az alkalmon, annak még a dallam is a fülében cseng, és nem felejti el egykönnyen... „Csángó magyar, csángó magyar,/ mivé lettél csángó magyar?/ Ágról szakadt madár vagy te,/ elveszejtve, elfelejtve./ Egy pusztából kerekedtél,/ melyet országnak neveztél./ Most se országod, se hazád,/ Csak az úristen gondol rád./ Idegennyel beborítnya,/ ... papocskák nyakadon./ Nem tudsz kinek ... gyónni,/ anyád nyelvén imádkozni./ Jaj istenem, hová lettünk/ gyermekeink, s mi elveszünk,/melyet apáink őriztek,/ elpusztítják szép nyelvünket.” (ji) Hármas ikrek Egerben Dóra, Viktória és Krisztina Az orvosok emlékezete szerint tíz éve nem volt Egerben hasonló sikerrel végződő hármas ikerterhesség: az elmúlt héten, augusztus 28-án, szerdán Fülöp- né Szívós Katalin három kislánynak adott életet Egerben, a Markhót Ferenc Megyei Kórház szülészeti osztályán. A három kisbabát császármetszéssel emelték ki. Az első 13 óra 16 perckor, a második 13 óra 18-kor és a harmadik 13 óra 20 perckor született. Dr. Donkó András főorvos és dr. Tárczy Csaba adjunktus segítették világra a három csöppséget, akik 36 héten át tartózkodtak az anyaméhben. Dóra 2 kilogramm 20 deka, Viktória 2,40, és Krisztina ugyancsak 2,20 kilogramm súlyú. Bár édesanyjuk már tíz nap után elhagyhatná a kórházat, a kicsikre várnia kell, míg azok el nem érik a bűvös 2,5 kilogrammos súlyhatárt. Fülöp Lászlóék családja egyébként egri, s bár bátran vállalták a három gyermeket, jelenleg még albérletbe vihetik őket haza. Elhangzott az Országházban... Miért várjuk nehéz szívvel a szüretet? Vissza-visszatérünk a közelgő szüret kérdésére, mert már tavaly is sok problémát okozott. Most is biztatóak az előjelek a termést illetően, viszont kevésbé a piaci helyzet szempontjából. Ezúttal megyénk országgyűlési képviselőjének, Kelemen Józsefnek napirend előtti hozzászólását adjuk közre, amely szeptember 3-án hangzott el. A honatyák figyelmét a szőlő- és bortermelés ellentmondásaira hívta fel. „Ma a mezőgazdaságon belül szinte nincs olyan ágazat, amely ne lenne úgymond relatív túltermelésben. Ha van is vevő valamelyik termékre, az vagy nagyon mélyen áron alul vásárol, vagy csak igen későn fizeti ki a termény, a termék árát. A gazdálkodónak azonban a földet kezelni, művelni kell. Ehhez üzemanyagot, gépeket, alkatrészeket, műtrágyát, növényvédő szereket kell vásárolni. Munkabéreket kell fizetni. El vannak adósodva a gazdálkodók. Hitelből tudnának vásárolni zömében, hitelt azonban alig- alig kapnak, azt is igen nagy kamatra. Nem tudják ezért fizetni az adósságukat, az adójukat, a társadalombiztosítási járulékukat. Ha most, az évvége előtt 120 nappal nem kapnak segítséget, nagyon sok gazdálkodóegység felszámolásra kerül. Ennek súlyosak a következményei, mivel számolni kell azzal, hogy a ma még a mezőgazdaságban dolgozók közül a közeli jövőben nagyon sokan kénytelenek lesznek a munkanélküliség keserű kenyerét enni. A következő években kétségessé válhat a jelenlegi relatív túltermeléssel szemben is az ország élelmiszerrel történő belső ellátása. Elesik az ország a mezőgazdaság által elért exportbetétek nagy hányadától is. Tudom én, hogy senki sincs könnyű helyzetben, de gondolják csak meg, tisztelt képviselő- társaim, ekkora bizonytalanságban hogyan lehet gazdálkodni? Ha emlékeznek még rá, az elmúlt év hasonló időszakában interpellációt nyújtottunk be Szarvas Béla képviselőtársammal az eger-mátravidéki történelmi borvidék szőlőfelvásárlása tárgyában. Értünk el némi eredményt, de akkor én úgy gondoltam, hogy ágazati szinten egy év alatt történnek olyan intézkedések, amelyek ebben az évben könnyebbé teszik a szüret előtti várakozást. Igaz, azóta a pénzügyminiszter és a földművelés- ügyi miniszter személye is megváltozott. A szőlő- és borágazatban dolgozó szakemberektől hallottam olyan véleményt, hogy ha nem történik megfelelő gazdasági intézkedés, a jelenlegi (várhatóan „ sajnos ”jó) termés felét nem tudják felvásárolni. Mi ennek az oka ? Gergátz miniszter úr a múlt heti keddi interpellációra adott válaszában részletes elemzéssel szólt a szőlő- és borágazat helyzetéről. Mondta többek között: „a borászok zömét az eladósodottság, likviditási gondok jellemzik, és ezeknek elsődleges oka a piacvesztés”. Az eladósodottság egyik okozója, hogy a boripari szakágazat működéséhez szükséges állami vagyont egy korábbi hibás döntés a bankoknak adta. A zömében állami tulajdonban lévő boripari ágazat a nagy kamatterhek és nagy törlesztések visszafizetése miatt képtelen talpon maradni. Igaz, ma vannak gondok az értékesítéssel, de én optimista vagyok. Bízom abban, hogy keleti szomszédunknál rendeződik, stabilizálódik a helyzet, és újból jó, korrekt üzleti kapcsolataink lehetnek. Éppen ezért nagy hiba volna most azt mondani, hogy sok a szőlő, vágjuk ki a felét, és megoldódik a termelési válság. Igen, és újból munkanélkülivé válik sok tízezer ember. Nem, ez nem lehet a megoldás. Gergátz miniszter úr volt szíves mondani, hogy a kormány előtt is ismertek ezek a problémák, és e témakörben készített kormány-előteijesztés tervezetét a gazdasági kabinet az elmúlt héten pénteken másodszor tárgyalta, s előreláthatólag az e heti kormányülés elé kerül döntésre. Én személy szerint — mondhatom ezt a szőlőtermelők nevében is — bízom a kormány felelős döntésében. A magyar mezőgazdaság igen nagy értéket képvisel. Kérem, hogy segítsenek ezt a nagy értéket megőrizni és gyarapítani!”
