Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-28-29 / 228. szám
HÍRLAP, 1991. szeptember 28-29., szombat-vasárnap HEVES ÉS KÖRZETE 5. Átány híres szülötte Ötvös Imre vezérőrnagy Szülőfalujában az az utca őrzi Ötvös Imre nevét, ahol élete utolsó öt esztendejében lakott. Hatvanöt éves korában saját kérésére helyezték nyugállományba, és ez alkalommal a Lipót- rend lovagkeresztjével tüntették ki. Ki is volt ez az ember, aki a katonai pályán tábornoki rangot értei? 1850. szeptember 29-én született Átányban. A négy elemi elvégzése után műmolnár mesterséget tanult, később al-, majd főmolnárként dolgozott. 1871. április 14-én rendes sorozás útján került a magyar királyi hadsereg első honvéd hadosztályához, és a következő évben már ti- zedesi rendfokozatot kapott. 1875-76-ban a Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamára járt, amit jó eredménnyel végzett el. Hadapród lett. Hamar kitűnt társai közül, ezért egyre magasabb beosztásba helyezték. 1876. december 1-jén az ezred altisztképző iskolájának parancsnokává nevezték ki. 1886 nyarán a tüzérség tartalékából áthelyezett tisztek tanfolyamának parancsnokaként tevékenye kedett. Jó munkájának elismeréseként nagy megtiszteltetés érte: 1886. október 1-jétől 1893. szeptember 30-ig lovaglótanár a Ludovika Akadémián a tisztképző és felsőbb tisztképző tanfolyamon. Feladata a tényleges állományú tisztképző tanfolyamon részt vevő gyalogsági növendékek lovaglásban való kiképzése. 1890-től II. osztályú, majd egy év múlva I. osztályú százados lesz. 1893. október 1-jén Debrecenbe helyezték századparancsnoknak. Állomáshelye később Gyula, ahol 1896. október 20-ig ugyancsak századparancsnok volt. 1896. október 28- tól 1897. június 30-ig mint törzstisztjelölt, a törzstiszti tanfolyam hallgatója. A tanfolyam elvégzése után, november végén Maros- vásárhelyre helyezték, ahol 1990. április 24-ig szolgált. Az erdélyi városban ideiglenesen kétszer is ezredparancsnoki teendőkkel bízták meg. Később felvetődött megbízatásának állandósítása, mert a parancsnoka azt írta róla, hogy alkalmasnak tartja ezredparancsnoknak. 1990. április 25-e és 1906. február 17-e között Pápán szolgál. Itt lesz törzstiszt: őrnaggyá, majd alezredessé nevezik ki. A honvéd lovassági felügyelő és közvetlen parancsnoka is alkalmasnak tartja ezredparancsnoknak. 1906-ban visszatér Maros- vásárhelyre, és az ottani 9. honvéd huszárezred ezredparancsnoka lesz. Ez év novemberében ezredessé léptetik elő. A dandárparancsnoka igen jó minősítést ad róla. 1912-ig marad a Székelyföld fővárosában. 1912. május 14-én jut el katonai pályájának csúcsára: vezérőmagyi rangot kap, egyidejűleg a 2. és a 9. honvéd huszárezredből álló 4. honvéd lovasdandár parancsnoka lesz Debrecenben. 1912. december 10-én munkája elismeréseként Ferenc József Ötvös Imrének és törvényes utódainak magyar nemességet és az Átányi előnevet adományozza. Ezután továbbra is dandárparancsnokként dolgozott. 1913- 14-ben Kassán, illetve 1914. május elsejétől Zalaegerszegen. 1914. augusztus 5-én a szolgálat alól felmentették, és várakozási állományba került. A következő év első napján pedig nyugállományba helyezték. Ez az intézkedés elkeserítette, mert azt remélte, hogy altábornagyként fejezheti be katonai pályafutását. Nyugdíjazásakor állandó lakhelyének Zalaegerszeget jelölte meg. Ezt az elhatározását később megváltoztatta, és nem Zalában telepedett le, hanem visz- szatért szülőfalujába. A hátralevő nyugdíjas éveit Átányban élte le. Zárkózott lett, szórakozni nem járt sehova sem. Rendszeres napi programjai közé tartozott viszont, hogy délutánonként a pónilovával végigkocsikázott a falun. A nyugdíjba vonulás után egyenruhát nem viselt, de rangjához méltóan öltözködött. A faluban vett egy házat a később róla elnevezett utcában. Ma is áll ez az épület, igaz, más formában. Lakásának bútorzata nem volt különleges. Egy szoba katonai tárgyaival volt tele: kitüntetései, kardok, sarkantyúk, tiszti ruhák sorakoztak itt. Amikor a románok 1919-ben bejöttek Magyar- országra — s Átányba is —, Ötvös tábornokot tettlegesen is bántalmazták, féltve őrzött katonai tárgyai egy részét elvitték. Öregkorában elég magányosan élt. 1920. február 8-án hunyt el. Temetésén ott volt a falu lakosságának többsége. Az utókor sem feledkezett meg róla. 1943. november 16-án katonai tiszteletadással avatták fel az akkor elkészült síremlékét, melyet a hadimúzeum és a rokonság közreműködésével a magyar honvédsereg állíttatott. Az átányi régi temetőben levő sírját egy iskolai osztály gondozza. Nagy Kálmán — Vörös Dezső A hevesi telefonvárók aggálya A belépési díj változatlan Lapunkban nemrég beszámoltunk arról, hogy bővítették a hevesi telefonközpontot, és folyamatos munkával megkezdték az új előfizetők bekapcsolását. A napokban viszont panaszos levél érkezett a városból szerkesztőségünkbe, amelyben szóvá teszik, hogy mennyibe kerül a telefon Hevesen. Á levélből kitűnik, hogy a főállomásnál a belépési díj 12 ezer forint, és ehhez jön még a bekötési költség. Az ikerállomás esetében pedig 8 ezer forint, amelyhez még a szerelés dija is hozzátartozik. A hevesieket nemrég arról értesítette a távközlési vállalat, hogy mindez többe kerül, de még így sem egységesek az árak, miután kettőtől nyolcezer forintig teijedő különbség van a bekötések során. Ezért az összegért ikertelefont kapnak az érintettek. Nos, a felvetést továbbítottuk Gábor Lászlónak, a Heves Megyei Távközlési Üzem hevesi körzetmesterének. Elmondta, hogy téves az az információ, miszerint a belépési díjak megváltoztak. A főállomás 12 ezer, az ikerállomás 8 ezer forintba kerül. Természetesen a szerelési költséget ezen felül kell fizetni, amely attól függően változik, hogy milyen műszaki feltételek között tudják azt elvégezni. A lakóteleiteken például egyéni vezetékek kellenek, de miután az úgynevezett gerincvezetéket kiépítették, így azoknál a bekötés olcsóbb. Azokon a helyeken — elsősorban családi házaknál —, ahol oszlopot kell állítani és a vezetékrendszert kiala- kítni, természetesen többet kell fizetni. Mindezeket tehát fontos, hogy mérlegeljék a leendő telefontulajdonosok. Gazdag szakköri programokkal Vár a Gyermekház Az új tanév kezdetével a hevesi Gyermekház is meghirdette szakköri programjait. Mint Jurányi István igazgatótól megtudtuk, gazdag választékkal várják az érdeklődő fiatalokat. Valamennyi általános iskolába eljuttatták elképzeléseiket. Ezek szerint irodalmi, fotó, tűzzománc, hagyományőrző, színházbarát szakköröket szerveznek. Ezek mellett az angol és a német nyelv megismerésére is terveznek programokat. A jelentkezők számától függően sakk, asztalitenisz, turisztikai — ezen belül gyalogos, illetve vízi túrára szakosodó — csoportot is szerveznek. Újdonság lesz a szerepjátszó szakkör, amely önismereti jellegű, és az egyéni képességek felmérését, illetve kibontakoztatását kívánja elősegíteni. Az igényektől függően terveznek úgynevezett életmódklubot is. Az említett szakkörökre a Gyermekházban várják a jelentkezőket, és a csoportok összetételétől függően, októberi indítással meghatározott napokon tartják majd a foglalkozásokat. Évadnyitó akadályjáték Ma egész napos játékos akadályversenyt rendez a Hevesi Gyermekház. A város általános iskoláiban tanuló gyerekeket délelőtt várják az említett helyszínre. Délután viszont a felső tagozatos tanulókat viszik a Heveshez közeli Alatkára. Az ottani laktanyában a katonai akadálypályán rendeznek játékos bemutatókat, majd labdarúgó mérkőzést. Végül, ha az időjárás is engedi, a közeli sóderbánya- tavon csónakázást is tartanak. Októberben nyitják a kisáruházat Új kisáruházzal gazdagodik Heves. Az elképzelések szerint október közepén nyitja meg a helyi Kereskedőház Kft. diszkont üzletét. A vásártéri létesítménybe egyéni vásárlókat, valamint viszonteladókat is egyaránt kiszolgálnak majd. Tanulók a rendőrségen Szeptember 20-án 120 hevesi, tenki és átányi általános iskolás — 7. osztályos — tanuló vett részt a Hevesi Rendőrkapitányságon tartott közlekedésbiztonsági megbeszélésen. Ók azok a diákok, akik reggelenként kint vannak az utcán, s a zebránál segítik a forgalmat. A konzultáción, ahol videófilmet is láthattak, a szabályos gyalogos- és kerékpáros közlekedésről, valamint a veszélyhelyzetekre való felkészülésről volt szó. Rehabilitálták Maczky Bélát Heves Város Polgármesteri Hivatala arról tájékoztatja a Heves Megyei Hírlap minden olvasóját, hogy Maczky Béla hevesi lakos 1956-os — a népfelkeléssel összefüggő — legfelsőbb bírósági ítélete (száma: Bf. 5236/1957.) semmis. A közzététellel egyetemben megemlékeznek róla, aki a társadalmi átalakulás és a függetlenség érdekében lépett fel. Politikai cselekedetéért való eh'télésének nem volt jogalapja. Az arab viselethez igazodó kellékek Egyiptomi bemutatkozásra készülnek A héten az ausztriai Tirol „fővárosában,” Innsbruckban tartott Heves megyei bemutatón szerepelt a hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet is. Második alkalommal voltak jelen ezen a nagyszabású bemutatón, ahol saját termékeiken kívül mezőtúri fazekakat, cserepeket, a Szécsényi Palóc Szövetkezet babáit, szőtteseket, lakástextileket, blúzokat mutattak be. A megyei vállalkozási iroda közvetítésével a jövő év első negyedében egy osztrák áruházi láncba kíván bekapcsolódni a szövetkezet teljes árukínálatával. Ám most egy nagyon izgalmas feladat előtt állnak, hiszen október 12-e és 20-a között az Egyiptom fővárosában, Kairóban megrendezendő Magyar Napokon önállóan mutatkoznak be. Ennek hátteréről kérdeztük Bá- der Miklósné elnököt: — Valóban nagy megmérettetés lesz ez a bemutatkozás, hiszen önálló vállalkozásunk — új piac reményében. Nagyon készülünk rá, és reménykedünk abban, hogy hosszú távú kereskedelmi kapcsolatot teremthetünk. Ennek érdekében új termékeket készítettünk. A kivitelezéshez Egyiptomból kértünk fazonokat. — Mikről van szó? — Ruhákról, blúzokról, amelyek az arab, elsősorban az egyiptomi viselethez igazodnak. Saját magunk terveztük őket, de reméljük, hogy nem sikertelenül. Ezek mellett abroszokat, térítőkét és a magyar viseletre jellemző babákat is viszünk. Kiállítjuk a hírneves kalocsai riseliöt, a nagyszerű hímzésféleséget, amelyet egy Duna-parti városban élő, és a szövetkezetünkkel kapcsolatban álló népművész készített. Reméljük, ez az első arab bemutatkozásunk piaci haszonnal jár majd. — Az év végéhez közeledve hogyan vélekedik a szövetkezet eddigi munkájáról? — Ami örvendetes, hogy az elmúlt több mint nyolc hónapban növeltük az árukivitelt, amelynek értéke eddig elérte a 48 miihó forintot. Egy osztrák céggel vagyunk régi kapcsolatban, amely az idén is biztos piac. Blúzokat szállítunk keresztszemes hímzéssel. Ezek női és gyermekruhák, amelyek a tiroli viselethez kötődnek. A belföldi forgalmunk viszont jelentősen csökkent. Ennek ellenére májusban volt egy bemutatónk Budapesten a Folkart áruházban, a Váci utcában, amely a legnagyobb népművészeti bolt Magyarországon. Ott sikerrel mutattunk be kerek és ovális abroszokat, amelyek újdonságok, és a mai lakásberendezésekhez és kereslethez igazodnak. — Tudomásunk szerint már karácsonyra is készülnek... — Valóban, decemberben szintén a fővárosban, a Szent István körúti népművészeti boltban lesz kiáiííáSSa! egybekötött árusításunk. Ott karácsonyi 2)21!' déktárgyakkal, elsősorban térítőkkel jelenünk meg. (mentusz) Pongrácz József hevesi honatya felszólalása a Parlamentben Nyomást gyakoroltak a szakszervezeti tagokra Pongrácz József, hevesi országgyűlési képviselő a szeptember 16-i plenáris ülésen napirend előtt kért szót. Felszólalásában — az MSZOSZ-szal kapcsolatban — néhány negatív jelenségre hívta fel a figyelmet. Lapunk az alábbiakban ismerteti a Parlamentben elhangzott beszédet: Augusztus utolsó napjaiban három munkahelyről kaptam jelzést, hogy a Parlament által júliusban elfogadott, „a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről” szóló törvényt megsértik. E három munkahelyen csak a MSZOSZ-hoz tartozó szakszervezet működik. A dolog kíváncsivá tett. Barátaim, ismerőseim, és képviselőtársaim révén közel negyven munkahelyről kaptam információt arra vonatkozóan, hogyan hajtják végre az említett törvényt. Természetesen ígéretet tettem az engem tájékoztatóknak, hogy nevüket és munkahelyüket nem hozom nyilvánosságra. Tapasztalataim nem szívderí- tőek. Azokon a munkahelyeken, ahol két érdekvédelmi szervezet is működik, általában nem volt gond a tagdíj levonására vonatkozó írásbeli nyilatkozatok gyűjtésével. Ugyanakkor ott, ahol az MSZOSZ egyeduralkodó, az esetek mintegy felében alkalmaztak enyhébb vagy durvább nyomást a szakszervezeti tagokra. A módszerek széles skálán mozognak. Volt, ahol a nemleges nyilatkozat ellenére is vonták a tagdíjat, máshol nem kértek hozzájárulást, és csak külön lemondó nyilatkozat esetén szüntetlek be a tagdíj automatikus levonását. De ezek az cSCÍSk. igen nagy jóindulattal, jogszabály*ér- telmezési vagy adminisztrációs hibáinak is tekinthetők. Még erkölcstelennek sem mondható az a finom presszió, amikor az aláírások gyűjtését összekötötték a dolgozók gyerekeinek iskolakezdési segélyezésével. Aki aláírta, kapott segélyt, aki nem írta alá, nem kapott. Ebből az esetből kitűnik, hogy a nemleges nyilatkozatot a szakszervezetből való kilépésnek tekintették. Ez az értelmezés meglehetősen gyakori volt. Sűrűn fordultak elő olyan esetek, amikor az aláírásokat egzisztenciális fenyegetéssel kötötték össze. Például: bejelentették, hogy átszervezések, elbocsátások várhatók, és védelemre csak az számíthat, aki alánja az igenlő nyilatkozatot. De volt olyan extrém eset is, amikor elbocsátással fenyegették meg azt, aki vonakodott aláírni. Előfordult több ízben, hogy a cégek vezetői, a munkáltatók erőteljesen támogatták a beleegyező aláírások gyűjtését. Általános tapasztalat, hogy az Országgyűlés és a kormány elleni hecckampánnyal igyekeztek befolyásolni a szak- szervezeti tagokat. A kampányhoz hozzátartozott ez a két röplap, vagy fogalmazvány (ahogy Fideszes képviselőtársaim mondanák), amelyet Budapest néhány kerületében terítettek. Az egyik így indít: „Jogot sértett a Parlament! A dolgozók szabad szervezkedési jogát!” Mindkét röplap több pontban, illetve bekezdésben taglalja azokat a gazságokat és piszkos aknamunkát, amellyel a Parlament és a kormány szét kívánja verni a szak- szervezeteket, kihangsúlyozva, hogy „egyedül az MSZP küzdött a szakszervezetek valódi anyagi ej erkölcsi függetlenségéért” A végén mindkét röplap megfogalmazza, mit kell tennie a dolgozónak, hogy megvédje magát szabadon válaszott országgyűlésétől és kormányától. Az egyik tennivaló így hangzik: „Aláírásoddal erősítsd meg tagságodat, s ha még nem tetted — lépj be a szakszervezetbe!” Nosza! Lépjünk be! Mi jár annak, aki belép az MSZOSZ-ba? Természetesen egy tagkönyv, amelyből kaptam egyet ajándékba. Kinyitva, szép kövér betűkkel ez olvasható: „Világ proletárjai egyesüljetek!” Semmi bajom nincs e jelszóval. Helye van egy demokráciában. Ami aggaszt, hogy e jelszó szelleme hajta át az MSZOSZ vezetését. Ez a vezetés pedig szorosan együtttműködik a pártállamból itt maradt gazdasági vezetők egy részével. Kölcsönösen szükségük van egymásra. A munkáltatók produlálják a szakszervezeti taglétszámot az MSZOSZ-veze- tés legitimálására, politikai súlyának megőrzésére. Az MSZOSZ ugyanakkor minden erejével védi a kebelbarát munkáltatókat, és látványosan keménykedik a munkavállalók általa vélt érdekeiért, hogy a munkáltató sikerrel toborozhassa a szakszervezeti tagokat. Ezt az érdekszövetséget politikai síkon is megjelenítik a hozzájuk közel álló párton (vagy pártokon?) keresztül. Mindez teljesen érthető és normális, hiszen az érdekszövetségben résztvevők egzisztenciájukért, gazdasági és politikai súlyukért küzdenek. Ebben az elfogadhatatlan és veszélyes, hogy a törvények megszegésével kívánják céljaikat elérni, és elég erősnek érzik magukat a törvénnyel való nyílt szembenálláshoz. Ne úgy legyen! — exportra A kiskörei műanyag-feldolgozó üzemben német kooperációban készítik exportra az Európa-szerte népszerű ladikokat, kajakokat és kenukat. Munkatársunk — Perl Márton fotóriporter — a munka egyik fázisát örökítette meg.
