Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-04 / 207. szám
HÍRLAP, 1991. szeptember 4_, szerda GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE Történelmi táncok klubja Ki ne nézné irigykedve a történelmi filmekben táncoló párokat, a kecsességet, finomságot, bájt? A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ új tanfolyama lehetőséget teremt a palotás, a reneszánsz, a menüett, a valcer, a ragtime stb. táncok megtanulására. Jelentkezni szeptember 20- ig lehet, az intézmény portáján. Veronától a Mont Blanc-hoz A gyöngyösi ország-világ járók klubja ma délután fél hatkor farija szeptemberi első foglalkozását. Ez alkalommal Veronából Milánón át a Mont Blanc-hoz kalauzolja — fényképek segítségével — az érdeklődőket Juhász András tanár. Ha kedd: Mátrafűied Továbbra is folytatódik a „Ha kedd, akkor Mátrafűied” elnevezésű sorozat. Ez nem mást jelent, minthogy keddenként a Palóc Néprajzi Gyűjtemény épületében (Mátrafűied, Hegyalja út 12.) kézmúvesdélutánokra várják a gyerekeket és az ifjakat, akik a szövés-fonás, a népi játékok készítése, szabás, díszítés alapjaival ismerkedhetnek meg keddenként. Sikeres tábor Sikeresen zárult a Sástón megrendezett tánctábor. A Budapestről, Sátoraljaújhelyről, Vá- sárosnaményból, Kisvárdáról, Tatabányáról, Tíszaföldvárról és a megyénkből érkezett közel 100 fiatal kétszer egyhetes turnusban nyaralt, pihent — miközben továbbfejlesztette tánctudását. A város második szállodája Ahogyan mondani szokás, nagy fába vágta a fejszéjét két fiatalember, a solymosi Nagy Imre és a helybeli Farkas Antal Gyöngyösön, amikor a város legújabb üzletét, második szállodáját, a Vincellér Panziót bérbe vették a Mátra Volántól. Napjainkban ugyanis — mint láthatjuk—a vendégjárás is igencsak mérséklődött A korábbinál jobban meggondolja az ember, hogy étteremben fogyasszon, szállodában éjszakázzon. A mégoly vonzó „házak” is gyakran konganak az ürességtől, jobbára csak a szervezett turizmusra számíthatnak. — Ismertek előttünk is a szakma gondjai — mondják a vállalkozók —, ezért vérmesebb remények nélkül kezdtünk a dolgoknak. Inkább magunk is a jővőben bízunk, s türelemmel tesszük első lépéseinket Am az az igazság, hogy ezt a remek helyen épült, igazán pompásan elkészített, berendezett panziót vétek volna kihagynunk. Meghirdették, s mi különösebb gondolkodás nélkül éltünk a felkínált lehetőséggel. Úgy érezzük, hogy értjük a dolgunkat, mindketten már korábban kezdtük a pályát, korántsem ez az első állomásunk. Eszünkben sincs a gyors meggazdagodás, igyekszünk viszonylag elfogadható árakkal fogadni a betérőket, az üzlet szélesebb körű megkedveltetése a célunk. Számolunk, persze, hogy számolunk mi is a csoportokkal, a külföldi látogatókkal, de szeretnénk a Mátra felé tartó egyéni utasokat, családokat, a hazai kisembert is megállítani, becsalni hozzánk valamire. Tizenöt szobás a tetőtérben kialakított hotel, a legszükségesebb kényelemmel, praktikus megoldások sorával. Családnak, kisebb vegyes társaságnak egyaránt akár kívánságra is átrendezik például az apartmant, a külön feljárásról sem elfeledkezve. Az udvar tulajdonképpen egy zárt parkoló, ahol a — stílszerűen a szomszédos szőlőskert végében rendezett — esetenkénti nyársalóprogramok sem zavarják a A ház utcafronti része gépkocsis beállásokat. Divatos a drinkbár, a pincemulató hangulatos, az étterem elegáns, s tájjellegű, illetve egyéb ízspecialitásokat kínál. — Ha az idén már nem is, a jövő szezonban feltétlenül megnyitjuk a földszinti vendéglő melletti teraszunkat is — ecsetelik további terveiket. — Az épület hátsó frontja alatti új, ma még meglehetősen kihasználatlan pincéből pedig valószínűleg valamiféle miniuszodát vagy szaunát, a legrosszabb esetben is egy konditermet próbálunk még kialakítani. Szolgáltatásaink bővítése mellett természetesen iparkodunk legalább valamelyest a programjainkat is változatosabbá tenni. Folklórdélutánok, estek jöhetnek szóba a Vidróczki Néptáncegyüttes közreműködésével az udvaron, s különféle szakmák találkozóihoz igyekszünk megfelel keretet biztosítani. — Milyen az indulás? — Legnagyobb erőfeszítéseink ellenére sem szólhatunk ugyan még túlzott érdeklődésről, de első tapasztalataink azért meglehetősen biztatóak. Már a nyitás hetében volt egy sikeres 100 személyes lakodalmunk, s például szeptember minden hétvégéje foglalt éttermünkben, ószintén szólva többre nem is számítottunk a kezdeti időkben. (gy) Erdei játszótereket is Vendégeket vár a Mátra — hirdeti, hangoztatja a hegyvidék sok gazdija —, de jószerével bizony niég a gyerekeket sem tudják kedvükre fogadni a kiránduló- és üdülőhelyek. Mást ne mondjak: nincs sehol egy igazi, érdekes, vonzó es marasztaló játszótér. Olyan például, mint amilyennel a látogatók a hajdú- szoboszlóipihenőnegyedben, a 4. számú fő közlekedési út mellett találkozhatnak. Talán az országban vannak ennél különbek, nagyszerűbbek, s nem is kis számban, ám hadd hivatkozzam csak az említettre. A játszóhely megannyi ötletes, érdekes berendezését kivétel nélkül fából faragták, szerelték a szakavatott mesterek — mint utalnak rá: táborozó népművészek —, hogy aki csak teheti, visz- sza is tér, s megannyiszor új látogatókat toboroz hírverésével. Ha mégoly ügyes kezek teremtették is ezt az alföldi gyermekparadicsomot, nem hinném, hogy lehetetlen utánozni, követni a munkát. Hiszen a Mátravidék is termett éppen elég hozzáértő fafaragót, ezermestert, s ha van hely, ahol a fában nem szűkölködnek, hát ez a táj éppenséggel az. Mi hát az akadálya, hogy szép hegységünkben is legyen olyasféle játszótér, mint a szoDosztói, vagy akár még különb? Nagy áldozat, túlontúl sok pénz és Idő kellene hozzá? Aligha. Bizonyos, hogy tetemesebb ráfordítás nélkül is kerülne anyag és vállalkozó, ha keresnék. Ha végre valaki rászánná magát a szervezésre, valahol felkarolnák az ügyet Nem is csak egy játszótér születhetne így, hanem akár minden látogatottabb helyen örülhetnének hasonlónak a vendégek, s taKn már jövőre. A Mátra új, sajátos látványosságai lehetnének a kedves létesítmények, amelyek egyszerre szolgálnák a kicsit és nagyot. Miközben játékra biztatnak a gyermeket, elgondolkodtatnak a felnőttet: mi mindent lehet alkotni a fából, mennyi mindenre képes a tehetség, a szorgalom ezen a vidéken is. Egyszóval: reklámnak sem Imme utolsó. Ugye..? -igyMilyen szempontok alapján támogatnak Gyöngyösön? Hátrányos helyzetű óvoda mert „más” Nemrégiben bút adtunk a gyöngyösi önkormányzat legutóbbi üléséről. Ezen többek között döntöttek a Lokodi úti bölcsőde helyén újraindult „Fészek- alja-óvcda” támogatásáról is. Az óvónők és a szülők szerint nem épp igazságosan... — Szerintünk a városatyák nem kaptak helyes képet arról, hogy tulajdonképpen milyen formában is képzeljük el a működésünket — mondja Reményi Gabriella óvónő. Más a magánóvoda, más az alapítványi (amilyen például a Waldorf), és megint .más az az óvoda, amely alapítványt is létrehoz programja megvalósításához. Mi ebbe az utóbbi kategóriába tartozunk, ugyanis nem az alapvető működésünk, hanem a külön célunk megvalósítására tettünk alapítványt. — Mi ez a „külön cél"? — A természetes életmód hívei vagyunk, és ennek jegyében fogalmaztuk meg a terveinket is. így például a helyiségeink berendezése natúr fából készül majd, a gyerekek csak természetes alapanyagú játékokat kapnak a kezükbe. Reformkonyha üzemel majd nálunk, laktovegetáriánus táplálkozást vezetünk be, amit kiegészítünk csirke- és halfogyasztással Az egészségmegőrzésre is gondot fordítunk, egy természetgyógyász segítségével azokat a gyógyászati ágakat alkalmazzuk, amiket 3 és 7 év kö 99J zötti gyerekeknél lehet Ugyanakkor nálunk nem lesznek kötelező és kötött foglalkozások — a kívánt tudásszintet játékos keretek között kívánjuk elérni. — Végül is mi az, ami nem tetszik Önöknek az önkormányzat döntésében? — Annak a támogatásnak a mértéke, amit megszavaztak nekünk. Kapjuk az állami fejkvótát, ami minden gyerek után automatikusan jár ez 15 ezer forint A helyi önkormányzat pedig minden óvodás után ad még 29 ezer forintot—az önkormányzati óvodákban. Nekünk viszont ennek csak a felét „szavazták meg” a képviselők, vagyis kb. 14 ezer forintot Ezt nem tartjuk igazságosnak, hiszen még egyszer mondom, nem magánóvoda vagyunk. Egy szülő méltán mondhatja: ő is itteni, adófizető állampolgár, miért kerül hátrányos helyzetbe a gyereke, csak azért, mert „más” óvodába jár? Az is furcsa, hogy ezek az óvodások a régebbi helyükön ugyanúgy „kaptak” 29 ezer forint önkormányzati támogatást Azzal, hogy átjelentkeztek hozzánk, rosszabb helyzetbe kerültek... Felhívtuk Kenyér Bélát, a polgármesteri hivatal humán közszolgáltatások irodájának vezetőjét: magyarázza meg az elosztási koncepciót — Érdekes, hogy az óvónők nem tudják, mire is kértek engedélyt. Azzal, hogy alapítványt rendeltek, egészen más státusba kerültek, mint a többi óvoda. Hangsúlyozom: nem az önkormányzat hívta életre a „ Fészek - alja-óvodát”, hanem a szülők és a pedagógusok. Több támogatást is élveznek: például eszmei összegért bérlik a megszüntetett bölcsődét Ha „rendesen” bérbe adtuk volna, úgy az ónkormányzat jutott volna több bevételhez — tehát, ha ilyen szempontokat is nézünk, ezzel is sokat segítettünk. Azonkívül az oktatási bizottságnak is az volt a javaslata, hogy a szokásos támogatási ösz- szegnek csak a felét kapják meg. Végeztünk egy gazdaságossági számítást: egy hozzájuk hasonló létszámmal működő óvodában 240 ezer forint jut a csoportra havonta. A „féltámogatással” is kiszámoltuk a „Fészekalja-óvo- da” bevételeit: nekik 251 ezer forint jut havonta. — Viszont ők valamiféle többletet is adnak a gyerekeknek, ráadásul a szülők is a szokásos térítési díj kétszeresét fizetik. — Én úgy érzem, a döntés igazságos. Meg lehet érteni az önkormányzat álláspontját is: miért hozza hátrányos helyzetbe a nem önkormányzati óvodához képest a sajátját? * (A Fészekalja-óvoda kuratóriuma a köztársasági megbízott hivatalához fordul a döntés felülvizsgálatáért. A fejleményekről beszámolunk...) Doros Judit Az akció — elmaradt... Még az augusztusi „hármas ünnep” előtt — mint lapunkból is ismert — kedvezményes akciót hirdetett a „szövetkezeti” Gyöngyös Húsüzem a város nyugdíjasainak, beszerzéseiket könnyítendő. Az engedményes füstölt- áru-vásár, hangsúlyozni sem kell, jó néhány érdeklődőt vonzott a kijelölt időpontban. Aztán „A vásár elmaradt, elnézést kérünk” tábla fogadta szombaton reggel 9 órakor a tartósított termékek helyett a nyugdíjasokat — írta elkeseredetten, felháborodottan egy csalódott idős ember, Simon Gáborné szerkesztőségünknek. Minden bizonnyal társai nevében is. Levele olvastán minket is újfent érdekelni kezdett a gyöngyösi dolog, de — mint kiderült — egyéb elfoglaltságai miatt napokig nem tudtuk elérni a húsüzem bérlőjét, Bálint Istvánt. E hét elején sikerült végre mégiscsak beszélnünk vele az ügyről. Érdeklődésünkre a bérlő ismét sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt, s mindjárt hozzáfűzte azt is, hogy nem rajtuk múlott a meghiúsult vásár. Rásze- désről szó sincs. Az egészségügyi hatóságok egyszerűen nem engedélyezték számukra az alkalmi bolt megnyitását, a hús kimérését az üzemben, őt is bántja a dolog — tette hozzá —, s természetesen nem tekinti befejezettnek az ügyet. Azon van, hogy előbb vagy utóbb feltétlenül találjon valamiféle megoldást a „kárpótlásra”, feledtesse a nyugdíjasokkal a kétségkívül kellemetlen esetet. Nos, ha ez megnyugtató válasz a levélírónak is: reméljük, így lesz. Olasz mandolinzenekar vendégszereplésen — Monfalconéból Az Állami Zeneiskola Észak- Olaszországból, Monfalconéból vár kedves vendégeket a héten. A mintegy félszáz tagú csoport mandolinzenekara — mint tervezik — hangversenyeken is találkozik a város és környéke közönségével. Az elképzelések szerint előbb szeptember 6-án 18 órától a gyöngyösi zeneiskolában lép az együttes közönség elé, míg 8-án szintén délután hattól a gyöngyöspatai templomban szerepel jótékonysági koncerten. Ez utóbbinak a bevételét a gyöngyösi Szent Bertalan-templom restaurálásának folytatásához adják. Csak helyi anomália? A Polgári Kávéház esete a bábgulyással... Gyöngyösön, a Törők Ignác utcában rendhagyó vendéglátóipari egység, úgymond Polgári Kávéhaz megnyitására kapott engedélyt ez ev áprilisában a helyi önkormányzattól Szabó Árpád, egy vállalkozó kedvű pincér. A kulturális programokat, irodalmi esteket is kínáló kis kávéház — ilyen szolgáltatásokkal Gyöngyösön az elmúlt évtizedekben nem létesült üzlethelyiség — annak rendje-módja szerint üzemel is. „Csak” ugyanaz az önkormányzat, amely néhány hónappal ezelőtt kiadta az engedélyt, most vissza akarja vonni, mert mintegy négy hónap alatt kiderült — biztosan lemérték —, hogy 200 méteren belül gyermekintézmény van. Egész pontosan a Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont. így hát két lehetősége van a vállalkozó üzletvezetőnek: vagy bezár, vagy melegkonyhát létesít. Gyöngyösön — információink szerint — huszonöt olyan üzlethelyiség van, amelynek tulajdonosa „hasonló cipőben jár”. Érdekükben is szólt Szabó Árpád, a Polgári Kávéház üzletvezetője. — Azt mondják, hogy nem árusíthatunk szeszes italt — mu3 'a a polgármesteri hivatal leéri — Ha nem árulhatunk, akkor tudvalevő, hogy egyszerűen be kell zárnom, mert kólából, üdítőből meg kávéból nem tudom fenntartani az üzletet. Havi 25 ezer forint a bérleti dija, azonfelül plusz a rezsi. A villanyt is felemelték, a víz is nagyon drága...! Mindezeken kívül szeretné az ember szépíteni, bővíteni az üzletét. Egy „szakadt” Trabanttal járok, nem akarok gyorsan meggazdagodni, én arra törekszem, hogy szépítsem a már meglévő környezetet, és elveszik az ember kedvét... — Ügy hallottuk, pincehelyiség létesítésével is szeretné bővíteni a Gyöngyösön nem mindennapi vállalkozását. Vajon ha elkészül, a föld alatti üzletére is vonatkozik az a bizonyos 200 méter... ? — Nézze, én ezt nem tudom, de olyan nevetségesnek tartom az egészet — füstölög Szabó Árpád. — Itt van például a „nagy Bacchus” pinceborozó, amely a gimnázium szomszédságában található. Amennyiben melegkonyha működne, akkor lehetne ugyanúgy árulni szeszt. így már nem számít...? Amennyiben melegkonyhát létesítek, árulhatok alkoholt is...! Ki van téve a tábla, hogy 18 éven aluliakat nem szolgálunk ki, akkor egész egyszerűen nem adunk nekik! Szóval én igazságtalannak tartom ezt a rendelkezést a pult ezen oldaláról nézve. Kérdem én, hogy néz az ki, hogy a kávéházban babgulyással szaladgál az ember...?! Kávéházra kértem az engedélyt, megadták, az összes hatóság is hozzájárult, akkor most miért kell visszavonni? Adósságaim vannak, miből fogom visszafizetni...?! — Közbevetőleg szeretnénk megkérdezni, miért éppen Polgári Kávéházra „keresztelték” ezt a vendéglátóipari egységet? — Polgárosodás van. nem? — kérdez vissza Szabó Árpád. — Szeretném, hogyha normális polgárok látogatnák a kávéházat. Sikerült is kialakítani a törzsvendég-sereget. Nagyon szeretnek ide iámi tanárok, orvosok, ügyvédek... Nem zajos az utca, noha egyszer volt egy legénybúcsú. Kulturális rendezvényeink is voltak már. Igazán sok embert vonzott a Pilinszky-est. Szeretnék színészeket meghívni, kávéházi kabarét szervezni. Ehhez meg kell csinálnom a pincehelyiséget. Az elképzeléseimhez fel akarom venni a START-hitelt is. De az ilyen rendeletekkel elveszik az ember kedvét...! * • * A Gyöngyösi Városi Polgár- mesteri Hivatal körlevele szerint — amely „csak” a 9/1991. (IV. 26.) számú ipari és kereskedelmi minisztériumi rendeletet tartatja be — a mátraaljai településen olyan, jelenleg még üzemelő borozó is van, ahol vagy „szeszmentes bort” mérnek a jövőben, vagy bezárnak, vagy melegkonyhát létesítenek. A Kávéházi bab- gulyásnak igazán „ínycsiklandozó^ párja az alkoholmentes bor...í Szólaltassák meg a másik fél is, ezért megkerestük a polgár- mesteri hivatal közigazgatási és ügyfélszolgálati igazgatóságát. Szerdahelyi Jánosné azt a tájékoztatást adta, hogy már készül ennek a bizonyos körlevélnek a módosítása. Ezek szerint a jogszabály visszamenőleg nem hatályos, tehát a 9/1991. (IV. 26.) IKM-rendelet hatályba lépése előtt kiadott engedélyeket nem vonják vissza. A módosítást hamarosan megkapják a felháborodott üzletvezetők, az érintett vendéglátóipari egységek tulajdonosai... A gond „csak” az — vélhetően nem egyedül Gyöngyösön —, hogy adtak ki engedélyeket olyan vendéglátóipan egységek üzemeltetésere is, melyekre vonatkozik a jogszabály... Tehát melegkonyha, vagy csak kóla... (korcsog)
