Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-25 / 225. szám

— PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1991. szeptember 25., szerda Az építésügyi információ bővülése és szolgáltatásai Miskolcon a ’70-es évek eleje óta működő Építé­sügyi Tájékoztatási Központ területi szervezete és az Észak-magyarországi Információs Iroda tevé­kenysége az építőszervezetek, vállalkozók és magánépítkezők szolgálatát biztosította. 1984 óta a Komplex Tanácsadó Szolgálat keretében közel 30 ezer érdeklődőnek nyújtottak felvilágosítást, illetve szolgáltatást. Az elmúlt években a szolgáltatások köre jelentősen bővült különböző építőipari anya­gok, termékek forgalmazásával is. Ennek kereté­ben: a ráckevei Architektúra Szövetkezet, a BÖ­KŐ, az ÉÁÉV, a Mátra-gázbeton és a HEBEL-ele- mek, a BRAMAC-cserép, valamint Miskolcon a víz- és csatornabekötés megoldását, értékesítését is ellátja az iroda. A magánépítkezőknek 9 családiház-katalógust, 3 társas- és sorházas katalógust, két üdülő- és zárt­kerti katalógust kínálnak, több mint kettőszáz alap­terv és további közel 400 tervváltozat lehetőségét nyújtva az építkezőnek. Az ÉTK kiadványai, így a Magánépítkezők Kiskönyvtára, az Építési lxl, a Fenntartási 2x2, az Épületgépészeti Részletek és a Magánépítés A—Z kötetei könnyítő és takarékos megoldásokat kínálnak még a saját munka techno­lógiai leírásához és a szakszerűség biztosításához. E köteteknek a fenntartási és felújítási építésben is növekszik a jelentősége. A melléképületek, az ál­lattartás korszerű megoldását szolgálja az e célra ki­dolgozott katalógus és tervanyag is. Az ÉTK-kiadványokon túlmenően a Műszaki Könyvkiadó építéssel, a Magyar Szabványügyi Hi­vatal valamennyi, a Perfekt kiadó összes, a termé­szetgyógyászat, a környezetbarát gazdálkodást se­gítő 17 kötet megjelenése is várható, ezekre az iroda előjegyzéseket vesz fel. Újabban a Püski Kft. kiad­ványai és a Piatnik-Austria kártyaanyaga is hozzá­férhetővé és megvásárolhatóvá vált. A közeljö­vőben a profil és szerkezet további bővítését tervezik. Az iroda több bemutató és időszerű kérdés napi­rendre tűzésében is közreműködik. Ennek kereté­ben 1991. szeptember 16-án Miskolcon az OTP megyei székházában 9 órakpr a Hewlett-Packard és Controll Kft., valamint az Építészeti Konstrukciós Iroda Kft.-vel együtt az építészeti és statikus CAD- rendszer bemutatását készítette elő. Közreműködnek a félévenként megtartott észak-magyarországi urbanisztikai konferenciák megszervezésében, amelyre legközelebb október 8—9. között Suhán és Mátraalmáson kerül sor, „Falusi turizmus és urbanisztika” címmel. E ren­dezvények az elmúlt tíz évben közelebb hozták egy­máshoz BAZ-Heves és Nógrád megyék urbaniszti­kai szakembereit, és olyan szakmai továbbképzést biztosítottak, amelyek az észak-magyarországi táj és körzet jobb megismerését, egymás munkájának nagyobb megbecsülését szolgálták. E rendezvénye sorozat keretében 1992.1. fél évére tervezik a XXI. konferenciát a gömöri térség, Putnok és az aggtele­ki karszt, a természetvédelem tanulmányozására. Az iroda nyitott valamennyi új, de minőségileg jó termékek képviseletére, terjesztésére, amelyek az építkező embert segítik, az épület és környezete kulturáltságát, a háztartás és a házimunka könnyí­tését, a természet védelmét és továbbfejlesztését szolgálják. Az irodának Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Gyöngyösön, Egerben olyan partnerei vannak, akik e lehetőségeket döntően az ÉTK kiadványaira korlátozva közvetítik. A helyi önkormányzatoknál mintegy 200 bizományos nyújt közvetlen felvilágo­sítást és szakmai segítséget a legújabb ismeret- anyagból. Tanácsadásuk eddig és a közeljövőben is díjmentes marad. D.H.B. Az átlagtól jobban élnek A kisvállalkozót még az adó is húzza Azt hiszem, a kisvállalkozással kapcsolatban két, egymással telje­sen ellentétes felfogás él az emberek körében. Az egyik úgy tartja, hogy azoknak még a bőrük alatt is pénz van, akik nem meghatáro­zott havi fizetésért dolgoznak. A másik viszont sajnálkozva állapít­ja meg, hogy sokan éppen a nagy reményekkel kezdett kisvállalko­zás révén jutottak koldusbotra. Hol az igazság? A kérdés költői, hi­szen az igazság is annyiféle lehet, ahány személyt érint. De nézzük inkább a tényeket. — Milyen a hangulat a gyön­gyösi kisiparosok körében? — érdeklődtem Matus Miklóstól, aki nem csupán jó nevű iparos a Mátraalján, hanem a helyi ipar­testület választott titkára is. — Vegyes — érkezett a rövid válasz. — Ha azt nézzük, hogy a javasolt háromoldalú érdek- egyeztetést, amelyben a polgár- mesteri hivatal, a munkaadók és a munkavállalók vettek volna részt, elutasították, akkor már sok mindent elárultam ezzel. Kiderült, hogy a kapcsolatuk a hivatallal ennek ellenére jó. Az adóztatással összefüggésben is kikérték a véleményüket. Hogy az miként szólt? Úgy, hogy ne le­gyen helyi adó. És...? Lett. Két ezrelék a bevétel után. — Sokkal inkább kedvezmé­nyekkel kellene segíteni a kisvál­lalkozókat, az szolgálná a város javát, mert akkor lenne több munkaalkalom is. Most? Egy­más után bocsátják el az alkal­mazottakat, mert csekély a meg­rendelés, mivel az emberek nem tudnak fizetni, hiába lenne igé­nyük erre is, arra is. — Azt mondják sokan, hogy a kisvállalkozók mégis az átlagnál jobban élnek. — Ez igaz. De az átlagnál jóval többet is dolgoznak. Azt is kény­telenek csinálni, hogy a jövedel­mük egy részét nem vallják be. Az adók és főként az SZTK na­gyon sok pénzt elvisz. — De ezt áthárítják a megren­delőkre. Nem? — Akkor olyan árakat kellene megszabniuk, amiket senki sem fizetne meg. A verseny is nagy. Aki bírja, áron alul is vállal mun­kát, mert bízik a jövőben. Azt is megtudtam, hogy a kis­iparosok száma a városban nyolc­száz körül mozog. Állandóan változik, mert mindig újabbak váltják ki az ipart, és mindig van­nak elegen azok is, akik vissza­adják. Kiemelkedően jól jöve­delmező iparág nincs a Mátraal­ján. Akad ugyan néhány milliós megrendelésekkel rendelkező építőiparos. A közeljövőben be­lőlük kerülnek majd ki a millio­mosok. Ők azok, akik nem élik fel a jövedelmet, hanem befektetik. Az idén sokan „kényszerből” vállalkoztak, mert egyéb jöve­delmük nem volt. Közülük so­kan keservesen csalódtak. A Panda ügynökségnél Len­dér Hedvig ezt mondta: — Mi mindenre vállalkozunk, amire csak van igény. De engem csak a remény tart meg, mert ed­dig csak ment a pénz tőlünk. Ab­ban hiszek, hogy egyszer majd hozzánk is jön már a forint. Bárok András fényképész csendesen bevallotta, hogy: — Tisztességesen meg tudunk élni ebből a foglalkozásból, de vagyont gyűjteni nem lehet. Egyedül a havi majdnem négy­ezer forintos SZTK az, ami na­gyon sok. Az adó...? Azt ki lehet bírni. Mi van azokkal, akik fognak egy asztalkát, valahol felállítják és kirakják rá a portékájukat? Semmi. Ha a területért a tulajdo­nosnak fizetnek, szinte minden rendben van. Az iparűzési enge­dély? Hát persze, az is kell, ha el­lenőrzik. Az jutott az eszembe, hogy a kertmoziban hány külföldi ál­lampolgár rendelkezik ilyen iparűzési engedéllyel? Ha a bejá­ratnál a mozit üzemeltető cégnek lefizeti a száz forintot, ott árul, ahol akar és ahol helyet talál. Az ellenőrzés? Van, persze, van oly­kor-olykor rendőri, mert az is kell.. Es az eredménye? Órákkal később minden ott folytatódik, ahol a hivatalos közegek abba­hagyatták. A városházán Barcs Aladár­nál érdeklődtem az adók iránt, mivel ő a pénzügyek legfőbb ügyintézője a településen. — Egy sor adót megszüntet az önkormányzat, ami összességé­ben mintegy 129 milliós bevételi kieséssel jár együtt. Az idén júli­us 1-jétől bevezettük az iparűzési adót. Új adó lesz a kommunális adó és az idegenforgalmi adó. Megszűnik 1992. január 1-jétőla házadó, az építményadó, a telek­adó, a közműfejlesztési hozzá­járulás, és az üdülőhelyi díj. — Kevesebb lesz tehát a város bevétele az adókból? — Nem mondhatnám. Az új adók kiegyenlítik a kiesést. Halkan teszem hozzá: a terv szerint meg is haladják a korábbi adóbevételek végösszegét. Pedig milyen szépen hangzik, hogy hányféle adót törölnek a koráb­biakból. Mindebből kiderül, hogy egyetlen kijelentő tőmondatba nem lehet összegezni a gyöngyö­si kisvállalkozók mai helyzetét. Szinte ahányan vannak, annyifé­leképpen élnek. Nekem mániám arra esküdni, hogy a stagnáló gazdasági helyzetben kell a leg­jobban segíteni és támogatni a vállalkozókat, mert az ország szekerét csak a megpezsdülő vál­lalkozások révén lehet kihúzni abból a kátyúból, amiben most kínlódik. Ha egy elakadt kocsira még nagyobb terhet rakunk, az tengelyig süllyed a sárban. Olyan egyszerű ez. Nem így találják? G. Molnár Ferenc A kiskereskedelmi áruforgalom alakulása Milliárd Ft Összehasonlító áron 1990. I. fél év %-ában Bolti kiskereskedelem 454,4 78,9 Ebből: általános áruházak 22,4 64,4 élelmiszer-kiskereskedelem 141,5 86,9 ruházati kiskereskedelem 40,0 84,5 vegyiáru-kiskereskedelem 10,3 101,5 iparcikk-kiskereskedelem 83,9 67,8 kultúrcikk-kiskereskedelem 31,2 71,7 egyéb kiskereskedelem tüzelő- és építőanyag-kereske­26,6 79,9 delem 88,9 78,4 gyógyszer-kiskereskedelem 4,7 89,9 Vendéglátás összesen Ebből: 60,6 81,8 melegkonyhás vendéglátóhelyek 19,5 88,9 cukrászda, italbolt stb. 28,5 67,1 munkahelyi vendéglátás 9,2 103,4 Kiskereskedelem összesen 515,0 79,2 Az év első felében a lakásépí­tés tovább csökkent. Tavaly az I. fél évben 5%-kal, idén 16%-kal építettek kevesebb lakást, mint egy évvel korábban. (A múlt év egészében 43.800 lakás épült, 7700 lakással, 15%-kal keve­sebb, mint a már meglehetősen alacsony szintet képviselő 1989- ben.) Idén az I. fél évben 10.159 la­kás készült el, csaknem 2000-rel kevesebb a tavalyi ilyenkorinál. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben, 39%-kal esett vissza a fővárosi lakásépítés. Az ország többi városában összesen 13%, a községekben 10% volt a mérsék­lődés. Csökkenés jellemezte a megyék túlnyomó részének la­kásépítési tevékenységét, de négy megyében — Hajdú-Bihar, Pest, Somogy és Vas — 18-22%- kal több lakást építettek idén, mint egy évvel korábban. A lakosság pénzbevétele — kiskereskedelmi eladások — la­kásépítés Az I. fél évben — az MNB adatai szerint a megfigyelt kör­ből — (adatszolgáltatásra kötele­zettek a 25 millió forint és na­gyobb éves pénzforgalmú jogi személyiségű gazdálkodó szer­vezetek és költségvetési intéz­mények) — 672 milliárd forint pénzbevételhez jutott a lakosság, 133 milliárd forinttal, 24,7%-kal többhöz, mint a múlt év megfele­lő időszakában. A munka- (tagsági) viszony­ból eredő bevételek összege 335,6 milliárd forint volt, 62,5%-kal több a tavaly I. félévi­nél. Ezen belül az adóköteles személyi jövedelmek (mint mun­kabér, prémium jutalom, év végi részesedés, táppénz, gyed) nettó összege 283 milliárd forintot tett ki, 39 milliárddal, 16%-kal töb­bet, mint a múlt év első felében. (Az összeg nagysága az átlagke­reset emelkedésének és a foglal- koztatotti létszám csökkenésé­nek függvénye.) A személyi jö­vedelemadó alá nem eső bevéte­lek (ösztöndíj, napidíj, utazási, étkezési hozzájárulás, gépjármű­használati költségtérítés, tsz-ta- gok háztáji- és illetményföld­megváltása stb.) összege 52 mil­liárd forint volt, ami a tavaly I. félévinél 23 milliárd forinttal, 80%-kal több. Magánvállalkozók — a megfi­gyelt körből — 66,4 milliárd fo­rint bevételhez jutottak, ez 20 milliárddal, 44%-kal haladta HOSZIGETEL, HANGSZIGETEL, NEM TŰZVESZÉLYES, KÖNNYEN KEZELHETŐ ÉS •• HÁZHOZ JÓN. ISOLYTH - STM Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár idején meglepetéssel várja az ISOLYTH STM Üveggyapot Rt. Amennyiben ISOLYTH üveggyapotot rendel, azt az egész ország területén ingyenesen hazaszállítjuk, és 20% engedményt adunk. Csak az őszi BNV idején! Várjuk megrendelését az Rt telephelyén, a kereskedelmi egységeknél, ügynökeinknél és a BNV 17. pavilonjában az ISOLYTH kiállítási standján. TAPOLCAI ÜVEGGYAPOT ISOLYTH A FESZEK MELEGE meg az 1990. első félévit. A csök­kenő mezőgazdasági termék- értékesítés miatt ezen a címen 29 milliárd forintos bevételhez ju­tott a lakosság, 14%-kal keve­sebbhez a tavaly január-júniusi­nál. (Ezek a bevételek bruttó jel­legűek, azaz az üzemi költsége­ket és az adókat is tartalmazzák, szemben a munkaviszonyból származó bevételekkel, amelyek nettó jellegűek.) Nyugdíj és egyéb társadalom­biztosításijárandóság címén az I. fél évben 158,6 miliárd forintot fizettek ki, 37 milliárd forinttal, 30,6%-kal többet, mint 1990. j anuár-j úniusban. A lakossági pénzbevételek ki­csi, de gyorsan növekvő részét adják a szociális kifizetések. Ezen a címen 5,8 milliárd forint­hoz jutott a lakosság, ami a tavaly I. félévi összeg kétszerese. A nö­vekedés mögött a munkanélküli­ség terjedése húzódik meg. A forgalomban lévő kész­pénzmennyiség hathavi átlaga 230 milliárd forint volt, 13,1%- kal több az 1990. I. félévinél. (Tavaly az I. fél évben 9,7% volt a növekedés.) A lakosság takarékbetét-állo­mánya június végén 416,2 milli­árd forint volt, az év elejinél 47,8 milliárd forinttal több. Ebből 31,6 milliárd forint az esedékes kamat összege. (1990.1. fél évé­ben a betétállomány 28,1 milli­árd forinttal nőtt, amelyből 22,1 milliárd forintot tett ki az időará­nyos kamat.) A betétállomány közel negyedét devizában he­lyezte el a lakosság, ennek június végi összege (az időarányos ka­mattal együtt) 101.3 milliárd fo­rint volt, ami hivatalos devizaár­folyamon számítva 1,3 milliárd USA-dollárnak felelt meg. A de­vizabetétek az első fél év folya­mán 29,8 milliárd forinttal nőt­tek. A forintban elhelyezett be­tétek idén is csökkentek, amit el­lensúlyozott az esedékes kamat figyelembevétele. A betétállo­mányon belül — az OTP adatai szerint — jelentősen csökkentek a kamatozó betétek, a gépkocsi­letétek, lakáscélú megtakarítá­sok és a nyereménybetétek. A la­kosság tulajdonában lévő érték­papírok állománya (takaréklevél nélkül, ami a betétnél szerepel) június végén meghaladta a 77 milliárd forintot, azaz a fél évben 22,4 milliárd forinttal nőtt. A lakosság bankhiteltartozása a fél év végén 197,4 milliárd fo­rint volt, az év elejinél 132,6 mil­liárd forinttal kevesebb. A csök­kenés túlnyomó része január-áp­rilisban következett be, és a régi, kedvezményes kamatozású la­káshitelek törlesztésével, vala­mint a vállalt piaci kamat ellené­ben jóváírt engedménnyel kap­csolatos. A kiskereskedelem árueladása az I. fél évben megközelítette az 515 milliárd forintot, ami folyó áron 9,6%-kal több az egy évvel korábbinál, összehasonlító áron viszont 20,8%-kal kevesebb an­nál. A csökkenés a bolti kiskeres­kedelemben 21,1%, a vendéglá­tásban 18,2% volt. A bolti kiske­reskedelemben — a vegyiáru- kiskereskedelmet kivéve — min­den üzlettípus forgalma vissza­esett, legnagyobb mértékben, kb. egyharmadával az általános áruházaké és az iparcikkboltoké, legkevésbé a gyógyszertárak és az élelmiszerboltok forgalma csökkent (10, illetve 13%-kal.) A vendéglátáson belül a munka­helyi vendéglátás forgalma nőtt, ez azonban nem ellensúlyozta a többi (étterem, vendéglő, cuk­rászda, italbolt stb.) üzlettípus forgalomcsökkenését. J AKCIÓ! ARANY FELVÁSÁRLÁS! Szeptember 25-26-án A gyöngyösi Bizományi Áruházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents