Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-25 / 225. szám

A SZENTDOMONKOSI KERESZT (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1991. SZEPTEMBER 25. SZERDA megyei HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 225. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Figyelő Mellékletünk a 7—10. oldalon Szeptember 29-: a honvédelem napja Megjelent az a kormányrendelet, amely szep­tember 29-ét a honvédelem napjává nyilvánítja. A hatálya a Magyar Honvédségre, a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter felügye­lete alá tartozó katonai szervezetekre, a katonai bíróságokra és ügyészségekre, valamint a Határ­őrségre terjed ki. Mint ismert, szeptember 29-e korábban a fegy­veres erők és testületek napja volt, s így például a rendőrségre, a vám- és pénzügyőrségre és a bünte­tés-végrehajtás dolgozóira is vonatkozott. Bírálatot kapott a társadalombiztosítás A koalíciós pártok padsoraiból kapott éles bírálatot a kormány tár­sadalombiztosítási kon­cepciója az Országgyű­lés tegnapi ülésnapján. Több képviselő is kifo­gásolta, hogy a koncep­ció tulajdonképpen nem is űj, hanem a régi, rossz rendszer toldozgatása. Nem tisztázottak az alapkérdések, például nem egyértelmű, hogy miként osztozzon a fel­adatokon a szociálpoli­tika és a társadalombiz­tosítás. Nincs egyértel­mű elképzelés a biztosí­tási ágak számáról sem. Többen utaltak arra, hogy indokolatlanul magas a TB-járulék, nem biztosított a nyug­dijak értékállósága. (MTI) Magyar koszorúzás az USA-ban Az Egyesült Államokban tar­tózkodó magyar katonai kül­döttség, hivatalos látogatása be­fejeztével, tegnap az arlingtoni katonai temetőben megkoszo­rúzta az Ismeretlen Katona sírját. A delegáció — amelyet Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztéri­um politikai államtitkára vezet — a tervek szerint ma érkezik vissza Budapestre. ÉT a világkiállításért A fél éves időtartamú világki­állítás megrendezését támogat­ták az ÉT Gazdasági Konzultatív Bizottsága tegnapi ülésének résztvevői. Elhangzott: folyó áron 90 milliárd forintból meg­oldható a budapesti világkiállítás megrendezése. Ebből 25,07 mil­liárd forint terhelné a költségve­tést, ami gyakorlatilag csupán az infrastrukturális kiadásokat je­lenti. Megbeszélés a szlovén elnökkel Milan Kucan, a Szlovén Köz­társaság elnöke ma érkezik Bu­dapestre. A szlovén államfő ta­lálkozik Göncz Árpáddal, An­tall Józseffel, és megbeszélést folytat a Parlament Külügyi Bi­zottságának tagjaival. Baden-Württenberg kész segíteni A köztársasági megbízott tájékoztatója A magyar élelmiszeripar be­juthatna a „piaci résekbe”, mivel a németországi Baden-Württen- berg tartomány jövőre átadná az élelmiszer-technológiát. Első­sorban a hűtési és csomagolási szakismeretek terén jöhetne szó­ba a licencek átadása: vegyes vállalatok megalakítása. Októ­berben Budapesten rendeznek a könnyűgépjármű-gyártásról konferenciát, ahova a térségünk­be is váiják azokat a cégeket, amelyek mondjuk az Opel, vagy a tartományi autóbuszgyártás hazai beszállítói lehetnének — mindez a közelmúltban, Stutt­gartban, a Baden-würtenbergi gazdasági minisztérium gazda­ságpolitikát menedzselő háttér­intézményben a Gazdaság Házá­ban hangzott el. A német tarto­mányi székhelyen járt szeptem­ber 10. és 13-a között Eger, Gyöngyös, Miskolc, Kazincbar­cika és Sátoraljaújhely polgár- mestere, valamint a régió köztár­sasági megbízott hivatalának de­legációja. Útjukról tegnap szá­molt be a Miskolcon megtartott sajtótájékoztatóján dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár, Borsod-Heves köztársasági megbízottja. Mint elmondta: nagy jelentő­séget tulajdonított a szövetségi kormány tartományi megbízott­jával, dr. Gustav Wabroval tör­tént találkozójának, mivel egye­bek között ez is jelezte, hogy a németek mennyire komoly tár­gyalófélnek tekintik a magyaro­kat. A tartományi megbízott ki­fejtette: szeretné, ha az államtit­kár részt venne abban a német — magyar vegyesbizottságban, amelyik kidolgozza a kétoldalú, regionális kapcsolatokat, s meg­határozza az együttműködés for­máit. Felajánlotta a segítségét abban is, hogy régiónk városai és községei az ottani településekkel testvérvárosi kapcsolatokat épít­senek ki. Megbeszéléseket folytattak továbbá — hangzott el a tegnapi tájékoztatón — Hermann Mühl- beyer munkaügyi államtitkárral, s az eszmecserén szóba került az iskolai kapcsolatok létesítése: cseretanárok küldetése, tanul­mányi utak, ösztöndíjak szerve­zése. A tartományi munkaügyi hivatal vezetői egy tanácskozá­son felajánlották, hogy újabb magyar delegációt is fogadná­nak : ennek tagjai egy hétig szak­mai tapasztalatokat szerezhetné­nek náluk, például az ottani fog­lalkoztatási rendszerről, gyakor­latról. Egerben az együttműködés magasabb formáját teremtik meg Jobb termékeket ajánlanak, mint a versenytársak Kilenc hónappal ezelőtt kezd­te meg működését a megyeszék­helyen, a Berva-völgyben a Mec- man-Eger Ipari Automatizálási Kft., a tavaly alapított svéd — magyar vegyes vállalat. Tegnap délelőtt az eltelt időszak immár a második taggyűlését tartotta a társaság. Ezen értékelték az idei piaci tervük időarányos részét, illetve különböző információ- cserét folytattak a svéd AB Mec- man, valamint a Finomszerel- vénygyár közötti együttműködés jövőjéről. (Folytatás a 2. oldalon) Leszúrták a bírót... Bírót szúrtak le ítélete miatt hétfőn délután Szolnokon. Szeptem­ber 23-án reggel K. Imre 74 éves törökszentmiklósi lakos azzal indult el otthonából, hogy „megszúrom a bírót”. A konyhakést a zsebébe tette, és napközben a bíróság épületében, majd az épület előtt tartóz­kodott. Amikor dr. H. F. kilépett az épületből, a nyomába szegődött és mintegy 250 méteren át követte. Ekkor a bírót megszólította, és az ügyével kapcsolatban érdeklődött. A bíró közölte K. Imrével, hogy az ügye már jogerősen befejeződött. A gyanúsított kijelentette: „Még csak most kezdődik!” majd elővette zsebéből a kést, és mellbe szúrta a sértettet. A tettes a bűncselekményt egy 12 centiméter pengehosz- szúságú konyhakéssel követte el. A szúrást követően a bírón azonnal műtétet kellett végrehajtani. Jelenleg kórházi intenzív osztályon ápolják. A sérülése nem életveszélyes. K. Imre önként jelentkezett a rendőrségen, ahol őrizetbe vették. A gyanúsított az első kihallgatásakor — amelyen ügyész is részt vett — beismerő vallomást tett. Ellene előre kitervelten, hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntette kísérletének alapos gyanúja mi­att, a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatala folytatja a nyomo­zást. Október 10-ig Vezetési gyakorlatok a honvédségnél Szeptember 24. és október 10. között közúti, távolsági ve­zetési gyakorlatokra kerül sor a Magyar Honvédség különbö­ző alakulatainál — közölte teg­nap Keleti György ezredes, a HM szóvivője. A korábbi esz­tendőkhöz hasonlóan, az éves kiképzési terveknek megfele­lően valamennyi olyan alaku­latnál, ahol közúti gépjármű­vek vannak, 150-200 kilométer távolságú vezetési gyakorlatot tartanak, hogy az újonc gépjár­művezetők megfelelő jártas­ságot szerezzenek a közúti for­galomban is. A szóvivő arra kérte a közúti forgalom részt­vevőit: ha találkoznak az álta­lában menetoszlopban haladó katonai gépjárművekkel, foko­zottabb figyelmet tanúsítsa­nak. Most, hogy „bonta­kozik” a kapitalizmus, sok ember meggazdag­szik, s még több elsze­gényedik. Az átalaku­lásnak pedig vannak — és lesznek is — veszte­sei, akik nem tehetnek arról, hogy ez utóbbi csoportba süllyedtek. Egy modern államban a szociálpolitika fel­adata az elesettek meg­segítése, annál is in­kább, mert a választási hadjáratban majd mindegyik parlamenti párt a szociális piac- gazdaság jelszavát tűz­te zászlajára. Alábbi beszélgetésünk a heve­si szociálpolitikáról, a rászorultakról, a segé- kről ad képet. Kér­éseinkre Tari László, a polgármesteri hivatal szociális ügyekkel is foglalkozó irodaveze­tője válaszol. lyel dés A munkanélküliektől az „új szegényekig” Beszélgetés a hevesi szociálpolitikáról — Nem nehéz megkockáztat­nia feltevést, hogy Hevesen is nö­vekedett azok száma, akik igény­lik a segítséget... — Igen, a szociális segélyre, ellátásra jogosultak száma és igé­nye növekedett az életkörülmé­nyek rosszabbodásával. Az erre a célra fordítható keret — sajnos — az igényekkel arányosan nem nőtt. Az önkormányzat anyagi nehézségekkel küzd, s más terü­leteken is nagyobbak a költsé­gek, de arra törekszünk, hogy a valóban rászorulók igényét min­denképpen kielégítsük. Alegrosz- szabb helyzetben az egyedülálló, az idős és a rokkant emberek van­nak. És sajnos, sok idős feleség nem szerzett nyugdíjjogosultsá­got, ezért sorsuk és családjuk helyzete katasztrofális... Lehető­ségeink mégis növekedtek, pél­dául az ápolási díj bevezetésével, amit a közeli hozzátartozó kap­hat, ha nyugdíja vagy más kere­sete nincs. Most azon­ban megjelent egy újabb réteg a munkanélküliség kapcsán: a családosok. Közülük is azok, akik régebben egy biztonságos kereseti forrásra alapozva külön­böző kölcsönöket vettek fel, la­kásépítésre vagy -vásárlásra a pénzintézetektől, az akkori ked­vezményes kamatokat figyelem­be véve. Most pedig gondjaik vannak, mikor is az emelt össze­gű kamatot vissza kell fizetni. — Említette, hogy az igények gyarapodtak, ebben a helyzetben hogyan lehet mégis segíteni a baj­ban, gondban lévőkön? — Például az utóbbit említve: ha valaki azt kéri, engedélyez­zük, hogy ne fizesse vissza a ka­matot (sokan azt hiszik, hogy mi ilyet megtehetünk), akkor meg­nézzük, hogy a családnak valósá­gosan milyen gondjai vannak, és akkor segítünk mondjuk a kisko­rú gyermek iskoláztatásában. Hozzájárulunk a gyermekek élelmeztetéséhez és ruháztatás- hoz. — Milyen módszereik vannak arra, hogy ne tévedjenek, hogy oda kerüljön a pénz, ahová szán­ják? Sokszor az a vád érte és éri az önkormányzatokat, hogy — álta­lában a cigánycsaládokkal kap­csolatban — feneketlen hordóba öntik a pénzt, és a segély nem jut el az igazán rászorultakhoz. — Valóban, ez komoly vád volt, és hát ezt sokszor nagyon nehéz kiszűrni. Mégis ezt mi úgy próbáljuk megtenni, hogy rész­letes környezettanulmányt ké­szítünk a családokról: mi is, de léteznek segítőink is. Például a gondozónők (az öregek eseté­ben), a gyerekeknél pedig az is­kolák gyermekvédelmi nevelői, akik részletesen ismerik a tanu­lók körülményeit. Az ő javaslataikat figyelembe véve, a legpraktikusabb segélye­zési formát alkalmazzuk. (Folytatás a 3. oldalon) KGST-vagyon: nincs megegyezés Kevés esély van arra, hogy szeptember 26-áig megegyezés szülessen a KGST-vagyon sorsá­ról — értesült az MTI tegnap a budapesti külgazdasági minisz­tériumban. A KGST szeptember 26-án jogilag is megszűnik, s ezzel lejár a vagyonfelszámolási bizottság 90 napos mandátuma, amelyet a KGST június végi, budapesti fel­oszlató ülésén kapott a vitás kér­dések rendezésére. Mint az NGKM illetékese el­mondta: az látszik legvalószí­nűbbnek, hogy a Szovjetunió megvásárolja a moszkvai iroda­házat és a hozzá tartozó épülete­ket. Ezért azonban alig több mint 100 millió rubelt hajlandó fizet­ni. Ezt az összeget a többi volt KGST-állam kevesli, miután az épületkomplexum a legszeré­nyebb becslések szerint is több mint 200 millió dollárt ér. Magyar részről most azt szor­galmazzák a folyamatban lévő moszkvai szakértői tárgyaláso­kon, hogy a Szovjetunió ajánljon fel más ingatlanokat. Magyaror­szágnak 10 százalék a részesedé­se a közös vagyonban, s ez mint­egy 2000 négyzetméter ingat­lannak felel meg. Az anya nem jelent meg gyermekével a kórházi kontrollvizsgálaton Eltűnt egy család Herédről Szeptember 17-én herédi la­kásáról ismeretien helyre távo­zott Bak Józsefné (született Sza­bó Katalin) a négyéves Komár Lajos és a kétéves Komár Anna­mária nevű gyermekeivel. Bak Józsefié 44 éves, 160 centiméter magas, vállig érő, fes­tett vörös hajú, vékony testalka­tú. Ruházata: sötét nadrág, há­romnegyedes sötét barna kabát. A kisfiú 1991 júliusától agy­hártyagyulladás miatt kórházi kezelés alatt áll. Bakné eltávozá­sakor a gyerekek ápolására sem­milyen gyógyszert, ápolási cikket nem vitt magával, és a kórházi kontrollvizsgálaton sem jelent meg gyermekével. A hatvani rendőrkapitányság kéri azokat, akik a keresettek tartózkodási helyéről bármilyen információval rendelkeznek, személyesen a hatvani rendőrka­pitányságon, vagy a (38) 12-244 telefonon, illetve bármelyik rendőri szervnél jelentkezzenek. TÉT: kihúzások „Amióta nyilvánosságra ke­rült Kónya Imre tanulmánya, zu­hanásszerűen csökkent az alá­írók száma, és többen kerestek meg minket személyesen, hogy kihúzzák aláírásukat a gyűjtőív­ről” — hangzott el a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács tegnapi sajtótájékoztatóján. A TÉT, mint ismert, a kárpótlási tör­vényről döntő népszavazás ügyében gyűjtött aláírásokat. Most viszont bejelentették: hét­fői plenáris ülésük döntése alap­ján felfüggesztik ezt az akcióju­kat. A TÉT véleménye szerint ugyanis a kárpótlási törvény megosztja a társadalmat, újabb igazságtalanságokhoz vezet, és túl nagy tehertételt jelent az or­szág számára. A tagszervezetek megítélése: a kormány politikai részcélokért alkotta a törvényt, és a nép feje felett döntött. A Társadalmi Érdekegyeztető Ta­nács az összegyűlt több mint száz­ezer aláírás végleges sorsáról az Alkotmánybíróság — kárpótlás­sal és más tulajdonnal kapcsola­tos — állásfoglalásától függően dönt majd.

Next

/
Thumbnails
Contents