Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21-22 / 222. szám

HÍRLAP, 1991. szeptember 21—22., szombat—vasárnap HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Három utcában adták át Elkészült a gázvezeték Lőrinciben Rózsaszentmártoni ősz A város patinás épületei... A városháza /(**•*. VémMta. Lőrinci három utcájában ad­ták át legutóbb a gázvezetéket. A munkát lakossági hozzájárulás­ból és az önkormányzat által biztosított pénzből végezték, s így az 3,2 millió forintba ke­rült. A tanévkezdés előtt bővítet­ték, korszerűsítették az Erőmű­Hatvanban a Delelő úti szesz­főzdében az utóbbi napokban megélénkült a forgalom. Az őszi gyümölcsök közül jelentős meny- nyiség idevándorol, hogy aztán pálinka formájában kerüljön visz- sza a megrendelőhöz. A főzde tulajdonosai Püspöki Ferenc és Hamvas István 1983 óta üzemeltetik a létesítményt. A meglehetősen ritka vállalkozás­ról így beszél Püspöki úr: — Én korábban cukrászmes­ter voltam, de nagyon keveset kerestem. A sógorom, a másik tulajdonos, eredetileg serfőző mesterséget tanult, de a szakmá­jában ő sem találta meg a számí­tását. Ezért összefogtunk, meg­építettük ezt a kis üzemet, meg­vásároltuk a szükséges berende­zéseket, majd részt vettünk a Szeszipari Kutató Intézet tanfo­Hatvanban, a Mező Imre út 2. szám alatti lakókat igen kelle­metlenül érinti — úja Szűcs Fe­renc olvasónk —, hogy az ABC melletti parkolón kívül, a Meg­állni tilos tábla jelzés ellenére az épületünk közelében a kijelölt sávon belül megállnak, és par­kolnak a járművek. Figyelmen kívül hagyják a tiltó táblát, az út­testre illetve a szélére festett vo­nalat, veszélyeztetve a lakók egészségét a motorok gázával. Legutóbb szeptember 12-én reggel a közúti dolgozók a vona­lakat festették újra a parkolóban és végig a Mező Imre úton. Mivel • swf. »í# * - if á* m óit m* iskola központi fűtésrendszerét. A munkálatokra egymillió 500 ezer forintot áldozott a lőrinci önkormányzat. Ezzel egyidejű­leg a selypi általános iskola ivó­víz- és szennyvízhálózatának re­konstrukcióját is elvégezték, mintegy 500 ezer forint érték­ben. lyamán, ahol elsajátítottuk a szakmát. — Miért éppen ezt a tevékeny­séget választották? — A környéken nem volt ko­rábban szeszfőzde, ezért a leg­többen a Jászságba vitték az alapanyagot. Igény volt erre a vállalkozásra, ezt mi sem bizo­nyítja jobban, hogy a környező településekről szinte kivétel nél­kül hozzánk járnak pálinkát fő­zetni. Ha a szezon beindul, na­ponta átlagosan 200 liter meny- nyiségű ital kerül ki innen. A megrendelők elsősorban magán- személyek. — Távolabbi terveik? — Szeretnénk egy olajütőt is kialakítani, ehhez azonban pénzre lenne szükségünk, ami egyelőre nem áll rendelkezé­sünkre. (b) a tilosban több kocsi is megállt, kénytelenek voltak várni a vonal festésével. Hat méter hosszban egyáltalán nem is tudtak dolgoz­ni, s délután 3 óráig vártak a JI- 53-27 rendszámú piros Lada gazdájára, aki reggeltől délután fél ötig a tiltott helyen parkolt. A lakók közölték észrevételüket a kocsi fiatal tulajdonosával, aki ugyancsak flegmán vála­szolt. Mit tehetünk ehhez hozzá? A tanulságokat ki-ki vonja le ma­gában... Mindenesetre nemcsak hatósági eszköz, de némi egymás iránti figyelem is kellene... *#• ■ «• •: «w A település egyik legszebb épülete a Kossuth téren lévő, kö­zépkori maggal rendelkező, többszörösen átépített városhá­za. Legrégebbi része az ebédlőé­pület, melynek falai — a Heves megye műemlékei című kötet szerint — „a vastagságuk alapján egy, a XIII. század közepe táján alkalmazott, egyenes szentélyzá- ródású templommal vethetők össze.” Angeli József volt tanácselnök tájékoztatása szerint az 1980-as években végzett tatarozás során az épülettömb más részén is nap­világra került középkori falrész­let és több ősi pince. Kozák Ká­roly régész írja, hogy a mai város­házi épületek helyén, az egykori Szent Imre téren építették lota- ringiai mesterek a premontrei kolostor épületeit az 1170-es években. „Az építkezést az en­gedély kieszközlésével és anyagi támogatással szorgalmazták: Garáb Mikub győri püspök és Jób esztergomi érsek. A külföldi mesterek a hatvani építkezés munkálatainál feltehetően ma­gyar kőfaragókat és kőművese­ket is alkalmaztak.” A XIII. szá­zadban a kolostor kétszer is el­pusztult, először 1241. márciusá­ban a tatárok, majd 1254-ben a füleki rablólovag, Falkos dúlta szét. Az épületeket mindét alka­lommal Banchai István váci püs­pök állíttatta helyre. A törökök 1544. után a prépostság épületé­ben egy teológiai főiskolát (med- resszét) rendeztek be, amely a vár 1596. évi ostromakor pusz­tult el. A romokat az 1729-ben Hatvanba telepedett kapucinus szerzetesek építették át zárdává. A rendház felépítéséhez az ak­kori földesúr, Stahremberg 60 öl építőkövet adományozott. A szerzetesek építkezése még 1744-ben is tartott. A zárda alaprajza jól látható Hatvan 1783-as térképén. A kolostor kertje — melynek hatalmas, tám- oszlopos kőkerítése volt — még az 1940-es években is létezett. A háromszakaszos, porosz süveg­boltozatos kápolna maradványai ma is láthatók, Doktay Gyula szerint 1910-13 között „húzta rá” az emeletet Ring Gyula. A kapucinus rend 1787-ben szűnt meg, II. József rendelete értel­mében, ebből az évből származik a hatvani zárda invertáriuma (leltárjegyzék, OL. Invent, des Aufgehobenen Hatvaner Capu- ciner Klosters 7. A. 2756.1-14.). Az épületet egyházi iskolává ala­kították át 1787-ben, Sz. Eszláry Éva szerint az építő Rábl Károly kőművesmester volt. Később só­háznak használták az épületet, a város 1863-as térképén jól látha­tó a sóházzá alakított épület. Az állam az 1862-ben már használa­ton kívüli sóház két szélső részét eladta, a zárda melletti kapuci­nus templomot a görög Duza Antal kereskedő vette meg (1760 után telepedtek le a görög kereskedők itt). A kapucinus templomot Szepes (Schütz) Béla szerint 1863-ban bontották le, a helyére épült a „Bindfeld-féle” ház. 1872-ben Fekete András bí­ró és Homonnay Szilárd jegyző egyetértésével „... javasolta a ta­nács, hogy új városházának, mi­után a régi, még az 1796-i urb. conspriptióban említett „domus oppidi” már rossz (a mai bíróság helyén állott), vegye meg a város a sóházat (a középső részt). Az emeletes épületben ugyanis 26 lakrész van, 3 jó pincével, több istállóval és kamrával, a ház és a melléképületek kőből vannak, cserépzsindellyel... fedve. Az épületben 3 kút van. A templom felőli folyosó ugyan beomlott, és azt meg kell csináltatni. A város a gyöngyösi cs. és kir. főszolgabíró útján ez év október 23-án, 4000 Ft-ért megveszi az épületet, ide beköltözik a városi hivatal, itt van a jegyző lakása is, elhelyezik ott a 4 elemi iskolát, több helyi­séget a gyógyszerész vesz bérbe lakásnak és patikának. A kaszi­nó is itt kap helyiséget.” A város képviselő-testületének építési bizottsága (Rottenstein Lajos, Blumenthal Béla, Fazekas János és Szabó József) javaslatára az életveszélyessé vált épületet le­bontották 1907-ben és a mait építették a helyére, szecessziós stílusban, 1910 körül. Az 1920-as években az épület elemi iskola felőli szárnyában kapott helyiséget Murczkó End­re fűszerüzlete és a 222. sz. Petőfi cserkészcsapat; a „Bindfeld- házban” előbb faraktár volt, majd az Angol — Magyar Bank irodáját rendezték be itt. A Bank és a Városháza épülete a Robot- kay Lajosné készítette, mellékelt fotóreprodukción jól láthatók. A Városházán több helyi újság szerkesztősége kapott irodát. Több hivatal kapott helyet az épületben a II. világháború után. (Itt volt például a földhivatal is.) Nyelvtanulás — Silva módszerével Őszi nyelvtanfolyamot szer­vezett a Hatvani Városi Művelő­dési Központ. Szeptember végé­től három hónapon át Silva és Lazanov professzor módszerével sajátítják el a résztvevők az angol és a német nyelvtudást. A tizenöt fős csoportokban alkalmazott módszerek nagyban hozzájárul­nak a hallgatók koncentrációs képességeinek fejlesztéséhez is. A Németh Szuggesztopéd Nyelv­stúdió kurzusainak csoportelsői ingyenes külföldi tanulmány­úton vehetnek részt a tanfolyam befejeztével. Irodalmi elóadás-sorozat A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Ház szeptember végétől irodalmi elő­adás-sorozatot indít középisko­lás diákok számára. Elsősorban olyan művekkel ismerkedhetnek meg a részvevők, amelyeket nem tartalmaz a gimnáziumi tan­anyag. A tél végéig tartó elő­adás-sorozatban többek között szerepel Vörösmarty, Arany, Vajda munkássága. Az estek a kárpátaljai, felvidéki és erdélyi magyar irodalommal folytatód­nak, s a tervek szerint bemutatják Ratkó József „Segítsd a királyt!” című drámáját is. Szociális gondoskodás Horton Az év első felében a horti ön- kormányzat összesen 160 ezer forint rendkívüli segélyben ré­szesítette a rászoruló lakosokat. Új vonása a szociális gondosko­dásnak, hogy ápolási díjban ré­szesülhetnek a községben azok, akiknek fizetés nélküli szabadsá­got kell kivenniük, hogy beteg hozzátartozójukat ápolják. Ed­dig hatan kaptak ilyen segítséget. Házi szociális gondozásban hú­szán, étkeztetésben pedig har­mincon részesülnek. Autósiskola Boldogon A boldogi művelődési ház szeptember végétől autósiskolát szervez az intézményben. Az ér­deklődők személygépkocsi, ne­hézpótkocsi és autóbusz vezeté­séhez kaphatnak jogosítványt a tanfolyam elvégzése és a sikeres vizsga után. Felújítják a gyógyszertárat Szűcsiben Küszöbön áll Szűcsiben a he­lyi gyógyszertár felújítása. Az önkormányzat négyszázezer fo­rintot szán a munkálatokra, s még az idén be is fejezik azokat. A létesítmény egyébként csak a községet látja el, s egyelőre heten - te három alkalommal tart nyitva. Zagyvaszántói vállalkozóknak A zagyvaszántói önkormány­zat hat telket juttatott igen olcsón a helyi vállalkozóknak azzal a céllal, hogy bővítsék a szolgálta­tások körét a községben. A vevőkijelölés már megtör­tént, s hamarosan megkezdik a vetőmag-, a tanszerbolt, a büfé, valamint a rövid- és divatáru-, virág- és háztartási bolt építé­sét. Demény-Dittel Lajos TAKARÉKSZÖVETKEZET ZAGYVASZÁNTÓN. Zagyvaszántó talán legszebb középülete a Hat­vani Takarékszövetkezet helyi kirendeltsége, amelyet két éve adtak át rendeltetésének. A négymillió fo­rintos beruházás mára megtérülni látszik, hiszen a betétállomány jelenleg eléri a hatmillió forintot, míg a hitelállomány 15 millió forint körül alakul. Az első lakáshoz Segítik a fiatalokat Ecséden Az ecsédi önkor­mányzat a közel­múltban megtartott ülésén döntött az el­ső lakáshoz jutó fia­talok támogatásának lehetőségeiről. Szi­gorú feltételeket dol­gozott ki a képviselő­testület: kizárólag csak a rászorulókat segítik a telek meg­vásárlásában, a házé­pítésben és -vásárlás­ban. Kritérium, hogy a lakásokat nem le­het eladni, vagy más célra használ­ni.Azok, akik OTP vagy munkahelyi kölcsönnel rendel­keznek az építéshez, százötvenezer forint támogatást kaphat­nak. Az igényeket fo­lyamatosan bírálják el. Huszonöt éves törlesztés Jelentős kedvezményeket nyújt a petőfibányai önkormányzat a helyi lakosoknak. Nevezetesen: a községben lévő 974 bérlakás het­ven százalékát — azokat, amelyek nem esnek eladási tilalom alá — megvásárolhatják a bérlők. A lakások forgalmi értékét 690-740 ezer forint között állapították meg, az eladási árat ennek hatvan százalé­kában állapították meg. Tíz százalékot kell lefizetni egy összegben a vásárlóknak, a többit huszonöt év alatt, három százalékos kamattal törleszthetik. Szeszfőzde — magánvállalkozásban Ecsédi hagyományőrzők Olvasói észrevétel Tilosban parkolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents