Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-20 / 221. szám
4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. szeptember 20., péntek Mint lapunkban is beszámoltunk róla, nemrég Egerben rendezték a Vegetációkutatók Nemzetközi Szervezetének 34. szimpóziumát. A vártnál nagyobb volt az érdeklődés, hiszen 25 országból közel háromszázan jöttek el, hogy részesei legyenek annak az állásfoglalásnak, amelyet a második évezred emberének figyelmébe ajánlottak. Nevezetesen a természetes növénytakaró: a lápok, a mezők, a rétek, az erdők védelmében, a pusztítások megfékezésére. A konferencia külön érdekessége volt, hogy díszvendégként köszöntötték a 83 esztendős, ma már méltán világhírű Zólyomi Bálint Kossuth-díjas akadémikust, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett növényföldrajzi, különös tekintettel geobotanikai, erdőtípustani és növényi virágpor-elemzési vizsgálataival. Mai összeállításunk az ő munkásságával foglalkozik. Amiről a virágporszemek mesélnek A magyar botanikus Sherlock Holmes Él ma Budapesten egy tudós, aki különös dolgokkal hívta fel magára a figyelmet. Növényeket tanulmányozott az eddigi 83 esztendős életútjának döntő részében. No hagyj án, hiszen ilyet mások is tettek már és tesznek jelenleg is, de Zólyomi Bálintpmfesz- szor nem mindennapi dolgokkal foglalkozik. A viragporszemek vizsgálatával, amelyekből régi, letűnt korok növényeit, flóratársulásait vetítette vissza a mának. 1908-ban született a mai Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban. Egyetemi tanulmányait a budapesti, majd a debreceni tudományegyetemen végezte. A botanika szenvedélyes kutatója már pályája elején bebizonyította, hogy a tudományával kapcsolatos túlfűtött izgalmak hangoztatása valódi és megpróbált indulatokról tanúskodik. Első növénytani cikke nyomtatásban 18 éves korában, az érettségi előtt jelent meg. A summa cum laude, kiváló minősítésű doktori oklevél megszerzése után nem kapott fizetéses állást. Ennek ellenére 1930-34 között a debreceni egyetem növénytani tanszékén tanított díjtalan tanársegédként. Tulajdonképpen éjszakai rajzolásokból, minimális ösztöndíjakból, később pedig, havi 80 pengőből kellett fenntartania magát. Ennek az volt az felőzmé- nye, hogy ötödikes reáliskolás korában nemcsak a természet- rajztanára tartotta felfedezettjének. A rajztanár elindította az országos versenyen, ahol megnyerte az első dijat. Mégsem ment képzőművészeti pályára, mert nem tartotta magát kiemelkedő tehetségnek. Eközben egy pillanatra sem hagyta abba a tudományos munkát, és ezért minden viszontagságot vállalt. 1934-1940 között a Természettudományi Múzeum gyakornoka. Ekkoriban közel 20 tudományos dolgozata jelent meg. Közötte volt egy pályadíjas mű is, amelynek még a címe is izgalmat ígér a laikus embernek: Tízezer év története virágporszemekben. Ez 1936-ban jelent meg. Azóta a pollenelemzes, helyesebben a virágpor-statisztika a kedvenc hobbija és nyomozói szenvedélyének tárgya. Zólyomi Bálintnak ez a munka ugyanis a legnagyobb szórakozást jelenti. 1940-től 1946-ig Szegeden az Eötvös Lorándrol elnevezett kollégium igazgatója volt. Ez akkoriban a kizárólag a természet- tudományi tanulmányokat folytató hallgatóknak létesült, de szabad szellemű intézmény volt. 1946-ban kutatóként visszarí-t a Természettudományi Múzeumba, ahol három évvel később, 1950-től egészen 1966-ig osztályvezetőként tevékenykedett. Közben munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, így 1955- ben megkapta a Kossuth-díjat is. Igen eredményes munkásságot folytatott 1954-1978 között, amikor a Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti botanikai és ökológiai intézetét igazgatta. Munkatársaival együtt ő készítette el elsőként Magyarország növényföldrajzi térkepét. Onnan vonult nyugállományba, de utána még hosszú éveken át az intézet tudományos tanácsadójaként tevékenykedett. Egy 1970-es évek közepén adott televíziós interjújában így nyilatkozott: „Mint növényökológus kutató, készséggel vállaltam, hogy az intézet koordináló szerepet töltsön be a Tudományos Akadémia bioszféra-kutatási fő irányában, és a jövőben is ez lesz a feladata. Mint igazgató, természetesen hamarabb nyugállományba vonulhatok, de mint kutató — mint minden igazi kutató —, ha egészségem engedi, terméA régészettel, a földtannal rokon szetesen halálom napjáig kívánok dolgozni. Miután nekem már különösebb elémivalóm nincs, hiszen végeredményben a Magyar Tudományos Akadémia tagja vagyok és az intézet igazgatója, mar bizonyos fokig passziózhatok is, és játszhatok a tudománnyal. Nagyon szívesen vállalkozom új, járatlan területek szondázására... Az ember tényleg szigorúbb időbeosztással használja ki azt az időt, ami még hátravan, hogy a fiókban levő dolgokat zárásig vigye, hogy a közölt, nyomtatásban is megjelent anyag a következő generáció szamára hasznosítható legyen...” Nos, ezúton is további alkotó éveket kívánunk Zólyomi Bálint professzornak, hogy még sokáig „passziózhasson, játszhasson a tudománnyal.” (mentusz) Mire szolgál a növényzettérkép? Erre vonatkozóan Zólyomi Bálint a következőket nyilatkozta: „A növényzettérkép nagyon sok mindenre használható, elkészítése rendkívül munkaigényes, sok fizikai erőfeszítéssel, terepmunkával jár. A geobotanikusok esőben, sárban, szélben — ugyanúgy, mint a talajtanosok vagy a geológusok, akik expedíciókon feltérképezik a föld mélyének kincseit — a felszínt bontó növénytakarót rajzolják le. Ez a térképezés szakképzett botanikusnak nem is okoz olyan nagy szakmai nehézséget, hiszen a növénytakaró a helyét nem változtatja úgy, mint az állatvilág. A növénytakaró helyben van, meghatározza a táj képét, szépségét, esztétikáját. A botanikus olvasni tud a növénytakaró összetételében, ismeri a fajokat, azt, hogy a Föld melyik részén vannak. Ezek összetétele például Európában vagy Magyarországon egészen más, mint egy sztyeppén vagy az Egyesült Államok egyik prerijén.” Pollen: a virágpor latin neve. A pollenstatisztika a növénytan azon ága, amely a régészettel, a geológiával is rokonságot tart, mivel a föld mélyében megmaradt régi, és még annál is régibb virágporok elhelyezkedéséből és számából felvilágosítással szolgál a Föld rétegeinek koráról. Mint ismeretes: a természet nagyon bőkezűen és pazarlón gondoskodik arról, hogy lehetőA botanikus kutatókat nemcsak az érdekli, hogy milyen törvényszerűségek befolyásolják ma a Föld növénytakarójának a kialakulását, hanem az is, ami a régmúltban lejátszódott, mert ezek a közlések is fontos tanulságokkal szolgálnak. Ám egyszerre csak kiderült, hogy ez a valóban izgalmas, sok logikai következtetést igénylő nyomozás másra is alkalmas. Zólyomi Bálint akadémiai székfoglaló előadásában 1952-ben érdekes, új vállalkozásról számolt be. A Balaton fenékrétegeit vizsgálta, a víztükör alatt 10-16 méteres mélységig. Hét fúrással felhozott iszap vi- rágportartalmának elemzésével meghatározta Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténetét az utolsó jégkorszak végétől, tehát mintegy 20 ezer évvel ezelőttől kezdve. Ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „A Balaton esetében az eliszaposodás a századfordulón végzett számítások szerint mintegy ötvenezer év múlva következhet be. Ez tehát egy hosszú történeti folyamat, amelynek vizsgálata nemcsak a botanikára, a biológiára, hanem a régészetre is tartozik, mert a tó mellett élő ember történetét is felderíti. A botanika pedig föltárja az akkor élt és dolgozott ember által termelt növényeket. leg egyetlen bibe sem maradjon terméketlenül. A virágporszemek milliárdjait hordják, viszik a rovarok, a szelek, és közülük ugyancsak megszámlálhatatlanul sok hullik dolgavégezetlenül a földre, a vízbe. Olyan körülmények közé kerül, hogy azonosítható formában évezredekre konzerválódik. Ezt a jelenséget hasznosítja a pöllenstatisz- tika. Az akkor már termelésbe vont búza pelyvája, maradványa nyomokban rajta van a csiszolt kőkorszak embere készítette cserépedényeken. A kukorica virágporszeme például időmeghatározó a Balaton esetében is. Történeti írásokból, oklevelekből tudjuk, hogy a Közép-Amerikából származó kukorica mezőgazdasági növényként a 17. szazad közepén terjedt el a Dunántúlon. Ennek virágporszemét tehát háromszáz év óta találjuk a Balaton fenékiszapjában. Ez egy 10-15 centiméteres iszapréteg, ami azt jelenti, hogy ebből háromszáz esztendő alatt ennyi vált iszappá. A régészeti kutatás a régebbi időkre vonatkozóan ennyi abszolút értéket produkált. Az emberi telephelyekről kiásott szenesedett farészeket radiokarbon-vizsgálatnak vetették alá, és így lehetett az abszolút időt megállapítani, visszamenőleg egészen a csiszolt kőkorszak emberéig. A Balaton környékén a mezőgazdasági kultúra valamikor akkor kezdődött. így kapcsolódik a régészet a biológiához, a botanikahoz... A mezőgazdasági kultúrához erdőt kellett írtam. Az erdőtakaró háttérbe szorulásával, az irtással megnövekedett a talajerózió, és a mezőgazdasági kultúra kiterjedésével meggyorsult az iszaposodás. ” Fejlődéstörténet a jégkorszak végétől Egerben láthatják Spíonfíőka Michael Corben a CIA legjobb titkosügynöke. Senki sem ismeri az arcát. Michael Corben végzős gimnazista. Meghúzták franciából. Ha két Michael Corben vált jegyet ugyanarra a gépre, hogy Párizsba utazzon, abból csak örült kalamajka lehet. Kémek és ellenkémek rajzanak a mit sem sejtő gimnazista körül, pedig ő csak a franciatanámő szívét akaija meglágyítani... A személycserén alapuló, kellemes humorú vígjáték igazi hepiendes véget ér. Van itt rengeteg akció, de az izgalmasakat kacagás oldja fel, illetve lélegzetelállító kaszkadőrmutatványokban is gyönyörködhetünk. A tinifilmet az egri Uránia nézői tekinthetik meg. Programbörze Kiállítások, tárlatok „Legyen meg a te akaratod...” Bállá Demeter fotóművész alkotásait még a hét végén láthatják az érdeklődők az Egri Ifjúsági Ház galériájában. Ugyanitt a II. emeleti előtérben Bél Béla (Botos László) festményei, grafikái, „szobrai” kaptak helyet. * Gyöngyösön a Richter gyógyszertárban Zsarnóczky Krisztina grafikáit tekinthetik meg, míg a Vachott Sándor Városi Könyvtárban Garanyi József beregszászi magyar festőművész mutatkozik be. * Az egri Helyőrségi Művelődési Otthon és az Egri Egészség- és Környezetvédő Égyesület galériájában Kopcsik Lajos magángyűjteményének grafikai anyagából Anyaság címmel rendeztek tárlatot. A kollekció szeptember 25-ig nézhető meg. Szórakoztató programok Az Egri Színműhely Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című háromfelvonásos színművét láthatja a közönség ma este 7 órakor, a Megyei Művelődési Központ dísztermében. A darabot Szabó János rendezte. * Ugyancsak az MMK-ban vasárnap este 6 órától egy angol nyelvű színjátszó csoport mutatja be produkcióját. A Los Angeles-i társaság nemzetközi repertoárral rukkol elő. Az Egri Ifjúsági Ház Játszó-tér programjában szombaton délelőtt fél 11-től az agyagozás műhelytitkaival ismerkednek meg az iskolások. Érdekes programokat ígérnek a gyöngyösi természetgyógyászok vasárnapra. A Mátra Művelődési Központban reggel 9-től Vén Péter „látásnevelővel” ismerkedhetnek meg a résztvevők, aki előadás után gyógyító szemtomára is megtanítja a rászorulókat. A látáshibák ilyenfajta gyógyításával már hazánkban is több szemész és természetgyógyász ért el eredményeket. * Az egri szüreti napok folklórprogramjában a Dobó téren szombaton délután 6 órakor a mikófalvi táncegyüttes lakodalmast mutat be. Egy jubileum háttérfotói D rtrrrl rtf KrtnorMZ-vlfunlr a vásárban a magukra is kíváncsiakat. Őket az akkori riporter szabadidős program keretében is le tudta „venni”. Jól is sikerült a kép, noha akkor még olyan volt a technika, hogy hosszú másodpercekig kellett mozdulatlannak lennie annak, aki azt szerette volna, hogy igazán hű „másolatot” kaphasson magáról. Az akkori titkárnőkre, diáklányokra emlékezve választottunk csoportképet írásunk illusztrációjául. S ha már a lányok láthatók ezeken a felvételeken, ejtsünk egy-két szót az akkori divatról. A lányok színesen öltöztek, szalagokkal, miegymással téve változatossá, tetszetőssé megjelenésüket. Általában az akkori időkben úgy hitték, hogy a ruha felöltöztet, olyan elemekkel „egészítették ki” az egyéniséget, amelyek színben, formában is jelezték azt a lelki tartalmat is, ami inkább az arcon jelentkezik a maga teljes őszinteségében. Ma már mosolygunk az akkori idők fürdőruháin, hajviseletén, s talán eszünkbe se jut, hogy húsz-har- minc-negyven év múltán unokáink is elnézően siklónak túl fotóinkon a tekintetükkel, nagyanyá- ik-nagyapáik divatján ékelődve, azt is megjegyezve vagy elhallgatva, hogy hány ízlésficam is verekedett itt, ezen a tájon is a száguldó időben. Csoportkép az Angolkisasszonyok iskolájából Részletesen beszámoltunk azokról a jubileumi események- ről-rendezvényekről, amelyeket a hetven évvel ezelőtt alapított egri katolikus kereskedelmi fiúiskola megünneplésére rendeztek. Méltatták ezt az ország életében is kemény időszakaszt a tanárok, a diákok, a régiek és jelen időben iskolához tartozók; érzékeltették, hogy a változó korszakokban, változó felhangokkal, értelmes és nemegyszer kíméletlen szereplőkkel folyt itt is az élet, mint általában az országban. A jubileumi esztendőre az iskola egyik, 1958-ban érettségizett tanulója, Pilisy Elemér, lapunk munkatársa kamarakiállítást hozott össze azokból a felvételekből, amelyeket Steinhäuser Ágoston, egykori egri polgár, a jószemű fotográfus készített. Kultúrtörténeti érdekesség és el- csodálkoznivaló bőven akad a régi mester felvételein. Ami most, az évforduló kapcsán mulasztásnak tűnik: az ünneplők mintha megfeledkeztek volna arról, hogy volt Egerben egy leánykereskedelmi is. Az Angolkisasszonyok nemcsak gimnáziumot, tanítóképzőt „üzemeltettek”, de az egri kereskedelmi élet részére náluk képezték ki azokat tás szépítette, a roggyant házak eltűntek — módosított az összképen, a lényeg azonban megvan. Az egyik felvételen ugyan gatyás magyar csizmában lépeget a Líceum közelében, nem is annak a bejárata felé tart, még az utak sem látszanak kikövezett rugalmasságukkal, az autók helyett lovak poroszkálnak ekkortájt ebben a „magyar Athénben”. De működtek az iskolák. Steinhäuser képet is készített az Angolkisasszonyok egyik leánycsoportjáról — elképzelhetjük, milyen szenzáció lehetett ez a korabeli lányoknak, hogy őket is „felveszik”, mint az igazi fotográfusok Vasárnapi Káptalan utca a húszas években a kisasszonyokat, akik az egri irodákban, a hivatalokban a szükséges szakmunkákat elvégezték. Az egri közgazdasági klubjában láthatók ezek az olykor a századdal egyidős felvételek. A barokk város megcsodált épületei akkor is — nem egy emberöltőre emelték egyiket sem! — sugározták magukból azt a szellemiséget, amely fenntartani segített ezt a hazát nemzedékről nemzedékre. Az épületek környezete azóta lényegesen megváltozott. Más már a Káptalan utca neve és arculata, a belvárosban a városrendezés — a parkosí
