Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-18 / 219. szám

HÍRLAP, 1991. szeptember 18., szerda 7. A siker azt csináld, amit szeretsz A vállalkozó nők tizenegy parancsolata Figyelő Nemrég alakult meg a Magyar Vállalkozó Nők Egyesülete, de máris sokan érdeklődnek — főként a szebbik nem köréből — céljaik, terveik iránt. A szervezésükben legutóbb lezajlott előadás-soroza­ton mintegy 200 egyesületi tag vett részt. Az eszme­cserén — sok egyéb hasznos tudnivaló mellett — körvonalazódott az is, hogy a saját lábukra álló, önállóan gazdálkodó lányok, asszonyok miben lát­ják az eredményes és sikeres munka zálogát. A vál­lalkozó hölgyek ügy vélik, a titok mindössze annyi, hogy be kell tartani néhány, szám szerint 11 arany- szabályt. A „tizenegy parancsolat” a következő: 1. A siker fő feltétele, hogy azt csináld, amit sze­retsz. 2. A sikert nem (csak) pénzben mérik. 3. Olyan munkatársakat válassz, akikkel szíve­sen dolgozol együtt. 4. Mindig a lehető legvonzóbb arcodat mutasd, mert az üzletfelek szívesebben tárgyalnak kellemes külsejű partnerrel. 5. Légy határozott, de rugalmas is, ha kell. 6. Humorérzékkel minden nehézséget áthidal­hatsz. 7. Hibázni lehet, de kétszer nem szabad ugyanazt a hibát elkövetni. 8. Merj kockáztatni. 9. Tűzz célokat magad elé, mert ezek mutatják a cselekvés helyes irányát. 10. Alkalmazz olyan munkatársat is, aki az apró­munkák specialistája — neked ne kelljen ezekre időt és energiát fordítanod. 11. A balsiker nem tragédia, ugyanúgy hozzátar­tozik az üzleti élethez, mint a siker. Mindehhez kommentárként csak annyit: a föl­mérések szerint az Egyesült Államokban a nők által vezetett vállalkozások kétszer olyan gyorsan fejlőd­nek, mint a férfivezetéssel működők. (Domi) Hitel, magyar módra Elkészülni! Vigyázz! Puff...! Különösebben aligha szüksé­ges bizonygatni: mai világunk­ban igencsak nagy úr lett a pénz. Ha sok, ha kevés van belőle... Többek között ezért is igaz, hogy pénz nélkül szinte minden reménytelen, vagy elérhetetlen... De folytatva a nagy „gondola­tokat”, pénzt ugye csak pénzzel lehet gyarapítani... Ilyen és hasonló gondolatok­kal kopogtattam be a minap Horváth Gyulához, aki a pénzét mint fényképész teremti elő, tár­sadalmi munkásként — mert még van ilyen — pedig az ipartes­tület Heves megyei elnöke is. E funkciójában igencsak meghatá­rozó szerepe van az úgynevezett Start-hitel megítélésében. Vagy­is, hogy kinek érdemes, kinek nem érdemes adni belőle. Hát, szó ami szó: az évtizedek óta köztiszteletnek örvendő szak­ember nem éppen optimista hangulatban fogadott... — Mitől lennék optimista? — Csak nem kevés a pénz? Vagy nincsenek „kuncsaftok”? — Maradjunk a tényéknél. Bármennyire is szomorú, de az az igazság: nem kevesebb, mint ötszázhúsz „startos” papírt küld­tünk ki megyénkben, és mindösz- sze 12 érkezett vissza. — Ezek szerint nem kell a pénz? — A fenét nem kell! Nagyon is kellene. — Hát akkor mi okozza a gon­dot? — Nagyon sokan vártak cso­dát ettől a Start-hiteltől. De ami­kor aztán valaki úgy dönt, hogy él is a lehetőségekkel, rájön, hogy korántsem egyszerű dolog­ra vállalkozik. — Konkrétan mire gondol? — Órákon át tudnám sorolni az előnyeit és a hátrányait egya­ránt. — Maradjunk az előnyeinél. — Tulajdonképpen aki vala­mennyi feltételnek megfelel, az olyan tőkéhez jut, amelynek ész­szerű felhasználásával, kamatoz­tatásával lehet, hogy jó üzletet teremthet. — És akkor mi a gond? — Hát, amit emh'tettem. Vagy­is, hogy az 520 kérdőívből (Fotó: Perl Márton) mindössze 12 érkezett vissza. Ez egyértelműen azt jelzi: az embe­rek rendkívül óvatosak, megfon­toltak, és igencsak megnézik, hogy mire érdemes kölcsönt fel­venni. Arról nem is szólva, hogy a feltételek is az óvatosságra intik a vállalkozókat. Rendkívül ma­gasak ugyanis a kamatok, ten­gernyi az adminisztráció, a kez­dők szinte el sem tudnak igazod­ni a hiteleket szabályozó parag­rafusokban. — Ez meglehetősen szomorú. Elvégre piacgazdaságot aka­runk. Márpedig, ha az indulás­hoz vagy a folytatáshoz szüksé­ges tőke megszerzése ilyen nehéz körülmények között történhet, akkor igazán nem csodálkozha­tunk azokon, akik ugyan nagyon sok jó ötlettel rendelkeznek, de mégis bizalmatlanok, óvato­sak... — Ez így igaz. De visszatérve a piacgazdaságra, én inkább úgy fogalmaznék: sokkal inkább szajkózzuk a szükségességét, mint tennénk érte. Ugyanis ez nem megy korszerű gazdaság és piac nélkül. A demokrácia törté­nelmi érték és lehetőség, de hagyjuk már végre abba a párt­harcokat, az egymásra való mu­togatást, a bizonytalanság szítá­sát, és lássunk munkához. Éle­tünk, jelenünk s jövőnk ugyanis attól függ, hogy miként és ho­gyan termelünk, kereskedünk, kik lesznek vagy lehetnek a fize­tőképes partnereink. Elég a szép, a hangzatos szavakból, a blődségből. Dolgozni, alkotni kell, mert közben csak az idő megy, és a panaszaink, az óhaja­ink gyarapodnak. Ne legyünk naivak! Hiába tartjuk jobbra, balra, fölfelé vagy lefelé kezein­ket, mosolygunk ide vagy oda, de életképes gazdaság nélkül legfeljebb a csodákban bízha­tunk. Márpedig nagyon jól tud­juk, hogy csodák sohasem vol­tak, és nem is igen lesznek. — Igencsak a szájára került, ami a szívén van... — Ne higgye, hogy kishitű va­gyok! Igenis van képessége és le­hetősége ennek a maroknyi or­szágnak a felemelkedéshez. Dé ez csak akkor sikerül, ha nem­csak az igényeinket fogalmazzuk meg, nemcsak többre, szebbre, jobbra vágyunk, hanem teszünk is érte. Bocsánat az indulatokért, kicsit messzire kalandoztam a Start-hiteltől. De hát a tények, azok tények. Sokféleképpen le­het tálalni, de ha magatartásun­kon nem tudunk vagy nem aka­runk változtatni, akkor minden marad a régiben, vágy vagy álom marad az egész. — Ön mondotta, hogy nem kishitű. De hát akkor mire ez a sok líra, eszmefuttatás, amikor a tét nem kisebb, mint egy ország gazdasági talpraállása, megerő­södése, anyagi, szellemi terméke­inek kiaknázása. — Lehet, hogy sok a líra, az eszmefuttatás a véleményem­ben, de mégis kitartok amellett, hogy nemcsak beszélni, nemcsak reménykedni, nemcsak panasz­kodni illik nehezebb életünkről, hanem igenis konkrétan tenni, cselekedni annak érdekében, hogy átvészeljük a nehéz napo­kat, hogy megőrizhessük eddigi vívmányainkat és kihasználhas­suk azokat a lehetőségeinket, amelyek kizárólag a miénk, és el- pazarolásán vagy értékké tételén szintén közösen osztozhatunk... Koós József PÉNZ ALL A HÁZHOZ! Az AUSTROTHERM osztrák-magyar Kft. hőszigetelő lemezeivel régi és új épülethomlokzatok, padlásfödémek, tetőterek és földszinti padlószerkezetek hószigetelését oldhatja meg. Alkal­mazásukkal töredékére csökkenthetők a fűtési költségek. Most ráadásul: AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Magánépíttetök részére az őszi BNV ideje alatt az AUSTROTHERM homlokzati bevonatrendszer anyagainak árából 10% engedményt adunk. Keressen fel bennünket a BNV 17-e$ pavilonjában vagy kérje tájékoztatónkat! Sí V^V*£Uys-í W*; >.•; AUSTROTHERM Hószigetelóanyag Gyártó Kft 9028 GYŐR Fehérvári út 75. Tel/Fax: (96) 12-086 Budapesti képviselet: Tel: 226-8577 Hidegben is olcsóbb a meleg Hogyan kamatoztassuk megtakarított pénzünket? Új akció: kötvénykiárusítás Több bank betétszolgáltatása­inak listáján találkozhatunk az­zal a szokatlan ajánlattal: „határ­idős kötvény-adásvétel”. Más néven: árfolyamgaranciás köt­vényeket forgalmaznak. Ennek kapcsán érdemes fölidézni, hogy az Agrobank, a Merkantilbank, a Dunabank, a Budapest Bank és az Általános Vállalkozási Bank a ’80-as évek végén nagy hullám­ban kibocsátott lakossági kötvé­nyekből óriási készleteket hal­mozott fel, s ezeket ezzel a konst­rukcióval próbálja megmozgat­ni, újraértékesíteni. A határidős kötvény-adásvé­tel nem más, mint egy visszavá­sárlási szerződés. A bank kötele­zi magát, hogy a megjelölt határ­időben és a megállapodott ka­mat felszámításával az ügyfélnek eladott kötvényeit visszavásárol­ja. Ezek az ügyletek tehát függet­lenek a kötvények lejáratától, sőt, a kötvényeken feltüntetett fix kamatoktól is: teljes mérték­ben betétként működnek. Figyelemre méltó, hogy az el­múlt hetekben a Merkantilbank nagyszabású reklámhadjárattal új akciót hirdetett meg: húszféle 1992-es lejáratú lakossági köt­vény kiárusítását. Mivel e kötvé­nyeket 1988 előtt bocsátották ki, nem terheli őket a 20 százalékos forrásadó. A 2500-astól a 6500 forintos címletig mindenféle ta­lálható köztük, és lejáratuk alap­ján is sokfélék. Általában 11-12 százalék kamatot, plusz prémiu­mot ígérnek. Az eladási árat pe­dig úgy határozzák meg, hogy a nettó névértéket szorozzák a mindenkori kötvényárfolyam­mal, amit a bank hetente állapít meg. Egy példa: a Fonyód NKV 1987 óta nem törlesztett, így név- értéke ma is 10.000 forint, aktu­ális árfolyama a névérték száza­lékában kifejezve 91,25 száza­lék, következésképp jelenleg 9125 forintért lehet hozzájutni. A névértéknél alacsonyabban megállapított eladási ár termé­szetesen a befektetők érdekei­nek kedvez, hiszen a kötvény le­járatakor az egész névértéket törleszti. A kamatok nettó érté­kek, mert adózás nélkül érten­dők. Mindez egy mérőszámmal ki­fejezve azt jelenti, hogy a Mer­kantilbank az 1992 első fél évé­ben lejáró kötvények után 33 százalék éves nettó kamatot, míg a több mint egy év múlva lejáró kötvényekre 36 százalék éves nettó kamatot ígér. Az új akció tehát nem épít a bank visszavásárlására. Ha az ügyfél a lejárat előtt viszi vissza kötvényét, nagy valószínűséggel rosszul jár. A konstrukció felté­telei azonban igen kecsegtetőek, ha a befektető kiváija a kötvény hátralévő féléves-egyéves lejára­tát. , K.A. Berend T. Iván is részt vesz az októberben újraalakuló Kék Szalag Bizottság munkájában. A Magyar Tudományos Akadémia Kosáry Domokos előtti elnöké­nek jelenlegi állandó állása: a Kaliforniai Egyetem történelem tanszékének professzora. Los Angelesben a XIX. és XX. szá­zadi Közép-Kelet-Európa törté­nelmét, valamint Európa gazda­ságtörténetét tanítja negyedéves egyetemi hallgatóknak és dokto- randuszoknak. Berend T. Iván szerint a Kék Szalag Bizottság munkája gondolatformáló jelen­tőségű, még ha megállapításai nem is mennek át rögtön a köz­tudatba. A politikai átalakulást előkészítő években igen aktív professzor egy év távlatából leg­biztosabbnak azt tartja, hogy a tömegek elutasítják a politikai szélsőségeket és töretlenül ala­kítják a magáncégeket, amely az alulról jövő privatizáció legjobb formája. Az inflációt a hivatalos megítélésnél erősebbnek és ve­szélyesebbnek, a szociális érzé­ketlenséget lehangolónak érzi az Amerikában élő professzor. Diplomata lesz Illés Zoltán, a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumból eltaná­csolt helyettes államtitkár. Az Európai Közösségek Tanácsá­nak Bérc utcai követségén fogja szakértelmével elősegíteni a PHARE-ügyek intézését. A 24 OECD-ország által nyújtott PHARE-program ez évben újabb 100 millió dollár segélyt jelent hazánknak. Illés Zoltán a környezetvédelem, a privatizá­ció, a közepes és a kisvállalkozá­sok körül lát majd el tanácsadói feladatot szeptember 1-jétől kezdődően. A minisztériumból való távozása után az időközi képviselő-választáson a Fidesz jelöltjeként indult Demszky Gá­bor megüresedett helyéért, si­kertelenül. Ezután sem maradt hűtlen a Fideszhez. Mint annak környezetvédelmi tanácsadója, a levegőszennyezettségről és a kormány egyéves tevékenységé­nek környezetvédelmi vonatko­zásairól készített tanulmányo­kat. Milyen konvertibilitásra lehet számítani? Ahogy az államtitkár látja... Kupa Mihály pénzügyminisz­ter — miután hazaérkezett Ja­pánból — szűkszavú nyilatkoza­tában bejelentette, hogy a forint várhatóan jövőre konvertibilissé válik. Ehhez Japán is segítséget nyújt. Milyenfajta konvertibili­tásra lehet számítani? — kérdez­te az MTI munkatársa Király Pé­tert, a Pénzügyminisztérium ál­lamtitkárát. Király Péter elmondotta, hogy az elképzelések még nem végle­gesek, jelenleg is dolgoznak a szakemberek, hogy meghatároz­zák a teendőket. Egyébként a forint átváltható­ságát tekintve Magyarország már jelentős mértékben előreha­ladt. A vegyes vállalatokban mű­ködő külföldi befektetők számá­ra a nemzeti valuta széles körben átváltható. A külföldiek befek­tetéseiket bármikor kivihetik az országból, nemcsak forintban, hanem bármilyen pénznemben, és hasonló a helyzet az itt elhe­lyezett külföldi tőke évenkénti hozamával is. A jelentősen előrehaladt im­portliberalizáció epedig a hazai vállalatok számára biztosítja a meglehetősen széles körű átvált- hatóságot. Bármelyik magyar vállalkozás, ha rendelkezik fo­rinttal, a liberalizált termékek behozatalára hivatalos árfolya­mon, a kereskedelmi bankoknál automatikusan, engedély nélkül vásárolhat külföldi valutát. Ennél sokkal rosszabb a hely­zet a lakosság esetében. Király Péter szerint a konvertibilitás szélesítése egyelőre nem jelenti azt, hogy a lakossági devizaü­gyekben számottevően oldani tudják a korlátokat. így a tervezett intézkedések során elsősorban be kívánják ve­zetni a vállalatok számára a fo­lyószámla-konvertibilitást. Ez azt jelenti, hogy a magyar válla­latoknak rövidesen nem kell fel­ajánlaniuk eladásra külföldön megszerzett valutájukat, hanem azt saját számlán helyezhetik el a bankokban. Emellett sor kerül a tőkeműveletek egy részének li­beralizálására is. Várhatóan fel­szabadítják a tőkekivitelt bizo­nyos értékhatárig, ám afölött to­vábbra is csak engedéllyel lehet ilyen akciókat lebonyolítani. A tervbe vett liberalizálásnak azonban feltételei is vannak, lé­nyeges, hogy jelentős mértékben csökkenjen az infláció. Király Péter szerint évi 15 százalékos áremelkedés felett lehetetlen a forint konvertibilitását szélesíte­ni. Legjobb lenne egyszámjegyű­re leszorítani az inflációs rátát. Ugyancsak fontos a devizatarta­lékok növelése. A Magyar Nem­zeti Bank tartalékai jelenleg már meghaladják a 2 milliárd dollárt, ám ez még mindig kevés. Mini­málisan legalább 3 milliárd dol­láros tartalék szükséges. Nem utolsósorban kívánatos a folyó fizetési mérleg helyzetének ked­vező alakulása. Mindenképpen meg kell állí­tani az eladósodást, ehhez pedig egyensúlyi folyó fizetési mérleg­re van szükség. Használtruha- kereskedők, figyelem! 20—40 kg-os nylonzsákos, hajtogatott, holland import használt ruhát kínál a Szolnoki Csapat kellemes áron. Szolnok, Marx P. 3. Tel.: 56/40-418. Az áru megtekinthető az egri Ifi Házban ^ szeptemberig—20-án^^^, Rég hal­lottunk róluk

Next

/
Thumbnails
Contents