Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-16 / 217. szám

HÍRLAP, 1991. szeptember 16., hétfő EGER ÉS KÖRZETE Nem élhetek muzsikaszó nélkül Bemutatóra készül az Egri Színműhely Az egri amatőr társulat új bemutatóra készül. Ta­valy Sütő András darabját állították színpadra, s ját­szották többször. Ezúttal Móricz Zsigmond: Nem él­hetek muzsikaszó nélkül cí­mű háromfelvonásos szín­művét próbálják. A bemu­tató szeptember 18-án lesz a Megyei Művelődési Köz­pontban. A „színészek’* mindegyike kedvtelésből foglalkozik a műfajjal, de talán épp ez adja az előadás savát-borsát. A főbb szere­Herczeg Lajos, Jordán Má­ria, Vincze Nóra, Szőke Gabriella, Ungvári Tamás és Zsiga Ferenc látható majd. A darabot Szabó Já­nos rendezi. Az előadások a tervek szerint a premiert követően, szeptember 19- én, 20-án, továbbá 23-án, 24-én és 25-én este 7 óra­kor kezdődnek. Felvételünk még az első próbákon készült: Vincze Nóra és Zsiga Ferenc a szí­nen... (Molnár István felv.) Hazatértek a hármas ikrek Friderika-alapítvány — a beteg gyermekekért Csodák Manilában sincsenek Az augusztus 28-án született hármas ikrek, Dóra, Viktória és Krisztina megerősödve végre el­hagyhatták a kórházat. A nagy öröm mellé azonban — mint már arról hírt is adtunk — gondok is társulnak. A három csöppséget szülei, Fülöp László, a Mister Minit alkalmazottja és Fülöpné Szívós Katalin gyógyszertári asz- szisztens egyelőre csak albérle­tükbe vihették haza. Igaz, az ön- kormányzat sürgős segítséget ígért, s már ki is jelölték azt a Val­lon utcai kétszobás lakást, ame­Mi lesz az Az Egervin Borműzeuma, ami királyok, miniszterek, üzlet­emberek látogatásának kedvenc színhelye, most az év legrango­sabb egri borászati rendezvényé­nek adott helyet. Eger Szőlő- és Bortermelőinek Egyesülete — Bakondi Endre irányításával — az egri szüreti napok keretében olyan borversenyt rendezett, ami azt tűzte ki célul, hogy a borvidé­künkön termesztett szőlők borát fajtánként értékeljék a szakem­berek. 72 fehér- és 73 vörösbort neveztek be összesen az Egervin, az Eger környéki téeszek, új üz­leti vállalkozások és az egyéni bortermelők. A sajtó borháborúról beszél, amit a kialakult értékesítési ne­hézségekkel hozhatunk kapcso­latba. Való igaz, valamennyien izgatottak voltunk, akiknek az a nemes feladat jutott, hogy bírái legyünk a természet évről évre új meglepetéseket hozó csodájá­nak, a bornak, de lelki emelke­dettségünk valódi oka az a közö­sen érzett szerelem volt, amit a bor iránt érzünk. Mit hoz az 1991. év? És mi lesz az egri bor­vidék jövője? Ez a borverseny megerősített abban a hitemben, hogy az egri vörösborok a Föld legértékesebb borai közé tartoz­nak. Az Egervin és az egri sző­lősgazdák közös harcában, ab­ban, hogy a nyugati piacokon je­lenleg téves megítélés alapján so­rolják alacsonyabb osztályba — s fizetnek kevesebbet borainkért —, most az a legfontosabb, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mi boraink sokkal többet érnek. A borkínálatok eredményét te­kintve a legtöbb aranyérmet két­fajta, a Kékfrankos és a Cabernet nyerte úgy, hogy minden mást (Zweigeltet, Merlotot, Oportót) maga mögé szorított. Az egyes borok fajtaazonos karaktere viszont azt mutatta, hogy az egri borvidéken jelenleg elteijedt intenzív szőlőtermesz­tési technológia további tartalé­kokat rejt magában, hiszen ezek a fajborok magas terméshozamú lyet a sokgyermekes család meg­kaphat. Igen ám, de számukra még ez is nagy anyagi terhet je­lent, hiszen százötvenezer forint vissza nem térítendő támogatást és százötvenezer forint kölcsönt ígértek részükre. Szívós Győző, a gyermekek nagypapája volta­képpen azért kereste fel szer­kesztőségünket, hogy a Hírlapon keresztül mondjon köszönetét a Markhót Ferenc Megyei Kórház és Rendelőintézet szülészeti és nőgyógyászati osztályának, vala­mint azoknak az orvosoknak és gazdálkodásból származnak. Borvidékünkön néhány éven belül működni fog az az eredet- és minőségszabályozási rend­szer, ami Franciaországban — a világ legfejlettebb szőlő- és bor­kultúrával rendelkező országá­ban — már hosszú évtizedek óta működik. E szabályozás beveze­tése a szőlőtermesztés technoló­giájában hozza majd azt a válto­zást, miszerint szőlőfajtánként megszabja az egy hektárról le­szüretelhető szőlő mennyiségét. Ennek legfőbb következménye az lesz, hogy kevesebb, de minő­ségében sokkal jobb bor kerül ki majd az egri pincékből. A fajbo­roknak — természetesen az évjá­rattól függően — javul majd az il­lata, szebb lesz a színe, és az ala­csonyabb termésátlagból eredő­en az aromakomponensek ará­nya is megnő. így az egri borvi­dék borai a jelentős minőségja­vulás következtében már csak a professzionális marketing- és külkereskedelmi ismeretek be­vetésére szorulnak abból a cél­ból, hogy azt a jövedelemkiesést, ami az alacsonyabb termésátlagú gazdálkodásból származik majd, egy olyan külkereskedelmi árbe­vétel kövesse, ami elégedetté te­szi majd mind az Egervin szak­embereit, mind pedig borvidé­künk szőlőtermesztőit. A borversenyen olyan jól sze­repeltek a Kékfrankos borok, hogy elhangzott az a vélemény is, hogy az eddig önálló borként is forgalmazott Cabemet bor mel­lett ennek a borvidékünkön leg­inkább kékszőlőnek a borát is forgalmazni kellene, hiszen van rá érdeklődés. Jól tudjuk azonban, hogy a vi­lág leghíresebb vörösborai, mint a francia Mouton-Rotschild, vagy az olasz Chianti, ugyanúgy, mint az egri bikavér, több kék­szőlő borának az egybeszűrésé- ből származnak. A legcsodálatosabb vörösbor ezen a borversenyen is az Eger­vin főpincészetében hosszú éve­ken át fahordóban érlelt egri bi­nővéreknek, akik a csecsemők­ről az újszülöttosztályon lelkiis­meretesen gondoskodtak. A fiatal házaspár gondjáról voltaképpen ennek kapcsán esett szó. Mivel jövedelmük nem túl magas, számukra még az OTP-lakásra nyújtott kölcsön törlesztése is jelentős megterhe­lést okoz. Arra számítanak, hogy talán az önkormányzat kivételes mél­tányosságból megemelheti a visz- sza nem térítendő támogatás ösz- szegét. kavér 1987-es évjáratú bora volt. Ez a bor magasan a többi vörös­bor fölé emelkedett páratlan, a nagy vörösborokra jellemző illa­tával, szép, csillogó, sötétrubin színével, komplex aromagazdag­ságával, sajátos ízstruktúrájával, összesimult savaival. Bársonyos­sága, testessége annyira egyedül­álló volt, hogy ennél többet egyetlen vörösbortól sem várha­tunk, származzon az akár Borde- aux-ból, akár Burgundiából. A borverseny befejeztével al­kalmunk is nyűt arra, hogy — a borverseny frissen szerzett élmé­nyeivel felvértezetten — össze­hasonlítsuk a bordeaux-i borvi­dék egyik leghíresebb és legjobb nedűjével, Saint-Émilion vörös­borával. Ez az 1987. évjáratú egri bika­vér olyan erővel és olyan kvalitá­sokkal rendelkezik, hogy bizony még ezt az elismert francia bort is beárnyékolta, bár a finomkodó, és a saját borával igen elfogult francia borízlés lehet, hogy azo­kat a jellemzőket tartja értéknek, amivel épp ez a Saint-Émüian A.O.C. bor rendelkezik. Az Egervin szakembereinek lesz az a jövőbeli feladata, hogy megvál­toztassa azt a berögződött állás- foglalást, miszerint szinte csak a bordeaux-i vörösborok érdemlik meg a borszakértők és borkeres­kedők megkülönböztetett figyel­mét. Az 1987. évjáratú egri bikavér — először a történelmünk során — 1991-ben aranyérmet nyert Franciaországban a világ legna­gyobb borversenyén. Épp idejében jött ez az elisme­rés, hiszen már régóta sejtettem, hogy az egri borvidék páratlan talaj- és éghajlati adottságai alapján óriási gyémántot tartunk a kezünkben. Égy olyan drága­követ, amit még felelős együtt­működéssel csiszolgatnunk kell, s aminek a párja Franciaország­ban, Bordeaux-ban már évtize­dek óta briliánsként ragyog. Farkas Flórián Bizonyára sokakban még ma is szorongást kelt az egri Balogh Friderika sorsa, akiről közel egy éve több újságcikk is megjelent, amelyekben a kislány édesanyja segítségért fordult a jóérzésű em­berekhez. Friderika Rett-szind- rómában (fizikai, szellemi leépü­lés) szenved, amelynek gyógyí­tását ma még az orvostudomány nem ismeri. A szülők mindent elkövettek gyermekük érdeké­ben, természetgyógyászokhoz, parafenoménekhez is fordultak, s — mintegy utolsó szalmaszál­ként — bíztak a híres manilai gyógyítók tudásában. Több száz­ezer forint jött össze az emberek adakozásából, a manilai utazás azonban elmaradt. Balogh Ele- mémé hosszú levélben úja le kál­váriájukat, amiből sajnos helyhi­ány miatt csak a fontosabb rész­leteket tudjuk közreadni. „Hittem benne! De ma már egyetlen embert sem ismrek, aki hitelesen igazolni tudná, hogy Manilában meggyógyították. Aki reményt vesztett, megpróbál kapaszkodni a lehetetlennek tű­nő dolgokba is. Főleg, ha a gyer­mekéről van szó. Sajnos, ezt so­kan kihasználják, természetgyó­gyászok, radiesztéziával foglal­kozók és még sorolhatnám to­vább. Szerencsére néhányan be­csülettel közlik már az első alka­lommal, hogy nem tudnak segí­teni, mert a gyermekkel képtele­nek kontaktust teremteni... Hosz- szú ideig az botránkoztatott meg, hogy egyes orvosok akkor is ki­követelik maguknak a hála­pénzt, ha tudják, képtelenek se­gíteni. Szomorú, hogy ma már a természetgyógyászok között is sok hasonló eset akad, csalásaik­kal lejáratva az amúgy is nehezen elfogadott, igazi gyógyító képes­ségekkel rendelkező tehetsége­ket... Nemrég járt Budapesten Andreass Rett bécsi professzor, a Rett-szindrómás gyermekek szülői egyesületének meghívásá­ra. A professzor 13-15 gyerme­ket nézett meg az előadás után, volt, akinél nem volt biztos a diagnózisban, és kérte, hogy egy bizonyos idő múlva láthassa a gyermeket. Utoljára került ránk a sor, éreztem, két perc is sokat jelent számomra, húztam az időt, mert féltem a véleményétől. Alig tudtam abbahagyni a sírást, ami­kor közölte; Friderika esetében százszázalékosan biztos a diag­nózis. Elkeseredetten vitatkoz­tam, bár tudtam, hiába! Kérdez­tem, ha a gyermekem Rett- szindrómás, akkor miért voltak 3-4 hónapon át tartó, elviselhe- tetlenségig fokozódó fájdalmai? A szakirodalom ugyanis azt úja erről a betegségről, hogy a gyere­kek nagyonjól érzik magukat sa­ját kis világukban, fájdalmaik nincsenek, csak a környezetük szenved, látva leépülésüket. A professzor elmondta, hogy a be­tegséghez gyakran társul egy nem szokványos epilepsziás ro­ham is, így valószínűleg ilyenkor fáj a fejük, de véleménye szerint nem annyira, mint ahogyan ezt a fájdalmat a gyermekek felfokoz­zák. Én tovább érveltem és vitat­koztam: ha kékre-zöldre harap- dálja gyermekem a kezeit fájdal­mában, nem hiszem a fenti állí­Nagy beruházás megvalósítá­sába fogott Felnémet városrész lakossága. Az elmúlt hét szerdá­ján gáztársulás megalakításáról döntöttek a bervai kultúrházban egybegyűltek. Az ott élők régi vágya válik va­lóra, hiszen régóta folyamatos volt a harc a hatóságok és hi vata- lok, valamint a lakók között a gázellátás megoldásáért. Annyi hivatali előszobázás, környezet­védelmi vizsgálat, beadvány és utánajárás után a Tigáz megte­remtette a műszaki feltételeket, a polgármesteri hivatal pedig a fe­dezetet Felnémet gázfogadó-ál­lomásának létesítéséhez. így le­hetővé vált a gáztársulás meg­szervezése is. Az ügy elindítása néhány lel­kes és kitartó lakó — elsősorban Vízi Gyula és Szabó István — ér­deme. ők hívták össze — a kitű­nően szervezett — IX. 4-i lakó­gyűlést is. A gyűlésen — melyre a Volán különjáratokat indított — 650 tást. Egy régen aggasztó kérdés­re is sikerült választ kapnom. Mi­vel Friderika nem tervezett ter­hességből született, így annak a gyanúja is felmerült bennem, hogy talán a terhesség létrejötte előtt három hónappal szedett Anteovin fogamzásgátló tabletta okozhatta a bajt. Á professzor válasza egyértelműen nemleges volt. Vannak ugyanis olyan paci­ensei, akiknek édesanyja soha­sem szedett fogamzásgátlót. Vé­gül megkérdeztem még, hová vi- netném gyermekemet további kezelésre? ó lenne az első, aki megtudná, ha lenne a betegség­nek gyógymódja — volt a vála­sza... Mivel Rett professzor szerint gyermekem gyógyíthatatlan, s mivel a manilai gyógyítókról ki­derült, hogy csalók, így a Frideri­ka kezeléséhez összegyűlt pénz­ből alapítványt szeretnék létre­hozni 10-12 beteg gyermek ré­szére. Elsősorban azokon segíte­ne ez a napközi otthon, akik kon­duktív gyógytornával nem irá­nyíthatok, egyéni gondoskodást, tornáztatást igényelnek. A pol­gármester és az alpolgármester nagyon segítőkészen és pozití­van állt az ötletem mellé, viszont a részletes tervek kidolgozása nagyon összetett és időigényes. A Népjóléti Minisztérium is — úgy tűnik — támogatja az elkép­zelésemet. A napközi további célja még, hogy tudjon a szülő is teljes életet élni, hogy időközön­ként elmehessen kikapcsolódni, netán nyaralni is egy-két hétig. Nyugodt lehet, mert tudja, gyer­meke jó helyen van. Amíg a be­teg gyermek a napközi otthon­ban van, az édesanya többet fog­lalkozhat az egészséges gyerme­kével, sőt, 2-3 órás bedolgozást is vállalhat. Tehát itt nem csupán a 10-12 gyermek rahabilitációjáról, ha­nem szüleik, testvéreik életének megkönnyítéséről is szó van. Statisztikai adatok szerint ahol tartósan beteg gyermek van, a szülők 60-80 százaléka elvált. Mielőbb szeretném ezt az ala­pítványt létrehozni a Friderika számára összegyűlt pénzből. Azok, akik újabb összeggel sze­retnének segíteni az ilyen beteg gyermekeken, kérem, jelentkez­zenek, és az adományok az adó­ból is leúhatók. Még egyszer kö­szönöm azoknak, akik annak idején — bár az adóból nem volt leírható — segítettek. Természe­tes, hogy ezt a pénzt felelősséggel akarom felhasználni. Tudom és érzem, hogy ezt kell tennem, és bízom benne, hogy a későbbiek­ben másutt és masok is követik E éldámat hasonló napközi ott- onok létrehozásával. Ha az ala- ítvány létrejön, különbözőjóté- onysagi rendezvények szerve­zésevei szeretnénk gyarapítani a beteg gyermekek ápolására, gondozására fordított összeget. A segíteni kész vállalatok, ma­Í 'ánvallalkozók, magánszemé- yek jelentkezését a Heves Me­gyei Hírlap Szerkesztőségének címére várjuk: Friderika-alapít­vány (Eger, Barkóczy u. 7.). A hasonló sorsú szülők és gyerme­kek nevében mindenki segítsé­gét előre is köszönöm.” ember töltötte zsúfolásig a kul- túrház nagytermét. Az összejöve­tel célja a gáztársulás megalakí­tásán túl az volt, hogy a lakók a meghívott szakértők által tájé­koztatást kapjanak a gázügy ál­lásáról, illetve fellehessék kérdé­seiket is. Elsőként Katonáné Vendrei Mária, a polgármesteri hivatal főmunkatársa adott tájékozta­tást az eddig történtekről és a ter­vekkel kapcsolatban. Elmondta, hogy a gáztársuláshoz — mely át­fogja egész Felnémetet, valamint a bervai 2-es és 5-ös lakótelepet — eddig 870 család jelentette be csatlakozási szándékát. Ismer­tette a tervezésre kürt pályázat jelentkezőinek ajánlatát, és fel­kérte a lakókat, hogy döntsék el, melyiket kívánják megbízni a tervezéssel. Tájékoztatta a vá­rosrész lakóit arról is, hogy a ter­vezés határideje december 31-e, majd a szükséges engedélyek be­szerzése és a kivitelezésért folyó versenytárgyalás lefolytatása ke­Városi kárpótlási fórum Az egri polgármesteri hivatal és az MDF városi szervezete kár­pótlási fórumot rendez szeptem­ber 19-én, csütörtökön 17 órától a városháza nagytermében. Az eseményen részt vesz dr. Bogdán Tibor közigazgatási államtitkár, Sárossy László politikai államtit­kár, dr. Farkas Gabriella, az MDF alelnöke, dr. Acsay Ferenc, az Országos Kárrendezési Hiva­tal, valamint dr. Magyarfalvy Krisztina, a megyei kárrendezési hivatal vezetője. Az eseményre meghívták a környékbeli polgár- mestereket, de minden érdeklő­dő választ kap kérdéseire. Konzumbank­jubileum A Konzumbank Rt. Egri Igaz­gatósága fennállásának második évfordulója, valamint űj üzlethe­lyisége átadása alkalmából ked­den ünnepséget tart. A termék- bemutatót és -vásárt délelőtt 10 órakor dr. Gyulai Gábor címze­tes államtitkár, BAZ és Heves megyei köztársasági megbízott nyitja meg. Holnap: városi közgyűlés A nyári szünet után kedden délelőtt 11 órára hívták össze a megyei jogú város közgyűlését, amelyen — egyebek között — tá­jékoztató hangzik el a városi rendőrkapitányság eddigi bűn- megelőzési és -üldözési munká­járól. Előterjesztik azt a rende­lettervezetet is, amely a megye- székhely közterületének rendjét szabályozza majd. Szó esik a ma­gánszemélyekre vonatkozó kommunális, továbbá az idegen- forgalmi, illetve helyi iparűzési adók tervezetéről. Az ülésen személyi ügyek megtárgyalására is sor kerül: egyebek között is­mét a testület elé teijesztik a Pálffy István igazgatói megbízá­sáról szóló javaslatot. Iskolatörténeti emléknap Az egri szüreti napokhoz kap­csolódva az egri Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézetben több ren­dezvényre is sor került, illetve kerül. Szombaton Szüret a virág- kötészetben címmel virágköté­szeti bemutatót és vásárt rendez­tek, majd a fehér- és vörösbor készítését ismerhették meg az ér­deklődők elméletben és gyakor­latban. Október 14-én, hétfőn pedig iskolatörténeti emlékna­pot tartanak az intézményben. rül sorra — 1992. március 1-jéig. Ezután indul a munka, és a befe­jezés várható dátuma 1992. ok­tóber 15-e lesz. Ez azt jelenti te­hát, hogy a jövő évi fűtési idényre már el is készül a gázvezeték Fel­németen. A polgármesteri hivatal vállal­ja ugyanezen időpontig a felné­meti gázfogadó-állomás, vala­mint a hajdúhegyi gázelosztótól idáig tartó, 3,5 km-es vezeték megépíttetését. Ezután Mándi Márton Gábor, a Tigáz helyi vezetője tett ígére­tet arra, hogy a gázt is biztosítják majd 1992. október 15-re. A továbbiakban a lakossági kérdések és a szakértők válaszai hangzottak el, majd a lakók meg­tárgyalták és eldöntötték a terv- pályázatot, a hajdúszoboszlói Ti­gáz Kft.-nek adva a megbízást. Nagy fába vágták hát a fejszét Felnémet lakói. Azt kívánjuk, hogy sikerüljenek a terveik. (tarjányi) A világ legértékesebbjei között egri borvidék jövője? Nagy fába vágják a fejszét...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents