Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-08 / 185. szám

HÍRLAP, 1991. augusztus 8., csütörtök GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Sikeres kisszövetkezet Jó fél évtizede, hogy Gyön­gyösön megalakult a Mechatro­nika Műszaki Fejlesztő Kisszö­vetkezet. A harmincnál éppen nagyobb létszámú cég korábbi három apró telephelyéről nem­régiben háromemeletes saját üzemházba költözött, s az idén már 90 millió forint körüli érté­ket termel. A kisszövetkezet leg­távolabbi megrendelőije: dél­amerikai. Vállalkozók faluja Nem kevesebb, mint 76 vállal­kozó — iparos, kereskedő — mű­ködik már Markazon. A szolgál­tatások fejlődése már évekkel ezelőtt iparostelep kialakítását is szükségessé tette. A kisipari bá­zison eddig öt „jogosítvánnyal” dolgoztak, időközben azonban mind többen ide kívánkoztak, így az önkormányzat most to­vábbi hat igénylő számára teszi lehetővé, hogy társai mellé köl­tözzön felszerelésével, igazán korszerű műhelyben, üzemben folytathassa tevékenységét Jazz-koncert Sikeres jazz-koncertre került sor szerdán a városi szabadidő- központban. A közönség egy né­met vendégegyüttes szereplését is élvezhette. Megszűnik a húsüzem Megszűnik a szövetkezeti Gyöngyös Húsüzem. A bérlő felszámolja vállalkozását, s mint értesültünk: a Gyöngyszöv Áfész rézművesei költöznek mű­helyeikkel a telepre. Felvétel a Vidróczkinál A gyöngyösi Vidróczki Nép­táncegyüttes felvételt hirdet Néptánciskolájába 6-14 éves ko­rig, utánpótláscsoportjába 14-18 éves korig, zenekarába pedig 10 éves kortól jelentkezhetnek lá­nyok és fiúk. Az érdeklődők szeptember 13-ig, a Mátra Mű­velődési Központ portáján je­lentkezhetnek. Az első foglalko­zás szeptember 17-én, kedden délután négy órakor lesz a műve­lődési központban. Alkotópályázat gyerekeknek A gyöngyösi Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont előadói szeretnék, ha a gyerme­kekben nem múlnának el nyom­talanul a nyár élményei. Épp ezért alkotópályázatot hirdetnek Legkedvesebb nyári élményeim témában. Bármilyen alkotással — rajzzal, verssel, novellával, ke­rámiával, fotókkal stb. — kopog­tathatnak a résztvevők, a bekül­dési határidő: szeptember 15. Növekvő forgalom a sástói kempingben Rosszul indult az idei nyár a sástói kempingben. Májusban és júniusban a kellemetlen időjárás miatt kevesen kerekedtek fel, hogy a Mátrában pihenjenek. Helyeiknek mindössze ötven­hatvan százalékát tudták csak ér­tékesíteni, s hogy egyáltalán eny- nyit is, az annak köszönhető, hogy nemcsak sátorozókat fo­gadnak, hanem motelszobákkal is várják a vendégeket Júliusban aztán sikerült be­hozni a lemaradást, olyannyira, hogy a tavalyi látogatottsághoz képest 120 százalékos volt az üdülőhely kihasználtsága. Úgy tűnik, a nyaralástól még sokak kedve nem ment el, hiszen első­sorban magyarok látogatják a kempinget. Rengetegen érkez­nek közülük vállalati, baráti kö­zösségekben, elkerített részeken táboroznak, saját pingpongasz­taluk, főzősarkuk van. A külföldiek is érkeznek azért szép számmal, ám a korábban megszokott németinvázió ezút­tal elmaradt, inkább hollandok jönnek, és soha nem látott szám­ban franciák. Ők újabban nem­A vendégek inkább a Mátrában hűsölnek — Gyöngyösön nincs csúcsforgalom csak egy-két napra, hanem akár hetekre is ott maradnak. Rádöb­bennek ugyanis, hogy a jó leve­gőjű, kellemes környezetben fekvő tábortól nincs messze a Kékes, a Galyatető, de akár Hol­lókőre vagy Budapestre is pilla­natok alatt eljuthatnak. így már akadt olyan vendég, aki érkezé­sekor a recepciónál csak egy-két napra jelentkezett be, ám a vé­gén három hétig maradt. Most az első augusztusi hét a nagy esőkkel nem kedvezett a kempingnek. Ám ahogy kisütött a nap, ismét megtelt a part, s a helyiek biztosra veszik, hogy ha még egy kicsit napsütéses marad az idő, akkor behozzák ezt a le­maradást. Tőgyi Ferenc ügyvivőnek, gyöngyöspatai SZDSZ-csoport. Ön megdöbbent, és ezt írta: „Megdöbbenéssel olvastam a Heves Megyei Hírlapiul. 31-i számában megjelent cikküket, amely a Gyöngyöspatán júl. 29-én megtartott falugyűlésről kívánt képet adni. A majdnem 3 óra hosszat tartó falugyűlé­sen magam is részt vettem. Ezért érthetetlen számomra, hogy egy újságíró hogyan veszi magának azt a bátorságot, hogy egy főként szakmai és pénzügyi kérdéseket boncolgató, a részt­vevők előzetes felkészülését eláruló vitát teljesen semmibe véve, egy kiragadott mondattal jellemezze egy egész falu hangulatát.” Ügyvivő ár, én is megdöbbentem! Az említett írás ugyanis egyáltalán nem kíván arról a falugyűlésről „képet adni", mint­hogy nem is arról tudósított. Azt kürtölte mindössze világgá, hogy azon a hétvégén Gyöngyöspatán népszavazás lesz. Aztpe- dig jóval hamarabb — nem ezen az eseményen — írták ki A fa­lugyűlésről nem is szólt, tudniillik a szerző, én, nem tudtam, hogy lesz ilyen, így el sem mentem. így aztán félre sem magya­rázhattam az ott hallottakat. Ezt elkerülendő, kérem, legköze­lebb értesítsenek az ilyen nagy horderejű események időpontjá­ról De tudom, hogy nem az a legfőbb baj, hanem az a kiragadott mondat, amelyikről már kitűnt, hogy nem kiragadott. Ugyanis így folytatja: „Szép számmal jelentek meg a falu lakói, és valóban volt egy hozzászólásnak egy olyan mondata, ami legalábbis hasonlított az önök újságjában megjelent cigányellenes mondathoz. Szo­morú azonban, hogy az önök számára a megye lakóinak tárgyi­lagos tájékoztatása abból áll, hogy sok hozzászólónak sokféle mondandójából vájt füllel kiválasztják azt a mondatot, ami a legbotrányszagúbbnak tűnik, és aztán ezt az egész faluközös­ség nyakába varrják. (...) Tiltakozunk Gyöngyöspata fajgyűlö­lő, cigányellenes beállítása ellen!” Ügyvivő úr, most sem vájt füllel választok ki mondatokat, csak idézek öntől s hogy nem teljes terjedelemben, azt jeleztem a zárójelbe tett három ponttal Örülök neki, hogy Gyöngyöspa­ta nem fajgyűlölő és nem cigányellenes, abban pedig, hogy ön nem az, teljesen biztos vagyok, hiszen egy liberális elveket valló pártnak a helyi vezetője. Engedje azonban meg, hogy elmesél­jem, többször jártam a községben, és a gyermekfalu kapcsán rengeteg cigányellenes kirohanást hallottam. Ez nem jelenti azt, hogy a falu fajgyűlölő, de meggyőződésem, hogy a cigányság ottani szerepe jelentősen közrejátszott abban, hogy Pata nem fogadta be a gyerekfalut. Ebben még korábban megerősített Gubancsik jegyző úr is, aki hasonlójelenségekről tájékoztatott. Ettől persze még számos gazdasági érv is szólhat a gyermekin­tézmény ellen, de azokat most elhomályosította ez. Üdvözlettel: Kovács Attila Jgga, hogy iaxuifunk... | Égető szükséglet Esős szombat délelőtt. Nyüzsgő tömeg a gyöngyösi buszpályaudva­ron. Sokan a váróteremben ücsö­rögnek. Mások a többórás utazást követően gyors léptekkel közeled­nek a váróterem végében található mosdóba. Az illemhely előtt egy pá­don két megfáradt nénike ücsörög, és figyelmezteti az arra tévedő ide- gent: — Üljön le, kedveském! Most csak a férfi WC van nyitva. Hol az egyik, hol a másik van zárva. Azért beszólhat, hátha kinyitják... Lendületet véve, ernyőmmel be­kopogok a férfi WC ajtaján, majd benyitnék, ám az is zárva van. Ilyen nincs...! — fortyanok fel, miközben tekintetem az öt év körüli Pistikére irányítom, akit anyukája sietve cipel a mosdó felé. — Anyuci, nagyon kell! — Tartsd vissza még egy kicsit, kisfiam! A hölggyel közlöm a tényállást. Közben Pistike már nem bítja to­vább. Bőgni kezd kínjában. Anyuci megszabadítja farmeijétől, és meg­könnyebbülve távoznak. Mit mondjak, irigylem Pistikét. Szeret­nék most arra a néhány percre én is gyerek lenni. Az eső zuhog. Sehol a láthatáron egy illemhely. Ismét pró­bálkozom. Most a női ajtaján kopo­gok. Percekig csönd, majd valami motyogás hallatszik bentról. A mé­reg forr bennem, és már alig várom, hogy magyarázatot kapjak a tűrhe­tetlen helyzetre, mikor látom, a bu­szom éppen befordul a pályaudvar­ra. Szerencsére még csak három perc múlva indul. így várok, hátha kidugja fejét az illető. Végre zörren a kulcs a zárban, és nyílik az ajtó. A WC-s bácsi érthetetlenül motyog és hadonászik. Nincs lelkem úvölteni vele. A bu­szomhoz futok és bezuhanok, örü­lök, hogy ismét ülök. Egerig majd csak kibírom valahogy... sz. m. Vámszabad területen, Gyöngyösön Sajátos területen beszélgetek Farkas András gyöngyösi vállal­kozóval — a helyi állami gazda­ság egykori erdészével, vadászá­val —, két, külföldön is érdekelt vegyes vállalat ügyvezető igazga­tójával: mondhatnám, hogy szinte az országhatáron. A hely ugyanis itt a város szélén — „vámszabad”. Ha nincs is „senki földje” s nem látok határőrt, vámhivatal­nokkal úgyszólván bármelyik pillanatban találkozhatnál Nem érkezhet ide, s nem indul­hat innen szállítmány vámosok jelenléte nélkül, sőt a jellegzetes színű egyenruha viselői magukat a kis üzemeket vagy inkább mű­helyeket, műhelyrészeket is el­lenőrizhetik. Előírásos, szigorú belépési engedély kell annak is, aki csupán egyetlen alkalommal kíváncsiskodik rá a munkahely­re, míg a dolgozók ilyenféle nyil­vántartása már fényképes, s két­példányos. Ráadásul az egyiket őrzik is a „fináncok”. Személyi, útlevél, tartózkodá­si és járműforgalmi engedély- szám szerepel a vizsgálat alá tar­tozó okmányokon, egyszóval megkülönböztetett a figyelem, a rend. — A Mágnesmag Kft. és a Plasmontier GmbH egyaránt még az elmúlt évtized vége felé szerveződött, így bár fiatalok, de semmiképpen sem egészen újak — mondja Farkas András, aki a német, illetve angol társakkal együtt tulajdonosa is a minicé­geknek. — Mindkettőben bérmunkát végzünk, hozott anyagból készít­jük termékeinket. Az előbbiben mindmáig hibaáramvédő kap­csolók alaptekercseit készítjük, s csak legújabban gyártunk ezek­hez kiegészítő alkatrészt is. Az utóbbiakban pedig jelenleg ép­penséggel a gépkocsiiparnak tel­jesítünk megrendelést: központi ajtózár működtetéséhez születik egy vákuumos elosztó. Szerdán­ként küldjük rakományainkat külföldre a MASPED segítségé­vel. — Hogyan sikerül az igények­nek megfelelni? — Annak idején kéthetes kül­földi tanulmányúton közvetle­nül ismerkedtem a feladatokkal, amit aztán átadtam alkalmazot­tainknak. A felszerelést is a part­nerek biztosították, s részt vesz­nek a minőség-ellenőrzésben. Szerencsére komoly bajok soha nem voltak, mára pedig szinte már teljesen kifogástalan, ami a kezünk alól kikerül. Kicsi a gár­da, a közös fedél alatt dolgozó két csapatban együttesen sem igen vannak félszáználtöbben — de ügyes, igyekvő. A két műszak mellett, ha kell, kapható a hétvé­gi munkára is. Jobbára még a kezdők dolgoznak, s erre a törzs­re, úgy véljük, bátran építhetjük a jövőt is. — Mit hozhat ez a jövő? — Sokat még nem tudunk ró­la. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy számottevőbb fejlesztés nem lesz. Amolyan kis-közép üzem maradunk ké­sőbb is, mint jelenleg. (-ni) Újabb feliratok A gyöngyösi Fő tér melletti park egyik telefonfülkéje új felirattal gazdagodott a napokban. S mert a tükörolvasás nem mindenkinek erőssége, ezért pontosítanunk kell, az üvegfalon az: „ANTINÁCI” felirat olvasható. Ha már valaki ezen dicséretes nézeteit hangoztatja — úgy gondoljuk —, a gyakorlati megvalósítás nem a legszerencsé­sebb. Egyrészt, egy telefonfülkébe határozott céllal lép be az ember: valakit fel akar hívni. Ehhez egyáltalán nincs szüksége ilyesfajta ki­nyilatkoztatásokra. Másrészt a horogkereszt, még ha áthúzva is, nem kelt jó érzéseket. Az önkifejezés falfirkás (üvegfirkás) módja pedig akkor ér valamit, ha maga a szöveg kifejezetten szellemes. Ez pedig nem az. Csak egy 1’ art pour 1’art odaskiccelés... (Fotó: Gál Gábor) Vadásztársaság Domoszlón Jógázni persze könyvből is meg lehet tanulni — de egyáltalán nem biztos, hogy kellő kitartásunk lesz a gyakorlatok elvégzéséhez. Mindenképpen hasznos, ha beiratkozunk egy jógatanfolyamra: ha az alapokat elsajátítottuk, később esetleg a tovább­fejlesztés már könnyebb. A gyöngyösi Mátra Mű­velődési Központ kezdők részére szervez jóga tan­folyamot Paramhansa Swami Maheswarananda'm- diai mester tanításai szerint. Olyasfajta módszer ez, amely a mindennapi életben jól alkalmazható, nyugtat, felfrissít, és erőt ad a gondok megoldásá­hoz. A foglalkozásokat hétfőnként — délután 5-től es­te 7-ig — a Sóház téri 3. Számú Általános Iskola tor­natermében tartják, szeptembertől. Jelentkezni vi­szont augusztus 20-ig lehet — a gyöngyösi 12-282- es telefonon — Ambrusné Mérei Annamária szake­lőadónál, vagy személyesen a központ portáján. Megyénk alighanem legfiata­labb vadásztársasága a domosz- lói székhelyű „Mátraalja". Mindössze néhány napos, az el­múlt hét végén alakult — régi ter­vek megvalósításának első, sze­rényebb eredményeként. Égye- lóre ugyanis a 27 tagú kis csapat­nak nincs saját területe, mindósz- sze a bérkilövésre van jogosítvá­nya. Amit természetesen keve- sellnek a három közös határú kö­zség, Domoszló, Kisnána és Vécs utcáiból verbuválódott puskások A helyi vadászmezőért protes­tált már a szövetkezet, a Mátra- gyöngye Mgtsz is az engedélye­zésben legilletékesebbnelc tartott minisztériumnál, de a kérés nem talált kellő megértésre. Az ügy­ben változatlanul a régi gyakorlat érvényes: hazánkban a vadászati jogot az államigazgatás megyei hivatala és a körzeti erdőgazda­ság gyakorolja. így többre, mint a fővárostól kaptak, csakis Heves­ben számíthatnak a domoszlóiak, kisnánaiak és vécsiek. — A saját területhez nem csu­pán kényelmi szempontokból ra­gaszkodunk — magyarázza az ötfős intézőbizottság elnöke, Benga Gyula. — Mi, akik itt él­ünk és dolgozunk, szeretnénk a tájra jobban vigyázni, mint a je­lenleg errefelé portyázó idegen vadászok. Jobban tiszteletben tartanánk a tulajdont, a birtoko­sok érdekeit, reálisabban téríte­nénk az esetleges vadkárokat. Leginkább pedig ez utóbbiak megelőzéséért, lehető legna­gyobb csökkentéséért fáradoz­nánk. Eszünkben sincs, hooy i»­hctstíenné tegyük á környékén jelenleg működő külső csopor­tok — más társaságok — műkö­dését, csupán a vadászati térkép bizonyos átrajzolását kéijük. Azt, hogy a három falu lakosai­val dolgozó szövetkezet, a tulaj­donos tagság, a magángazdák mintegy hatezer hektaiján első­sorban végre az idevalósiak cser­készhessék a zsákmányt az erre vonatkozó szabályok nyilvánva­ló betartásával. Olyan önálló vadgazdálkodási egység kívá­nunk lenni, amely tevékenységé­ben a tulajdonosokra helyezi a hangsúlyt, az önkormányzatok­nak is inkább hasznára lehet. S hogy ezután teljes kölcsönös megelégedésre döröghessenek a fegyverek, az idegen helyett ne nelcünk kelljen alkalmazkod­nunk egy-egy vadászathoz, soha senki rank ne szólhasson, ha jo­gosan tiltakozunk, reklamálunk elszenvedett veszteségeinkért: a külső vadásztársaságok nevetsé­gesen kevés egy forintja helvett százat vagy akar kétszázat is haj­landók vagyunk fizetni hektá­ronként a oerietért. Nem titkolják, hogy valójában azt szeretnék, ha a vadászati jog szállna egyszer vissza a tulajdo­nosokra. így ugyanis már a pusz­ta bérleti díj is többet jelenthet­ne. Aztán a vadásztatást például közvetlenebbül lehetne akár a falusi turizmushoz is kapcsolni, az idegenforgalom új üzletágat hívhatna életre a körzetben. Egyszóval a pompás tájból még többet profitálhatnának a hely­beliek, Domoszló mellett Vécs és Kisnána is további fejlődésnek indulhatna. Sikerül-e? Nos, majd meglátjuk. - igy ­Egy-két napra érkezik, és három hétig marad Üzenet — egy levél kapcsán

Next

/
Thumbnails
Contents