Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-08 / 185. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 8., csütörtök GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Sikeres kisszövetkezet Jó fél évtizede, hogy Gyöngyösön megalakult a Mechatronika Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet. A harmincnál éppen nagyobb létszámú cég korábbi három apró telephelyéről nemrégiben háromemeletes saját üzemházba költözött, s az idén már 90 millió forint körüli értéket termel. A kisszövetkezet legtávolabbi megrendelőije: délamerikai. Vállalkozók faluja Nem kevesebb, mint 76 vállalkozó — iparos, kereskedő — működik már Markazon. A szolgáltatások fejlődése már évekkel ezelőtt iparostelep kialakítását is szükségessé tette. A kisipari bázison eddig öt „jogosítvánnyal” dolgoztak, időközben azonban mind többen ide kívánkoztak, így az önkormányzat most további hat igénylő számára teszi lehetővé, hogy társai mellé költözzön felszerelésével, igazán korszerű műhelyben, üzemben folytathassa tevékenységét Jazz-koncert Sikeres jazz-koncertre került sor szerdán a városi szabadidő- központban. A közönség egy német vendégegyüttes szereplését is élvezhette. Megszűnik a húsüzem Megszűnik a szövetkezeti Gyöngyös Húsüzem. A bérlő felszámolja vállalkozását, s mint értesültünk: a Gyöngyszöv Áfész rézművesei költöznek műhelyeikkel a telepre. Felvétel a Vidróczkinál A gyöngyösi Vidróczki Néptáncegyüttes felvételt hirdet Néptánciskolájába 6-14 éves korig, utánpótláscsoportjába 14-18 éves korig, zenekarába pedig 10 éves kortól jelentkezhetnek lányok és fiúk. Az érdeklődők szeptember 13-ig, a Mátra Művelődési Központ portáján jelentkezhetnek. Az első foglalkozás szeptember 17-én, kedden délután négy órakor lesz a művelődési központban. Alkotópályázat gyerekeknek A gyöngyösi Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont előadói szeretnék, ha a gyermekekben nem múlnának el nyomtalanul a nyár élményei. Épp ezért alkotópályázatot hirdetnek Legkedvesebb nyári élményeim témában. Bármilyen alkotással — rajzzal, verssel, novellával, kerámiával, fotókkal stb. — kopogtathatnak a résztvevők, a beküldési határidő: szeptember 15. Növekvő forgalom a sástói kempingben Rosszul indult az idei nyár a sástói kempingben. Májusban és júniusban a kellemetlen időjárás miatt kevesen kerekedtek fel, hogy a Mátrában pihenjenek. Helyeiknek mindössze ötvenhatvan százalékát tudták csak értékesíteni, s hogy egyáltalán eny- nyit is, az annak köszönhető, hogy nemcsak sátorozókat fogadnak, hanem motelszobákkal is várják a vendégeket Júliusban aztán sikerült behozni a lemaradást, olyannyira, hogy a tavalyi látogatottsághoz képest 120 százalékos volt az üdülőhely kihasználtsága. Úgy tűnik, a nyaralástól még sokak kedve nem ment el, hiszen elsősorban magyarok látogatják a kempinget. Rengetegen érkeznek közülük vállalati, baráti közösségekben, elkerített részeken táboroznak, saját pingpongasztaluk, főzősarkuk van. A külföldiek is érkeznek azért szép számmal, ám a korábban megszokott németinvázió ezúttal elmaradt, inkább hollandok jönnek, és soha nem látott számban franciák. Ők újabban nemA vendégek inkább a Mátrában hűsölnek — Gyöngyösön nincs csúcsforgalom csak egy-két napra, hanem akár hetekre is ott maradnak. Rádöbbennek ugyanis, hogy a jó levegőjű, kellemes környezetben fekvő tábortól nincs messze a Kékes, a Galyatető, de akár Hollókőre vagy Budapestre is pillanatok alatt eljuthatnak. így már akadt olyan vendég, aki érkezésekor a recepciónál csak egy-két napra jelentkezett be, ám a végén három hétig maradt. Most az első augusztusi hét a nagy esőkkel nem kedvezett a kempingnek. Ám ahogy kisütött a nap, ismét megtelt a part, s a helyiek biztosra veszik, hogy ha még egy kicsit napsütéses marad az idő, akkor behozzák ezt a lemaradást. Tőgyi Ferenc ügyvivőnek, gyöngyöspatai SZDSZ-csoport. Ön megdöbbent, és ezt írta: „Megdöbbenéssel olvastam a Heves Megyei Hírlapiul. 31-i számában megjelent cikküket, amely a Gyöngyöspatán júl. 29-én megtartott falugyűlésről kívánt képet adni. A majdnem 3 óra hosszat tartó falugyűlésen magam is részt vettem. Ezért érthetetlen számomra, hogy egy újságíró hogyan veszi magának azt a bátorságot, hogy egy főként szakmai és pénzügyi kérdéseket boncolgató, a résztvevők előzetes felkészülését eláruló vitát teljesen semmibe véve, egy kiragadott mondattal jellemezze egy egész falu hangulatát.” Ügyvivő ár, én is megdöbbentem! Az említett írás ugyanis egyáltalán nem kíván arról a falugyűlésről „képet adni", minthogy nem is arról tudósított. Azt kürtölte mindössze világgá, hogy azon a hétvégén Gyöngyöspatán népszavazás lesz. Aztpe- dig jóval hamarabb — nem ezen az eseményen — írták ki A falugyűlésről nem is szólt, tudniillik a szerző, én, nem tudtam, hogy lesz ilyen, így el sem mentem. így aztán félre sem magyarázhattam az ott hallottakat. Ezt elkerülendő, kérem, legközelebb értesítsenek az ilyen nagy horderejű események időpontjáról De tudom, hogy nem az a legfőbb baj, hanem az a kiragadott mondat, amelyikről már kitűnt, hogy nem kiragadott. Ugyanis így folytatja: „Szép számmal jelentek meg a falu lakói, és valóban volt egy hozzászólásnak egy olyan mondata, ami legalábbis hasonlított az önök újságjában megjelent cigányellenes mondathoz. Szomorú azonban, hogy az önök számára a megye lakóinak tárgyilagos tájékoztatása abból áll, hogy sok hozzászólónak sokféle mondandójából vájt füllel kiválasztják azt a mondatot, ami a legbotrányszagúbbnak tűnik, és aztán ezt az egész faluközösség nyakába varrják. (...) Tiltakozunk Gyöngyöspata fajgyűlölő, cigányellenes beállítása ellen!” Ügyvivő úr, most sem vájt füllel választok ki mondatokat, csak idézek öntől s hogy nem teljes terjedelemben, azt jeleztem a zárójelbe tett három ponttal Örülök neki, hogy Gyöngyöspata nem fajgyűlölő és nem cigányellenes, abban pedig, hogy ön nem az, teljesen biztos vagyok, hiszen egy liberális elveket valló pártnak a helyi vezetője. Engedje azonban meg, hogy elmeséljem, többször jártam a községben, és a gyermekfalu kapcsán rengeteg cigányellenes kirohanást hallottam. Ez nem jelenti azt, hogy a falu fajgyűlölő, de meggyőződésem, hogy a cigányság ottani szerepe jelentősen közrejátszott abban, hogy Pata nem fogadta be a gyerekfalut. Ebben még korábban megerősített Gubancsik jegyző úr is, aki hasonlójelenségekről tájékoztatott. Ettől persze még számos gazdasági érv is szólhat a gyermekintézmény ellen, de azokat most elhomályosította ez. Üdvözlettel: Kovács Attila Jgga, hogy iaxuifunk... | Égető szükséglet Esős szombat délelőtt. Nyüzsgő tömeg a gyöngyösi buszpályaudvaron. Sokan a váróteremben ücsörögnek. Mások a többórás utazást követően gyors léptekkel közelednek a váróterem végében található mosdóba. Az illemhely előtt egy pádon két megfáradt nénike ücsörög, és figyelmezteti az arra tévedő ide- gent: — Üljön le, kedveském! Most csak a férfi WC van nyitva. Hol az egyik, hol a másik van zárva. Azért beszólhat, hátha kinyitják... Lendületet véve, ernyőmmel bekopogok a férfi WC ajtaján, majd benyitnék, ám az is zárva van. Ilyen nincs...! — fortyanok fel, miközben tekintetem az öt év körüli Pistikére irányítom, akit anyukája sietve cipel a mosdó felé. — Anyuci, nagyon kell! — Tartsd vissza még egy kicsit, kisfiam! A hölggyel közlöm a tényállást. Közben Pistike már nem bítja tovább. Bőgni kezd kínjában. Anyuci megszabadítja farmeijétől, és megkönnyebbülve távoznak. Mit mondjak, irigylem Pistikét. Szeretnék most arra a néhány percre én is gyerek lenni. Az eső zuhog. Sehol a láthatáron egy illemhely. Ismét próbálkozom. Most a női ajtaján kopogok. Percekig csönd, majd valami motyogás hallatszik bentról. A méreg forr bennem, és már alig várom, hogy magyarázatot kapjak a tűrhetetlen helyzetre, mikor látom, a buszom éppen befordul a pályaudvarra. Szerencsére még csak három perc múlva indul. így várok, hátha kidugja fejét az illető. Végre zörren a kulcs a zárban, és nyílik az ajtó. A WC-s bácsi érthetetlenül motyog és hadonászik. Nincs lelkem úvölteni vele. A buszomhoz futok és bezuhanok, örülök, hogy ismét ülök. Egerig majd csak kibírom valahogy... sz. m. Vámszabad területen, Gyöngyösön Sajátos területen beszélgetek Farkas András gyöngyösi vállalkozóval — a helyi állami gazdaság egykori erdészével, vadászával —, két, külföldön is érdekelt vegyes vállalat ügyvezető igazgatójával: mondhatnám, hogy szinte az országhatáron. A hely ugyanis itt a város szélén — „vámszabad”. Ha nincs is „senki földje” s nem látok határőrt, vámhivatalnokkal úgyszólván bármelyik pillanatban találkozhatnál Nem érkezhet ide, s nem indulhat innen szállítmány vámosok jelenléte nélkül, sőt a jellegzetes színű egyenruha viselői magukat a kis üzemeket vagy inkább műhelyeket, műhelyrészeket is ellenőrizhetik. Előírásos, szigorú belépési engedély kell annak is, aki csupán egyetlen alkalommal kíváncsiskodik rá a munkahelyre, míg a dolgozók ilyenféle nyilvántartása már fényképes, s kétpéldányos. Ráadásul az egyiket őrzik is a „fináncok”. Személyi, útlevél, tartózkodási és járműforgalmi engedély- szám szerepel a vizsgálat alá tartozó okmányokon, egyszóval megkülönböztetett a figyelem, a rend. — A Mágnesmag Kft. és a Plasmontier GmbH egyaránt még az elmúlt évtized vége felé szerveződött, így bár fiatalok, de semmiképpen sem egészen újak — mondja Farkas András, aki a német, illetve angol társakkal együtt tulajdonosa is a minicégeknek. — Mindkettőben bérmunkát végzünk, hozott anyagból készítjük termékeinket. Az előbbiben mindmáig hibaáramvédő kapcsolók alaptekercseit készítjük, s csak legújabban gyártunk ezekhez kiegészítő alkatrészt is. Az utóbbiakban pedig jelenleg éppenséggel a gépkocsiiparnak teljesítünk megrendelést: központi ajtózár működtetéséhez születik egy vákuumos elosztó. Szerdánként küldjük rakományainkat külföldre a MASPED segítségével. — Hogyan sikerül az igényeknek megfelelni? — Annak idején kéthetes külföldi tanulmányúton közvetlenül ismerkedtem a feladatokkal, amit aztán átadtam alkalmazottainknak. A felszerelést is a partnerek biztosították, s részt vesznek a minőség-ellenőrzésben. Szerencsére komoly bajok soha nem voltak, mára pedig szinte már teljesen kifogástalan, ami a kezünk alól kikerül. Kicsi a gárda, a közös fedél alatt dolgozó két csapatban együttesen sem igen vannak félszáználtöbben — de ügyes, igyekvő. A két műszak mellett, ha kell, kapható a hétvégi munkára is. Jobbára még a kezdők dolgoznak, s erre a törzsre, úgy véljük, bátran építhetjük a jövőt is. — Mit hozhat ez a jövő? — Sokat még nem tudunk róla. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy számottevőbb fejlesztés nem lesz. Amolyan kis-közép üzem maradunk később is, mint jelenleg. (-ni) Újabb feliratok A gyöngyösi Fő tér melletti park egyik telefonfülkéje új felirattal gazdagodott a napokban. S mert a tükörolvasás nem mindenkinek erőssége, ezért pontosítanunk kell, az üvegfalon az: „ANTINÁCI” felirat olvasható. Ha már valaki ezen dicséretes nézeteit hangoztatja — úgy gondoljuk —, a gyakorlati megvalósítás nem a legszerencsésebb. Egyrészt, egy telefonfülkébe határozott céllal lép be az ember: valakit fel akar hívni. Ehhez egyáltalán nincs szüksége ilyesfajta kinyilatkoztatásokra. Másrészt a horogkereszt, még ha áthúzva is, nem kelt jó érzéseket. Az önkifejezés falfirkás (üvegfirkás) módja pedig akkor ér valamit, ha maga a szöveg kifejezetten szellemes. Ez pedig nem az. Csak egy 1’ art pour 1’art odaskiccelés... (Fotó: Gál Gábor) Vadásztársaság Domoszlón Jógázni persze könyvből is meg lehet tanulni — de egyáltalán nem biztos, hogy kellő kitartásunk lesz a gyakorlatok elvégzéséhez. Mindenképpen hasznos, ha beiratkozunk egy jógatanfolyamra: ha az alapokat elsajátítottuk, később esetleg a továbbfejlesztés már könnyebb. A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ kezdők részére szervez jóga tanfolyamot Paramhansa Swami Maheswarananda'm- diai mester tanításai szerint. Olyasfajta módszer ez, amely a mindennapi életben jól alkalmazható, nyugtat, felfrissít, és erőt ad a gondok megoldásához. A foglalkozásokat hétfőnként — délután 5-től este 7-ig — a Sóház téri 3. Számú Általános Iskola tornatermében tartják, szeptembertől. Jelentkezni viszont augusztus 20-ig lehet — a gyöngyösi 12-282- es telefonon — Ambrusné Mérei Annamária szakelőadónál, vagy személyesen a központ portáján. Megyénk alighanem legfiatalabb vadásztársasága a domosz- lói székhelyű „Mátraalja". Mindössze néhány napos, az elmúlt hét végén alakult — régi tervek megvalósításának első, szerényebb eredményeként. Égye- lóre ugyanis a 27 tagú kis csapatnak nincs saját területe, mindósz- sze a bérkilövésre van jogosítványa. Amit természetesen keve- sellnek a három közös határú község, Domoszló, Kisnána és Vécs utcáiból verbuválódott puskások A helyi vadászmezőért protestált már a szövetkezet, a Mátra- gyöngye Mgtsz is az engedélyezésben legilletékesebbnelc tartott minisztériumnál, de a kérés nem talált kellő megértésre. Az ügyben változatlanul a régi gyakorlat érvényes: hazánkban a vadászati jogot az államigazgatás megyei hivatala és a körzeti erdőgazdaság gyakorolja. így többre, mint a fővárostól kaptak, csakis Hevesben számíthatnak a domoszlóiak, kisnánaiak és vécsiek. — A saját területhez nem csupán kényelmi szempontokból ragaszkodunk — magyarázza az ötfős intézőbizottság elnöke, Benga Gyula. — Mi, akik itt élünk és dolgozunk, szeretnénk a tájra jobban vigyázni, mint a jelenleg errefelé portyázó idegen vadászok. Jobban tiszteletben tartanánk a tulajdont, a birtokosok érdekeit, reálisabban térítenénk az esetleges vadkárokat. Leginkább pedig ez utóbbiak megelőzéséért, lehető legnagyobb csökkentéséért fáradoznánk. Eszünkben sincs, hooy i»hctstíenné tegyük á környékén jelenleg működő külső csoportok — más társaságok — működését, csupán a vadászati térkép bizonyos átrajzolását kéijük. Azt, hogy a három falu lakosaival dolgozó szövetkezet, a tulajdonos tagság, a magángazdák mintegy hatezer hektaiján elsősorban végre az idevalósiak cserkészhessék a zsákmányt az erre vonatkozó szabályok nyilvánvaló betartásával. Olyan önálló vadgazdálkodási egység kívánunk lenni, amely tevékenységében a tulajdonosokra helyezi a hangsúlyt, az önkormányzatoknak is inkább hasznára lehet. S hogy ezután teljes kölcsönös megelégedésre döröghessenek a fegyverek, az idegen helyett ne nelcünk kelljen alkalmazkodnunk egy-egy vadászathoz, soha senki rank ne szólhasson, ha jogosan tiltakozunk, reklamálunk elszenvedett veszteségeinkért: a külső vadásztársaságok nevetségesen kevés egy forintja helvett százat vagy akar kétszázat is hajlandók vagyunk fizetni hektáronként a oerietért. Nem titkolják, hogy valójában azt szeretnék, ha a vadászati jog szállna egyszer vissza a tulajdonosokra. így ugyanis már a puszta bérleti díj is többet jelenthetne. Aztán a vadásztatást például közvetlenebbül lehetne akár a falusi turizmushoz is kapcsolni, az idegenforgalom új üzletágat hívhatna életre a körzetben. Egyszóval a pompás tájból még többet profitálhatnának a helybeliek, Domoszló mellett Vécs és Kisnána is további fejlődésnek indulhatna. Sikerül-e? Nos, majd meglátjuk. - igy Egy-két napra érkezik, és három hétig marad Üzenet — egy levél kapcsán
