Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-07 / 184. szám

HÍRLAP, 1991. augusztus 7., szerda PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 Van, akit végleges pihenőre küldtek? Termel a mátraderecskei téglagyár Annak idején egy hosszabb írásban számoltunk be arról, hogy milyen problémákkal küsz­ködik — más megyénkbeli válla­latok mellett — a mátraderecskei téglagyár. A községi üzem nyár közepe óta kényszerpihenőre küldte dolgozóit az ott gyártott termékek értékesítési nehézsé­gei, magyarán a piac hiánya mi­att. A napokban, amikor Mátra- derecskén jártunk, hallottuk, hogy még mindig nem kezdődött meg a termelés, így aztán felhív­tuk telefonon Keller József igaz­gatót, hogy tőle érdeklődjünk: mi lesz a téglagyárral? — Augusztus 5-én, hétfőn tel­jes kapacitással megindult az 1-es számú üzem, ahol a vázke­rámiák készülnek. Ott jelenleg FB-60-as födémbéléstestek gyártása folyik, de a vásárlóknak minden egyéb terméket is tu­dunk biztosítani, méghozzá ked­vezményes áron. A jövő héten pedig elkezdjük az ismert Uni­form (a B-30-as tégla egy válto­zata) téglák termelését, s tervez­zük, hogy a szükséges mennyi­ségben cserepet, kúpcserepet és kisméretű téglát is gyártunk majd. A kereslet szerencsére megnőtt az utóbbi napokban, ezért tudtunk most „indulni”. — A hírek szerint néhány dol­gozó számára véglegessé vált az eredetileg csak egy hónaposra tervezett pihenő: vagyis az állás­idő, a termelési szünet közben el­bocsátottak embereket. Kilenc- venükről hallottunk. — A pétervásárai munkaügyi hivatalnak a közelmúltban be kellett jelentenünk, hogy mit ter­vezünk, hány embertől válnánk meg az elképzeléseink szerint. De ezek csak tervek, néhány dol­gozóról van szó, és van, akit visz- sza is veszünk... (rm) Közös képviselő-testületi ülés Hogyan gazdálkodtak az intézmények? (Tudósítónktól) Megalakulását követő első ülését tartotta a múlt hét Végén Pétervásárán a város és társköz­ségeinek — Erdőkövesd, Vára­szó, Ivád, Kisfüzes — közös kép- viseló-testülete. A résztvevők többek között tájékoztatót hall­gattak meg a közös fenntartású intézmények — a polgármesteri hivatal, a napközi otthon, az ál­talános iskola, az óvoda és a konyha — első féléves költségei­nek alakulásáról. Az említett in­tézmények pénzfelhasználása el­térő mértékű volt, de összességé­ben tartam tudták a tervezett költségirányzatokat. A másik fontos téma — ami az ülés napirendjén szerepelt — a polgármesteri hivatal átalakítá­sa, illetve az erre vonatkozó ja­vaslat megtárgyalása volt. Az írásban előteijesztett javaslatról sokat vitatkoztak a képviselők, a lényeges kérdésekben eltérő vé­lemények alakultak ki, és mivel az alternatív javaslatok egyike sem kapta meg a kétharmados szavazattöbbséget, így a döntést elnapolták. A Közüzemi Szolgáltató Vál­lalat (korábban Költségvetési Üzem) gazdasági társasággá tör­ténő átalakítása is napirendre ke­rült, ebben az ügyben is állást foglalt a képviselő-testület. Zay József Bélapatfalva címere A hagyományos jelképekből Néhány nap múlva ülést tart Bélapátfalván a nagyközség és a társközségek közös képviselő­testülete. A plénumon a képvise­lők megvitatják a településtiszta­sági rendelettervezetet, és dönte­nek is az ügyben. Szó lesz a vásá­rok rendjéről készített rendelet- tervezetről, majd állást foglalnak arról, hogy milyen is legyen Bél­apátfalva címere és zászlaja. Ez utóbbi témáról szólunk most bő­vebben, a helyi polgármesteri hi­vataltól kapott tájékoztatás alap­ján. Bélapátfalva feudális kori pe­csétnyomóit, illetve azok lenyo­matait a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Levéltár őrzi. Van olyan XVIII. századi pecsétnyo­mó, amely latin nyelvű, s a tele­pülés nevén kívül csak három, forrásra utaló ábra látható rajta. Egy másik, 1761-ből származó pecsétnyomón „B” és „F” betű között ekevas látható, fölötte ko­rona, nap és csillagok. Van olyan is, amelyen egy templom körvo­nala, egy mezőgazdasági szer­számokat tartó ember s a három forrás vehető ki. Az önkormányzat a címer- megújítás, -tervezés során az előbbi jelképekből indult ki, a ki- választottakat pajzsba foglalták, és a címertan — a heraldika — szabályai szerint meghatározták a színeket. Arra törekedtek, hogy a címer kifejező legyen, ne hasson zsúfoltnak, s könnyű le­gyen az ábrázolás értelmezése. Bélapátfalva neve egyébként egyértelműen az 1240 előtt ott alapított cisztercita bélháromkú- ti apátságra utaL A kolostor alat­ti település az apátság tulajdona volt, innen a neve: Apátfalva. A település, illetve a kolostor felett emelkedik a Bélkő hatalmas tömbje, innen származik a „Bél” előnév. A Háromkút pedig nem más, mint az apátság közvetlen közelében fakadó Hármasfor­rás. A kettéosztott címerpajzs fel­ső felébe helyezték az apátsági templom főhomlokzata középső részének jellegzetes képét, ter­mészetesen nem fényképszerű részletességgel, hanem — a cí­mertani szabályoknak, gyakor­latnak megfelelően — csak a kör­vonalakat rajzolva meg. A pajzs alsó felébe került a Bélkőt jelké­pező hegy a hármas forrással: a víz három agyagköcsögből folyik ki. Az így kialakult címerkép őrzi a hagyományokat, egyszerű, könnyen reprodukálható, jelleg­zetes, más címerekkel össze nem téveszthető, fel nem cserélhető. A zászló színeit is a címer színei­ből komponálták. A címer leírása: csücskös tal­pú, kékkel és vörössel vágott pajzs felső mezejében ezüst temp­lom, az alsó mezőben zöld he­gyen három fekete korsóból fa­kadó ezüst források. Hetvenötén lakhatják majd Új óvoda Szilvásváradon A közismert nehézségek elle­nére sem mondanak le Szilvás­váradon a fejlesztésről. Ezt bizo­nyítja, hogy javában épül a Park utcai új óvoda, amelyben het­venöt kisgyermek találhat máso­dik otthonra, míg a szülők dol­goznak. Hat óvónő vigyázza- okítja majd a kicsinyeket, akik a meleg ételt az iskola menzájáról kapják. Ottjártunkkor éppen füzes­abonyi, besenyőtelki kisiparosok dolgoztak az épületben, mázol­ták az ablakkereteket, szerelték a villanyt, burkolták a padlót. Re­mélhetőleg augusztus végére minden elkészül majd, s nem lesz akadálya annak, hogy szeptem­ber elején már ebben az óvodá­ban kezdődjön a nyári szünet utáni új „oviév”... Véradás Váraszón Az elmúlt héten pénteken vér­adást rendeztek Váraszón, a mintegy hétszáz lakost számláló kisközségben. A szervezést ez al­kalommal is a Vöröskereszt helyi szervezete vállalta. A véradók listájára 30-35falubéli iratkozott fel, és végső soron — a vizsgála­tok elvégzése után — huszonöt donortól vettek vért. Szekeres Károlyné, a Vörös- kereszt helyi szervezetének tit­kára — aki egyébként csaknem harminc éve tölti be ezt a tisztsé­get — elmondta, hogy az utóbbi. időben egyre nehezebb a szerve­zés, ezen a területen is tapasztal­ható az érdektelenség. A „törzs­gárda” — vagyis a rendszeres véradók tábora — a kiöregedés és egyéb egészségügyi okok, a „kiszűrés” miatt évről évre csök­ken. Az utánpótlás a fiatalok ér­deklődésének htján bizony nem kis gond. Ennek ellenére a vára­szói Vöröskereszt — amely közel száz tagot számlál — továbbra is aktívan kíván tevékenykedni. Hétvégétől járóröznek Sírokban Hivatalosan is bejegyezték a siroki polgárőrséget, így meg­kezdheti munkáját az önkéntes alapon szerveződött védelmi tes­tület. Az önkormányzat levélben fordult a sirokiakhoz, hogy tá­mogassák a polgárőröket, akik a mostani hétvégén kezdik — egyelőre tizenheten — a járőrö­zést, megelőzendő a bűnténye­ket a község területén. Meglesz az egészségügyi központ Múlt hét pénteken testületi ülést tartott a parádi önkor­mányzat. A képviselők elsőként a községi szennyvízhálózat ki­építésének kérdésével foglalkoz­tak, s úgy döntöttek, hogy egye­lőre csak a Felszabadulás úton kezdik meg a szennyvízre a tár­sulat szervezését. Szóba került az ülésen az is, hogy miképp hasz­nosítsák a falu volt bölcsődéjét. Mint már mi is megírtuk, az volt az elképzelés, hogy egy egész­ségügyi centrumot alakítanak ki ott. Most a képviselők is úgy fog­laltak állást, hogy minél hama­rabb valósuljon meg ez a terv. Parádsasvár a tévében A Magyar Televízió háromne­gyed órás filmet készít Parádsas- várról. A tévések a napokban forgatnak a faluban, megörökí­tik a Károlyi-kastélyt, az üveg­gyárat, a „csevicét”, vagyis a hí­res parádi víz lelőhelyét, s az ide­genforgalommal és a vállalkozá­sokkal is foglalkoznak. Az elké­szült filmet valamikor a közeljö­vőben egy vasárnap délelőtt mu­tatják majd be a Hazanéző című műsorban. Háborús emlékmű Nagyvisnyón * Hét végén avatták fel Nagyvisnyó központjában a község II. világháborús halottainak emlékművét. A hozzátartozók régi óhaja volt az, hogy elvesztett féijeik, fiaik, apáik emlékét így is megőrizhessék, de korábban nem volt lehetőség hasonló obeliszkek állítására. Most közös erővel megvalósíthatták a kegyeletes tervet, van egy hely, ahol meg lehet állni, emlékezni az akaratukon kívül idegen földön meg- haltakra. Az avatóünnepségre a vasárnapi mise után ke­rült sor. Harangzúgás kíséretében vonultak át a résztvevők a templomból az emlékműhöz, ahol elé­nekelték a Himnuszt. Likai Jánosné polgármester rövid beszéd után átvágta a nemzetiszínű szalagot, s leleplezte a monumentet. A református lelkész, Kiss Gergelyné Mészáros Ildikó tartott ezután is­tentiszteletet, majd a hozzátartozók és más falube­liek koszorúkat, virágokat helyeztek el, miközben huszonhat gyertya lángja villant fel és hunyt ki, a huszonhat áldozatot jelképezve. Levél Mikófalváról „A kis iskola sem igénytelen, eredménytelen.. L apunkban a közelmúltban jelent meg egy cikk a Beköl- ce és Egercsehi közötti iskolavi­táról. Ebben leírtuk, hogy a be- kölcei gyerekek többsége szep­tembertől Mikófalvára, az ottani általános iskolába jár majd. Ugyanakkor a riportalanyok ki­fejtették azt is, hogy ez az iskola különféle okok miatt — sajnos — nem lesz olyan jó színvonalú, mint az Egercsehiben lévő okta­tási intézmény volt. Nos, ezzel kapcsolatosan egy levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyet most idézünk. „A Heves Megyei Hírlap 1991. július 30-i számában megjelent Iskolavita Bekölce és Egercsehi között című — Rénes Marcell aláírású — cikkre szeretnék rea­gálni, mivel a benne leírtak rész­ben sértik a mikófalvi iskolát és tantestületét, szemléletében pe­dig a kisebb — nem körzeti — is­kolákat. Véleményem szerint a nyilat­kozók nem rendelkeznek kellő információval a mikófalvi isko­láról. Milyen alapon lehet így megkérdőjelezni egy intézmény színvonalát? Elmondhatom, hogy iskolánk minden pedagó­gusa szakképesítéssel rendelke­zik. A 8. osztályt végzettek beis­kolázása nem rosszabb, mint má­sutt. Az utóbbi öt évben mindösz- sze két tanulót nem vettek fel kö­zépfokú intézménybe, mert 8. osztályban elégtelen osztályza­tuk is volt. Az első évfolyamon elért eredményeik azt igazolják, hogy képességeik szerint megáll­ják a helyüket. A Mikófalván ta­nult gyerekek között is van or­vos, mérnök, tanár, közgazdász, fizikus stb., amelyben az alapis­kola erőfeszítése és nevelőmun­kája is benne van. Igaz, tornatermünk nincs, de van bitumenes és füves pályánk, hamarosan kész lesz a teniszpá­lya is, oktatunk számítástechni­kát, három éve szervezünk an­goltanfolyamot, a tanulók ötféle szakkörből válogathatnak. Van iskolarádiónk, videomagnónk, egyéb eszközeink — és szerve­zett iskolai életünk. A kis iskola nem egyenlő igénytelen, ered­ménytelen iskolával! Nem a szín­vonal határozta meg annak ide­jén a körzetközpontok kialakítá­sát. Az igaz, hogy ezek létrejötté­vel, ezen a jogcímen a központok sokkal több anyagi támogatást kaptak. így lehet most pl. torna­termük. Az lenne jó, ha minden iskolának lenne, de nekünk még nincs annyi pénzünk. Tévesnek tartom azt a szemlé­letet, mely szerint még mindig a körzeti iskoláknak kellene több állami támogatást adni. Abban egyetértek, hogy a tanulónkénti 30.000 forint nem fedezi a ki­adásokat, de minél több a tanu­lók szama, annál kisebb összeg­gel kell azt az önkormányzatnak pótolni. Ezért vannak most is ne­hezebb helyzetben a kistelepülé­sek. Szerencsére Mikófalván is olyan önkormányzat van, amely fontosnak tartja az oktatást, és az állami támogatást 3500 forintnál sokkal többel pótolja... A szülők munkájára is mindig számítha­tunk. Bízunk abban, hogy az ok­tatási kormányzat új támogatási rendszerével jobban segíti majd a kisközségek iskoláit, hogy ott is kedvezőbb körülmények között tanulhasson a jövő nemzedé­ke. Mi addig is dolgozunk becsü­lettel... Nagy Lajosné a Mikófalvi Általános Iskola igazgatója" J V MEGRENDELHETI BIZTONSÁGÁT, MEGVÉDHETI ÉRTÉKEIT! Bármilyen kivitelű bejárati ajtaját — svájci licenc szerint — betörés ellen garantáltan védetté és tűzbiztossá tesszük. Személyes érdeklődésére telephelyünkön, telefon-bejelentés alapján a lakásán tájékoztatjuk. LYNEXKFT. 3300 EGER, Kistályai 1. (MÉH mellett) Telefon: 20-162

Next

/
Thumbnails
Contents