Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

TITOKZATOS TÁRGY A VILÁGŰRBEN — NEM MADÁR, DE NEM IS SZUPERMAN (2. oldal) HEVES 1" HÍRLAP 1991. AUGUSZTUS 6., KEDD U. ÉVFOLYAM 183. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT / INDUL! \ Magánvállalkozás HEVESEN! Indul — 12-én a Heves Kereskedőház Kft. ÁRUHÁZA INDUL-JON! Magyar cáfolat a harci repülőkről Minden alapot nélkülöznek azok a jugoszláv sajtójelentések, amelyek szerint harminc szlovén pilóta Magyarországra utazott, hogy MÍG típusú harci gépekkel térjen vissza Szlovéniába — mondta az MTI érdeklődésére hétfőn a HM szóvivője. Keleti György hangsúlyozta: nagyon káros lehet a két ország kapcsolatára, hogy ilyen képte­len vádakkal kívánják déli szom­szédunknál befolyásolni a köz­véleményt. Üjabb 3600 telefon némult el A Magyar Távközlési Vállalat Budapesti Távbeszélő Igazgató­ságától hétfőn kapott tájékozta­tás szerint a kábelbedzdsok miatt múlt hét csütörtökjén meghibá­sodott 6800 telefon közül még mintegy 700-at nem tudtak hely­reállítani, mert nagyobb mun­kákra, kábelcserékre került sor. Az esőzésektől sajnos további kábelbeázások keletkeztek, s en­nek következtében újabb 3600 telefonkészülék némult el. Lezuhant egy mezőgazdasági helikopter A? Országos Rendőr-főkapi­tányság sajtóosztályától kapott tájékoztatás szerint vasárnap 19.30 órakor Budakeszi külterü­letén — eddig ismeretlen okból — lezuhant a budakeszi repülőtér mezőgazdasági helikoptere, amelyet Szili Gábor 33 éves hi­vatásos repülőgép-vezető veze­tett. A pilóta és utasa súlyos sé­rüléseket szenvedett, s a mentők a Péterfy Sándor utcai kórházba szállították. Az anyagi kár mint­egy 7 millió forint. A rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja a baleset okát és körülményeit. Felszabadították a malacexportot Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság felszaba­dította ez év október 31-ig a ma­lacexportot. Azért tették lehetővé a szabad malacexportot, mivel a hazai ser­téstörzsállományt, mindenek­előtt a kocákat kívánták megvé­deni a levágástól. Tapasztalható, hogy a sertéstenyésztők a túlter­melés miatt nemcsak az állo­mányt csökkentik, hanem az utánpótlást biztosító kocákat is kezdték levágni. Egykoron ki gondolta volna, hogy mára gazdasági válság felé „állnak” a MÁV váltói... (Fotó: Perl Márton) Centenárium Tiszafüreden Százéves a Füzesabony—Debrecen vasútvonal Nevezetes vendége volt 1886 januárjában Eger­nek Csávolszky Lajos személyében, aki nemcsak országgyűlési képviselőként, hanem egy vállalko­zás vezetőjeként is érkezett a városba és tárgyalt vendéglátóival. A debrecen-füzesabonyi vasúti ösz- szeköttetés ügyében találkozott az egri polgárok­kal. A 100 kilométernél is hosszabb vaspálya építé­se sok gazdaságot és települést érintett, és pontosan fogalmazott az egyik kortárs, amikor leírta: e vo­nallal az alföldi termékek számára „egyenes össze­köttetéssel nemcsak alapja vettetik meg az Egertől folytatandó felvidéki összeköttetésnek”, hanem visszafelé is árukkal megrakodva haladhatnak majd a szerelvények, s szállíthatják az utasokat is. Az ak­kor történtek eredményéről olvashatnak lapunk 3. oldalán. Vadászati tilalom is lesz „A rendőrség oroszlánrészt vállal a pápalátogatás biztosítási feladatainak végrehajtásából” — mondta Túrós András rendőr vezérőrnagy az Országos Rend­őr-főkapitányság sajtótájékozta­tóján. Jelenleg a rendőrök „lelki ráhangolása” folyik. Az augusz­tusi pápalátogatás idején szinte a teljes rendőrség szolgálatban lesz; az egyes szentmiséken átla­gosan 3000-5000 rendőr lesz szolgálatban. A sajtó képviselőinek el­mondták: vadászati tilalom lesz azokban a megyékben, amelyek­ben II. János Pál misét tart, illet­ve amelyek fölött a helikoptere átrepül. Az egri Centrum immár visszatérő gesztusa: a hivatalos nyitás előtt egy órával a mozgássérülteket fogadják a pultoknál... (Fotó: Perl Márton) Évek óta megszokott dolog már, hogy augusztus első felében nyári vásárt tartanak az iparcik­keket árusító üzletek, áruházak, s ilyenkor jelentős kedvezmény­nyel juthatnak hozzá a vásárlók a portékákhoz. Természetesen ez a csökkentett ár nem mindenre vonatkozik, hiszen például a mű­szaki cikkeket—egy mikrohullá­mú sütőt vagy egy hűtőszekrényt — hiába próbálnánk kedvezmé­nyesen vásárolni, biztosan nem sikerülne. Elsősorban a ruhára gondoljunk ilyenkor, ne a vastag kardigánokra, pulóverekre, ha­nem azokra a nyári darabokra, amelyeket az idén még felvehe­tünk. Sőt jövőre is, csak akkor már bizonyosan nem követi az a legutolsó divatot. (Persze, ha ez nekünk számít valamit.) (Folytatás a 2. oldaton) Húsvásár Feltehetően az ország néhány pontján feszültségek is jelentkez­nek majd a szerdától kezdődő 10 napos árengedményes húsakci­ón. Az akció mindenütt addig tart majd, amíg az árengedményes készletből futja az adott boltban. Előállhat olyan helyzet is, hogy már 8-án elfogy a készlet. Arra is felhívják a figyelmet, hogy ez az akció a közvetlen fogyasztói ré­teg támogatását szolgálja, vagyis a nagybani vásárlókat nem érinti — így a vendéglátóhelyeket vagy a kórházakat. Vámköltség, tárolási kötelezettség: drága az import Nincs benzinárverseny Hétfőtől nemcsak az Áfor-kutaknál drágult meg a motor­benzin, hanem más forgalmazóknál, így például a Shellnél is, amelynek 25 százalé­kos a részesedése a magyar piacon. Noha január 1-jé- től liberalizálták a kőolaj és a kőolajter­mékek behozatalát, feldolgozását, forgal­mazását, mégsem alakult ki árverseny a hazai benzinpiacon. A Shell és Interag Kft. illetékese az MTI kérdésére el­mondta: a hazai be­szerzési források ol­csóbbak, mintha im­portálnák az üzem­anyagot. Varga István szólt arról is, hogy hiába li­beralizált az üzem­anyagok importja, a motorbenzin beho­zatalát 11,2 százalé­kos vámköltség ter­heli. Ezenkívül kor­mányrendelet tárolá­si kötelezettséget is előír, ez kőolajnál az importált menny 5, üzemanyagok ná pedig 8 százalékát je­lenti. Ráadásul a lite­renkénti 33 forintos fogyasztási adót a tartályokban lévő mennyiségek után is be kell fizetni így a hazai fogyasztók egyelőre nem számít­hatnak árversenyre, már csak azért sem, mert rendkívül ala­csony az árrés a mo­torbenzin árában. (MTI) A Közös Piac sikeres szemléje a gyöngyösi húsiparnál Szigorúan ellenőrzött vállalat Nem zörög a haraszt... — így kezdődik a régi közmondás. Márpe­dig a vállalat felől elég erős szél fű. — Mi a cég neve? — kérdezem Molnár Gábor igazgatót Megrökönyödve néz rám, aztán tagoltan mondja: — Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. — Meddig még? Most hamiskásan elmosolyodik. — Nem tudom megmondani. — Mi tői függ? — A vagyonügynökségtől. Tehát nem ok nélkül zörög a haraszt...! De tovább nem firtat­tam a dolgot, mert részleteket úgysem lett volna hajlandó el­árulni beszélgetőpartnerem. — Akkor maradjunk a mánál: hogyan telt el eddig az év elmúlt hányada? — A félévet nyereséggel zár­tuk. Exportból a bevételünk 11 millió dollár értéket mutat. Az éves árbevételünk több mint négymilliárd forintot teszi ki, a tervünk szerint. — Az egész országban pa­naszkodnak az állattartók és a húsipariak, itt pedig minden ilyen jó. Hogyan lehet ez ? — Mi törődünk azzal, hogy a partnereink is megtalálják a szá­mításaikat Nem használtuk ki az állatnevelő gazdaságok nehézsé­geit, pedig kilogrammonként 25-30 forinttal olcsóbban is megvehettük volna a sertéseket. — Mi az? A vállalat a Máltai Szeretetszolgálat tagja? — Szó sincs róla. Mi azt tart­Í uk, hogy korrekt kapcsolatokat ;ell kiépítenünk mindenkivel, akik a partnereink. Ez oda és visz- sza is érvényes. Előfordult, hog ők is tudták volna kedvezd“ áron eladni a jószágaikat, de nem tették. — De a pénz...! A haszon...! (Folytatás a 3. oldalon) Az önkormányzat döntött Gyöngyöspatán Nem lesz gyermekfalu A község képviselő­testülete nem támogatja a gyermekfalu építését — döntött-tegnap késő délután a gyöngyöspatai önkormányzat. Ismere­tes, korábban hat-négy arányban úgy határoz­tak, hogy elfogadják a L Esperance nemzetközi alapítvány tervét, akik száz gyermeket kíván­tak egyelőre felnevelni Patán. A kisebbségben maradt képviselők azonban népszavazást kezdeményeztek, mivel több lakó is tiltakozott az ötlet miatt Többféle érvet felsoroltak az új in­tézmény ellen. Ezek kö­zött szerepelt gazdasági is, mondván, hogy nincs erre elegendő pénz, s nem biztosított a falu fenntartása. Emellett el­hangzott az is, hogy bi­zonyára nagyon sok ci­gánygyermek is kerülne Gyöngyöspatára, s ez növelné a községben amúgy is jelentős szám­ban élő, és sokszor rend­bont óan viselkedő nem­zetiségiek számát. Az el­lenérvek között szere­pelt, hogy a létesítmény fejlesztése segítené a falu infrastruktúráját is, s az ott folyó nevelőmunka példát mutathatna az ős­lakos cigányoknak is. A népszavazás vasár­nap eredménytelennek bizonyult, a szavazásra jogosultaknak csak 44 százaléka jelent meg az urnáknál. így a képvise­lő-testületre szállt a döntés joga. A község „atyjai” közül most csak egy voksolt igennel, ket­ten tartózkodtak, míg heten ellenezték az épít­kezést. Molnár Károly polgármester azzal in­dokolta ezt a döntést, hogy a képviselők figye­lembe vették: a népsza­vazás résztvevőinek döntő többsége a gyer­mekfalu ellen foglalt ál­lást. (kova) Megkezdődött a nyári vását

Next

/
Thumbnails
Contents