Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03-04 / 181. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 3., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 7. A legnagyobb ökölvívó és tgehirdetö Lebegett, mint egy pillangó, olyan is volt az élete. Ma inkább a földön jár, mindent alaposan megfigyel, de a túlvilágiakhoz imádkozik. Muhammad Aliról, a legendás ökölvívóról jutottak eszebe a fenti gondolatok azoknak az újságíróknak, akiket meghívott Deer Lake-be, egykori pennsylvaniai edzőtáborába. Hallottak róla: sok helyen még mindig Ali jelképezi az erőt, a népszerűséget. A legtöbb kisvárosi utcán még mindig aláírásért ostromolják, ha sétálni megy. A hírek nyomán szinte az összes riporter szívesen buszozott több órát, hogy láthassa az egykori indulatokat, a mosolyt és a haragot Ali arcán. Amikor a busz befordult az edzőtábor kapuján és a távolban feltűnt a hatalmas termetű egykori ökölvívó alakja, többen is önkéntelenül kimondták: — Olyan, mint a régi Ali. Szinte semmit sem változott a tíz év alatt, amióta visszavonult. Az alakja szinte könnyed, a húsz esztendei küzdelem, csatározás távolról nézve semmilyen nyomot nem hagyott rajta. A messzi látszat után közelről következik a keserű kiábrándulás. A 49 éves egykori legendás nehézsúlyú világbajnokon a Par- kinson-kór jelei mutatkoznak. Zavarodottan, suttogva beszél, a teste remeg, néha meg-megrán- dul. Az első megdöbbenés után az újságírók úgy gondolták: a szívfacsaró jelen helyett inkább azokra az időkre emlékeznek Deer Lake-ben, amikor előbb Cassius Clay, majd Muhammad Ali néven uralta a ringet és a sportyilágot. — Úgy gondoltuk, ez a látogatás sokat segíthet neki, talán felemeli a lelkét — súgta a vendégeknek Walli Muhammad, aki több mint két évtizedet töltött a ' ‘ ok mellett. — A hely láttán S óbban érzi magát, es ezért og vagyok. Bizonyosan rengeteg Kellemes emlék jut most eszébe. Ahogy körbesétáltunk, csak annyit mondott nekem, hogy újra otthon vagyunk. Ali gondolkodása ugyanis évek óta a múltba réved. Minden idők egyik legnagyobb ökölvívója iílinoisban él egy kis farmon. Muzulmán lelkészként úgy érzi: bármit megengedhet magának, és ezért az utóbbi időben gyakran lepte meg környezetét a legkülönbözőbb visszatérési tervekkel. Néha a ringre gondol, többször csak a spártai edzőtábori életre. — Nézzék, hogy felragyogott az arca, amikor beléptünk az egykori edzőterembe — figyelmeztette a vendégeket Jeremiah Shabazz, aki negyedszázada kíséri figyelemmel az egykori Cassius Clay útját. — Nem tudom, hogyan találtak ide egykor az emberek, de Kínától Indiáig, Európától Ausztráliáig mindenünnen jöttek csodáim a bajnokot. Ali és környezete még 1972- ben lelt rá Deer Lake-re. A makrancos sztár csak akkor tért visz- sza ide mérkőzés után, ha nyert. Amikor veszített, napokra bevette magát az erdőbe. Most is a rengeteg szélén él, házába — az egyik ajtó fölé — Sonny Liston nevét festette fel. Amikor a régi példakép nevét hallotta, Ali egy pillanatra újra az egykori mókás bohóc lett. Lis- tont parodizálva kiválóan utánzóit egy vén medvét. Otthon Illinoisban naponta ötször felkeresi a dzsámit, amit magának építtetett. Ilyenkor tíztizenöt percet imádkozik. Különösen jól érzi magát a munkások között, akikkel a Mentsd meg a gyermekeket! alapítványban dolgoztak együtt. Már kis hyán vége a látogatásnak, az újságírók a busz felé sétálnak, amikor Ali figyelmet kér: — Az ökölvívás volt az életem első küldetése — mondja alig hallhatóan. — Most jön a második. Üzenem a világ valamennyi egyházának és vallásának, lelkeszenek és hívőjének, hogy valamennyiüknél nagyobbat teszek a Földért. Sokkal több igét ültetek el a lelkekbe, mint bárki eddig. Én voltam a világ legjobb ökölvívója és én leszek a legnagyobb igehirdető, aki valaha is élt. Amíg a buszból nézve távolodott az alakja, az egyik tudósító hangosan elmerengett: — Suttogva ugyan és remegő kézzel, de egy pillanatra az igazi Ali jelent meg nekünk! Emelkedik a királyok ázsiója Kelet-Európábán A távollévő kelet-európai királyok és arisztokraták politikai esélyeit némiképp javította a közelmúltban Károly herceg brit trónörökös prágai látogatása — úja nem oly régen a The Times című londoni napilap. A várakozó királyok — a bolgár Simeon, a roman Mihály és az albán Leka — izgatottan figyelik, milyen kitűnő fogadtatásban van részük a brit királyi családtagoknak a kommunizmus utáni Kelet-Európábán. A lap emlékeztetett arra, hogy Kelet-Európa nem szűz terület a brit királyi ház számára, hiszen Margit hercegnő már járt Magyarországon Kádár Janos idején is (II. Erzsébet királynő félje, Fülöp Edinburgh-i herceg pedig fogathajtó világbajnokságon szerepelt Magyarországon a nyolcvanas években, míg a trónörökös pár tavaly járt Budapesten). Károly hercegék prágai útja arra készteti a kommunizmus utáni kormányokat, hogy szembenézzenek a monarchikus alternatívával, amelyet az 1989-es demokratikus forradalmakban elvetettek — írta a The Times. A lap szerint szinte kizárható a Habsburg-restauráció Csehszlovákiában, Habsburg Ottó pedig tökéletesen meg van elégedve európai parlamenti képviselőségével. Visszautasította azt az ajánlatot is, hogy induljon a Magyar Köztársaság elnökségéért. Am közben mindenki úgy emlékszik a Habsburg-birodalomra — talán nem éppen helytállóan —, hogy az a nemzetiségi türelem modellje volt — írta a londoni lap. Habsburg Ottó legutóbbi javaslatai között szerepelt Csehszlovákia konföderációs átalakítása, azzal együtt, hogy Szlovákia adjon garanciákat a magyar kisebbségnek, s Jugoszlávia is alakuljon át független államok konföderációjává. Ettől függetlenül közép- és Kelet-Europaban számos lobby küzd a királyság intézményének visszaállításáért. Bulgáriában hatalmas tömeg üdvözölte a hazatérő Maria Lujza hercegnőt, a száműzött Simeon cár nővérét, Romániában pedig a Parasztpárt a restauráció fő szószólója — írta a The Times. Monarchista pártok támogatják Oroszországban Vlagymir Romanov nagyherceg ügyet, Albániában Lekáét és Jugszláviában Sándor hercegét. Az egykori földbirtokos arisztokrácia közben a földre tart ismét igényt, például Lengyelországban, ahol a földművesszövetséget Jan Zamoyski gróf vezeti. A fiatalabb arisztokraták kevésbé múltbamerengők: Zamoyski gróf fia, Marcin, Zamosc polgármestere lett, Anna Radzi- vill hercegnő oktatási miniszter- helyettes, Maciej Radzivill herceg a privatizációs minisztériumban dolgozik, Mikolaj Radzivill herceg pedig, a Szolidaritás egykori aktivistája, most lengyel AIDS-központot szervez — írta a londoni The Times. UFO-lesen A Föld képei és hangjai A Pioneer-10 űrszondán elhelyezett acéllemez ábrái Az idegen civilizációkkal való kapcsolatteremtésnek van még egy látványosnak ígérkező, bár nemigen célravezető módja, hogy mi magunk küldjünk üzenetet a kozmoszba indított űrszondákon. A Pioneer-10 és a Pioneer-11 űrszondákat 1972- ben, illeve 1973-ban a Cape Canaveral űrközpontból indították, hogy a két évig tartó út után képeket közvetítsen a Jupiterről és holdrendszerérői. Az űrszondák emellett még vizsgálták a bolygó légkörét, sugárzási övezetét és holdrendszerét is. Évekkel később érték el a Satumust, s néhány évvel ezelőtt a szondák végérvényesen elhagyták Naprendszerünket, és megkezdték a talán több százezer évig tartó utazásukat a Galaxisban. A két automatikus űrszonda két teljesen egyforma, 12 cm x 13 cm, arannyal befuttatott alumínium táblácskákat visz magával. Ez a bevésett táblácska arra szolgálna, hogy ha az űreszköz valamikor, évmilliók múlva idegen, magas technikai szintű civilizációval találkozik, minimális információt szolgáltasson az emberiségről. De mit is mutat a rajz? A táblácska alján láthatjuk a Naprendszer ábráját, ahonnan a lemez és az űreszköz származik. (1. ábra). A nagy kör a bal oldalon a Napot jelzi. Tőle jobbra sorakozik a kilenc bolygó, melyek növekvő távolságuk sorrendjében vannak feltüntetve. Az űrszonda röppá- lyáját abban a helyzetben vázolták fel, amikor elhagyja a harmadik bolygót, azaz a Földet, és a Jupiter felé fordul. Ezt jelzi az íves vonal, mely a végén nyílban végződik. Ugyanitt látható az űreszköz kicsinyített képe. A bal felső sarokban látható két kis kör a hidrogén atomját alkotó protont és elektront szimbolizálja, a kettő közötti vízszintes vonal pedig a nevezetes 21 centiméteres hidrogénvonalat, amely egyben hossz- és időmérték. Miért van mindennek jelentősége? Ha netán egykoron ez a táblácska az értelmes lények „kezébe” kerül, a 21 centimétert jelentő vízszintes vonalat — ez esetben mint univerzális mérték- egységet — felmérve az emberalakokra, valós képet alkothatnak az idegenek a földi civilizáció képviselőiről. A férfi és nő alakját úgy tervezték meg, hogy vonásaikban egyesítették a földi emberfajták jellegzetességeit. Bal oldalt feltűnik egy érdekes, különös, csillagszerű alakzat. Ennek az ábrának a feladata, hogy a más bolygóbeliek a Galaktikában megtalálják azt a helyet, ahonnét az űrszonda származik, és megállapíthassák indítási időpontját. Következésképpen a Nap helyzetét 14 pulzárra vonatkoztatva határozták meg. Minden sugár megadja egy-egy pulzár irányát a Napról, s a sugarak hossza arányos a pulzárok- nak a Naptól való távolságával. A pulzárok gyors periódusait kettes számrendszerben kódolva adták meg, hogy lehetővé tegyék azonosításukat. Mivel a pulzárok periódusai csak több millió év alatt változnak meg jelentősen, így ezek az égitestek úgynevezett kozmikus óráknak is tekinthetők, hisz meglehetősen állandó gyorsasággal „járnak”. Az idegen, értelmes civilizáció képviselőinek nem kis feladatot kell megoldani: a Galaktika melyik részén és mikor készítették a rajzot? A helyzetet bonyolítja még, hogy ennyi idő alatt e különleges égitestek, a pulzárok Naphoz viszonyított helyzete is változik. De feltételezzük, hogy az idegen civilizáció képviselői igen értelmesek, és ismerik a Galaktika összes pulzáiját (kb. 100 ezer), s tudják, milyen szabályszerűség szerint változnak periódusaik. Ilyen tudás birtokában az akkori pulzárperiódusok és a lapon jelölt periódusok időkülönbségéből minden nagy fejlettségű civilizáció ki tudja számítani, hogy mikor és hol indították el az űreszközt. 1977-ben néhány hét különbséggel indították a Vayager-1 és 2 űrszondákat, melyek nemcsak rajzokat, hanem képeket és hangokat szállítanak a földönkívüliek számára. Az űreszközön elhelyeztek egy 30,5 centiméter át- mérűjű képlemezt. Ennek alumínium bontóját az előbb ismertetett csillagszerű alakzattal, a bolygókkal és a hidrogén atom két állapotának vázlatával látták el. A borítón még az is fel van tüntetve, hogy hogyan lehet a képlemezen levő információkat megkapni. A képlemezen földi hangokat és képeket rögzítettek. J. Cartemek és az akkori ENSZ főtitkárának, K. Waldheimnek egy-egy rövid üdvözlő beszédét tartalmazza. A lemez anyagát a nálunk is népszerű amerikai csillagász, Carl Sagan vezetésével állították össze. Nézzük a kínálatot: a természetes eredetű hangok között találunk vulkánkitörést, szél és vihar zúgását, madarak énekét, elefánt, hiéna, kutya, ló hangjait. A mesterséges zajok között hallható egy rakéta indítása, autó, traktor, hajó, vonat hangja. A hangok között az emberét egy gyerek sírása, a csókolózás közben keletkező hang, valamint az EEG és az EGK meghangosított zöreje szimbolizálja. Képet láthatunk a Napról, a bolygókról. Láthatjuk otthonunkat, a Földet távolról és közelről. E felvételeken szerepel Egyiptom, a Vörös tenger, a Sinai- öböl, a Nílus, az emberi civilizáció egyik ősi bölcsője. Szerepelnek a lemezen anatómiai képek, emberi portrék, állatok, növények, hegyek, völgyek, folyók, sivatagok, tavak, tengerek, és emberi alkotások. Ezek között láthatunk házakat, boltokat, a kínai Nagy Falat, Oxfordot, Bostont, a Sidney-i operát, repülőteret, utakat, hidakat, múzeumot, vasutat, mikroszkópot, gyárakat, rádióteleszkópot, könyvoldalt, űrhajósokat, rakétaindítást, hegedűkvartettet, anktarktiszi expedíciót bemutató felvételeket. A képek száma összesen 115. A Voyager-képlemezen mintegy másfél órányi zenei anyagot is rögzítettek. Bach és Mozart műveinek egy-egy részlete mellett Louis Armstrong egyik műve is megtalálható. Ugyanitt hallható Beethoven 13. vonós kvartettjéből egy részlet, ami a Budapest Vonóskvartett egyik felvételéből került a világűrbe küldött képlemezre. A hangok, ábrák, fotók, zenei darabok és üdvözletek mellett a Voyager-képlemezen mintegy 60 földi nyelven is elhangzik néhány modat. A nagy világnyelvek között szerepelnek kisebb országok nyelvei, így magyar mondatok is. De az ukrán, kecsua, örmény, perzsa, latin szövegek teszik még teljesebbé és színesebbé a képet. Kissé meglepőnek tűnik, de ezek a fémlemezek a leghosz- szabb életű tárgyak, amit emberi kéz valaha is készített. Gyakorlatilag változatlanul léteznek majd az űrben százmillió és több száz millió év múlva is... Amikor a tektonikus erők teljesen átrendezték már a kontinenseket, amikor a Föld jelenlegi tájformái megszűntek, amikor civilizációja alapvetően már átalakult, akkor ezek a táblák még mindig mutatni fogják, hogy a XX. század második felében éltek emberek, akik azt kutatták, hogy hol van a helyük az értelmes lények között, és akik meg akarták ismertetni magukat más világokkal. De komolyra fordítva a szót, idegen civilizációk számára jóval nagyobb az esély arra, hogy valamikor leszállnak itt, a Földön, mintsem, hogy megtalálják a Pioneer- és a Voyager-szondát és az általuk szállított üzeneteket. Ennek ellenére mégis elgondolkodtató az a lehetőség, hogy soksok millió év múlva ezt a lemezt mégis tanulmányozni fogják más civilizációk értelmes lényei, s ami már végképp hátborzongató: hogy akkor talán a földi civilizáció már nem is fog létezni. I. Sz. Sklovszkij szovjet csillagász minderről találóan így vélekedett: „Mit lehet tenni, a kozmikus archeológia is tudomány.” Bejelentéseiket továbbra is megtehetik az egri Pf. 323. számon. V. Tana Judit A Voyager-1 a Saturnusnál. A gyűrűk 1989. augusztus 24-én a Voyager a Neptunusnál. Egyik holdjának, a Tritonnak a felszínét láthatjuk
