Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-31-09-01 / 204. szám
12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. augusztus 31-szeptember 1., szombat-vasárnap Egészségünk titkai A fogbeültetés „műhelytitkai” A fogbeültetés ma már nem utópia, nem kell hozzá nagyobb előkészület, mint a foghúzáshoz, nem igényel kórházi elhelyezést, ez derült ki dr. Bagi István szájsebész szavaiból. E téma folytatásaként a megyei kórház osztályvezető főorvosát arról kérdeztük, hogy maga a műtét hogyan zajlik, milyen vizsgálatok előzik meg. — Fordítottja történik, mint a foghúzásnál — hangzott a válasz. — Egy speciális fúróval helyet csinálunk a műgyökémek. Három-négy hónapos „pihenés” során kiderül, hogy befogadja-e az illető csontja ezt, vagy nem. Ezután a gyökér csatornájába belehelyezünk egy műcsonkot, és erre építjük rá a fogat. Mi az osztályunkon ezt a módszert használjuk, de vannak olyan eljárások is, amelyek többféle anyagot igényelnek, megbízhatóságuk sokszor a 90 százalékot is meghaladja. Ma 10 önként jelentkezőnél csak 1-2 esetben mondhatom azt nagy biztonsággal, hogy ezzel az eljárással érdemes próbálkozni. Természetesen azt szeretnénk, ha ez az arány megváltozna. Bővítjük tehát „repertoárunkat” 3-4 féle metódussal, így remélhetően a jövőben kevés embernek mondunk majd nemet. — Mi dönti el, hogy a páciens alkalmas-e vagy sem az implantációra? — Vannak olyan emberek — például a cukorbetegek —, akiknél betegségük miatt nem vállalhatjuk a beavatkozást, nem fogadná be az idegen testet a szervezetük. A beültetés feltételei között tehát elsősorban az szerepel, hogy kinek miigen az anatómiai felépítése, eleg vastag-e a csontja ahhoz, hogy befogadja a műgyökeret. Erre a röntgenfelvételek biztos választ adnak. Fontos még az is, hogy olyan jelentkezővel állunk-e szemben, aki hajlamos a megfelelő higiénére, mert ellenkező esetben gyorsan „otthagyná” a fogát. — Egyszerre mennyit tudnak pótolni? — Ha valakinek egy-két foga hiányzik, akkor beültetjük a gyökeret, ami azért is hasznos, mert a mellette lévő fogakhoz nem kell hozzányúlni, nem kell lecsiszolni, hogy hidat tegyünk rá. Előfordul az is, hogy a „betegnek” a fogsora végén hiányzik egy foga, ezt is pótolhatjuk implantációval. — Mit lehet tenni a fogatlanokkal? Nekik marad a hagyományos, kivehető protézis? — A fogatlan gerinc sokat sorvad az évek során. Egyre kevésbé tudunk még hagyományos, lemezes fogpótlást is készíteni, mert mozog, lötyög a szájban, evés és beszéd közben is. Ezzel az új eljárással több gyökeret ültetünk a csontba, és ezek rögzítik — mint csatlakozó kapcsok — a rá kerülő fogpótlást. Külföldön már olyan műtéteket is végeznek, amelyek segítségével a sorvadt gerincet pótolják. Ez nagyon komoly rekonstrukció, emellett igen drága dolog. Ilyet mi még nem csináltunk, ehhez a legmodernebb sebészeti eszközök szükségesek. — Ha már a költségeket említette, gondolom, hogy ma még nem minden halandó engedheti meg magának ezt a luxust. Igaz, aki teheti, egészsége érdekében mindent áldoz, elkövet, hiszen a rossz fogak sok galibát okozhatnak. — Eleinte talán luxusnak tűnik, de reméljük, később olcsóbbá válik, és nemcsak egy bizonyos réteg tudja majd megfizetni. Az eddigi beültetéseinkhez a kórház biztosította a költségeket, de az új biztosítási rendszerben már nem oldható meg térítésmentesen. Egy-egy műgyökér több mint 10 ezer forintba kerül. Nagy lendületet ad majd munkánknak az a röntgen, amit még ebben az évben megvásárol részünkre a kórház. — A beültetés minden életkorban elvégezhető? — Csak alsó határa van: nyolcéves kor alatt nem alkalmazzuk. Általában úgy gondolná az ember, hogy a különböző sebészi beavatkozások sikere, esélye az életkor előrehaladtával csökken. Mi nem ezt tapasztaltuk. Negyvenévesek csontozatában a műgyökér magasabb százalékban marad meg, mint a húszévesek esetében. Az implantációnak felső korhatára nincs. Örvendetes tehát, hogy hiányzó fogaink pótlásához nem kell a többit, az egészségeseket tönkretenni, lecsiszolni. A legjobb persze az lenne, ha attól az egy-kettőtől sem kellene megszabadulnunk, azaz kihúzatnunk. A gondos ápolás, a rendszeres ellenőrzés még mindig hasznosabb, no, meg olcsóbb is. Szüle Rita A szentenciák Actyja...?! Közleményünk címe arra utal, hogy a költő sok életigazságot megfogalmazó versmondataiban gyakran szerepet kapnak szólásaink is. Sokat tanult közmondásaink képbe öltöztetett igazságaiból és élettapasztalatának tanulságait szólásaink, közmondásaink nyelvi formáinak felhasználásával állítja a versolvasók érdeklődésének előterébe. A valamikori „grammás deák” nem véletlenül használ fel deákizáló szólásszerű közhelyeket: Inter arma, silent Musae: a háborúkban hallgatnak a múzsák. S az sem veletlen, hogy a költő sajátosan adys megjegyzést fűz ehhez a latin szólasformá- hoz: „Vajon jól tud-e még locus vulgárisokat idézni a régi jeles latin diák” (A Szilágy bűne). Az igenlő választ ezekben a versrészletekben adja meg a költő: „Őrült az úr-rend a Deáki tettnek, / Fecerunt magnum áldomás,/ Csak a plebs maradt egyedül a listán” (Kétféle velszi bárdok). Anonymus latin nyelvű krónikájából idézi Ady a legrégibb latin-magyar keverék szállóigéket: magnum áldomás fecerunt, azaz nagy áldomást csaptak. Ugyancsak egy felemás, maf yar-latin közkeletű szólás jut ulcsszerephez ebben a versrészletben: „Vagyok egy ágban szabadulás, béklyó, / Protestáló hit, küldetéses vétó: Eb ura fakó! Ugocsa non coronat!” (Hunn új legenda). Hatvány Lajos kritikája lobbantotta fel Adyban az önbecsülés lángját. Nem követ irodalmi recepteket, saját költői útján kíván haladni. Az idézet tömör ellentmondásait (szabadulás-béklyó; protestáló nit-külde- téses vétó) a megidézett közmondás kepekre váltható mondanivalója is felerősíti. Az sem véletlen, hogy Eörsi István Ady időszerűségéről tartott előadásában azt emeli ki, hogy a felhasznált szólás „a legbecsesebb üzenet mindabból, amit valaha is nyomtatva láttam” (Népszabadság, 1991. máj. 18.). Eb ura a kutyának, Ugocsa nem koronáz. A szentenciák Adyja szólásszerű nyelvi formákban fogalmazza meg általánosabb erkölcsi tanulságokat is érzékelő életfilozófiáját. A farkasszem, a farkas szemet néz sajátos képekre váltható fogalmi tartalma és használati érteke felerősíti a versbeli beszédhelyzetben benne rejlő dac, dacol fogalmi értékek hatástényezőit: „Bosszús, bolond, béna vagyok/ Aki bírtam annyi harcot, /Hiszen semmit sem akarok/ Csak látni meztelen arcokat, /Egyszer néznénk farkasszemet, /Kivoltunkat egyszer lássuk” (Az elrejtett arcok). A szentenciázó költőre az is jellemző, hogy közhasználatú szólásokra is sajátosan élettapasztalati nézőpontokból bíz közlő, kifejező kulcsszerepeket. Hogy milyen vershelyzetekben és szövegösszefüggésekben, arról ez a példatárunk bizonykodik: „Bodították az országot /Derék, lelkes, úri szittyák,/ jótevői szegény népnek, /Iskolában így tanítják. /De nem így volt ezer évig, / munkás embert ág is húzta” / (Történelmi lecke fiúknak) „Bukdosik a lelkem /Mint szamár a jégen /Megha- nyatlott /Az én büszkeségem (Bukdosik a lelkem) „Fájnak az Életnek fájásai, fáinak, /Ordítok, ordítok, nagy baj van, nagy baj van/ Hiszen nem fürdették mindig tejben, vajban ” (Hát imigyen sírok). Ady legsajátosabb önjellemzéseiről szóló versrészletek az Ady- versek frazeológiai rendszerébe jól beleülő szólásformákban érzékeltetik a mondanivaló lényegét: „Mosom kezem, szűz Pilátus, /Felejtek, jaj és megbocsátok /Csók, pénz, hit, bűn nem várok rátok, /De nem várok már magamra sem”/ (A szűz Pilátus). A közéleti valósághoz kapcsolható jelenségek, történések egy-egy időszerű kritikáját érintő versrészletekben olyan szólásokra bíz Ady kulcsszerepeket, amelyek bizonyos áthallásokkal a szolások hatástényezőit ma is felerősítik: „Most már helyt állunk mindenütt, / Mert az a legény, aki állja, Nem aki bánja, Js nem, aki nem vár, s hamar üt” (A régi csapszékben). „Nemes tüzűnkből ápolt gesztenyéket /Kikaparták a hazug lelkendezők” (A tűz ünnepén). „Egy perc és szörnyű buta balság/ Ül mellünkre jeges üleppel /Röhögést hallunk: Lapos erszény, /Bajos ember, kis valaki, /No-no, lassan a testtel” (Csak egy perc). Dr. Bakos József Kertész leszek Tetőkért Évente több ezer hektár esik a különféle építkezések áldozatául, egyre csökkentve az addig növénnyel bontott területet. A természet elvesztett zöldfelületének visszaállítására, egyúttal az ember számára szükséges biológiai környezet megteremtésére a tetőkertek kitűnő tehetőséget kínálnak. Nagyon sok kertészeti szakember a jövő kertjének nevezi e formát, és hangsúlyozza ezek szükségességét. Tetokertet létesíthetünk lapos tetejű házakon, nagy teraszokon, épületszintek eltolása következteben képződött felületeken. Tapasztalatok szerint egy lapos tetejű ház bitumenszigetelése hat-hét évet bír ki javítás nélkül. Ezzel szemben a növénnyel fedett több évtizeden keresztül problémamentes. A rajta levő földréteg, növényzet kiegyenlíti a hőmérséklet-különbséget. Az élő zöldfelület pufferként működik, javítja a környezet mikroklímáját, csökkenti a környezetszennyezést. Ha tetőkert építésére szánjuk el magunkat, a problémák elkerülésem a következő szempontokat vegyük figyelembe: 1. Alapvető feltétel az épület teherbírása. Meg kell győződni arról, mit bír el a födém. A ráhelyezett föld, növényzet jelentősen megterheli a ház konstrukcióját. Minden esetben ki kell kérni az építész, illetve statikus szakvéleményét. A tetőkertek létesítésének alsó határa 100 kg/négyzetméter teherbírás, de igazán valódi kialakítást 300 kg/négyzetméter teljesítménynél valósíthatunk meg. 2. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ez építési feladatnak számit, ezért engedélyköteles. 3. Megfelelő szigeteléssel, jó vízelvezetéssel készüljön. 4. Ne bízzuk a kivitelezést kontárra, megbízható szakemberekkel és építési anyaggal dolgozzunk. 5. Végül — de nem utolsósorban — tervezzük meg a költségeket. A növények nevelését a tetőn talajban vagy talaj nélkül, ún. vízkultúrás módon végezhetjük. A normál kerti föld általában nem alkalmas, hanem speciális összetételű, nagyrészt tőzeg alapanyagú földkeveréket kell használnunk, és a szükséges tápanyag-utánpótlást tápoldat adagolásával végezzük. A földkeverék alá vízelvezető drénréteget terítünk. A növények egészséges fejlődésének fontos feltétele a megfelelő összetételű és vastagságú föld-, illetve az alatta lévő szűrőréteg. A vastagság attól S milyen növényzetet kívá- telepíteni. Díszcserjék, kisebb fák 30-40 cm, egynyári, kétnyári növények, valamint alacsony talajtakaró cseijék 10-20 cm vastagságú földtakarót feltételeznek. Nem minden növény alkalmas tetőkerti életmódra. A kiemelt hely, a viszonylag vékony földtakaró, a nagyobb széljárás nem kedvez a növényeknek. Különösen a hazai flóra szenved a felsorolt körülményektől. Viszont a származási hely szerinti „exo- ták” közül választhatunk, amelyek hazájukban is ilyen körülmények között virulnak, ezek közül is azokat, amelyek kisebb, gyengébb gyökérfejlődésűek (Potentilla, Ligustrum, Rosa rugósa, Taxus, Viburnum). Évelők, fűfélék ezeket jól kiegészítik. Az uralkodó szélirány felől biztosítsunk szélvédelmet cseijesorral, esetleg fallal, üvegfallal. A tetőkert klímáját, hangulatát kisebb medencével, a medencében vízmozgást előidéző szőkőkúttal, csobogóval javíthatjuk. Tervezésénél gondolnunk kell arra is, hogy az ápolási feladatokat, különösen az öntözést, tápoldatozást könnyen tudjuk elvégezni. A tetőkert legyen az öröm és a pihenés helye, ne az örökös munkáé. Tervezésében, kivitelezésében kevés a hazai példa, a szemléltető képet is külföldi szakirodalomból választottam. V. Pénzes Judit A Sámson filozófiája A rejtvényábra fő sorai ismét a Sámson Holding Kft. egyik szlogenjét tartalmazzák. Beküldendők a vízsz. 1. és függ. 29. sz. sorok. A helyes megfejtést beküldők között most is 3 darab 300 Ft-os könyvutalványt sorsolunk ki. Kérjük, ismét jegyezzék meg a kiemelt betűket, mert a harmadik forduló után — szerencsés esetben — svájci vagy olasz utat nyerhetnek. VÍZSZINTES: 1. A Sámson Holding Kft. filozófiájának 4. pontja (zárt betűk: É, E, Z), folyt, a függ 29. sz. sorban. 14. Megkezdett tevékenységet abbahagyni 15. Istent dicsőítő ének 16. Koijelző, röv. 17. Szlovák nemzetiségű — régiesen 18. Egészséges granulált táplálék 19. Tiltószó 20. Pengetés hangszer 22. Értesülés 23. Hajójavító hely (névelővel) 25. Hosszú lábú vadászkutya 26. Vágóeszközt tartalmazó 28. Heveny 29. Ábrázat 30. Képet falon megjelenít 32. Az SZTK elődje volt 33. Szék része! 34. Bolgár cigarettamárka 35. Válságos állapot 37. Gabonanövény 38. Homokos tengerpart 39. Kalendárium 41. Török katonai rang volt 42. Keresztül 43. Középen kohol! 44. Erőszakos bűn- cselekményt követne el 48. Munkás Testedző Egyesület, röv. 49. Salamon becézve 51. ... Nagy Kamilla (énekesnői 52. Ritka férfinév 53. Széles váflken- dő 55. Apró 56. Szinyei ... Pál (nagy magyar festő) 57. Közlekedési terület 58. Kásásán szemcsés 60. Székesegyház 61. Szita páros hangzói 62. Apró furat, pórus 64. Válaszolna FÜGGŐLEGES: 1. Balaton melletti település 2. Származási okmány, családfa 2. forduló régiesen 3. A tetejére 4. Templomi építmény 5. Cémázott, erős szálupamutfonal 6. Jelez 7. Te és ő 8. Szőlő begyűjtése 9. Lefelé módosított „a” hang 10. A Germinal írója 11. Piperemárka 12. Minisztertanács, röv. 13. A Rádió műsorvezetője (Gábor) 18. Katolikus istentisztelet 21. Római kori leleteiről ismert helység Fejér megyében 22. Szenvedélyesség 24. Előidéző 26. Nem megy haza éjszakára 27. Havon csúszni 29. A vízsz. 1. sor folytatása (zárt betűk: O, Y, N, K) 30. Ritkas növényzetű 31. Ókori római hármas fogat 34. Körút, röv. 36. Női név 37. Kórházi alkalmazott 40. Kecses, fehér tollú vízimadár (névelővel) 42. A folyót tempózva keresztülszelné 45. Veszprém megyei település lakója 46. Még nem jár iskolába 47.... Vegas (város az USA-ban) 48. Sav teszi 50. Becézett Ilona 52. Rázkódik 54. Szándékozik 56. Kikötői hullám törő gát 59. Arcom egynemű hangzói 60. Mario ... Monaco (olasz operaénekes) 63. Közlekedési terület 64. Fluor és oxigén 65. Római ötvenegy A megfejtéseket szeptember 5-ig küldjék be az alábbi címre: „Sámson” Mátra Idegenforgalmi Kft. 3200 Gyöngyös, Dózsa út 4. Báthory Attila
