Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-31-09-01 / 204. szám

HÍRLAP, 1991. augusztus 31—szeptemberi., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP 3 Bírálták a városgazdálkodást A tölgypusztulástól Hatvanba várják Surján László minisztert Az egri tanácskozás frontáttörést jelentett Folytatva csütörtöki esti tudó­sításunkat, amely lapzárta miatt szakadt félbe, a hatvani képvise­lő-testület ezen ülésének utolsó, éjszakába nyúló szakaszán a képviselők tovább foglalkoztak a költségvetés kérdéseivel, s ennek során különböző támogatások­ról, pénzügyi tranzakciókról döntöttek, A labdarúgás helyze­tének hosszan tartó mérlegelése, illetve heves vitákat kiváltó meg­tárgyalása során például úgy döntöttek a képviselők, hogy a HKVSC NB 11-es futballcsapat részére, amely kivívta a bentma- radást, négyszázezer forintot biztosítanak, ugyanakkor a fris­sen alakult Lokomotív Vasutas futballcsapat a beindulás nehéz­ségeinek leküzdésére százezer forint támogatást kap. A testület az Ady Endre Könyvtár részére — beázott tető- szerkezetének szigetelésére — négyszázezer, új kiadványok vá­sárlására, illetve az intézmény hatékonyabb működésének se­gítésére további egymillió-két­százezer forint támogatás folyó­sítását hagyta jóvá. Ezzel párhu­zamosan az önkormányzat az új- hatvani katolikus plébániahiva­tal kérelmét is figyelembe véve, megvásárolja az egyház telkeit, másfél millió forint értékben. A templom és kolostor felújítása során ugyanis kevésnek bizo­nyult az a pénzösszeg, amihez a hívek adományozása révén kül­földről és a városból jutottak. A pénzügyi kérdéseknél ma­radva: a testület a régi, Hatvány Irén utcai könyvtárépület eladá­sa mellett is döntött. A jelenlegi használók kérték az épület meg­vásárlását, s mivel annak felújí­tására az önkormányzatnak nincs fedezete, ez látszott a leg­célszerűbb megoldásnak. A testületi ülés végéhez köze­ledve heves vitát váltott ki a vá­rosgazdálkodási vállalat tevé­kenysége az első féléves pénz­ügyi beszámoló kapcsán. A cég ilyetén tervében tapasztalható lemaradás híven tükrözi a város ondozásában, tisztán tartásb­an jelentkező problémákat, amiért mind a polgármester, mind a képviselők nagyon sok elmarasztaló és jogos kritikát kapnak a lakosságtól. Épp ezért a testület felszólította Horváth Zoltán igazgatót, hogy az év hát­ralévő időszakára dolgozzon ki egy intézkedési tervet, mely konkrét feladatmeghatározáso­kat, határidőket és felelősöket jelöl meg, s ezt szeptember 15-ig nyújtsa be az önkormányzat vá­rosfejlesztési bizottságának. Az ülés néhány bejelentéssel zárult. Ezek szerint szeptember 6-án dr. Surján László népjóléti miniszter tölt egy délutánt Hat­vanban, s a városházi fogadás után meglátogatja a Bajza-gim- náziumot és egészségügyi szak- középiskolát, a kórházat, este 7 órakor pedig előadást tart a vá­rosi lakosság részére a Damja- nich-szakmunkásképző intézet dísztermében. Szinyei András polgármester arról is tájékoztat­ta a jelenlévőket, hogy szeptem­ber 12-én hatvani küldöttség utazik négynapos látogatásra a székelyföldi Kézdivásárhelyre, viszonozva az ottani városveze­tők, diákcsoportok és szakembe­rek tavaly Hatvanban tett vendé­geskedését. (m. gy.) Alapítványi óvoda Gyöngyösön Lesz-e településrészi önkormányzat Mátrafüreden ? A fenti kérdés nem kis vitát váltott ki. Csütörtökön végül is a késő esti órákba nyúló képvise­lő-testületi ülésen a jogi bizott­ság elnöke egyelőre nem javasol­ta Mátrafüreden a településrészi önkormányzat létrehozását, mert annak nincsenek meg a fel­tételei. Ezt végeredményben a képviselők elfogadták, de szep­temberben Mátrafüreden ta­nácskozást tartanak erről a kér­désről. Várhatóan élni is fognak a mátrafürediek ezzel a lehető­séggel. Arról is döntöttek még Gyön­gyösön, hogy ne csak az első la­káshoz jutó fiatal házasokat ré­szesítse támogatásban az önkor­mányzat, hanem bővítse ki a jo­gosultak körét. A képviselő-tes­tület a földterületet ért elemi csa­pás okozta kár mértékének meg­állapítására kárbecslő bizottsá­got hoz létre, amelynek elnökéül Őzséné Vágó Máriát választot­ták. A továbbiakban szó volt a Gyöngyösön és közigazgatási te­rületén elhelyezendő épületek szerkezeti felépítéséről, városké­pi, környezetvédelmi szempont­jairól. A „Challange day” sport­akció programjának ismertetése után döntött a képviselő-testület arra vonatkozóan, hogy a meg­szüntetett Tavasz úti bölcsőde helyén induló „Fészekalja” ala­pítványi óvoda megkapja azt az anyagi támogatást — gyereken­ként —, ami az önkormányzati óvodák ugyanilyen támogatásá­nak a felét teszi ki. Joggal merül­het fel bárkiben az a kérdés, hogy egy magánóvodát miért is támo­gatna az önkormányzat ugyan­annyi pénzzel, mint a saját intéz­ményét...?! (k.) Az elmúlt öt napra, a Vegetá­ciók utatók Nemzetközi Szövet­ségének 34. szimpóziumára kö­zel háromszáz tudós, kutató ér­kezett. Az egri Eszterházy Ká­roly Tanárképző Főiskolára jöt­tek az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Japánból és a Szovjetunióból is érdeklődők. A résztvevők közül többen úgy vélekedtek, hogy érdemes volt Magyarországra látogatniuk, mert rengeteg új információhoz jutottak. Nagyon sok magyar ku­tatási eredményhez, amelyek megismertetésében és közzéadá- sában frontáttörésnek tartják az egri találkozót. Jelen voltak ugyanis a világ élvonalához tar­tozó szaklapok képviselői is, akik a közeljövőben nyomtatás­ban is megjelentetik az előadáso­kat, a tapasztalatokat. A Vegetá­ciókutatók Nemzetközi Szövet­sége jelentős tudományos diplo­máciai sikerének számít, hogy ezúttal sikerült közelebb kerül­niük az angol, az angolszász, il­letve amerikai szaktekintélyek­hez. Nem véletlen ez, hiszen a ter­mészetes növénytakaró mozgá­sáról, változásairól volt szó. V árosi tévé — hétfőn Az Eger Városi Televízió hét­főn este 8 órakor kezdődő adásá­ban több közérdekű téma is terí­tékre kerül. A város egyes óvo­dáiban megszüntették az úgyne­vezett kortárs csoportokat, és egy új módszer szerint a külön­böző életkorú gyerekek együtt élik mindennapos életüket a gyermekintézményben. Jó-e ez, vagy ennek a metodikának van- nak-e buktatói? Erről beszélnek a stúdió meghívottjai, a pedagó­giai szakember, a pszichológus és az óvónő. Az élő adás másik témája az almagyar-dombi „honfoglalás­ról” szól. (Erről egyébként la­punk mai számában olvashat­nak.) Az érintettek szóvivői és a polgármesteri hivatal urbaniszti­kai bizottságának vezetője fejti ki a véleményét az ügyről. A né­zők kérdéseiket, észrevételeiket e két témával kapcsolatban a 19- 999-es telefonon tehetik meg a műsor ideje alatt. A városi tévé híradója ezenkí­vül beszámol az újoncok első napjáról, az Egerben zajlott bio­lógiai konferenciáról, valamint a Rendőr-kék címet viselő havilap debütálásáról. A sportban ezúttal az Eger SE — Budafok NB Il-es labdarúgó­mérkőzés összefoglalóját tekint­hetik meg. A műsor után 21 órától a Me- teo című magyar filmet vetítik le. Domborműavatás Hevesen Kő Pál hevesi származású szobrász domborművűt leplezték le tegnap dél­után a város I-es számú Ének-Zenei Ál­talános Iskolájában. A relief Körösi Csorna Sándort, a nagy utazót, az ősha­za kutatóját ábrázolja. Az ünnepségen dr. Hegedűs György, Heves polgármes­tere mondott megnyitót, aki Körösi Csorna életéről, hazájához való kötődé­séről beszélt a megjelenteknek, s arról, hogy munkássága példaként szolgál a mai fiatalok előtt is. Ezen az eseményen elsőként osztot­ták ki az „Iskola díszpolgára'’ címet is, amelyet most Kő Pál és az iskola volt igazgatója, Hevesi József kapott meg. Ez utóbbi oklevelet özvegye vehette át. (Fotó: Perl Márton) Olyan témáról, amelynek megis­merése, feltárása nemzetközi feladat. Az erdők, mezők, rétek, lápok megmentése a. kipusztu­lástól — valamennyiünk érdeke. Elsősorban köszönet a szerve­zőknek: a Magyar Tudományos Akadémia Vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének és a házigazda egri tanárkéző fő­iskola illetékeseinek, akik renge­teget tettek azért, hogy a 24 or­szágból érkezett tudósok megis­merkedhessenek a vegetációku­tatás hazai eredményeivel. Ezért az elmúlt évtizedekben is többen tettek, különösen a már elhunyt Soó Rezső és Kárpáti István pro­fesszorok, de nem kevésbé az eg­ri konferencia díszvendégeként jelen volt 83 esztendős Zólyomi Bálint akadémikus. Elsősorban az ő úttörő munkásságának kö­szönhető, hogy hazánkban az úgynevezett jégkorszak utáni növényfejlődésről ma teljes ké­pet alkothatunk. Hogy a fiata­labb tudósgenerációról is szól­junk, sikert aratott előadásával BarfaSándor, a vácrátóti kutató- intézet munkatársa, aki a Heves megyei Visontán a külszíni szén­bányászat során kialakult med­dőhányók növényekkel való be­telepítéséről beszélt, Különleges színfoltja volt az egri találkozónak a szerdai síkfő- kútiésn Répáshuta melletti rejte- ki mintaterület tanulmányozása, Ezeket a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem ökológiai tanszéke működteti, és ők foly­tatnak ott rendszeres kutatáso­kat. Kitűnt, hogy például Síkfő- kúton közel két évtizede vizsgál­ják az erdők anyag- és energia- forgalmát, az ottani növények és állatok kapcsolatát. Megtudhat­ták a résztvevők, hogy 1979-ben észleltek először tölgypusztulást. Ez ma Magyarországon a legfon­tosabb megfigyelési helye ennek a jelenségnek, amely — bebizo­nyosodott — Délkelet-Európá- ban is jellemző. Okáról ma 14 féle feltételezés van. Valószínű, hogy betegségláncolat okozza. Érdekes volt a már említett Ré­páshuta mellett levő rejteki min­taterület bemutatása is. Jól szemlélhették a külföldi tudósok a bükkös erdőket ért úgynevezett tarvágások káros következmé­nyeit, amelyeket közel tízeszten­dős megfigyelésekkel bizonyí­tottak. (mentusz) Hárommilliós támogatás Tanszersegély egri iskolásoknak Köztudott, hogy mintegy 85 százalékkal emelték legutóbb a tankönyvek árát. Ez az árnöve­kedés az egyébként is nehéz kö­rülmények között élő gyermekes családoknak különösen nagy gondot okoz. Természetes, hogy az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadások mérséklését minden önkormányzat feladatának tart­ja. Bár a megyeszékhely kasszá­jában sincs túl sok felesleges fo­rint, erre a célra mégis áldoznak. Sajnos, nem annyit, mint ameny- nyit eredetileg szándékoztak vol­na (egyébként a korábbi adat je­lent meg az Egri Újságban), ha­nem ennél kevesebbet, összesen közel hárommillió forintot. Kik kaphatnak és kik kapnak segélyt? Az Egri Polgármesteri Hivatal művelődési és sportiro­dája az egészségügyi és szociális irodával egyeztetett elvek szerint a következőkben állapodott meg. Az általános iskolában az első osztályosok, továbbá az anyagilag veszélyeztetett helyze­tű tanulók, és a rendszeres neve­lési segélyben részesülők ingye­nes tankönyvellátását szorgal­mazzák. Természetesen az isko­lákon múlik, hogy a segítség- adásnak melyik módját választ­ják. A tizenhárom egri általános iskola tanulói összesen 1 millió 425 ezer 750 forintot kapnak. Vagy az intézmény szerzi be a tan­eszközöket, és odaadja a rászo­rulóknak, vagy vásárlási utal­ványban, illetve pénzben ad tá­mogatást. A középiskolák a fel­osztható támogatást a tanulók létszámának arányában kapják meg. A tizenkét egri intézmény összesen 1 millió 414 ezer 500 forinthoz jut. Nehéz tanév előtt A nyári iskolai szünetnek a végére értünk. S erre-arra járva mind többet hallani a diákok és szülők sóhajtozását: milyen meglepetést tartogat az új tanév, milyen gondokkal kell meg- küzdenünk a siker érdekében? Gyakorló apaként — leányaim és pedagógus barátaim lelkivilágát szondázva — sem észlelek diadalmámort. Felhős az ég. A nyár során szaporodtak az okta­táspolitika problémái, amelyeknek a feloldása végett sok több­letgonddal kell majd megküzdeni az 1991/92-es iskolai év so­rán. Leggyakoribb beszédtéma szülők, nevelők körében a tan­könyvek árának nagymérvű emelkedése. S bármilyen formá­ban sikerül is rendezni a legelesettebb családok helyzetét, új és egyéb gondok ütik fel a fejüket. Ott a tandíj bevezetése, a nap­közisellátás, illetve ennek költségkihatása, hogy a diákottho­nok, különböző kollégiumok szülőkre hárított magas költség- növekedését ne is említsem. Egyszóval financiális szempontból az idei, új tanévnyitásnál nehezebb esztendőre nem emlékszem. De bizonyára így van ezzel minden család és minden oktatási intézmény a nagy egy­másrautaltság közepette. S nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a ma, holnap vagy holnapután felhangzó keserves diákkifakadá- sok, sóhajok nem azonosak a korábbi évekével. Hiszen sokkal többről van szó, mint a nagy nyári szabadság megszűnte, illetve a tanulás, a biflázás visszatérő hónapjai. A magyar gazdaság, a magyar közoktatás olyan válságév elé néz az imént fölemlege­tett problémák okán, amilyennel eleddig nem találtuk szembe magunkat. S mit lehet itt gyógyszerként alkalmazni? Mivel oszlathatjuk el a nevelők, szülők közös tipródását, aggályait a bizonytalan­ságok, a mindinkább észlelhető elszegényedés közepette? E kérdőjeleket kirakhatjuk ugyan egy-egy gondolatsor végére, de ez önmagában véve semmit sem nyom a latban. Nem jelenti a megoldás kulcsát, a tisztábban földerengő távlatokat. Szerin­tem egyetlen dologban lehetünk biztosak: magunkon kívül senkitől sem remélhetjük, hogy elsöpri utunkból az akadály­halmazt. Azon nekünk keíl átrágnunk magunkat, mégpedig az aszkézis mindmáig nem alkalmazott mértékével, továbbá olyasféle kompromisszumokkal, amelyek pillanatnyilag még nem körvonalazhatók, ám bízom benne, hogy menet közben kiderül a problémakör, a csoda fölfedésének titka. Moldvay Győző Információs ügyelet A Magyar Demokrata Fórum Heves városi szervezete augusz­tus 26-tól kezdődően — novem­ber 8-ig — a kárpótlási törvény végrehajtásával es a kárpótlás igénylésével kapcsolatban tájé­koztató jellegű információs ügyeletet tart. Ezt a szolgáltatást a volt hevesi járási hivatal épüle­tében (Fő út 10.) vehetik igénybe az érdekeltek, ahol hetente hét­főn, kedden és szerdán, este 18 és 20 óra között várják a téma iránt érdeklődőket, Ugyanitt lehető­ség van napilapok, folyóiratok és egyéb kiadványok olvasására is. Zár a kiállítás Ma látható utoljára az a kiállí­tás, amelynek a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ adott ott­hont. A két „szereplő”: Nagy Pé­ter és Lekli Szabolcs egy miskolci alkotócsoport tagjai, akik fény- képfelvételeiket tárják a közön­ség elé. Schütz Ila a Dobosban Az előzetesen meghirdetett kezdési időponttal ellentétben néhány nappal később — szep­tember 3-án, kedden este fél nyolckor — lép fel az egri Dobos cukrászdában Schütz Ila, a Víg­színház művésznője, Balázs Pé­ter vendégeként. A rendezvény az Egri nyár ’91 pódiumsoroza­tának zárószáma lesz. Véradás Hevesen Sajnos, egyre kevesebb a kór­házak vérkészlete, egyre na­gyobb szükség van szervezett véradónapokra. Heves városá­ban szeptember 5-én és 6-án a helyi Vöröskereszt, valamint a Heves Megyei Véradóállomás szervezésében rendeznek ilyen akciót. Ennek megfelelően csü­törtökön, 5-én délelőtt 9-től 14 óráig, pénteken, azaz 6-án 9-től 13 óráig várják a donorokat a he­vesi Móricz Zsigmond Művelő­dési Ház e célra berendezett he­lyiségeibe. Modelleket keresnek A Gyöngyösi Képzőművész Műhely nyugdíjasokat és külön­leges arcú tanulókat alkalmaz modellként az ősszel induló tan­folyamára. A heti 2-6 órás dél­utáni alkalmi elfoglaltság óradí­jas. Érdeklődni a Mátra Művelő­dési Központ gazdasági irodájá­ban személyesen lehet. Rádió Eger — hosszabb műsorral Szeptember 1-jétől az érdek­lődésre való tekintettel egy órá­val tovább tart a Rádió Eger ze­nés műsora, amely naponta így már 16-tól 19 óráig közvetíti ösz- szeállítását a kábelrendszeren, s a 71 Mhz-es frekvencián. A há­rom órás műsorban bővebb in­formációs blokk, több játék és szolgáltató riport is helyet kap. Továbbra is várják a hallgatók észrevételeit és javaslatait a 10- 253-as telefonszámon. / \ Hallott már Ön a REÁL-LÍZING KÖTVÉNYEKRŐL? Tudja, hogy ez a legelőnyösebb befektetés? Az Express Utazási Iroda megkezdte banki tevékenységét a REÁL BANK képviseletében. Ne csak utazzon az Expressel, pénzét is fektesse be ott. A legjobban jár. Eger, Széchenyi u. 28. Telefon: 12-864

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents