Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-29 / 202. szám

HÍRLAP, 1991. augusztus 29., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5. Előzmények a harmincas években... Önszerveződő közösségek Hevesen Hevesen a polgármesteri hiva­tal igen fontosnak tartja a lakos­ság önszerveződő közösségeit és azt, hogy milyen együttműködé­si forma alakul ki közöttük. Ezért is készíttetett egy vizsgála­tot erről a témakörről: hiszen a modem társadalomban kiemelt szerepe van a polgárok önszerve­ződő egységeinek. Heves történelmében is meg­van az előzménye ezeknek az apróbb közösségeknek. Az 1930-as években írt és megjelent könyvek, illetve tanulmányok az akkori község intelligenciájának találkozóhelyeként emh'tik a múlt század ötvenes éveitől mű­ködő Kaszinót. Ugyanakkor az iparos osztály találkozóhelye az úgynevezett Polgári Kör volt, amely az ipartestülettel együtt az iparosság érdekének a védelmét is szolgálta. Ebben az időszak­ban már működött a Hevesi Nő­egylet, amely a jótékonykodást, s ezzel együtt a helyi szegények se­gélyezését tekintette feladatá­nak. A Gazdakör — mint az a ne­véből is következik — azt tekin­tette fő feladatának, hogy a kis­gazdákat ismertesse meg a racio­nálisabb gazdálkodással. Ehhez eszközként használta fel a szak­lapok beszerzését, valamint az előadások szervezését. A kora­beli leírások a település büszke­ségeként említik a Remenyik Jó­zsef által alapított és felszerelt Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. Más források mint önszerveződő közösségeket emh'tik meg a Szo­ciális Misszió Társulatot, a Kato­likus Legényegyletet, a Járási Vöröskereszt Egyesületet, a Dal- egyletet, a Polgári Lövészegyle­tet, a Sportegyletet, valamint itt kell megemlíteni a különféle val­lásos és iskolai egyesületeket is. Az elmúlt évtizedekben ezen társaságok egy részét megszün­tették, feloszlatták, megint más szervezetek pedig „átalakulva” működtek tovább, ám létrejöttek újabb körök és egyesületek is. Heves történelmének ez a szaka­sza még feldolgozatlan, s igaz, hogy részterületeken folyt kut­atómunka (például a Hevesi Dalegylet történetének feldol­gozása), pontos kép azonban még így sem nagyon adható. Napjainkban közel félszáz ön- szerveződő közösség működik a városban, konkrét számot azért nem lehet mondani, mert nincs hitelt érdemlő nyilvántartás. A megkeresett harminchárom kö­zösségből huszonketten jeleztek vissza, s ezek alapján már kiraj­zolódhat valamiféle kép. Meg­tudhatjuk például, hogy 1900 előtt két szervezet alakult meg és működik folyamatosan, így a TIT Bugát Pál Egyesület (1841) és a Heves Városi Önkéntes Tűz­oltó Egyesület (1882). Öt szerve­zet 1985 előtt, három 1986-87- ben, öt 1988-89-ben, hét pedig 1990-91-ben alakult. A szerve­zetek összlétszáma mintegy 3345 fő, az átlagos létszám pedig meghaladja a százötvenet. Itt kell megemlíteni, hogy a legné­pesebb közösség Hevesen a Ma­gyar Technikai és Tömegsport­klubok Szövetsége, ők 640-en vannak. Igaz, ebben a vidéki klu­bok is szerepelnek. A csak hevesi tagokat magában foglaló legna­gyobb szervezet a Hevesi Város­védő és -szépítő Egyesület. Ők egyébként 257-en vannak. A vizsgálat csoportosítja e szervezeteket profiljuk alapján is. Kiderült, hogy öt közösség ér­dekvédelmi jelleggel bír, tizen­négy pedig a szabadidő eltöltésé­re hivatott. Ez utóbbiban szere­pel kulturális és sporttevékeny­ség, hobbi (bélyeg, ebtenyésztés) és például életmódklub is. Megvizsgálták a pénzügyi helyzetet is: huszonkettőből 14 szervezet éves költségvetéssel gazdálkodhat, a többiek eseten­ként juttatott, pályázatokon el­nyert, intézményi költségvetés­ből biztosított pénzből tartják fenn magukat. A leggazdagabb költségvetéssel rendelkezik egyébként a Hunor Vadásztársa­ság (920 ezer forint), őket követi az Ipartestület (900 ezer forint) és a TIT Bugát Pál Egyesülete 800 ezer forint éves költségve­téssel. Mint a vizsgálatból kiderül, a szervezetek létszáma jelentős, a város népességének több mint egynegyedét teszi ki. Továbbá az is, hogy a társadalmi élet igen széles körét fogják át. Ezért az önkormányzat mindenképpen fontosnak tartja, hogy az együtt­működést szorosabbra fűzze ezekkel az egyesületekkel. En­nek érdekében az önkormányzat — anyagi erejétől függően — tá­mogatni fogja őket. A működés­hez szükséges helyiségeket ked­vezményesen, illetve díjtalanul biztosítják számukra. Ha az egyes szervezeteket érintő napi­rendek kerülnek az önkormány­zat asztalára, akkor természete­sen meghívják őket ezekre az ülésekre. A hevesi városatyák egyébként felhatalmazták a pol­gármestert, hogy ezen közössé­gek vezetőivel — a képviselő-tes­tület nevében — rendszeres, napi munkakapcsolatot alakítson ki. (h.) Külsejét tekintve is vonzó az új kis ABC Gazdagodott Erk ABC-kisáruház a falunak Ünnepélyes külsősé­gek között nemrég ke­reskedelmi egységet avattak Erken. A kis al­földi községben a ko­rábbról jól ismert ve­gyes- és italbolt helyén ma már korszerű ABC- kisáruház ás presszó áll. A létesítmény kétszáz négyzetméteres alapte­rületéből 120 az eladó­tér a korábbi 80 négy­zetméterrel szemben. A közel egy eszten­deig tartó rekonstrukci­óra 3,6 millió forintot költöttek, amelyből úgynevezett kistelepü­lési támogatósként fél­milliót, valamint Erk önkormányzatának tá­mogatásaként 100 ezer forintot kapott a kivite­lező Tamaméra és Vi­déke Áfész. Csintalan Györgyné polgármester adta át az új kereskedelmi egységet a falu lakóinak Virágok borították el az újonnan emelt kegyhelyet (Fotó: Szántó György) Közadakozásból... Második világháborús emlékmű Átányban A számos augusztus 20-i ün­nepség közül az átányiaknak a helyi II. világháborús emlékmű avatása jelentette a legbensősé­gesebb, legszívhezszólóbb ese­ményt, hiszen saját és családjuk sorsáról van szó. Az építmény Sebők Imre bu­dapesti építész tervei alapján ké­szült el, s a dombormű is az ő al­kotása. Ezen emlékmű egyéb­ként a hozzátartozók kezdemé­nyezésére és a falu lakosságának adományaiból készült el, az ön- kormányzat mellett segítséget nyújtott a hevesi takarékszövet­kezet, a Heves és Vidéke Áfész, a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat, a helyi Búzakalász Ter­melőszövetkezet, valamint Lehó Antal besenyőtelki vállalkozó is. Jellemző az összefogásra, hogy az átányiak társadalmi munkát is felajánlottak annak érdekében, hogy mielőbb és minél szebb for­mában készüljön el a kegyeleti hely. Megtudtuk azt is, hogy az épí­tés előkészítésére, szervezésére és a kivitelezésre egy úgyneve­zett Kegyeleti Alapítványt hoz­tak létre Átányban, s az ő szere- ük nem ért véget az avatással, a ésőbbiek folyamán ugyanis ők ügyelnek arra, hogy az emlékmű mindig gondozott es szép legyen. Az impozáns márványtáblára hetvenhat, a második világhábo­rúban elesett átányi neve került föl. A huszadiki ünnepségen részt vettek az alatkai honvédség katonái is. A vendégek, a hely­béliek és a hozzátartozók sok­sok virággal és koszorúval bon­tották el a most felépült dombor­művet, illetve a márványtáblát. Az eseményen beszédet mon­dott a helyi református lelkész, Tímár Pál is, aki egyben meg is áldotta az emlékművet. Ezután Nemes Kálmánná átányi polgár- mester asszony szólt az egybe- yűltekhez. Szavaiban — többek özött — augusztus 20-a törté­nelmi szereperecsetelte. Ezt kö­vetően Kruspér Károly, a Kegye­leti Alapítvány képviselője be­szélt, majd egy nagyon megható, momentumra került sor: a hoz­zátartozók nevében Juhász Ist­ván emlékezett a háborúban ele­sett fiára és a többi szerencsétlen sorsú honfitársára... Nemzetközi találkozóvá vált Hazahívó Kömlőre Eredményes és érdekes talál­kozó színhelye volt a napokban a kömlői művelődési központ. Az önkormányzat a községből el­származottak első országos talál­kozóját rendezte meg, amely nemzetközire változott. A gon­dolattal régóta kacérkodnak a helybeliek és az elszármazottak egyaránt, de a megvalósítás csak mostanra érett be. Bensőséges ünnepség kereté­ben a megjelenteket a község polgármestere, Cseh József üd­vözölte. Szólt Komló jelenéről, az önkormányzat elképzelései­ről, és bemutatott egy rövid fil­met is. Kiderült, hogy a Kömlő Népe című helyi lapot sokan ke­resik, és szívesen forgatják nem­csak a falubeliek, hanem mások is, miután a helyi híreken túl a kultúrával, a település történeté­vel és tudományos dolgokkal is foglalkozik. Az elszármazottak az ország különböző részeiből érkeztek a hívásra, és még Kanadából is jöt­tek. Szabó Gábor tanár úr -*- mindenki Gábor bácsija — fog­lalta össze a szülőföld útnak indí­tó és visszaváró, emberszerető szerepét. Sok ezer diáknak adta át ezt a tanulságot. Ezután került sor egy közös kiállításra. A helyi amatőr festők csoportjából Bar- kus Csaba, Csáti Jónás, Gál Jó­zsef és Neufeld /dzse/alkotásait, valamint Trojan Marian Jozef grafikusművész Komlóról ké­szült festménysorozatát, illetve a tárlatot is megnyitó, szintén a fa­luból elszármazott gyűjtő, Nagy István ex libriseit tekinthették meg a résztvevők. Ez alkalomra egyébként Trojan Marian Jozef metszetet is készített a kömlői Fő utca látképével, amit minden je­lenlévő megkapott. A baráti találkozó közös ebéddel folytatódott, és utána közös falujárás következett a he­lyi önkormányzati tagokkal együtt. Az emlekek felidézésén túl elképzelések születtek, ötle­tek, elgondolások fogalmazód­tak meg. A meghívottak köszö­netét mondtak a találkozó meg­rendezéséért. Remélhető, hogy a távol élőkhöz közelebb került a szülőfalu, és ők támogatást, ötle­teket, különböző fórumokon se­f ítséget nyújtanák majd az ön- ormányzatnak. Diákbűcsűztató diszkó Az elmúlt hét végén — 23-án, 24-én és 25-én — amatőr orszá­gos teniszbajnokság zajlott Kis­körén. A Kiskörei nyár ’91 ren­dezvénysorozata egyébként a hét végén befejeződik: augusz­tus 30-án és 31 -én — pénteken és szombaton — úgynevezett diák­búcsúztató diszkó zárja a gazdag programot. Új ravatalozó Tenken Tenken mintegy hárommillió forintos beruházással új ravata­lozót adtak át az elmúlt hét vé­gén. Az épület kivitelezője Ba­kos János tenki kisiparos, akinek munkájával a megrendelő — te­hát a helyi önkormányzati testü­let — mindenképpen elégedett. Az új ravatalozót egyébként az elmúlt vasárnap, 25-én délelőtt avatták és szentelték fel, sőt: eb­ből az alkalomból a misét is az új épületnél tartotta meg Tajthi László címzetes kanonok, kerü­leti esperes plébános. Adományozók a hevesi pártok is Mint arról lapunkban is beszá­moltunk, Hevesen — az ország­ban először — az önkormányzat és a város gazdálkodóegységei csapatzászlót ajándékoztak a he­lyi rendőrkapitányságnak. Itt mondjuk el, hogy a hevesi cégek (állami gazdaság, Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat, áfész, takarékszövetkezet, Kereskedő­ház Kft., népművészeti és házi­ipari szövetkezet, Pont Manager Kft., valamint a Rákóczi Terme­lőszövetkezet) mellett az ado­mányozók között voltak a Heve­sen megalakult és tevékenykedő politikai pártok is. Az ő képvise­lőjük a „Pártok Fóruma” nevé­ben kötötte fel a szalagot az új rendőrségi csapatzászlóra. Népművészeti bolt nyűt Új szaküzletet nyitott az alföl­di városban a Hevesi Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezet. A telepükön az ebédlő egy részéből alakították ki a jól berendezett boltot, ahol saját termékeiken kí­vül cserepeket, matyó babákat és hímzéseket, kalocsai térítőkét is árusítanak. A termékek minden bizonnyal megnyerik majd nem­csak a helyben lakók, hanem a Hevesre látogató német és hol­land turisták tetszését is. Külön­ben a háziipariak most vannak rendes évi szabadságukon, amely már hagyomány ebben az időszakban. Augusztus 17-én kezdték a pihenést. Az irodai al­kalmazottak és a szövők hétfő óta ismét dolgoznak. A varrodá­ban pedig szeptember 2-án ve­szik fel újra a munkát. r Legolcsóbb ^ import padló­szőnyegek , - Eger. Árpád u. 25.- Eger, Makiári út 140/a.- Eger, Servita u. 62.- Heves, Fő u. 8. — Gyöngyös, Móricz Zs. u. 2. — Domoszló, ^ Toldi M. u. 21. ^ Trojan Marian Jozef metszete a kömlői Fő utcáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents