Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-28 / 201. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 28., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Emléktábla-avatás Nemrégiben elkészült, s a napokban felavatták azt az emléktáblát, amelyet Mezőtárkány- ban, a templom előtti parkban állítottak a II. világháborúban elhunyt katonák emlékére. Pótfelvételi és beiratkozás Szeptember 5-én délután 2-6- ig még jelentkezhetnek azok a diákok, akik az idei tanévben szeretnének a füzesabonyi zeneiskola növendékei lenni. Ezen a napon ugyanis mód nyílik pót- felvételire és pótbeiratkozásra is. A különböző hangszerek iránt érdeklődő tanulók hegedű, cselló, fuvola, oboa, klarinét, trombita, harsona, kürt és bariton szakok közül választhatnak, de korlátozott számban még szolfézsre és zongorára is elfogadnak jelentkezéseket. A tanévnyitóra szeptember 6-án 17 órától kerül sor. A közös tennivalókról Mezőtárkányi túlteljesítés Milliók a vízvezeték-építésre Kedves és csendes kis község az 1750 lakosú Mezőtárkány. A szorgalommal sincs baj, sőt, dicséretes, hogy milyen következetesen hajtják végre elképzeléseiket a falubeliek. És persze, az ön- kormányzat is. Azt is örömmel újságolja Siska Jánosné, a helybeli polgármester, hogy lényegében megvalósították mindazokat a terveiket, amelyeket pénzük birtokában biztosra vettek. — A testület az idei legfontosabb feladatának a község jó ivóvízzel való ellátását jelölte meg — mondja a polgármester asz- szony, ahogy hellyel kínál az irodájában. — Ennek első ütemét, a négy kilométer hosszú hálózat építését mára elvégezték, megtörtént a műszaki átadás is, csupán még egy fertőtlenítő mosást kell csinálni, és jöhet, folyhat a víz a csapokból. Négymillió forintba került a munka. Később aztán kiderül, hogy az idén tovább folytathatják — túlteljesítve tervüket — a vízhálózat bővítését: 3,5 kilométer bekapcsolásáról van szó. A vízműveknél szeptemberre ígérték a munka kezdését, s októberre be is akaiják fejezni. Még egy kutat is kell fúrniuk, és az újabb 3,5 millióból elérik, hogy a falu egész területén ivóvízhez jutnak a lakosok. Nagy szó ez mindenesetre, mert sokáig csupán 2,5 kilométeren volt vizük, most pedig egy év alatt 7,5 kilométert csatolnak hozzá, kimentve persze a község pénztárcáját. — Ez volt a lakosság legfontosabb kívánsága — folytatja tovább Siskáné —, s ezt teljesítettük. Persze, azért úgy gazdálkodtunk, hogy másra is fussa. így például tataroztuk, festettük a napközit, az iskolát, és kétezer forint értékben járultunk hozzá az általános, a középiskolások és a szakmunkásképzőbe járó fiatalok tanszervásárlásához is. Ha az önkormányzat elfogadja, akkor az óvodások és az általános iskolások még 1-1 ezer forint további támogatásban részesülnek. — Kedves gesztus ez a hivataltól... — Indul az iskola, tudjuk, milyen nehézségekkel küszködnek a szülők. Nagy ütemben végezzük az üzemi konyha felújítását is. Folyik a tetőjavítás, a külső homlokzat tatarozása, a terep- rendezés. Hamarosan ennek is megtörténik a műszaki átadása. Ez is egymillió forintba kerül. — Miből tudták ezeket az ösz- szegeket előteremteni? — Szerencsénkre a saját bevétel valamivel több lett, mint ahogy előzőleg gondoltuk. S ha még marad pénzünk, akkor azt a gyermekétkeztetés támogatására fordítjuk. Hatvan óvodásról és közel nyolcvan napközis gyerekről van szó. Ostoros Tavi képek Egyre többet hallat magáról az Ostoros határában lévő víztározó, amely nagy kiterjedésével, szépségével, csendjével egyre több idegent, kirándulót csalogat partjára. Hely, lehetőség — mint képeink is mutatják — bőven van: lehet élni az alkalommal... (Fotó: Perl Márton) Feldebrő, a pályázó falu — Makiáron Az iskolai évvel kapcsolatos közös tennivalókról, valamint a Makiárt és Nagytályát érintő kérdésekről lesz szó az augusztus 29-i önkormányzati ülésen Makiáron. Közmunka a munkanélkülieknek Nemcsak a városokban és ipartelepüléseken, hanem a falvakban is egyre gyarapszik a munkanélküliek száma. Megyénk egyik községében, Mező- szemerén például 80 ilyen személyt regisztrálnak. A helyi ön- kormányzat ezért fontolóra veszi a polgármester korábbi javaslatát, miszerint a nemrégiban bővült úthálózat utómunkálatainál és a vizesárkok rendbetételénél közmunkát rendelnek el foglalkoztatásukra. A községi elképzelések megvalósulását, a meglévő, de szűkös anyagi lehetőségek gyarapítását szolgálhatja a különböző pályázatokon való részvétel, illetve azok elnyerése is. Ilyen lehetőségeket is megragadnak Fel- debrőn, hogy terveikből minél több — és mielőbb — realitássá váljon. Elsőként például konkrét tervet nyújtottak be a közművelődési pályázatra a művelődési minisztériumba, és azt elnyerve 40 ezer forintot kaptak a községi játszótér kialakításához, amelynek létrehozása 80 ezer forintot emészt majd fel. A munkálatok már javában folynak. Ezenkívül még három pályázatuk sikerében bíznak. Élbírálás alatt van az a pályaművük, amelynek „Feldebrő község közösségeinek közművelődési lehetősége az információs szolgáltatás és a közhasznú információ áramoltatásának tükrében” címet adták, de kíváncsian várják, milyen eredményt ér el a megméretésnél az a pályázatuk, amelyet az Európai Tanács, az Európai Önkormányzati Szervezetek és a BM felhívására juttattak el. Itt azokat az elképzeléseket vázolták fel, amellyel a nép- részvételt, a helyi lakossági közélet erősítését szolgáló kezdeményezéseket tudnák fokozni a községben. A három párt és a gazda-, az irodalmi-, a zenebarátok köre mellé például szeretnének önkéntes tűzoltó testületet, polgárvédelmi csoportot, valamint népfőiskolát is létrehozni. Ez utóbbinál tanfolyamok, továbbképzések keretében, intézményesített formában főleg az alsófokú iskolát végzett 17-35 év közötti emberek szakmai képzését végeznék a téli hónapokban két- három éven keresztül. Pályaművet küldtek a megyei önkormányzathoz is. A cím egyértelműen elárulja a tartalmat, tehát azt, hogy mire szeretnének hozzájárulást kapni: „Feldebrő község sportlétesítményeinek üzembehelyezéséhez szükséges támogatás, valamint a diáksportkörök és a szabadidő- sport működtetése.” Dinnyevásár! Legalább huszonötén árulnak dinnyét a Kápolna melletti, hovatovább országos hírű dinnyestandon. Termelők valamennyien — hatvaniak, hortiak, hevesiek, káliak, ismert dinnyés dinasztiák! Nem egy közülük 15- 20 hektáron termeli a dinnyét, az óvatosabbak, akik a tavalyi példán „okultak”, 1-2 hektárral is beérték. Aux József Kálból, a tsz-től kikérte az apja 26 hektár földjét, azon gazdálkodik, így öt hektáron dinnyét is termel. A felesége itt árul, a félj elment a mezőkövesdi piacra. Csepiék, Ferenc József ék, Kelemenék, Osz- lánciék, a legjobb nevű Heves megyei dinnyések adnak randevút egymásnak. Végeláthatatlan autósor áll a veszélyes 3-as úton, és „tankol” — dinnyével. — Most 15 forint a görögdiny- nye kilója Egerben, a Domus mellett Hideg Lászlóné is ennyiért árulja. Hogy lehet ez? Auxné szolgál pontos felvilágosítással: — Itt, a standon „kicsiben” mi is annyiért adjuk, mint a városi árusok. Ók „nagyban” tőlünk 9-10 forintért kapják kilóját. — Lesz-e dinnyeháború? — Szerintem nincs és nem is lesz, bár a két hetet késlekedő dinnye a nyári esők hatására a kelleténél nagyobbra nőtt. Nézze! Ez a görög itt mind 8-10 kilós! Exportra pedig 3-4 kilós „dinnyécskék” kellenének első osztályú dobozos csomagolásban. Szóval, nem lesz könnyű eladni a görögdinnyét, de azért — Lőrinc ide vagy oda — nem jut az uborka sorsára! Autók dübörögnek, traktorokkal, teherkocsikkal hordják a termelők asszonyaiknak az utánpótlást, hadd vigye, aki akarja a zöldet, a csíkosat, a sárgát... Néhányan az elárusítók közül szóvá teszik, hogy ők a KPM-től „bérlik” a standjukat, a szezonban 938 forintért, jó néhányan viszont egyetlen fityinget sem fizettek, és ugyanúgy árulnak, mint a bérlők. Sőt! A férfiaknak itt kell aludniuk, különben reggelre bent ül a fészekben a kakukkfióka... Németek rakják tele az Opelt, osztrákok a Volkswagent, nyalja a sárvédő az aszfaltot, sokan nem bírják ki hazáig, és az akácok hűs árnyékában nekilátnak a dinnyeevésnek. A gyerekek szinte belebújnak egy legalább ötkilós féldinnyébe. — Szép, jó dinnyéi vannak. Sokan dicsérik!— mondom, mire Auxné elmeséli, hogy náluk kizárólag az anyós szedi a diny- nyét, csak neki van a családban „dinnyés füle”. Nevetésre fakadok, de ő komoly marad. — Ez tudomány! ő szinte belelát, belehallgat a dinnyébe, és úgyszólván tévedhetetlen. Diny- nyéscsalád sarja a mama! Beérett — ha késve is — a híres hevesi dinnye, van belőle bőven minden mennyiségben, és — ha minden jól megy — a vásárlók kedve is megjön majd, mivel várhatóan tovább mérséklődnek az árak. — Ez sem sok annyi munkáért! — mondják a termelők. — Mennyi lesz a várható legkevesebb? — kérdezik a vevők. Annyi szent, hogy az idén bőven áttolódik szeptemberre a dinnyeszezon, és reméljük, irgalmas lesz ’’Lőrinc”, nem rontja el sem a dinnyét, sem a kedvünket...- Sz Védőnő biciklin Tulajdonképpen nincs abban semmi különös, ha egy védőnő kerékpáron rója faluja utcáit, de abban már igen, ha az illető két év hrján immár nyolcvan esztendős, nyugdíjas, és az egész község gondját-baját hordozza a vállán. A hirtelen támadt nyári zápor után a kormányra dőlve kerekezik a felsótárkányi — egy éve nyílt — „Bükk” bisztró fele. Néhány percre kérésünkre az asztalunkhoz ül, és mintha már régen ismernénk egymást, szeretetteljes nyugalommal meséli. — Tudja, szociális gondozó is vagyok. Kilenc öreg betegnek hordom az ebédet... Szavai úgy csengenek, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy egy 78 éves, idős hölgy az önmagánál fiatalabb betegek részére is gondoskodjon betevő falatról. — Nem fárasztó? — Ó, dehogy! Engem a munka éltet, bizonyára hallotta már — fél szemmel a mellettem ülő polgármesterre figyel —, hogy ötven esztendeig voltam a falu védőnője. Hunyorgó szemem sarkában talán részvétet, vagy csodálkozást fedez fel, ezért hamar folytatja a szavait. — Nehéz, de csodálatosan szép és izgalmas fél évszázad volt. Tizenöt évig orvos nélkül dolgoztam, úgy értem, nem volt sajat orvosa a falunknak, de még a szomszédokban sem, ahová biciklivel jártam... Mindig hittem a személyiség erejében, és csodálom azokat az embereket, akik az egész életükkel másokat szolgálnak önzetlenül, feltűnés, a fáradtság minden jele nélkül. Hajtja, mozgatja őket egy belső őserő, egy titokzatos akarat, amelyet más szóval kifejezni tömören így lehet: szeretet! — El ne felejtsem! Munkám mellett tíz évig voltam kultúrház- igazgató is... — És a kultúrcsoport vezetése, a Petőfi ifjúsági klub, a hajdan híres és most újra éledő ”Rozmaring’’ együttes, amelynek ismét harmincöt tagja van — segít be a polgármester az egész falu „An- cikájának ” a mondandójába, akinek a mai napig messzelátó tervei vannak. — Harminc évig voltam a Vöröskereszt titkára — csatlakozik megint a beszélgetéshez, és csak úgy csendesen, csupán mellékeskent említi meg, hogy a társadalmi egyesületek közül a „kömye- zetvedelem” is az ő reszortja. Tekintete, szeme tiszta, mint a hegyi patak vize, önzetlen vállalkozásaival legszívesebben keblére szorítaná az egész falut, noha a mostanra „kilencezerre” sikeredett nyugdíj csupán nagyon szerény megélhetésre ad lehetőséget. — Családom nem volt, de van házam, nagy kertem, még egy kis szőlőcském is, magam dolgozom, magam kapálgatom... Minden szava egy-egy meglepetés, mint ahogyan az is, hogy aktív évei alatt soha nem volt táppénzen, és ha hiányolta a faluból az orvost, azt is mások, a betegek miatt tette. Koleszár Anna, „Ancika”, ma „fogalom” Felsőtárkányban, és úgyszólván családtagja az egész falunak. Elmenőben ismét az utcán látom, amint az ételhordókkal — nekifeszülve öreg biciklijének — az ebédet viszi. Az ebédet és a vigaszt, az emberi jó szót, amelynek manapság bizony gyakran hiányában vagyunk, noha egyetlen krajcárba sem kerül., , x (szalay) Huszonkétféle növényt forgalmaznak... Mit rejt az 50 méteres káli magtisztítótorony? Dél-Heves felkiáltójele a fél- Targoncák futkároznak a be- száz méter magas, rakétának is kerített, betonos udvaron, kocsik beillő káli magtisztítótorony, érkeznek, mennek, munkások 1966 nyarán adták át rendeltete- teszik a magukét, elvégre most sének, és, ha a gazda változott is, van a munka dandárja, aligha de a feladata ugyanaz maradt. van megállás. A tulajdonos most a MAG- — Mit termeltetnek még? R1A Kft., beszélgetőpartnerem — Mustármagot, fénymagot,, pedig Huszti Viktor, aki elmond- illetve madáreleséget, olajlen1 a, hogy 1989 decemberétől ala- magot, étkezési napraforgót, ;ult át kft-vé a térség feladatait hogy csupán a fontosabbakat tekintve is egyedülálló üzem. említsem. Borsod és Heves megye egész te- Már-már arra gondolok, hogy rületéről szerződtetés útján szer- mivel kevesebb a megtermett zik be a legkülönbözőbb vető- áru, aligha lehetnek piaci gondmag voltai, amelyek hazai és kül- iáik, könnyebb eladni a portékát. földi felhasználásra is kerülnek. Nem így van! — Huszonkét féle növényt — A kevesebb árut is mind termeltetünk, illetve dolgozunk nehezebb külföldön értékesíte- fel, mintegy 25 ezer hektárnyi ni, pedig belépett az indiai piac szerződött területen — mondja, s is. Egyrészt óriási a minőségi kiderül, hogy fő profiljuk — leg- igény, más vonatkozásban a ve- alábbis nagyságrendileg — az et- tőmagjaink nyugaton nem iga- kezési borsó, amelyből évente zán kelendőek, és inkább a ma- átlagosan 15 ezer tonnát vásárol- dáreleségek, a takarmánynak varak. fel, illetve adnak el, amely- ló áruk kellenek. A piac össze- nek a kisebbik része vetőmag, a omlása miatt csökkenteni kellett többi étkezésre, takarmányozás- az eddig jól jövedelmező mustárra megy. magtermelest, amelyből most is — Milyen volt az idei nyár a 1500 tonna készlettel rendelke- borsó vonatkozásában? zünk. A herefélék és a napraforA gyakorlott szem a nyilatko- gó várhatóan azok a növények, zó arcáról leolvassa a választ, a amelyek talán mennyiségileg közölt adatok és számok ereje sem okoznak majd csalódást, végül is a meggyőző. ami viszont az értékesítésről már — Nagy várakozással, kedve- szintén nem mondható el. ző kilátásokkal voltunk mindad- Az üzemben átlagosan 140 dig, amíg a kora nyári nagy eső- ember dolgozik, munkásokat ez zések le nem fektették a borsót, idáig még nem kellett elbocsáta- A zuhogó, tartós esők követkéz- niuk, amelynek egyik oka, hogy tében arra számítottunk, hogy az rendszeres a piackutatás. Sláger említett, megszokott 15 ezer ton- lett és feljövőben van a héj nél- na helyett mintegy nyolcezret vá- küli tökmag termelése, amelyhez sárolunk fel. komplett betakarító gépsort sze— És az export? réz be a közeli jövében a kft. — Elszúieződött a borsó, és — Mi okozza ebben a pilla- bár Nyugat-Európa valamennyi natban a legnagyobb gondjukat? országával üzleti kapcsolatban — A kintlevőségeink! Kétvagyunk, az exportunk 70 száza- száz millióval tartoznak nekünk, lékra esett vissza! Túl ezen, arra és ez nem kevés- számítottunk, hogy a tavalyi 20 Itt ér véget a beszélgetés ezer tonna — minden másra is egyetlen, sokat mondó szóval: vonatkozó árukészlet — mintegy — Ennyi! ötezerrel lesz kevesebb az idén. (Sz.) Borsóátvétel
