Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-27 / 200. szám

HÍRLAP, 1991. augusztus 27„ kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. Megújult a tűzoltószertár Ivádon a helyi tűzoltóparancs­nok, ijf Ivádi László szervezési erőfeszítéseinek eredményeként sikerült felújítani a községi tűzol­tószertárat. A munkából — me­lyet egyébként augusztus 20-ra fejeztek be — a falu lakói is jócs­kán kivették részüket. Ez a „tár­sadalmi segítség” olyan mértékű volt, hogy az ivádi önkormány­zatnak csupán a szükséges építő­anyagok árát kellett megfizetnie. Önkormányzati ülés Holnap délután ülést tart He­ves Város Önkormányzati Kép- viselő-testületc. A „városatyák” először tájékoztatót hallgathat­nak meg arról, hogy az első fél évben hogyan alakult a település anyagi helyzete; vagyis hogy si­került-e, s ha igen, miképpen si­került végrehajtani az idei költ­ségvetésben foglaltakat. Ezt kö­vetően az 1991/92-es tanévre való felkészülésről lesz szó. Székely vendégek Még tavaly vette fel a testvér- kapcsolatot Kerecsend Kézdi- szentkereszttel, a székely faluval. Már az elmúlt esztendőben négy-négy fős küldöttséget cse­réltek, amelyeket a polgármeste­rek vezettek. Idén tovább széle­sednek a kapcsolatok, tegnap huszonöt fős ifjúsági küldöttség érkezett Székelyföldről. Ma ven­déglátóikkal ismerkednek, szer­dán Eger nevezetességeit tekin­tik meg, csütörtökön Budapestre látogatnak, pénteken pedig Szil­vásváradot és környékét ismerik meg. Szombaton búcsúznak test­vérfalujuktól. Néptánc- és hangszeriskola A nagy érdeklődésre tekintet­tel a Megyei Művelődési Köz­pontban újraindítják a néptánc­iskolát és a hangszeriskolát. A néptánc tanítása három csoport­ban zajlik majd, az 1-2-3. osztá­lyosoknak, a 4-5. osztályosok­nak és a 6-7-8. osztályosoknak, hetente két órában. Jelentkezni szeptember 15-ig lehet Egerben az MMK-ban személyesen, avagy a 12-545-ös telefonon. A sportról és a segélyekről Tegnap ülést tartott Fedéme- sen a helyi önkormányzat. A társközségekben — Tamalele- szen, Szentdomonkoson — le­zajlott ülésekhez hasonlóan a fe- démesi plénumon is először az első fél éves költségvetés alaku­lása került napirendre. A képvi­selők foglalkoztak emellett a szociális segélyek ügyével és a sport — közelebbről a futball — további támogatásának kérdésé­vel is. „Zöld telefon” Hatvanban is A megye más városaihoz ha­sonlóan Hatvanban is él immár a zöld telefon. A Zöld Párt városi szervezete mindennap délután egy és hat óra között várja a pol­gárok észrevételeit a 12-383-as telefonszámon — a környezetvé­delem érdekében. Vadhajtások Vadhajtások címmel versválo­gatás jelent meg Egerben. A vé­kony kis kötethez a Heves Me­gyei Egészségnevelési Tanács adott támogatást. A szerkesztő, Godó János a Szociális Szolgál­tató Központ munkatársa, aki ti­zenéves fiatalokból alakította ki a kört, amelynek tagjai ifjú életük gondjairól, útkereséséről írnak. A „futóművész” megyénkén is átvág Hetven nap alatt Moszkvába Nem mindennapi vállalkozásba kezdett az ismert festőművész és maratoni futó, Csorba Simon: vi­lágfutásra vállalkozott — ecsettel. Augusztus 20-án reggel 8 óra 7 perckor budapesti műterméből vá­gott neki a távnak egy hátizsákkal és egy váltás ci­pővel, amelyet az egyik szponzorától, az Adidastól kapott. • A tervezett futás első szakasza Moszkváig tart, hossza mintegy 3500 kilométer. A „futóművész” a távot hetven nap alatt teljesíti, több napos pihenő­ket közbeiktatva. Napi penzuma általában 60 kilo­méter. Élményeit — ahogyan ő mondja: „futó be­nyomásait” — a nem mindennapi teljesítménye után naponta megörökíti, feldolgozza. Egy korábbi sportteljesítményének anyagát — a festőművész idén januárban Párizsból Budapestre futott — a Firkául című füzetben gyűjtötte össze, s kiállított képein is tükröződik a „futó benyomás,” mely nagy emberi és művészi teljesítmény is egy­ben. Csorba Simonnak jelenleg a Budai Várban és Szentendrén van kiállítása. A futás magyarországi szakasza megegyezik a Kék túra útvonalával, így megyénkén is keresztül­vág a „futóművész”. Az útvonal: Budapest, Hár- mashatárhcgy — Visegrád: 52,4 km. Nagymaros — Magyarkút: 46,2 km. Magyarkút — Cserhátsu- rány: 59,1 km. Cserhátsurany — Mátraverebély: 52,7 km. Mátraverebély — Sírok: 47,6 km. Sírok — Bánkút: 52,9 km. Bánkút — Aggtelek: 54,6 km. Aggtelek — Rakacaszend: 45,1 km. Rakacaszend — Regéc: 55,5 km. Regéc — Füzér: 68 km. Füzér után a hét végén lépi át a magyar határt Tomyosnémetinél. Taktikai megbeszélés a nagy út előtt, bal oldalon a főszereplő A boldogi művelődési ház is tőle telhetőén iparkodott az idei nyarat, a nagy vakációt kelle­messé és feledhetetlenné termi a fiatalok számára. Mint Kepesné Tóth Katalin igazgató a napok­ban összefoglalóan tájékoztatta a Hírlapot: játékos, sportos prog­ramok egész sorával gondoskod­tak a szabadidő eltöltéséről. Az épület előtermében három asz­talon ispingpongozhattak a gye­rekek, na kedvük tartotta, Sós Gábor egyetemi hallgató pedig sakkozni tanította az érdeklődő­ket. „Tanfolyama” olyannyira hatásos volt, hogy a tanult lépé­seket, fogásokat az ifjúság még esténként is próbálgatta az udva­rokon, teraszokon olykor az egé­szen kései órákba nyúló folytatá­sokon. Az újjáalakult ifjúsági klub tagjai szombatonként találkoz­Tűza bélapátfalvi cementgyárban Tegnap reggel fél nyolckor tűz ütött ki a bélapátfalvi cement­gyárban. A lángok az úgyneve­zett klinker-hűtőnél (itt hűtik a forró, félkész cementet) csaptak fel — technológiai okok követ­keztében. Ez annyit jelent, hogy a felforrósodott anyag miatt meggyulladtak a tömítők és a ká­belek. A tüzet negyedórán belül sikerült eloltani: a helyi cement­gyári és a bélapátfalvi községi tűzoltók gyorsan dolgoztak. A lángok által okozott kár nagyságrendje még nem ismert, ezt csak néhány nap múlva tud­ják majd megállapítani. A gyár­ban egyébként a cementkiszol­gálás zavartalanul folyik. Autónak szaladt a gyalogos Megyénkben az elmúlt hét végén öt személyi sérüléses közúti köz­lekedési baleset történt. Szombaton kora reggel Besenyőtelek és Kömlő között az egri Afagy Zsolt autójával az arokba hajtott, s ott egy fának ütközött. A ve­zető, valamint utasa, a makiári Sülyi Erzsébet csupán könnyebb sérü­léseket szenvedett. Ugyanezen a napon a délutáni órákban Eger és Egerbakta között a mezőhegyesi Silye Antal az általa vezetett autó­busszal elütötte a kerékpározó egri Ötvös Csillát, akit nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel vittek kórházba. Vasamap reggel Andomaktályán egy helyi autós, Bállá Tamás egy lakóház mellékhelyiségével került közelebbi kapcsolatba, s az ütkö­zés következtében könnyebben megsérült. Kocsijában körülbelül 200 ezer forintos kár keletkezett. Szintén e napon este Gyöngyösön lakocs Sándor helyi gyalogos nekiszaladt a budapesti Bárdos László íemélygépkocsijának, és 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. Ugyancsak vasárnap, késő este Tiszanánán Heijjel Mari­ann egri lakos autójával egy csatornába hajtott, ahol is felborult, és könnyebben megsérült. A hétvégi szerencsétlenségek mellett tegnap hajnalban is történt gy baleset. Istenmezején a zabari Mihály József az általa vezetett se- edmotor-kerékpárral az árokba borult, s nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett. A balesetek ügyében a rendőrség folytatja a vizsgálatot. Megjelent a Kál-Kompolti Fórum Két község közeledéséért Megjelent a „Kál-Kompolti Fórurrr ’ című újságpróbaszama, amely az MDF Kál-Kompolti Szervezetének lapja. A nyolcol­dalas, kisformátumú kiadvány, mint azt beköszöntő soraiban dr. Hirona Sándor, a szerkesztőbi­zottság elnöke leúja, „mind a két község életét érintő kérdésekkel foglalkozni kíván,” hiszen „oly sok kósza hír, pletyka terjeng napjainkban, amelyekkel nem tud mit kezdeni, melyek között nem tud eligazodni a lakosság...” A negyedévenként megjelen­ni kívánó újság várja az állam­polgárok alkotó jellegű vélemé­nyét is, amelyekkel a Írét község közötti kapcsolatok javítását szolgálnák. Ennek szellemében igyekeztek megtölteni írásokkal az oldalakat. Beszámolnak pél­dául arról, hogy megalakult a munkástanács a kutatóintézet­ben, felavatták a két világháború áldozatainak emlékművét Kom­pokon, és hogy feltárják a káli templom kriptáját. Ez utóbbiról Szarvas Péter káplán leúja, hogy eddig 13 koporsót találtak a templom szentélye alatt. Az ingyen terjesztett lap fog­lalkozik még a káli cserkészmoz­galommal, a kompolti zeneokta­tással. Egy-egy oldalon Nagy Zoltán, illetve Er ki Lászlónébe- mutatja £ál, valamint Kompolt történetét, ami igencsak érdekes olvasmány még a helyi lakók szá­mára is. Bő terjedelmet kaptak az újságban Kál önkormányzatá­nak hírei, amelyekből csak mu­tatóba emeljük ki azt, hogy a ká­kák az idén majdnem 50 millió forintból gazdálkodhatnak, a mozgáskorlátozottak üzem­anyag-vásárlásához 125 ezer fo­rinttal járulnak hozzá, s hogy az új egészségügyi, illetve biztosítá­si törvény megjelenéséig nem tá­mogatják az egészségügyi kör- zetközpot üzemeltetését. Megyei koordinációs ülés „Edzésben” a Fidesz Az elmúlt héten tartotta a Fi­desz területi koordinációs taná­csa soros ülését Gyöngyösön. A középpontban a vidéki irodák helyzete állt, de természetesen megvitatták az aktuális politikai kérdéseket is. Számot vetettek Hegedűs István, a Parlament külügyi bizottságának tagja rész­vételével a szovjet helyzetről, s megismerkedtek a frakció állás­pontjával is. A vidéki irodák helyzetét Medgyesy Balázs, az országos választmány tagja ismertette, s kikérte a résztvevők véleményét. Ezt követően a füzesabonyi Szajlai Csaba, a Fidesz országos tanácsának tagja elmondta, hogy a párt tábort szervez a választmá­nyi tagok, az irodavezetők és az országos tanács tagjai számára Esztergomban. Ez meg is kezdő­dött a hét végén, s augusztus 31- ig tart. Ezen megbeszélik — az aktuális kérdéseken túl — az Or­szággyűlés törvényhozói mun­káját, a képviselők számot adnak elképzeléseikről. Az önkor­mányzati képviselők pedig érte­sülnek azokról a lehetőségekről, amelyek a külföldi kapcsolatok­ban rejlenek. A témák közül ki­emelkedik a hadsereg, a nemzet- biztonság, a mezőgazdaság, a költségvetés, de ebben a politikai „edzőtáborban” sok más lénye­ges problémáról is szó esik. Terpesi tűzoltók jubileuma A hét végén fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte a terpesi tűzoltó egyesület. A jeles eseményre a helyi művelődési otthonban került sor, amelyre a tagokon kívül vendégek is szép számmal voltak hivatalosak. Előttük adott tartalmas áttekintést a település háromne­gyed százados tűzoltó mozgalmáról Z vara A Ibert százados, parancs­nok. A terpesiek nemcsak tisztességgel védték a „vörös kakasos” be­csületet, de régiójukban, sőt, megyei és országos versenyeken is értek el kiemelkedő eredményeket. Az egyesület értékes szerepvállalását emelte ki köszöntőjében Sály István polgármester, aki jutalommal is elismerte a parancsnok tevé­kenységét. Az országos tűzoltó szerv Z vara A Ibert, Madarász Mihály és Tulák Zoltán aktivitását tüntette ki emlékdiplomával a jubileum alkalmából. Az utazóközönség Mátrafüredet kedveli Már az őszre készül a Mátra vas út Gyöngyös egyik közismert nevezetessége a Mátrafüredig, Lajosházáig közlekedő Mátra- vasút. Ezt a kedves, zakatoló kis- vonatot leginkább a nyári idő­szakban veszik igénybe a Mátra- aljára látogató turisták, kisdiá­kok, illetve nem kevesen a nyug­díjasok és a kertbejárók. Az is­kolaidőszak, az ősz közeledtével az idei szezonról kérdeztük Baj- csiné Tóth Idát, a Mátravasút vo­nalfőnökét. Amint azt a 33 dol­gozót számláló kis üzem vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, számukra igen szeszélyes volt a nyár, mert igencsak az időjárás­tól függ a forgalmuk, csakúgy, mint a Mátra látogatottsága. A júliusi hónap volt számukra a legkedvezőbb, és még az au­gusztus is elfogadható. De a nyár eleji esős időjárás azt eredmé­nyezte, hogy 200 ezer alá esik vissza az éves forgalmuk. A többség még mindig Márafüre- det kedveli, mert igen kicsi a La- josházára irányuló turistaforga­lom. A szeptember elsejétől ér­vényes őszi menetrendről a vo­nalfőnök elmondta, hogy Lajos- házára csak szombaton és vasár­nap közlekedtetnek járatokat, míg Mátrafüredre egész héten normál menetrend szerint jár a kisvonat. Ez azt is jelenti, hogy a hétvégi, fél óránkénti sűrített menetrend az ősztől megszűnik. Az idei nyáron rugalmasan köz­lekedtették járataikat — tudtuk meg ezt is —, kedvező időjárás esetén gyakrabban indultak akár Gyöngyösről, akár Mátrafüred- ről a már megszokott, kedves kis szerelvények. Az üzem léte, további sorsa felől is kedvező híreket kaptunk, mert szó sincs arról, hogy meg­szüntetik ezt a gyöngyösi neve­zetességet. Évek óta azonos szin­ten mozog a veszteségük, amely 1,6 millió forintot tesz ki. Szeren­csére kiegyenlíti ezt az üzemelte­tő Mátra-Nyugat-Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, sőt, még „csordogál” némi kevéske pénz korszerűsítésre is. Azt azonban érdemes megjegyezni, senki más nem támogatja a Mát­ravasút tevékenységét, pedig munkájukra érdemes odafigyel­ni, hogy „sínen maradjon” ez a kis üzem. (korcsog) Hetven esztendős alma mater Jubileumi ünnepség az Alpáriban Az egykori egri Római Katoli­kus Fiú Felsőkereskedelmi Isko­la és jogutódja, az Alpári Gyula szakközépiskola hetvenedik szü­letésnapját ünnepli az idei tanév­ben. A középiskola tartalmában és profiljában is megújul, ugyan­akkor tanárai és diákjai fontos­nak tartják, hogy kötődjenek a hagyományokhoz. Ezt szolgálja az az ünnepség, melyet szeptem­ber 1-jén, vasárnap tartanak. Ezen a napon reggel fél kilenc­kor a Bazilikában tartanak közös misét. Fél tízkor a Líceum máso­dik emeletén az iskola baráti kö- rejubileumi emléktáblát avat fel. A jubileumi ünnepség Eger­ben, a Klapka út 1. szám alatt va­sárnap, szeptember 1-jén dél­előtt negyed tizenegykor kezdő­dik az aulában emléktábla-ava­tással és névadóval. Az Alpári Gyula nevét viselő intézményt a továbbiakban csak egyszerűen Egri Közgazdasági Szakközépis­kolának hívják majd. Pilisy Elemérnek, lapunk mű­szaki vezetőjének Óreg diák régi képei címmel fotókiállítása nyí­lik ez alkalomból az iskola klub­jában. Ezzel egyidőben iskola­történeti kiállítást is megnyitnak. Az ünnepi műsort követően ba­ráti találkozót terveznek. Üzenet Egerből a harmadik évezred emberének (Folytatás az 1. oldalról) — Miért éppen Egerre esett a választás a rendezésnél? — Eleve az volt a kérés, hogy ne Budapesten, hanem vidéken legyen a szimpózium, ahol a csa­ládias jelleg érvényesül. Erre a legidealisabbnak Eger, Pécs, il­letve Sopron látszott. Végül is Eger mellett döntöttünk, miután a tanárképző főiskola növényta­ni tanszékével hosszú évekre visz- szanyuló szakmai kapcsolatunk van. Szeretném kiemelni ebben dr. Orbán Sándor főigazgatót, aki egyben botanikus, a biológiai tudományok kandidátusa, illet­ve dr. Suba János kandidátust, a növénytani tanszék vezetőjét, akik nagyon sokat segítettek. — Mi a témája, a központi mondanivalója ennek a nemzet­közi találkozónak? — Tulajdonképpen a vegetá­ciódinamika mechanizmusai. Ez azt jelenti, hogy a természetes növénytakaró folytonos válto­zásban van, amelyre a természet sajátságos módszerekkel vála­szol. A változásokban az ember is egyre nagyobb erővel közre­működik, sajnos, gyakran rom­bolva. A természetes vegetáció szerepe viszont egyre növekszik, annak megbontása például új mezőgazdasági területek kiala­kításánál, illetve a természetes növénytakaró megváltoztatásá­nál nagyon fontos alapfeltétel. Ezt nemcsak hazánkban, hanem Földünk minden részén figye­lembe kell venni. Szakértő tudó­sok például kiszámították, hogy egy-egy kipusztult növény vagy növénytársulás mesterséges ge­netikai létrehozása több millió dollárba kerül. Tehát itt a legfon­tosabb a megelőzés, az üzenet, hogy nemzetközileg lépjünk fel közösen a természetes növényta­karó megvédéséért. Ezt az üze­netet ajánlásokban közvetíti a mostani egri szimpózium, első­sorban az erdészeknek, az agrár- szakembereknek, a környezet- védőknek. — Ezt szolgálja szerdán a Bükk-hegységbe szervezett szak­mai proßram is? — Kétségtelenül. A részve­vők ellátogatnak az Egerhez kö­zeli Sikfőkútra, valamint a Mis- kolchoz közeli Répáshutára, ahol a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kísérleti te­rületei vannak. Azokon Jakucs Pál professzor irányításával vé­geznek nagyon fontos vizsgála­tokat. Szó lesz egyebek között a tölgyesek pusztulásának okairól, azok további megelőzésének le­hetőségeiről. Egyébként szeret­ném elmondani, hogy Magyar­országon az elmúlt évtizedekben is voltak nemzetközileg is elis­mert vegetációkutatások, ame­lyekben különösen Soó Rezső, Kárpáti István és Zólyomi Bálint professzorok szereztek érdeme­ket. — Hogyan örökítik meg a mostani szimpózium anyagát? — Valamennyi előadás nyomtatásban megjelenik majd egy kötetbe foglalva, angol nyel­ven. Tehát hozzáférhető lesz. Ezen túlmenően most, a konfe­rencia ideje alatt az Eszterházy tanárkéző főiskolán a holland Kluwer, valamint a hazai Akadé­miai Könyvkiadó kiállítást tart, bemutatva azokat a műveket, amelyeket az elmúlt másfél évti­zedben jelente ttekmeg, különös tekintettel a növénytan, a kör­nyezettan tárgykörére. Remél­jük, hogy ez is segíti a további szakmai munkát, a szakirodalom szélesebb propagálását. — És hol tartják majd Eger után a következő nemzetközi szimpóziumot? — Kínában, Sanghajban a so­ron következőt, a harmincötödi­ket — 1992-ben. Ez is nagyon ér­dekesnek ígérkezik, és minden bizonnyal újabb szakmai külön­legességekkel szolgál majd. Mentusz Károly tak egymással hosszú beszélgeté­sekre, videózásokra. Népszerűek voltak a szabadtéri játékos vetél­kedők és a diszkók, amelyekre büfét is nyitottak megannyiszor. S a kisebbek legalább ilyen kedv­vel látogatták a Tini tánc foglal­kozásait, ami részükre bizonyult kellemes időtöltésnek. A legaktívabbak jutalma volt augusztus 20-án az ingyenes bu­dapesti kirándulás, amelynek so­rán a résztvevők az Állami Népi- együttes gálaműsorát élvezhet­Ám a nyár még ezzel sem ért véget a boldogi fiataloknak! Au­gusztus utolsó szombatján nagy­szabású bál is szerepel a művelő­dési ház programjában. Olyan mulatság, amelyen a talpalávalót a "Helikon "együttes szolgáltatja majd — minden bizonnyal siker­rel... Boldoeiak boldog nyara

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents