Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-26 / 199. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. augusztus 26., hétfő A Szovjetunió — puccs után Gorbacsov lemondott a főtitkárságról Bomlik az SZKP A Szovjetunió Kommunista Pártja agóniájának újabb je­leként a külügyminisztérium és a Legfelsőbb Tanács pártszer­vezete is feloszlatta önmagát. Ruszlan Hazbulatov, az orosz parlament ügyvezető elnöke az SZKP-nak a puccsban vállalt szerepe miatt szombaton bejelentette kilépését a pártból, az oroszországi televízió híradója pedig szombat este megszellőz­tette azt a mindeddig hivatalosan meg nem erősített értesülést is, amely szerint Mihail Gorbacsov az SZKP-ból való kilépés gondolatával foglalkozik. Szovjet reformerek becslése szerint a kudarcba fulladt ál­lamcsíny után, amelyben a párt a hadsereghez és a KGB-hez hasonlóan alaposan lejáratta magát, százezres, sőt milliós nagyságrendű lehet a kilépések száma az SZKP-ból. Az EK-társulásról Jerzy Makarczyk lengyel kül­ügyminiszter-helyettes szerint Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország azt szeretné, ha október végéig nyélbe ütnék a három állam közös piaci társult tagságáról szóló megállapodást. A DPA hírügynökség jelentése szerint ezt annak kapcsán han­goztatta, hogy a három érintett ország vezetői levelet intéztek az Európai Közösséghez, kérve a társulásról kezdett tárgyalások felgyorsítását. A lengyel illetékes célzott rá: a társult tagsági státus­ról intézkedő megállapodásban kiemelt hangsúllyal kell szere­pelnie annak az ígéretnek, hogy a hármak egy későbbi időpont­ban teljes tagságot nyernek a kö­zösségben. A romániai látogatásról A magyar katonai delegáció romániai látogatásának célja a két hadsereg közötti együttmű­ködés eddig elért eredményei­nek áttekintése és továbbfejlesz­tése, katonai alakulatok felkere­sése, a román nép jobb megisme­rése volt — jelentette ki Borsits László altábornagy, vezérkari fő­nök háromnapos romániai útjá­ról és az loan Dumitru Cioflina vezérőrnaggyal, államtitkárral, a román hadsereg vezérkari főnö­kével folytatott tárgyalásairól. Genscher figyelmeztetése Hans-Dietrich Genscher né­met külügyminiszter arra figyel­meztetett, hogy Bonn hivatalo­san elismeri Horvátországot és Szlovéniát, ha Jugoszláviában folytatódnak az összetűzések, és továbbra is megszegik az augusz­tus 7-én létrejött tűzszünet elő­írásait. A német külügyminiszté­rium szóvivőjének tajékoztatása szerint a miniszter szombaton magához kérette Jugoszlávia bonni nagykövetét, akivel közöl­te, hogy a jugoszláv hadsereg ál­tal támogatott öldöklésnek azonnal véget kell vetni. Belgium vár, Dánia nem... Belgium kész nagyköveteket küldeni a három balti államba, ám Dániától eltérően azt szeret­né, hogy az erre vonatkozó dön­tést az Európai Közösség egye­tértésével hoznák meg — közölte tegnap Mark Eyskens belga kül- ügytniniszter- A dán külügymi­nisztérium szóvivője vasárnap viszont azt erősítette meg, hogy Dánia — amely az Európai Kö­zösségen és a NATO-n belül mindig a legerőteljesebben szállt síkra a balti államok ügye mellett — nem vár közösségi partnerei­re. A lehető leghamarabb nagy­követeket küld a balti államok fővárosaiba. Mihail Gorbacsov szovjet el­nök hivatalosan is bejelentette: lemond az SZKP főtitkári tiszté­ről. Egyúttal felszólította az SZKP Központi Bizottságát, hogy az államcsíny idején tanúsí­tott magatartása miatt oszlassa fel magat. A szovjet elnök rendeletben jelentette be, hogy hasonló okok miatt a Legfelsőbb Tanács ülésén bizalmatlansági indítványt nyújt be a szovjet kormány ellen. Egyúttal Ivan Szilajev orosz kor­mányfővel az élen bizottságot nevezett ki az új kabinet megala­kítására. A testületben helyet kapott Arkagyij Volszkij, Grigo- rij Javlinszkij és Jurij Luzskov. A bizottságot felkérte, hogy ideig­lenes jelleggel gondoskodjon a gazdaság irányításáról. Mihail Gorbacsov döntéseit a szovjet televízió híradója ismer­tette szombat este. Az elnök-főtitkár bírálta az SZKP Politikai Bizottságát és Központi Bizottságát, amiért nem lépett fel az alkotmányelle­nes hatalomátvétellel szemben, sőt egyes tagjai aktívan közre is működtek abban. Egyidejűleg felhívta arra a figyelmet, bogy egyes pártvezetőknek és párt­szerveknek a hatalomátvételben vállalt szerepéből nem szabad ál­talánosítani, és megvádolni az összes kommunistát a puccs tá­mogatásával. Mihail Gorbacsov — az idővel és az eseményekkel versenyt fut­va — államfői jogaival élve elren­delte, hogy a hadsereg és a rend­fenntartó erők soraiban, vala­mint az államapparátusban fel kell számolni az SZKP szerveze­teit. Egyúttal minden politikai párt számara megtiltotta, hogy az em­lített szervekben tevékenységet fejtsen ki. Mindamellett a hadsereg, a belügyminisztérium és a KGB, valamint az államapparátus tag­jai élhetnek politikai szabadság- jogaikkal, és tagjai lehetnek bár­mely pártnak, de politikai tevé­kenységüket munkahelyen kívül kell, hogy folytassák. Ugyancsak a szovjet tévéhír­adó ismertette azt a felhívást, amelyet az SZKP néhány tagja intézett az egész párttagsághoz, és amelyben az SZKP feloszlását követelték. A nem igazán közis­mert személyiségekből álló cso­port javasolta, hogy az önmagát lejáratott SZKP helyett Baloldali Erők Pártja néven alapítsanak új E arlamenti pártot, amelyhez a »emokratikus Reformmozga­lom, az Oroszországi Kommu­nisták a Demokráciáért és más baloldali tömörülések is csatla­kozhatnának. Moszkva központjában több tízezres tömeg részvételével kí­sérték utolsó útjára a hét eleji ál­lamcsíny három halálos áldoza­tát. A Manyezs téren kezdődött gyászszertartáson felszólalt Mi­hail Gorbacsov szovjet elnök is. A temetés miatt szerte a Szovjet­unióban gyásznappá nyilvání­tották a szombatot. Mihail Gor­bacsov szovjet elnök beszédében kijelentette, hogy ’’kötelesek va­gyunk végigmenni a demokrácia es a szabadság útján, ennek érde­kében kell cselekednünk”. — A bűnösöknek nincs bocsánat, el fogják nyerni büntetésüket — szögezte le. Egyúttal bejelentet­te, hogy a három fiatalembert a Szovjetunió Hőse címmel tün­tette ki. Adjanak-e több pénzt a Szov­jetuniónak, és ha igen — mire? Szombati brit lapértesülések sze­rint a japán és az amerikai ellen­kezés dacára ez lesz a fő téma a Hetek pénzügyminisztériumi tisztségviselőinek jövő heti lon­doni értekezletén. A tanácsko­zást John Major brit miniszterel­nök hívta össze azért, mert in int mondta — a szovjet körül­mények megváltoztak, követke­zésképp a Heteknek is felül kell vizsgálniuk álláspontjukat. Az idén ő a Hetek szovjet segély- programjának koordinátora. A brit lapok értesülései szerint a londoni kormány, amely eddig a nagy pénzsegélyek ellenzőinek táborába tartozott, immár lá­gyulni látszik. A The Daily Te­legraph szerint a pénzbeli támo­gatásbrit feltétele az, hogy az ösz- szeget a tőkés magánvállalkozá­sok ösztönzésére használják a Szovjetunióban, ne pedig a Kremlt gazdagítsa. A moszkvai államcsíny idején az amerikai katonai vezetés vi­lágszerte fokozott készültségbe helyezett egyes csapatokat, ám gondosan elkerülte, hogy az in­tézkedésnek észlelhető jelét adja — jelentette a The Washington Post. A lapnak szakértői körökre és Les Aspinre, a képviselőház katonai bizottsága elnökére tá­maszkodó értesülései szerint az amerikai katonai vezetés nem is annyira a szovjet atomfegyverek sorsa miatt aggódott, hanem a szovjet központi hatalom tartós bizonytalanságától és egy pol­gárháború következmenyeitől tartott. 250 ezer bilincs Egy oroszországi gyár a héten 250.000 bilincs sürgős le­szállítására kapott megrendelést — közölte a Komszomolszka- ja Pravda című moszkvai napilap. A cikk utalt arra is: a szóban forgó pszkovi gyár illetékesei nem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy voltaképpen kik a megrendelők. Mindenesetre a moszkvai televízióban — ugyancsak a Komszomolszkaja Prav­dára hivatkozva — elhangzott az az értesülés, miszerint a pucc- isták csupán Moszkvában több mint 200.000 ember letar­tóztatását tervezték. Véletlen egybeesés? Horvátország fegyvereket gyárt A horvát védelmi miniszter, Luka Bebic bejelentette, hogy . Horvátország megkezdte több fegyverfajta gyártását: aknave­tőket, kézifegyvereket és páncél­öklöket állítanak elő, hogy fel- készülten várhassák a támadást. A horvát tisztikar alakuló ülésén elhangzott beszédében a minisz­ter elismerte, hogy a jugoszláv r HOLGER ^ Élelmiszer Nagyker. intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők ajánlatát várja. Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel.: 36/18-326 Nyitva: 9—17 SZOMBAT-VASÁRNAP 9—12-ig. Cgt. Holló László V ________________J n éphadsereg hatalmas előnnyel rendelkezik technikai téren, vi­szont szerinte nagyon alacsony a katonáknál a harci morál. Azt mondta, hogy „a hadsereg rövid időre elfoglalhat körzeteket, de a horvát nép nem tűri el, hogy tar­tósan megszállják területének egy részét.” Vladimir Seks, az eszéki vál­ságtörzs vezetője harcias nyilat­kozatban utasította vissza a had­sereg követelését az útakadályok felszámolására. Közölte, hogy csakis humanitárius célú katonai áthaladást engedélyeznek, és az eszéki helyőrség csak saját for­rásból láthatja el magát, a városi vállalatoknak ugyanis megtiltot­ták a hadseregnek történő szállí­tást. Bármilyen kemény hangú nyi­latkozatokat is tesznek közzé horvát részről, nem tudják azon­ban semmissé tenni azt a tényt, hogy a hadsereg alakulatai és a szerb erők lényegében ellenőr­zésük alá vonták a baranyai há­romszöget, ahonnan a polgári la­kosság gyakorlatilag elmenekült. A menekültek száma nőttön nő, Szerbiában jelenleg csaknem 66.000 személyt tartanak nyil­ván. Belgrádi közlések szerint a szerb menekültek egy része már olyan körzetekből is Szerbiába utazik, ahol nincsenek harcok, pusztán a szerbellenes légkör mi­att távoznak. Horvátországon belül is rengeteg a menekült, Zágrábban 110.000 személyről beszélnek. Mindkét oldalon nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy elkerüljék a spekulációkat, a törvénytelenségeket a mene­kültek fogadásánál. (MTI) A menekültek megsegítése Az első jugoszláviai menekültek befogadása óta nyújtott ruha- és élelmiszersegélyek nyomán a Ma­gyar Vöröskereszt ruha- és élelmiszerraktárai mára kiürülőben vannak. Ezért a szervezet arra kéri a la­kosságot, hogy amennyiben a menekülteket ruha- és élelmiszer-adománnyal kívánja segíteni, azokat a hat érintett határszéli megye megyei vöröskeresz­tes vezetőségeihez juttassa el. Pénzadományt a Ma­gyar Vöröskereszt a Magyar Külkereskedelmi Bank 203-29725-7007 számláján fogad, „jugo­szláviai menekültek megsegítése” megjelöléssel. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kéri a lakos­ságot, hogy adományaikkal segítsék a hazánkba ér­kező horvátországi menekülteket. Főleg takarókat, meleg ruhákat, kabátokat juttassanak a szolgálat­hoz, a XII. kerületi Szarvas Gábor utca 52. szám alá, ahonnan az ország déli részén kialakított mene­külttáborokba, befogadóhelyekre szállítják. Az ez ideig összegyűlt adományokat a napokban továbbí­totta a menekülteknek a Máltai Szeretetszolgálat. Általános mozgósítás? Luka Bebic horvát védelmi miniszter szom­bati televíziós nyilatko­zatában felszólította Horvátország egész la­kosságát és a jugoszlá­viai horvát közösséget „a szerb terroristák és a jugoszláv hadsereg által megszállt haza” védel­mére. Az AFP hírügynök­ség jelentése szerint a horvát védelmi minisz­ter drámai hangvételű felhívásában kijelentet­te, hogy „hadüzenet nél­küli háborút indítottak ellenünk, amely fenye­geti Horvátország terü­leti integritását, s emberi és anyagi veszteségekkel jár”. Kilátásba helyezte, hogy Horvátország álta­lános mozgósítást fog elrendelni, ha a szövet­ségi hatóságok augusz­tus 31-ig nem hagynak fel a „Horvátország elle­ni agressziójukkal”. A védelmi miniszter közölte, hogy területvé­delmi egységeket állíta­nak fel a 30.000 főt számláló rendőrség és a nemzeti gárda megerő­sítésére. Kisgazda-nagygyűlés és -fórum Pétervásáráti (Folytatás az 1. oldalról) A múlt rendszer vezetőinek nagy része a gazdaságba mentet­te at hatalmát, ezért óhatatlan, hogy immár meg kell kezdődnie a számonkérésnek, illetve az el­számoltatásnak az országban. A rendszerváltás során adódott történelmi lehetőséggel nem él­tek a pártok, köztük a Független Kisgazdapárt sem. Éppen ezért fontos — emelte ki a szónok —, hogy a párt most már olyan prog­ramot dolgozzon ki, amely segít­séget nyújthat az ország sorsának jobbra fordításához. — A kisgazdapárt radikális párt lesz, a konzervatív radikaliz­must választja: gyors tempóval kíván haladni a jólét felé. Nem tűrhetjük, hogy a lakosság éhe­zésre, munkanélküliségre, létbi­zonytalanságra kárhoztassák az alkalmatlan vezetők tehetetlen­sége miatt... A hatalom hibázott, amikor a parlamenti győzelem után nem kergette el azokat, akik felelősek az ország elmaradott­ságáért, a gazdasági nehézsége­kért. Nem hagyhatjuk belevinni magunkat egy gazdasági „Tria­nonba” s függőségbe, mert az adósságterheket már nem bújuk el. A tulajdonjog tisztázásával — s nem az ország kiárusításával — kell elérni, hogy a tőke bejöjjön, együttműködjön velünk, s ezál­tal erősödjön a kereskedelem, a mezőgazdasági termékek érté­kesítése. A párt további teendőiről szólva Torgyán József kiemelte: a Független Kisgazdapárt — bár továbbra is a parasztságot tekinti legfőbb bázisának — sorait a pol­gárság és a munkásság képvise­lőivelkívánja bővíteni. A Nem­zeti Kisgazdapártból rövidesen mintegy 1500-an lépnek át az FKgP-be, s tárgyalnak arról, hogy hamarosan a Vállalkozók Pártja tagjainak mintegy harma­da is átigazol a kisgazdákhoz, s a párt vállalkozói tagozataként dolgozik majd. Az FKgP a jövő­ben a munkásságért is tenni kí­ván: ki akarja harcolni számára a munkavállalói tulajdon meg­szerzésének lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy 20-30 aranykoro­na-értékben a munkavállalói tu­lajdon illesse mega munkásokat. Jogot kapjanak arra, hogy rész­tulajdonosává váljanak a gyár­nak, az üzemnek, ahol dolgoz­nak. így elővásárlóként jöhetnek számításba, s ezzel a lehetőség­gel a munkásság is — akárcsak a parasztság — nemzetmegtartó erővé válik. — A nemzeti vagyon privati­zálásából nem lehet kihagyni a munkásságot, azt a réteget, amely az elmúlt rendszerben a földkerekség legnyomorultabb uralkodó osztálya volt... Addig harcolunk, amíg tulajdonjogu­kat vissza nem kapják — mondta a szónok, aki a párt tömegbázisá­nak növekedésével kapcsolat­ban kiemelte: november 16-án sor kerül az első kisgazda-kong­resszusra, amely immár 1840 szervezet munkáját fogja össze. Ebből az alkalomból tagrevíziót hajtanak végre, hogy az FKgP az ország legnagyobb, s valóban ütőképes pártjává váljon. Terve­ik között szerepel, hogy az előre­lépés érdekében — s a vállalko­zások igazi támogatására — lét­rehozzák a párt első bankját, a kisgazda-szövetkezetek hálóza­tát, s közel állnak ahhoz, hogy részt vállaljanak egy „rádióérae- keltségben ” is, amely ugyancsak a vállalkozói üzletmenetet, in­formációcserét szolgálja majd. Szólt azokról a közeljövőbeni tárgyalásokról is, amelyeket — mint pártelnök — az USA-ban, illetve Tajvanon kíván folytatni f azdasági fellendülésünk érde- ében. Érdeklődés kísérte a pártel­nök beszédének azt a részét, amelyben a kárpótlási törvény végrehajtásával foglalkozott. Mint közölte: az immár felül­vizsgált és „szentesített” törvény ügyeben sem népszavazást, sem nemzetközi bírósági eljárást nem érdemes kezdeményezni. Ehe­lyett tanácsként említette: a lici­tálásban részt kell venni, amit le­het, haza kell vinni a vagyonból. De az igénylőlapra mindenki írja rá nagy betűkkel—hangsúlyozta hogy „a teljes tulajdonra jogot tartok ”. Mondta ezt azért, mert a licit idegen a magyar paraszttól, néptől, s a jogtól is. Nem fogad­hatják el véglegesnek ezt az igaz­ságtalan eljárást... A nagygyűlés és a lakossági fórum között az eseményről tu­dósító újságírókkal rögtönzött sajtótájékoztatón találkozott Torgyán József. Munkatársunk felvetésére — miszerint a héten megkezdődik a Parlamentben a politikai, törvényhozási ősz olyan közérdekű témákkal, mint a szövetkezeti, a társadalombiz­tosítási és a csődtörvény, s ez meghatározó szerepet kíván a párt képviselőitől — elmondta: — Pillanatnyilag meghatáro­zó erővel a kisgazdapárt még nem tud fellépni ezekben a kérdé­sekben, mert most lesz csak lehe­tőség a frakcióval való viszonya rendezésére. Közismert, hogy a frakció bizonyos tagjai ellenál­lást tanúsítottak a kisgazdapárt elvi útmutatásaival szemben. Önálló tényezőként kívántak a politikai porondon mozogni, ami a párt számára elképzelhe­tetlen, mert úgy gondoljuk, hogy a hetvenezres tagságunkat és a választópolgárainkat kell képvi­selniük, nem pedig egy önálló vé­leményt. Az együttműködés ki­alakítása után kerülhet sor a gaz­dasági törvénykezésbe való in­tenzív bekapcsolódásunkra: egyébként most folyik ezeknek a koncepcióknak az előkészítése a kisgazdapárt különböző szakér­tői csoportjaiban. Várhatóan csak két hét múlva leszünk ab­ban a helyzetben, hogy alapvető­en tudjunk beleszólni az említett törvénytervezetekbe... Szilvás István Vizit a menekülttáborban (Folytatás az 1. oldalról) Antall József miniszterelnök vasárnap délben ünnepi beszé­det mondott a mohácsi csata 465. évfordulója tiszteletére ren­dezett megemlékezésen, az 1526-os ütközet elesettjeinek tö­megsírjánál, a mohácsi történel­mi emlékparkban. Nemzeti lé­tünk nagy temetőjének tanulsá­gairól szólva hangsúlyozta: Mo­hács az európai és a magyar ösz- szefogás szükségének a jelképe, de jelképe a más népekkel való együttműködésnek, az irántuk való türelemnek és megbecsülés­nek is — mondotta Antall József. A mohácsi gondolatot — ma­gyarok, németek, szerbek, hor- vátok és más nemzetiségű falvak lakóinak jószomszédi viszonyát —, ami tisztes örökségünk, min­den körülmények közt meg kell tartanunk — hangsúlyozta. A magyarság békességben akar él­ni a tőle délre élő népekkel is, és azt szeretné, hogy Kelet-Európa és a Balkán határmezsgyéje, a nyugati és a keleti kereszténység határvonala érintkezési hely és ne ütközőpont legyen. A miniszterelnök a szomszéd országban dúló polgárháborúról szólva kijelentette: Magyaror­szág azt kívánja — mondotta An­tall József —, hogy Jugoszláviá­ban alkotmányos, demokratikus választásokon alapuló politikai rendszer legyen. Tartsák tiszte­letben a nemzeti önrendelkezést, a kisebbségi és emberi jogokat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents