Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-24-25 / 198. szám

HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. augusztus 24-25., szombat-vasárnap „Csomóra kötött” csecsemők Vízben szülés és bébijóga Két idősebb fiát a Moszkvai Kardiológiai Központban szülte meg Natasa Taralcannyikova. A normális lefolyású szüléseket az anya veleszületett szívrendelle­nessége és veseelégtelensége ne­hezítette. Harmadik terhességét az anyára és a magzatra egyaránt életveszélyesnek tarották. Egyetlen kiutat láttak — a ter­hességmegszakítást. — Vigasztalhatatlanul elkese­redtem — emlékezik vissza Nata­sa. Aztán egy napon megtudtam, hogy az „Egészséges család” ne­vű klubban Igor Csarkovszkij különleges módszerével szinte csodákat művel. Elhatároztam; hogy megpróbálom. Igor Csarkovszkij szovjet tu­dós neve akkor már külföldön is ismert volt. Néhány ével ezelőtt ő dolgozta ki a vízben szülés erede­ti módszerét. Csarkovszkij sok olyan kisgyermeknek adta vissza az egészségét, akinek a hivatalos szakvélemény nem sok esélyt jó­solt. Azóta egész iskolát teremtet­tek a Csarkovszkij-követők. Ma már a Szovjetunió több városá­ban működnek „Egészséges csa­lád” klubok. Az egyik ilyet keres­te fel csodát remélve Natasa is. A csoda nem maradt el, bár nehezen született meg. A külön­leges terhestomán kívül a na­Natasa Tarakannyikova, bébi- jóga-oktató egyik kis páciensé­vel. A foglalkozások kötelező része a vízalatti úszás. A kétéves Dása Tarakannyikova és a 23 napos Verocska kitűnően érzik magukat a vízben. Fotó: AN ponta kötelező hideg zuhanyok, szabadtéri jeges füraozések egé­szen a terhesség utolsó hetéig — bizony próbára tették a kismama akaraterejét. Natasa vízben szül­te meg gyermekét, félje vezette le a szülést Csarkovszkij módsze­re alapján. Az eredmény minden várakozást felülmúlt: a fiatalasz- szony erős, egészséges kisbabá­nak adott életet. Egy idő múlva Natasa beirat­kozott Csarkovszkij tanfolyamá­ra, és bébijójra-oktató lett. Mit is jelent ez? —üt a személyiség lel­ki gazdagodásához — mondja határozottan Natasa. Az ember lelki és fiziológiai irányításának hagyományos indiai módszerét vette alapul Csarkovszkij, ami­kor kidolgozta a gyermekek szá­mára a lelkileg es fizikailag tel­jesértékű személyiséggé neve­lés módszerét. így született meg a bébijóga. A foglalkozások eleién, ame­lyeket Natasa vezet, a z3 napnál fiatalabb csecsemőket gondosan megtornáztatják, óvatosan meg- gyurva a végtagokat, az ízülete­ket. Aki először lát ilyet, arra sokkoló hatással van a kifordított kezek és lábak látványa, a termé­szetellenes testhelyzetek. A tor­na végén szó szerint csomóra kö­tik az apróságokat, összefonva hátukon Kis végtagjaikat. A gye­rekek mindezt elképesztő nyu­galommal tűrik. — Nincs ebben semmi külö­nös — magyarázza Natasa — hisz a magzat hosszú hónapokon ke­resztül olyan pózban helyezke­dik el, amit mindennek lehet ne­vezni, csak kényelmesnek nem. A mi foglalkozásaink csupán a természettől fakadó készségek, képességek továbbfejlesztését szolgáljak. A torna befejeztével a foglal­kozásokat a medencében folytat­ják. Hangos csapkodással győ­zik le a jövő könnyűbúvárai az őselemet, amely a tudomány sze­rint valamikor minden élő eredő­je volt... Gyöngyös város nevéhez és történetéhez kötődő szólások és közmondások Már az sem véletlen, hogy a város nevéhez kötődő szólások a Gyöngyös helynév kialakulásá­nak életútjától a névadást ma­gyarázó szólásszerű ötletekben próbálnak helyi értesülésekkel is színezett eredetmagyarázatok­kal is szolgálni. Ezek a szólássze­rű töredékek leginkább a város nevének hangalakjához kötőd­tek: s a név hangzásába beleérez- tek sajátos képeket és jelzésszerű népetimológiás magyarázatokat. Elsősorban azt, hogy a város ne­vében a gyöngyözés, gyöngyellés játssza a kulcsszerepet. E véle­mény népi lecsapódásának ter­mékeként ez a szólásszerű rig­mus jelentkezett a nép ajkán: „Gyöngyös gyöngyváros, gyön­gyöznek a borai, gyöngyöknél, gyöngyebbek Gyöngyös asszo­nyai. ” Az idősebb generáció még ismeri ezt a szólásszerű népi ver- sezetet is. ’’Horton hortyognak, Ecsegen ecsegnek (fecsegnek), Gyöngyösön gyöngyöznek”. A nehéz telek idején Gyöngyös és környéke lakói zsákszámra szed­ték le a patak partján dúsan te­nyésző gyöngyösfa fagyöngyeit, és sertéseik táplálására használ­ták fel. Valójában ezekben a szólász- szerű népi hagyománytöredé­kekben benne rejlik Gyöngyös város nevének, kialakulásrend­jének eredetére vonatkozó hite­les ismeretenyag: gyöngy, a fa­gyöngy köznév az alapja a Gyöngyös-patak nevének, s ez adott alapot a város megnevezé­séhez. Gyöngyös és környéke népé­nek nyelvhasználatához köthető szólások értékes adatokat nyúj­tanak a város történetének, s né­pe életének munkájának jobb megismeréséhez is. Egy-egy szó­lásváltozat szinte országosan is­mert, s régi szólásgyűjteménye­inkben is olvasható. íme a pél­dák sora: Helyén van, mint Gyöngyös, Leégett, mint Gyq/i- gyös, Rendben van, mint Gyön­gyös, mikor leégett. Az első szólással kapcsolat­ban azt jegyzik meg a szólás le­jegyzői, hogy alkalmasint Gyön­gyös szép fekvése adott alapot a szólás keletkezéséhez. E szólás alakváltozata: Helyen vagyunk, mint Gyöngyös, ma már ezt a használati értéket fogalmazza meg: most már értem (értjük) a dolgot, minden világos. Nem véletlen szóláshasználati jelenség Gyöngyösön és környé­kén, hogy a kellemetlen, nehéz helyzetben levő és anyagilag tönkre ment embrek keserű száj­ízzel emlegetik azokat a szólás­változatokat, amelyek annak kö­szönhetik megjelenésüket a nép ajkán, hogy Gyöngyös város oly sokszor és „érzékenyen károsult a tűztök Az 1917. május 21-én pusztított tűzvész alkalmából ki­adott ”Gyöngyösi phönix” az egész ország színe elé tárta, hogy a „lángtenger hogyan falta fel éhesen a várost.” Ez az esemény adott szerte az országban ismert és emlegetett szóláshasonlat megszületéséhez: Leégtem, mint Gyöngyös. Ebbe a használati körbe helyezhető el az a szólás­változat is: Helyre zökkent, mint Gyöngyös. A gyakori tüzek után a város lakóinak szorgalma, tö­retlen munkabírása újra építette a várost. Különben Gyöngyös mezővá­ros polgárainak mindennapi éle­téhez kötődő szólások sajátos gyöngyösi foglalkozásokról is hírt adnak. A valamikori őriő­sök, azaz a molnárok emlékét idézi meg ez a gyöngyösi népi szólásforma: Járnak, mintacsu- vározó. molnárok, az őrlemé­nyért falukat járó vízi molnárok. Gyöngyösön sok molnár őrlötte az alföldi emberek búzáját. A tréfálkozó népi jókedv szülte ezt a szólásváltozatot: Koplal, mint az őriősök ebe. A gyöngyösi nép és a város környéki falvak lakosai sajátos szóláskészletében és szóláshasz­nálatában néhány olyan típus szerepet kapott, amelyben állan­dó jelzőként a gyöngyösiek szó­járásához, viselkedés — és maga­tartásformáihoz nyújtanak érté­kes adatokat: Amolyan kán- csongó ember. A Mátra alji em­berek ma is ismerik és használják a káncsong, káncsongás, ká- csongó népnyelvi szóalakokat, ezeket a formákat ebbe a köz­nyelvi rokon értelmű szósorba il­leszthetjük bele: rendetlenkedik, nyakaskodik; háborog, lázong. A falucsúfoló állandó jelzők­kel emlegetett helységek sorából nem maradt ki Gyöngyös sem. A nem éppen hízelgő káromkodó gyöngyösiek jelzős szerkezet ki­alakulásának hátterében mi hú­zódik meg, csak sejthetjük. Dr. Bakos József Kertész leszek Nyáron — a télre gondolva A legkorábban virágzó hóvirág Kis-Ázsiából Világító sárga színével már februárban jelentke- származik zik a téltemető Milyen csodálatos érzést éb­resztő hosszú tél után a hó alól ki­bukkanó első hóvirág, az újjá­születés varázsa. Már most kell gondolnunk rá, ha ebben az él­ményben részesülni kívánunk. A legtöbb kora tavasszal virágzó növény telepítését augusztus vé­gén és szeptember hónapban kell elvégezni. Botanikailag zömé­ben hagymás növények tartoz­nak ide vagy gumót, megvasta­godott gyöktörzset nevelők. Sza­porításukat is ezzel végezzük. A kora tavasszal virágzóknak nagyon sietős a dolguk. Rövid idő alatt kell virágozniuk, magot hozni, átévelő szervet nevelni, tápanyagot gyűjteni a következő év indulásához. Mindezt addig, amíg a tőlük termetesebb növé­nyek fejük fölé nem nőnek, el­fogva a napot, a fényt. A virág­hagymában, gumóban tárolt táp­anyag adja az energiát a rendkí­vül gyors „starthoz”, a fagyos föld áttöréséhez. A cukorbólrel- szabaduló hőenergia olvasztja meg a növény körül a havat, a je­get. (A mellékelt fotókon a nö­vény körül ez jól látható.) 1 q cu­kor 40 q jég elolvadásához ele­gendő. A korai hagymások bimbóikat gyorsan kinyitják az első napsü­tés hatására. Ugyanilyen gyorsan — szinte szabad szemmel követ­hetően — zárják is be, ha nem süt a nap, vagy csökken a hőmérsék­let. Némelyik még a levelét is le­hajtja, „összehúzza magát”, hogy a hideg szél vagy fagy ellen védekezzen. Minden télen illetve kora tavasszal virágzó növény a napos, védett helyeket kedveli. A crucus hynemaíis, Tulipa tur- cestancia sziklakertbe ültethető inkább, éppen azért, mert a szik­la tövében vagy fal mellett meg­felelő mikroklímát talál. Ügyel­nünk kell arra is, hogy a növeke­dési illetve virágzási időben ne száradjanak ki, aminek hósze­gény, szeles, napos teleken nagy a valószínűsége. Ez a veszély a lombfák alatt nem olyan nagy, ezért ott a több nedvességet, igénylő hóvirág, Eranthus hye- malis (téltemető) érzi jól magát. A téltemető egyik legkorábban virágzó, bájos, gumós gyöktör­zsű virág, díszrak, díszcsetjék kedvelt alj növénye. Több figyel­met érdemelne a Leucojum aes- tivum (tavaszi őzike). A hóvirág­hoz hasonlít, de annál nagyobb, a harangvirágra emlékeztet. A közkedvelt nősziromnak is van egészen korán virágzó változata (Ins reticulata). A szaporítóanyag beszerzése kétféle módon történhet. Az utóbbi időben a szaküzletek elég változatos kínálattal rendelkez­nek, csak magas áron. A másik, kissé körülményesebb, de ugyan­akkor nagyobb élvezetet nyújtó lehetőség a gyűjtés (ismerőstől, kertbaráttól, természetből). Egy-egy fajtát nagyobb cso­portokba telepítsünk, mert így érünk el megfelelő szín és forma­hatást. Az ültetési mélységet a hagyma (gumó, gyöktórzs) nagysága határozza meg. Példá­nak a közismertebb nárcisz hagymát veszem, amit körülbe­lül 10 centiméter, vagy a tulipánt, amit 15 centiméter körüli mély­ségre ültetjük. Az ezeknél kisebb vagy na­gyobb hagymákat ehhez lenet vi­szonyítani. Túl magas ültetés eseten kiszáradhat, túl mélynél pedig nem lesz energiája a fel­színre tömi. A talaj kötöttsége, szerkezete befolyásoló tényező. Minél lazább a talaj, annál mé­lyebbre ültetjük. Az ezeknél kisebb vagy na­gyobb hagymákat ehhez lehet vi­szonyítani. Túl magas ültetés eseten kiszáradhat, túl mélynél pedig nem lesz energiája a fel­színre tömi. A talaj kötöttsége, szerkezete befolyásoló tényező. Minél lazább a talaj, annál mé­lyebbre ültethetjük. Ha tavasszal ültethető hagymás növényt is szeretnénk telepíteni, ne felejt­sünk el számukra helyet hagyni. A kora tavaszi hagymások na­gyon vidámmá teszik kertünket. Ha már van belőlük néhány, arra késztetnek, hogy a faj és fajtavá­lasztékot egyre bővítsük. Ha nö­vekedésük zavartalan, évről évre nagyobb virágszőnyeget képez­nek. V. Pénzes Judit A Sámson szlogenjei 1. forduló Háromfordulós keresztrejt­vénypályázatunk fő soraiban a gyöngyösi Sámson Holding Kft. szlogenjei olvashatók. A helyes megfejtést beküldők között for­dulónként 3 darab 300 forintos könyvutalványt sorsolunk ki, melyek a kft-nél kapható úti­könyvekre válthatók át. Egyúttal mindhárom rejtvényünkben 2-2 olyan betűt rejtettünk el, melyek összeolvasva azt az idegenfor­galmi területet tartalmazzák, melyet a kft. be szeretne vonni a nemzetközi forgalomba. Akik ezt a külön sorszámozás­sal jelölt 6 betűt a harmadik for­duló után beküldik, részt vesz­nek a fő díjért tartott sorsoláson. A fő díj: egy kétszemélyes svájci út vagy egy egyszemélyes svájci út, vagy egy egyszemélyes, négy­napos velencei társasutazás. Kéijük a megfejtéseket az aláb$ címre küldeni: „Sámson” Mátra Idegenforgalmi Kft. 3200 Gyön­gyös, Dózsa út 4. Vízszintes: 1. Sámson Holding Kft. filo­zófiájának 2. pontja (zárt betűk: Z, Z, K) Folyt, a vizsz. 29. és függ. 16. sz. sorokban. 14. A himlőfolt orvosi neve. 15. Ce­mentgyáráról ismert település Baranya megyében. 16. Hegyes végű karó. 17. Fed, takar. 18. A jelzett időtől számítva 19. Kül­földi szerszámmárka. 20. Elekt­romos részecske. 21. Somogy megyei település. 23. Az ozmi- um vegyjele. 24. Alumínium és nitrogen. 25. Férfinév. 27. Csen­né, orozná. 28. Szilárd építő­anyag. 29. A szlogen második ré­sze. 31. Határrag. 32. Fém pénz­darab. 33. Az izmot köti a csont­hoz. 34. Strucchoz hasonló futó­madár. 35.... berek, nádak, erek (mondás). 37. Pan filmbeli társa. 38. Micsodát. 39. Vas megyei te­lepülés. 40. Akta. 42. Abortusz­bizottság, röv. 43. Háborúsko­dást megszüntető aktus, 47. Klasszikus kötőszó. 48. A száj­üreg folytatódó része. 49. Régi puska jelzője. 50. ...carte (étlap szerint). 51. Huzal része! 52. ... Vegas (város az USA-ban). 54. Keskeny nyílás. 55. Hegyes esz­közzel szétfeszít. 56. Külföldi gépkocsitípus. 58. Spanyolor­szági népcsoport tagja. 60. Egy­fajta sodrott anyag. 61. Ered­ményt számtani művelettel meg­határozó. 63. A hatvanas évek híres nyugatnémet labdarúgója (Uwe). 64. Helység Pest megyé­ben. Függőleges: 1. Kicsinyítő képző. 2. Hagya­tékban részesülő. 3. Francia Kis­város (REVIN). 4. De Gaulle egyik politikusa volt (Émile). 5. Nyílik páros betűi. 6. Előadó, röv. 7. Fekete vulkanizált kau- csuk. 8. ...Ovaneszján (szovjet sportvezető). 9. Üressé tesz. Í0. Esetleg. 11. Kilométer, röv. 12. Szóösszetételekben jelentése: föld. 13. Valamely fogalom el­lentétét kifejező szó — idegen ki­fejezéssel 16. A szlogen harma­dik, befejező része (zárt betűk: M, É, É). 17. Becézett Borbála. 20. Okirat kiállításáért fizetendő pénzösszeg. 22. Pálca. 25. Nagy német város. 26. Kiejtett mással­hangzó. 29. Valaminek a pénz­ben kifejezett értéke. 30. Egyen- getés. 32. Létezett. 34. Evett — régiesen. 36. Háziszárnyasból kisütött zsiradék. 37. Ragadozó madár. 39. Kényelmes iarkálás- hoz használt segédeszköz. 41. Keskeny nyílás. 43. Az egyik ol­dal. 44. Európa Kupa, röv. 45. Sétáló utak. 46. Az o tulajdonuk. 47. A sóvárgásba majd belepusz­tul. 50. A farkasvezér neve A dzsungel könyvében. 53. Fiatal növényi hajtás. 55. Idegrendsze­rével felfog. 57. Urán, kén és hidrogén. 59. A szív régies neve. 60. Angol film címe. 62. Ford. mutatószó. 63. Srí Lanka, röv. Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents