Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-24-25 / 198. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. augusztus 24-25., szombat-vasárnap Érvényesüljön az önkormányzati elv Az elvetélt puccs utó játszmái Gorbacsov pozíciója meggyengült? Az amerikai kormány véleménye szerint is meggyengült Mihail Gorbacsov pozíciója. Washington egyébként változatlanul igen bi­zonytalannak látja a szovjet helyzetet. Szeretné, ha a moszkvai vezetők a balti országok függetlenségének megadásával, valamint a KGB és a hadsereg ellenőrzésivel adnák tanúj elét a további változásoknak. Washington a történtek ellenére sem módosítja álláspontját, és nem tervez gazdasági segélyt a Szovjetuniónak — amint több európai politikus, elsősorban Helmut Kohl német kancellár sürgeti. Az ame­rikai vélemény szerint a fejlemények sem változtattak a korábbi hely­zeten: a Szovjetuniónak csak akkor nyújtható gazdasági-pénzügyi tá­mogatás, ha előrehaladt a piacgazdasági reformok útján. A vezető amerikai kormányférfi nyilvánosan is megerősítette a hivatalos véleményt, miszerint Borisz Jelcin orosz elnök helyzete lé­nyegesen erősebb, mint korábban, míg Gorbacsov pozíciója meg­gyengült, és nyilvánvaló, hogy tovább erősödött a köztársaságok sze­repe a központtal szemben. George Bush elnök egyébként csütörtök­re virradó éjjel fogadta Jelcin telefonhívását, aki köszönetét mondott a válságban nyújtott amerikai erkölcsi támogatásért. Találgatások az elnök szerepéről Parlamenti tájékoztató központ Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke pénteken a Parla­mentben fogadta az amerikai Frost-bizottság hat szenátorból álló delegációját, akik azért láto­gatnak hazánkba, hogy közre­működjenek az Országgyűlés tá­jékoztató központjának kiépíté­sében. A tájékoztatási központ kiala­kításakor a magyar szakemberek nagymértékben támaszkodtak amerikai szakértők tanácsaira és javaslataira, s körülbelül 1,2-1,5 millió dollár értékű amerikai gép érkezésére számítanak a közeli napokban. A magyar Ország- gyűlés saját erőforrásaiból több mint 30 millió forintot fordított a képviselők munkáját elősegítő tájékoztatási központ kiépítésé­re. Repülősbaleset Tőketerebesnél Két csehszlovák pilóta életét vesztette a kelet-szlovákiai Tő- keterebes (Trcbisov) közelében csütörtökön gyaKorlórepülés közben — jelentette a Reuter és a TASZSZ a prágai rádióra és a CTK hírügynökségre hivatkoz­va. A közlés szerint az L-39 típu­sú gép motoija felmondta a szol­gálatot, két gyakorlott pilótája azt az utasítást kapta, hogy ugor­jának ki a gépből. Ők azonban — lakott terület felett repülvén — el akarták kerülni, hogy a gép há­zakra zuhanjon, ezért előbb biz­tonságos területre navigáltak, a katapultálásra azonban már nem maradt idejük. Mindketten ször­nyethaltak. Major összehívta a Heteket John Major brit miniszterel­nök a jövő hétre összehívta a He­tek vezető tisztségviselőit, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó segít­ségről tárgyaljanak. Londoni hí­rek szerint a tanácskozást első­sorban Németország, Franciaor­szág és Olaszország szorgalmaz­ta. Brit kormányforrások egyelő­re ismételgetik: most sem való­színű, hogy nagyobb pénzkiuta­lásokról, inkább az eddigi segít­ségek bővítéséről, gyorsításáról, jobb összpontosításáról lesz szó. Felavatták Szentmisével kezdődött az az ünnepség, amelyen megnyitot­ták a gyöngyösi Szent Bertalan- templom plébániáján a Szent Korona Termet. Olyan egyházi kincseket őriznek itt, amelyről dr. Nagy Lajos apát-plébános azt mondta: „Ötszáz ev távlatába visznek bennünket vissza ezek a tárgyak. Őseink hite hozzánk is buzaítólag hat, mert a hit közös­séget képes teremteni.” (Folytatás az 1. oldalról) Akadt, aki azt javasolta, hogy a megyei közgyűlés anyagi támo- atást szavazzon meg, mások a elyi önkormányzatok „rendőr­vásárlásai” mellett foglaltak ál­lást. Ezzel kapcsolatban megfo­galmazódott, hogy elsősorban kormányzati feladat a rendőrség fejlesztése, s az önkormányzatok nagy terhet vesznek a nyaltukba, ha folyamatosan támogatják a rendőrőrsöket. Mindenesetre dr. Hegedűs György álláspontját dr. Lantos Bálint is aláhúzta: a rend­őr tudjon és merjen intézkedni, s ' tson segítséget, ha kell. lnöki összefoglalójában dr. Jakab István elmondta, hogy a rendőrség fejlesztése állami fel­adat, de a jól felfogott érdekek alapján adjanak hozzá önkor­mányzati segítséget. A következőkben beszámolót tárgyalt meg a testület a megyei önkormányzat 1991. évi költség- vetésének elsőjét évéről. Itt némi olémia az üdülőkkel kapcsolat­án alakult ki, s mint elhangzott: el kell adni a fölösleges épülete­ket. A költségvetés módosításá­val kapcsolatban már jobban ér­zékelhetővé vált, hogy milyen el­lentmondások feszülhetnek a kevés forint elosztása mögött. Dr. Hegedűs György, Heves pol­gármestere városa es Hatvan ki­segítő iskolájának nehéz helyze­tét ecsetelte, fölolvasva a hevesi intézményvezető levelét. Osz­totta nézetét dr. Pálos Oszvald, aki a hatvani hasonló problé­mákról szólt, mondván, hogy még a megyei kórháznak szánt komputertomográfhoz adott tá­mogatás terhére is segítsék eze­ket az intézményeket. E javasla­tokat a közgyűlés nem fogadta el, s a hevesi kisegítő iskolát is csak január 1-jétőfveheti át. Az indítványok sorában dr. Jakab István elnök arról szólt, hogy ősszel kihelyezett kor­mányülés lesz Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megyében. Nehezményezte, hogy csak a saj­tóból értesült erről, s a megyei önkormányzat nem vehetett részt az előkészületekben. Attól is tart, hogy Heves megye a bor­sodi térség mellett csak „statisz- ta”-szerepet kaphat. A köztársa­sági megbízotti hivatal vette ke­zébe a szervezést, s az önkor­mányzati elv kizárásával csak Ezután a Cantus Corvinus ve­gyes kar műsorával folytatódott az avatási ceremónia, majd dr. Balás István, a köztársasági megbízott Heves megyei irodá­jának vezetője mondott megnyi­tóbeszédet. Ebben hangsúlyoz­ta: „Kívánatos lenne, hogy a nyereséges vállalatok, gazdasági társaságok, a tehetősebb polgá­rok jövedelmük egy részét rend­szeresen kulturális intézmények, alapanyagot kér a beszámoló­hoz. Mint a közgyűlés elnöke hangsúlyozta: a KMB-hivatallal nem kívánja kiélezni a viszonyt, azt javasolja, hogy vegyenek részt ezen az eseményen, de le­hetőleg teljes jogú partnerként. Kelemen József országgyűlési képviselő hozzászólásában el­mondta, hogy ő részt vett az elő­készítő megbeszélésen. Úgy lát­ja, hogy ez elsősorban tényfeltá­ró jellegű kormányülés lesz, amelyen valóban az ónkormány­zatok kell, hogy számot adjanak problémáikról. A hozzászólók szinte egyöntetűen úgy fogal­maztak, hogy mindenképpen részt kell venni ezen az esemé­nyen, s ahogy dr. Pálos Oszvald aláhúzta: lépéselőnyben van a köztársasági megbízott, mert ő kezdeményezte a kihelyezett kormányülést. Ezt a helyzetet tudomásul kell venni, de olyan anyagot szükséges a kormány rendelkezésére bocsátani, amelyben az önkormányzatok véleménye benne van. A köztársasági megbízott egri területi hivatalának helyettes ve­zetője, dr. Szecskó József szerint a megyei közgyűlés elnöke meg­kérdőjelezi a koncepciót. Felol­vasta Antall József kormányfő levelét, amelyben az előkészüle­tekről ír. Hangsúlyozta, hogy nem szorul háttérbe Heves me­gye, s nem a formai oldal a fon­tos. Mint dr. Jakab István összeg­zésül elmondta, arra kér felha­talmazást a megyei közgyűléstől, hogy javasolja: közös előterjesz­tés szülessen, ami előzőleg még közgyűlés elé kerülhet. Ezt a tes­tület megszavazta. A továbbiakban szó volt még a szervezeti és működési szabály­zat módosításáról, a vízmű válla­lat beszámolójáról, a volt megyei börtönépület múzeumi haszno­sításáról, a megyei idegenforgal­mi hivatal átalakításáról, tájé­koztató hangzott el a megyei közgyűlés nemzetközi kapcsola- tairof. Szó esett személyi kérdé­sekről is: a megyei gyógyszertári központ vezetőjének korenged­ményes nyugdíjazásáról, illetve új megyei gyógypedagógiai in­tézményvezető megbízásáról. A megyei közgyűlés a késő délutáni órákban ért véget. Gábor László társulatok, alapítványok támo­gatására fordítsák, felismerve ennek reklámhordozó lehetősé­gét s erkölcsi jelentőségét.” A művészettörténeti (szakmai) is­mertetést dr. Cséfalvay Pál, az esztergomi Keresztény Múzeum vezetője tartotta, méltatva azt a törekvést, hogy egy kisváros kis plébániája nagy értékeket te­remt. Csütörtöki sajtóértekezletén Mihail Gorbacsov azt mondotta, akkor szerzett tudomást az elle­ne végrehajtott puccsról, amikor rájött, hogy a krími dácsáját Moszkvával összekötő négy tele­fonvonal nem működik. A Reuter brit hírügynökség New York-i tudósítása viszont rámutat, hogy pár szovjet szak­értő — köztük Gorbacsov egy­kori külügyminisztere, Eduard Sevardnadze — kételkedik ben­ne, hogy ez lehetséges volt-e, és azt találgatja, vajon a szovjet el­nök aktív vagy passzív résztve­vője volt-e saját maga megdön­tésének. Az összeesküvési teória szerint Gorbacsov engedte a ma­ga útját járni a puccsot, vagy azért, hogy mattot adjon legfőbb riválisának, Borisz Jelcinnek, vagy pedig azért, hogy kifüstölje a jobboldali ellenzéket. A New York-i tőzsde pénzpia­cain eltelj edt hírek szerint a puccs Gorbacsov és Jelcin közös műve volt azzal a céllal, hogy rá- kényszerítsék a Nyugatot, ami­lyen gyorsan csak lehet, nyújtson segítséget a Szovjetuniónak. Tekintettel azonban arra — folytatja a Reuter —, hogy Gor­bacsov csütörtökön milyen ele­ven, érzelmektől fűtött és hát- borzongató beszámolót adott fogságáról, az ilyen híresztelések és elméletek nehezen fogadha­tók el. Gorbacsov dühösen elutasí­tott minden olyan feltevést, hogy bármi szerepe is lett volna a puccsban. Richard Pipes, a Harvard Egyetem történelemprofesszo­ra, Ronald Reagan volt amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója viszont azt hangoz­tatja, kételkedik benne, hogy Gorbacsov előre tudott volna a puccsról, vagy támogatta volna azt, ha tudott volna róla. „Nehéz lett volna ilyen titkot megtarta­ni” — mutat rá Pipes. — „Valaki azt mondta volna: Gorbacsov engedélyével cselekedtünk. Emellett Gorbacsov nagyon-na- gyon gyengén került ki a puccs- ból. Arra számítok, hogy lemond a történtek következtében. Ez az egyetlen ésszerű dolog, amit te­het, mivel annyira meggyengült.” Pipes szerint a puccs kudarcra volt ítélve, mert „fafejűek egy csoportja hajtotta végre, akik tel­jesen elszigetelődtek a néptől. Azok az emberek csak egymás­sal beszéltek.” Krjucskov magyarázkodik Vlagyimir Krjucskov, a KGB letartóztatott főnöke egy video­felvételen nyilatkozva kevés megbánást mutatott, s azt mond­ta, hogy reméli, a vizsgálatok nyomán szabadon fogják őt en­gedni. — Ha visszafordíthatnánk az idő folyását öt-hat nappal, való­színűleg teljesen máshogy dönte­nék, azaz úgy, hogy most nem lennék letartóztatásban — mondta. A volt KGB-főnök reményke­dik, hogy a vizsgálatok után sza­badon engedik. Reméli, a nyo­mozás elfogulatlan lesz, s akit ki­neveznek a nyomozás irányítá­sára, mélyen és teljes mértékben áttanulmányozza az ügyet, s op­timális döntést hoz, minden szempontot figyelembe vesz, ami lehetővé teszi a szabadon bocsátását. Betiltották az SZKP-t Vilniusban A litván Legfelsőbb Tanács külön törvényben tiltotta be pén­tektől az SZKP-hoz tartozó Lit­ván KP tevékenységéta köztársa­ság területén. A parlament határozatában hangsúlyozza, hogy e párt tevé­kenysége sérti az alkotmányos rendet és a litván törvényeket. A litván főügyészt utasították, hogy vizsgálja ki a párt vezetői­nek felelősségét e törvénysérté­sek kapcsán. A litván parlament külön tör­vényben — mindenfajta kártérí­tés nélkül — elkobozta a Litván KP vagyonát, amelyet ezentúl ál­lami tulajdonként kezelnek. A parancsmegtagadó KGB-hadosztály A KGB egyik különleges, terroristaellenes hadosztálya kedden megtagadta a puccsisták parancsát, hogy támadja meg az oroszországi parlament épületét, és tartóztassa le az Orosz- országi Föderáció vezetőit. Az Alfa nevű elit ezred, amely számos kényes műveletben vett részt eddig, minden szinten megvitatta a Rendkívüli Álla­potot Ellenőrző Állami Bizottság parancsát, és egyhangúlag a parancsmegtagadás mellett döntött. Az Interfax által idézett források szerint a hadosztály parancsnoka ügy vélte, hogy a kapott parancsok alkotmányellenesek, törvénytelenek voltak, és polgárháborúhoz vezettek volna. Ötvenszer jelentett Moszkvából Tudósító a barikádokon a Szent Korona Termet Posta Benjámin gyöngyösi ferences rendi házelnök mutatta be a gyűjteményt (Fotó: Szántó György) Tamássy Zoltán 30 éves, nős, egy gyermek atyja, 1990 óta a Magyar Rádió moszkvai tudósítója. Aki eddig nem „fedezte fel”, az megismerte őt most, amikor az elvetélt puccs három napja ajatt a szó szoros értelmében éjjel-nappal hallottuk őt a rádió­ban és a televízióban, annal is inkább, minthogy tu­dósítótársa, Izbéki Gábor idehaza töltötte szabad­ságát, amikor Moszkvában megkezdődtek az ese­mények. — Hány tudósítást adott ez alatt a három nap alatt? — Hétfőn a rádióban — a Kossuthon, a Petőfin, a Danubiuson és a Calypsón — összesen csaknem öt­venszer jelentkeztem tudósítással, rövid közléssel, számos alkalommal „élőben”. A televízióban vagy négy alkalommal. A következő két napban is majd­nem ezt a „szintet” tartottam. — Melyik volt a tudósító számára a legdrámaibb pillanat? — Hétfőn délelőtt az oroszországi parlament épülete előtt tartózkodtam, amikor ott Jelcin fel­mászott egy harckocsira és beszédet mondott. Ret­tentően tartottam egy provokációtól, attól, hogy a katonák lelövik. — Volt-e olyan pillanat, amikor félt? — Igen. Amikor a szolgálati Ladámon elindul­tam, hogy körülnézzek Moszkvában, és nem fogott a kocsi fekje. — Hol mindenütt járt az események alatt, hogyan értesült a fejleményekről? — A Kutuzov sugárúti magyar rádiós tudósítói iroda ablakából kitűnően rálátni az orosz parla­mentnek, a „Fehér Háznak” a Moszkva-folyo túlsó partján álló épületére. Még a lövöldözés is elhallat- szik ide. Csak éppen azt nem lehetett tudni, hogy ki lő kire. Ezért folyton át kellett „ugranom” a túlpart­ra, az orosz parlament előtti barikádokhoz, hogy biztos információkat szerezzek. Azonkívül rend­szeres telefonkapcsolatban álltam a parlament ille­tékeseivel és az ellenállás más szervezőivel, figyel­tem a szovjet és az angol távirati irodák telexjelen­téseit, néha belenéztem a CNN amerikai hírteleví­zió helyszíni közvetítéseibe. Mellékesen szólva az ő riporteri állásuk pontosan a fejem fölött, a mi há­zunk tetején volt. — Mennyit aludt a puccs alatt? — Hétfőn reggel a harckocsik bevonulására éb­redtem, és kedd hajnali fél 4-ig voltam egyfolytá­ban talpon. Akkor hazaugrottam két órácskára aludni. Keddről szerdára virradóra ennyire sem fu­totta, az irodában bóbiskoltam tizenöt percet, aztán szerdán kora délután aludtam egy órát, amikor vég­re megjött a „felmentő sereg”: Izbéki Gábor kolle­f ám jött vissza hazulról, szabadságát megszakítva, loszkvába. — Nyilván ez a három nap volt eddigi újságírói pályafutásának legnagyobb élménye... — így illene nevezni. De azért szívesen megúsz­tam volna azzal, hogy néhány nyugodt sporttudósí­tást adok ebben a három napban... (HTPRESS)

Next

/
Thumbnails
Contents