Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-23 / 197. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 23., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. A tanévnyitó előtt Közeleg szeptember, az új tanév nyitánya. Ebből az alkalomból a közelmúltban értekezletre hívta össze dr. Hegedűs György polgármester Heves általános, középiskolai, zeneiskolai igazgatóit, az óvodák, illetve a GAMESZ vezetőit és a polgár- mesteri hivatal képviselőit. Áttekintették a tanévkezdés előtti helyzetet, az iskolák, az óvodák felkészülését és a legfontosabb teendőket. Elhatározták, hogy ezentúl havonta találkoznak ebben a körben, és közösen kidolgozzák a város oktatáspolitikai elképzeléseit. Ennek fontos része lesz az iskolák közötti szoros kapcsolat, együttműködés. Kész betont árulnak A tavalyihoz képest ugyan felére csökkent a kereslet, de így is van igény a kész beton iránt. A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat hevesi telepén ezt árulnak közületeknek, illetve a családiház-építőknek. Noha jelenleg a pénzhiány miatt nincsenek nagyobb beruházások Hevesen és a térségben, mégis a kisebb építkezésekhez, karbantartásokhoz vásárolnak kész betont. így megrendelőik között találni a helyi Kereskedőház Kft.-t, a Hevesi Városgazdálkodási Vállalatot, a Heves Megyei Vízmű helyi üzemét, az egri székhelyű Rekord Kisszövetkezetet, illetve a Tárná Holding Agrárszövetkezetet. A családiház-építők közül pedig Hevesről, Átányból és Pélyről voltak eddig érdeklődők. Ma: csapatzászló-avatás Mint lapunkban már beszámoltunk róla, ma — augusztus 24-én, 15 órakor — felavatják és megáldják a hevesi rendőrkapitányság csapatzászlaját, amelyet a város önkormányzata, illetve gazdálkodó szervezetei adományoznak. Az ünnepi eseménnyel egy időben nyílik meg az a bűn- megelőzési kiállítás is, amelyet a rendőrség épületében tekinthetnek meg az érdeklődők. Működésben a gyártóvonal Ahol Tarantella készül Mérik és csomagolják az árut íme a Tarantella, tányéron és dobozokban (Fotó: Gál Gábor) Lapunkban korábban beszámoltunk arról, hogy az idei első fél évben is eredményesen tevékenykedett a hevesi áfész édesipari üzeme. Ennek tanúbizonyságaként néhány üzemi pillanatot örökítettünk meg. Nyolc esztendeje már, hogy alkalmazzák az olasz gépsort és gyártási technológiát, amely bebizonyította a hozzá fűzött reményeket. Mindig tárgyilagosan bizonyítanak A műszerek a minőségi átvételt szolgálják Ezen a nyáron egyértelműen bebizonyosodott a minőség szerinti gabonaátvétel fontossága. Mindezt műszerek segítik a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál. A búzák úgynevezett sütőipari értékének meghatározására szolgál a Valorigráf. Ezt többször is igényelték és használták az üzemek az elmúlt napokban, hetekben. Az illetékesek pedig rendelkezésükre is bocsátották. — Valóban így van — erősíti meg Nagy Dénes—, a vállalat hevesi körzeti üzemvezetője. — A felvásárlást megelőzően már az elővizsgálatokhoz is igénybe vették ezt az elengedhetetlen műszeres vizsgálatot a gazdaságok. Emellett a cégünk által működtetett malmokban, így itt Hevesen, továbbá Egerben, Gyöngyösön, Selypen és Pétervásárán laboratóriumok vannak, ahol a sikértartalmat is meghatározzák. A műszeres ellenőrzések, a vizsgálatok pedig tárgyilagosak, és minden esetben bizonyítják, hogy milyen a gabona minősége. Az említett beltartalmi értékek ismerete nélkül nincs átvétel. — Milyenek az idei búzák? — Nos, változóak. Az elmúlt hetekben elég gyakori volt az eső, a kiadós zápor, amely sokat rontott a búzák minőségén, főleg a sütőipari értékén. A változékony idő miatt az elmúlt években megszokottól jobban elhúzódik az aratás. így a gabonaátvétel is csak szeptemberben fejeződhet be. — Hány üzemtől vásárolják fel a termést? — A Hevesi és a Füzesabonyi Állami Gazdaságtól és tizenhét termelőszövetkezettől a mi térségünkben, amely egyébként a Kápolnától Mezőtárkányig terjedő területet öleli fel. Egyébként ötszáz vagon gabona bértárolását is vállaltuk az üzemeknek, közös kockázattal. Ezt akkor értékesítjük, ha lesz piaca. Sajnos, továbbra is nagy a bizonytalanság. Bízunk abban, hogy mihamarabb megszületik az új szövetkezeti törvény, amely mindenképpen iránytűként szolgál majd az üzemek jövőbeni tevékenységére, így a gabonatermelésre is. (m. k.) Diákbúcsúztató Véget ér a kiskürei nyár Lapunkban rendszeresen adtunk hírt a Kiskörei nyár ’91 rendezvénysorozatáról. Most azonban, hogy véget ért a nyár, érdemes felidéznünk, milyen programokat élvezhettek azok, akik Kiskörén töltötték a nyári napokat, heteket. Mint emlékszünk rá, júniusban Sámson-kupa néven teniszverseny zajlott, volt Moho Sapiens-koncert, s egy olyan rock and roll partin is részt vehettek a vendégek, ahol Komár Lászlóval találkozhattak. Júliusban rendezték a nemzetközi triatlonversenyt, a folklór gálaestet, az orgonahangversenyt, s ekkor látták vendégül — többek között — Szikora Róbertét, a népszerű R-GO együttes vezetőjét. Kiemelkedett a rendezvények közül a „Tisza-tó szépe” szépségverseny, valamint a dixieland-parádé, ahol a világhírű Benkó Dixieland is fellépett. Augusztusban járt Kiskörén a Deák Bill Band, a Lord együttes, s ugyancsak augusztusban zajlott az a humorfesztivál, amelyen a rádióból és a televízióból közismert művészek és humoristák működtek közre. Néhány napja — augusztus 20-án — Szent István-ünnepnapi műsort tartottak, ezekben a napokban pedig amatőr országos tenisz- bajnokság színhelye az üdülőterület. A Kiskörei nyár ’91 programsorozatát augusztus 30-án és 31-én diákbúcsúztató diszkó zárja. Egy erdőtelki panasz nyomában Lesz havi járadék... A takarmánykeverő gép elkelt Kijevi üzenet a hevesieknek Júliusban nemzetközi gépkiállítást rendeztek Ukrajna fővárosában, Kijevben. Ezen ott volt a Szolnoki Mezőgép Vállalat is komplett takarmánybetakarító gépsorával. A siker sem maradt el, amelyet az is bizonyít, hogy a vállalat hevesi gyáregységében készített takarmánykeverő gép azonnal elkelt. Szerkesztőségünk többször kap olyan leveleket és telefonokat, amelyekben olvasóink a segítségünket kérik a legkülönbözőbb ügyekben. Sajnos, sokszor tehetetlenek vagyunk, hiszen a sajtó nem mindenható, és gyakran kell belátnunk, hogy mi önmagunk képtelenek vagyunk egy-egy gond orvoslására. Mégis: ezek a levelek azt jelzik, hogy az emberek még ma is bíznak a sajtóban, s olykor — más megoldást nem látván — hozzánk fordulnak. Néhány hete elkeseredett hangú levelet kaptunk egy erdőtelki idős olvasónktól, aki arról írt bevezetőjében, hogy sok-sok éve előfizetője lapunknak, s tudja, hogy már nagyon sokféle ügyben voltunk pártfogói az embereknek. Ezért fordul hozzánk. Levelében ecseteli valóban katasztrofális szociális helyzetét, azt, hogy a család több tagja súlyos beteg, s például az édesanyja állandó gondozásra szorul. írja, hogy kevés a nyugdíj, ami manapság általános probléma. Mint elmeséli: beszélt a körzeti, később a kórházi orvossal, akiktől azt az értesülést szerezte, hogy igényelhetnének az önkormányzattól valamilyen formában segélyt, és erről szóló igazolást is adtak panaszosunknak. Felkereste az önkormányzatot is, ahol — mint írja — sajnos elutasították. Ezután fordult levelével hozzánk. Ebből azt is megtudhatjuk, miként dolgozott a család és ő becsületesen, hosszú évtizedeken keresztül, s miképpen teljesítették a rájuk háruló kötelezettségeket. Éppen ezért tartja nagyon fájdalmasnak azt, hogy most, amikor nehéz anyagi helyzetbe kerültek, nincs senki, aki mögéjük állna. Végül azt kérdezi elkeseredetten, érdemes-e egyáltalán kínoznia magát, van-e lehetőség arra, hogy mégis kapjanak támogatást, vagy inkább nyugodjanak bele az elutasító válaszba. (A levélíró neve és pontos címe egyébként megtalálható a szerkesztőségben.) Természetesen utánajártunk levélírónk problémájának. Az igazsághoz azonban mindenképpen hozzátartozik annak a körülménynek az ismertetése, hogy az erdőtelki önkormányzat nem a mi érdeklődésünkre kezdett el foglalkozni az üggyel. Az okmányokból pontosan kiderül: a polgármesteri hivatal ottjártunk előtt lényegében már meg is találta a megoldást. Az idős asszony, illetve a család helyzete nem volt ismeretlen előttük. A napokban is jártak náluk. Az is az igazsághoz tartozik, hogy az önkormányzat idén májusban már egyszer folyósított kétezer forint eseti segélyt az érintettnek. Ezután kért havi ápolási dijat levélírónk (édesanyja ápolásához), ám ezt először valóban nem kaphatta meg. Ennek egyik oka az volt, hogy ő maga is betegeskedik, továbbá maga is nyugdíjas, és kétféle járadékot nemigen kaphat senki, tehát ezt a megoldást nem vállalhatta a hivatal. Az önkormányzat azonban — szerencsére — mégis talált megoldást. Mivel ismerték a család körülményeit, nehézségeit, legutóbbi testületi ülésükön úgy határoztak, hogy — méltányossági alapon — úgy segítenek rajtuk, hogy a levélíró testvére megkaphatja a havi ápolási dijat. így rendszeres — havi kétezer forintos — összeggel segítik az idős néni gondozását. (Meg kell tehát jegyeznünk becsületesen: a pénzt nem mi „intéztük el”...) 7 íh o \ — Az igény óriási — mondja Szabó Jenő igazgató, — csak sajnos egyelőre a fizetőképes kereslet nem megfelelő a szovjet fél részéről. Mi azonban mégis reménykedünk, hogy ez hamarosan megváltozik, és minden bizonnyal vevőink lesznek. Fontosnak tartjuk ugyanis ezt az üzleti kapcsolatot. — Milyen eredményeket értek el az első fél évben? — Bár nagyon kemény hat hónap van mögöttünk, mégsem panaszkodhatunk. Volt folyamatosan munkánk, amely meg is hozta eredményét. Kétségtelen, január 1-je óta önálló pénzügyi elszámolás van gyáregységünkben, amely előnyös is, ugyanakkor millió gonddal jár. Szeretném kiemelni, hogy ez a viszonya lagos önállóság is lehetővé tette, hogy a Szolnoki Mezőgép Vállalat Égri Gyárával még szorosabbá tegyük az együttműködésünket, és bedolgoztunk nekik. A németországi Claas cégnek készítettünk kombájnra szerelhető adaptereket. Ezenkívül az egykori NDK területén levő Forsch- ritt is megmaradt partnerünknek. Nekik silóbetakarító adaptereket gyártottunk. Egyébként az árbevételünk az első fél év végére elérte a tervezett 86 millió forintot. — Mindezt hogyan sikerült elérniük? — Örömmel mondhatom, hogy nagyon fegyelmezett munkával, amelyhez szigorú anyag- és energiatakarékosság párosult. Kizárólag csak olyan anyagokat vásároltunk, amelyek a termeléshez nélkülözhetetlenek voltak. Minden beszerzés csak a főmérnökünk külön engedélyével volt lehetséges. Nyereségre törekedtünk, és az elmúlt fél évben másfél milliót el is értünk, amely időarányosan kedvező. — Mire számítanak a másodikfél évben? — Cseppet sem lesz köny- nyebb az esztendő hátralevő része, de tisztában is vagyunk ezzel. Mégis arra törekszünk, hogy viszonylag kiegyensúlyozott körülmények között, lehetőségeinket kihasználva, zavartalanul dolgozzunk. Ehhez megvannak a szerződéseink a már említett német cégekkel. Különben senkit sem küldtünk el dolgozóink közül, és számítunk továbbra is a munkájukra. Az esztendő első felében is volt alapbéremelés, amelyet tovább folytatunk, és év végére legalább a 20 százalékot szeretnénk biztosítani a kollektívánknak. Egyébként a gazdálkodásunk szigorúságát igazolja az is, hogy március óta nem kényszerültünk rövid lejáratú hitelt felvenni. Ennek ellenére is sokat küszködünk, miután legalább tizenötmillió forint a kintlevőségünk, amelyet minél hamarabb szeretnénk behajtani más cégektől. Bízunk abban, hogy talpon maradunk, és valóban nyereséggel zárjuk az 1991-es esztendőt. — Vannak-e újabb üzleti kilátásaik? — Már 1992-re gondolunk, s ezért a jövőnk érdekében tőkés cégekkel, valamint szovjet partnerrel is folytatunk üzleti tárgyalásokat. Nem könnyű feladat ez a mostani helyzetben, de mindent elkövetünk annak érdekében, hogy többen megismerjék és megvásárolják termékeinket. Mentusz Károly
