Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-02 / 180. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 2«, pcntdk PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 13. Egészségügyi központ Párádon Tavaly bezárták Párádon a korábbi bölcsődét, s most az önkormányzat hasznosítani szeretné a jobb sorsra érdemes épületet. Szóba került már, hogy a jövőben gyógyszertár, fogorvosi rendelő, gyermekorvosi szolgálat — amolyan kis egészségügyi központ — működhetne itt. Erre vonatkozóan a következő testületi ülésen konkrét terveket is a képviselők elé terjesztenek majd. Üjabb községi kábeltévé Többen is felkeresték Istenmezején a polgármesteri hivatalt, hogy jó lenne, ha — Bélapátfalvához és Egerbaktához hasonlóan — fogni lehetne az égi jeleket. Az önkormányzat támogatja az ötletet, így most megkezdték az igényfelmérést, hogy kellő számú jelentkezés esetén megindíthassák a beruházást. Eddig százharminc család mondott igent, ha kétszáz jelentkező lesz, nincs akadálya a kábelhálózat létesítésének. Úgy tervezik, hogy tíz csatornán továbbítják majd a műsorokat, köztük a magyar 1-es és 2-es programot, ami azért is előnyös, mert a község számos pontján a hegyek miatt gyenge a vétel. Mi lesz a szociális otthonnal? Néhány éve költöztek ki az egri szociális otthon lakói Parád- fürdőre, az ottani Károlyi-kastélyba. Az épület most már elég rossz állapotban van, leomlott a támfala. Ezzel kapcsolatosan a parádi polgármesteri hivatal határozatot hozott a helyreállítás érdekében. A kastély jelenleg állami tulajdon: a volt SZOT, ma MSZOSZ kezelésébe tartozik, tőle az egri önkormányzat bérli. Utóbbi testület az e heti ülésén ügy foglalt állást, hogy a helyre- állítás a kezelő, vagyis az MSZOSZ kötelezettsége. Az egri önkormányzat tovább bérli az épületet, mindaddig, míg nem sikerül a városban helyet találni az öregeknek. Erről egyébként tárgyalásba is kezdtek a megyei ön- kormányzattal, s egy ad-hoc bizottság alakult az ügyben. Egerbaktan Augusztus 20-tól helyi televízió? A megyei városok után hamar népszerűvé váltak a műholdas televízióprogramok a községekben is, nem véletlen hát, hogy mind több helyen kezdtek vagy kezdenek a kábelhálózat telepítéséhez. Egerbaktán már ott tart a dolog, hogy a minap teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségeiket a hálózat „kiépítői”. Eddig a falu kétszáz lakását és — természetesen — a községi közintézményeket kötötték be a rendszerbe, ezáltal Egerbakta lakosainak fele élvezheti már az „égi jelek” műsorát. Ugyanakkor a napokban folytatódik az úgynevezett „pluszigények” bejelentése, vagyis most igényelhetik a későn jelentkezők a műholdas programok bekötését — a kérésüket pár nap alatt teljesítik. A rendszer létesítője egy csatornát a leendő egerbaktai helyi televízió számára tartott fenn. Amint azt Mata József polgár- mestertől megtudtuk, a községi stúdiót augusztus 20-ra szeretnék berendezni, s „adáskésszé” tenni oly módon, hogy először csak képújságot „sugároznának”. Ez azért is segítene az ön- kormányzaton, mert a faluban nincs hangosbemondó, s így a tévéből értesülhetnének a helyi polgárok az őket érintő hírekről. A későbbiek folyamán pedig egy kamerát kívánnak vásárolni, és azzal felvételeket készíteni a helybeli eseményekről. Bükkszenterzsébet Kultúrházi esküvők Javában tart Bükkszenterzsébeten a kultúrház felújítása. Lam- bériáznak, festenek, mázolnak, ablakokat cserélnek az iparosok. A nagy sürgés-forgás nemcsak a kultúrának szól: itt tartják ezentúl az esküvőket is, az ünnepi alkalom pedig elegáns környezetet kíván. Bár a hivatalos avatást augusztus 20-ra tervezik — ünnepi műsorral, szalagátvágással, egyebekkel —, az élet addig sem állhat meg, így szombaton is rendeznek két esketést: „próbaüzemben”. S ha már az avatásoknál tartunk: ugyancsak húszadikán adják át közhasználatra az új sportpályát, melyet a varroda melletti területen alakítottak ki, nagyrészt társadalmi munkában. A kézilabdapálya méretű pályán a fiatalok és a felnőttek egyaránt kielégíthetik mozgás-, sportolás iránti igényüket. Es még egy fontos dátum: ha minden igaz, december utolsó napján megkezdődik ezen a településen is az egészséges ivóvízszolgáltatás, így 1992-től komfortosabb lesz az élet a községben. Önkormányzati ülés Pétervásárán A művelődési ház nem bővelkedik anyagiakban... Július utolsó napján tartotta esedékes ülését Pétervására városi önkormányzata. A képviselő-testület első témaként a helyi könyvtár és a művelődési ház közművelődésben betöltött szerepéről szóló beszámolókat tárgyalta meg. Mint elhangzott: a városi könyvtár szakmai felügyeletét a megyei könyvtár látja el. A könyvállomány több mint 15 ezer kötetből áll, értéke meghaladja a 700 ezer forintot. Ezeken kívül bekötött folyóiratok, valamint hanglemezek is a kölcsönzők rendelkezésére állnak. Új könyvek beszerzésére az idén mintegy 100 ezer forint áll rend- lelkezesre. A könyvtárnak egyébként csaknem 500 beiratkozott olvasója van. Az intézmények — így a művelődési ház — költségvetése igencsak szűkös, a szolgáltatás bővítésére, a működés feltételeinek jelentős javítására kevésbé van lehetőség. Az idei költségvetés első félévi végrehajtásáról szintén tájékoztatást hallgattak meg a képviselők, akik tudomásul vették, hogy a testület által korábban elfogadott pénzügyi terv néhány pontjában változás következett be. Ez a bevételi oldalon mintegy kétmillió forint gyarapodást jelent. A rendelkezésre álló csaknem 66 millió forintból az első félévben 32 millió forintot használtak fel, ez az éves kiadás (felhasználás) 48,7 százaléka. Az ülés további részében — előterjesztések, indítványok — az alábbi témákról tanácskoztak a résztvevők: a lakáscélú köl- csöntörlesztésekhez való hozzájárulások odaítélése; a képviselők költségtérítése; tájékoztató a Pétervásárán kialakítandó rendőrség költségmegosztásáról; rendelettervezet a szervezeti és működési szabályzat módosításáról Mátraderecskeí Randevú Körülbelül két hete nyűt meg Mátraderecskén a Randevú söröző. A faluban — ahol korábban a helyi SZDSZ-szervezet, majd a téglagyár bezárása adott beszédtémát — bizonyára sokan keresik majd fel örömmel az új vendéglátóhelyet. Az épület régen parasztház volt, s a romokból „teremtette újjá” Tóth Péter vállalkozó, aki ott a későbbiekben különféle—főként ifjúsági — rendezvényekkel kíván kedveskedni a helybélieknek. Templom a Vároldalban Valahányszor Pétervásárán járunk (mit mondjunk, előfordult már „egyszer-kétszer”), szinte vonzza szemünket a városka legmagasabb pontján álló ikertomyos templom. Nemcsak kitüntetett helye, de különleges formája is arra késztet, hogy mindig szemügyre vegyük. Érdekelni kezdett bennünket: kik, mikor és hogyan építették a pé- terkei Isten Házát, ezért a legilletékesebbhez, Ficzere István esperes úrhoz fordultunk az információért. Mint megtudtuk, ez már a harmadik templom a településen. Az elsőt még a tizenegyedik században építették a korabeli források tanúsága szerint, ám a tatárjárás során szinte teljesen elpusztult. Amikor az ellenség elvonult, újáépítették, és egészen a tizennyolcadik századig szolgálta a híveket. A második templomot 1719- ben építtette grófErdődy Gábor egri érsek, ám Pétervására növekedésével ez alig száz év múlva már kicsinek bizonyult. Ekkor jött el a mai templom építésének ideje, amit gróf Keglevich Károly Az ikertornyok messziről köszöntik a vándort A település harmadszorra épített temploma neogótikus finanszírozott, aki fiatalon elhunyt lánya emlékének adózott ezzel. A falu akkori plébánosa, Száz János az egri Povolny Ferenc építőmesterrel készíttette el a terveket, s a neogótikus, szép arányú templom négy év alatt, 1813-17 között készült el. A körötte húzódó fal, mely az erődtemplomokhoz hasonlóvá teszi az épületet, valószínűleg régebbről származik, de készítésének pontos ideje nem ismert. Megtudtuk még azt is, hogy a vörösmárvány főoltárt és tabernákulumot a felvidéki Kohári Boldizsár alkotta, a főoltár a bécsi festőművész, Flesz Mihály munkája, a két szép üvegablak pedig hat évvel ezelőtt készült, a ma alkotó legnevesebb színesab- lak-művész, Mohai Attila keze nyomán. íme, ilyennek mutatják a pé- terkei templomot képeink, aki arra jár, nézze meg élőben is. Megtalálni nem nehéz, hiszen már messziről uralja a városképet a Vároldal tetején... Az idén nem lesz helyi adó Ráfizetnek a mozira Istenmezején Hétfőn ülésezett Istenmezeje önkormányzatának képviselőtestülete, s a megbeszélésen elsősorban az aktuális ügyekkel, problémákkal foglalkoztak a „faluatyák”. így például a községi mozi áldatlan helyzetével, melyet év eleje óta veszteségesen működtetnek. Ez előre látható volt, ám a polgármesteri hivatal vállalta a kiadásokat annak érdekében, hogy az egyetlen közös szórakozást nyújtó intézmény megmaradjon a faluban. Ám most a mozigépész is felmondott, és ez merőben új helyzetet teremtett, mert ha nem találnak másikat, mégiscsak megáll a mozgóképvetítés, lakat kerül a filmszínház ajtajára. Mint az ülésen elhangzott, egyébként is gyér a látogatottság, manapság már otthon videóznak inkább a fiatalok, ha meg közös programot akarnak, elmennek a diszkóba. Értékelte az első félévben végzett munkát is a testület, és a legnagyobb problémának azt találták, hogy gyakorlatilag jegyző nélkül van a falu. A pályázat sikeres volt ugyan, de a tisztséget elnyert jegyző csak két hétig dolgozott, mert megbetegedett, és azóta is betegállományban van. így a polgármester, Bíró Gáborra — aki ráadásul csak mellékállásban, tiszteletdíjasként végzi munkáját — dupla teher hárul. Anyagiakról is szó esett az ülésen: mint elhangzott, elkerülték a túlköltekezést az első félévben, időarányosan fogy a köz pénze. Több forintból persze látványosabban lehetne gazdálkodni, ám ennek ellenére sem tervezik a helyi adók bevezetését, mert úgy ítélik meg, hogy az emberek anyagi tűrőképessége már így is a határon van, egyre többen élnek nehéz helyzetben. Ilyen körülmények közepette nem lehet újabb elvonásokkal apasztani a lakosság amúgy is üres pénztárcáját... Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Eger, Dobó István tér 2.) pályázatot hirdet az átalakítás alatt levő Városgondozási Vállalat és az Ingatlankezelő, Közvetítő és Lakásberuházási Vállalat (Kft., illetve Rt.) ügyvezető igazgatói állásaira. A pályázat feltétele: felsőfokú közgazdasági vagy műszaki egyetemi végzettség, legalább 10 éves vezetői gyakorlat. A pályázatokat Eger Megyei Jogú Város polgármesteréhez kell benyújtani. Határidő: 1991. augusztus 20.
