Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-18 / 194. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. augusztus 18., vasárnap Egészségünk titkai A fogbeültetés ma már nem utópia mekkel vette fel a kapcsolatot, és előállítottak olyan tisztaságú alumínium-oxid kerámiát, amit — előzetes külföldi tapasztalatok után — beültetett. A nemzetközi tapasztalatokra azért kell hivat­koznom, mert nekünk nem sza­bad olyan kísérleteket végezni, amelyeknek nincsenek előzmé­nyei, vagyis nem szabad veszé­lyeztetni az embert. Sikerrel jár­tak a beültetései, többször adott hírt eredményeiről. Ez az a mód­szer, amit itt, Egerben több mint négy éve osztályunkon is vég­zünk. Még a megye határain túl­ról is voltak és vannak páciense­ink. Saját tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy a siker- arány körülbelül 70 százalékos nálunk. — Egy elkerülhetetlen foghú­zásra is nehezen szánjuk rá ma­gunkat, hát még fogbeültetésre. Mennyire fájdalmas és bonyolult műtét ez? — A jelentkezők némelyike aggódva jön ide, hogy nem jár-e ez nagy fájdalommal, nem túl nagy beavatkozás-e, nem koc­káztatunk-e. Ez érthető félelem, de alaptalan. Ennél az eljárásnál az érzéstelenítés gyakorlatilag ugyanúgy történik, mint egy fog­húzásnál. Szó sincs arról, mint amit egyesek feltételeznek, hogy be kellfeküdni a kórházba. Ha­tásos helyi érzéstelenítéssel, já­róbeteg-ellátásként oldjuk meg a fogbeültetést. (Az implantáció lehetőségei­ről, a tapasztalatokról a követke­ző részben számolunk be olvasó­inknak.) Szüle Rita A fogbeültetés legmodernebb eszközei (Fotó: Gál Gábor) Az emberek természetes igé­nye, hogy ha elveszítik fogaikat, valamilyen módon pótoljak azo­kat. Nemcsak esztétikai okok­ból, hanem azért is, hogy rágóké­pességüket mihamarabb vissza­nyerjek. Tudvalévő ugyanis, hogy az emésztés már a szájban kezdődik, s nem mindegy, hogy ép vagy hiányos-e a fogsor. A ha­gyományos, úgynevezett kivehe­tő fogpótlásnak megvan az a hát­ránya, hogy az orvosok — az ese­tek nagy részében — nem tudják kellőképpen rögzíteni. Hosszú évek óta olyan eljáráson törik a szakemberek a fejüket, amely­nek segítségével nagy biztonság­gal helyettesíthetik a kiemelhető műfogsort. Nem utópia tehát a fogbeültetés. E témáról nemré­gen nemzetközi konferenciát rendeztek Egerben. A helyszín nem véletlen, hiszen a megyei kórház szájsebészeti osztályán több mint négy éve sikerrel alkal­mazzák az implantációt. — Húsz éve folynak kísérle­tek a fogbeültetéssel kapcsolat­ban — mondta dr. Bagi István fő­orvos, a szájsebészeti osztály ve­zetője. — A kutatások igen költ­ségesek, így érthető, hogy elő­ször a fejlettebb ipari országok­ban — Nyugat-Európában, Amerikában — fogtak hozzá. Azzal próbálkoztak, hogy talál­janak olyan anyagot, amit a csontra rá lehet ültetni, de még Nemzetközi hírű szakemberek cserélték ki tapasz­talataikat az egri konferencián inkább szerették volna azt elérni, hogy a csontba lehessen rögzíte­ni, mégpedig úgy, hogy a szerve­zet befogadja, nem lökje ki ma­gából. A szövetbarát anyagra rá­találni nem volt könnyű, mivel a kísérletek sokszor kudarcot val­lottak. Végül több olyan anyagra bukkantak, amelyek kitűnően alkalmasak az implantációra. Ezek a fémek és a kerámiák. Per­sze, nem akármilyen fémek, hi­szen vannak olyanok, amelyek kifejezetten károsak a szervezet­re. A titánról és bizonyos ötvöze­teiről viszont kiderült, hogy megmaradnak a csontban. Ha­zánkban egy szentesi kolléga kezdett ezzel foglalkozni nyolc évvel ezelőtt. Fáradságot nem kímélve, különböző ipari üze­Kertész leszek Házípatika a kertben Kis hazánk a nagy gyógyszer­fogyasztó nemzetek közé tarto­zik. Ezen talán a megemelt gyógyszerárak fognak valame­lyest rontani, illetve javítani. Ahogy emelkednek a medicinák árai, úgy nő a forgalom a gyógy­növényboltokban, és talán eljő az idő, amikor ennek fogyasztá­sában leszünk az elsők. A Kárpát-medence klimati­kus és talajviszonyai a legválto­zatosabb és legjobb minőségű gyógynövénytermelésre adnak lehetőséget. Sajnos, kiváló por­tékánkat eddig csak külföldön értékelték. Azt mondják, minden beteg­ségre terem valamilyen növény a természetben. Évezredek óta is­mert néhány növény gyógyító ereje. Már az ókori egyiptomiak használták a mákgubót álmat­lanság és idegesség ellen. Az em­beriség első írásos emlékei kö­zött gyógynövényekből készült receptek is találhatók. Némelyi­ket természetesen nem lehet ko­molyan venni, mint például azt, hogy a fokhagyma elriasztja a vámpírt, vagy hogy tegyünk kál- mosgyökeret a zsebünkbe bo­szorkányok ellen. A középkor kolostorkertjei­ben már közel 800 féle gyógynö­vényt termesztettek és írták le al­kalmazásukat a különféle beteg­ségek ellen. Évszázadokon ke­resztül egyik generáció adta át a másiknak ismereteit, egészen a XIX. századig, amikor a kémiai­lag előállított anyagok vették át a főszerepet, és a gyógynövény használata kuruzslássá vagy — kedvező esetben — korszerűt­lenné vált, egy-két gyógytea, mint a kamilla, a hársfa, a csipke­bogyó kivételével. Pedig nem kétséges, hogy gyógynövényekkel is gyógyítha­tunk és enyhíthetünk a betegsé­geken, csak ez lassúbb, nem olyan látványos. Előnyeik közé sorolhatjuk, hogy káros mellék­hatással nem kell számolnunk. Úgy tűnik, érdemes a régi ha­gyományokat feleleveníteni, ahol a kert nagysága megengedi, egy kis gyógynövénykertet, házi­patikát létesíteni. A legtöbb gyógynövény nemcsak béltartal­ma, hanem színe, formája, díszí­tőértéke miatt is megérdemli, hogy a kertbe kerüljön. Néhány héten keresztül a sziklakért szak­mai tudnivalóit vettem sorra a „Kertész leszek” sorozatban. Az ismertetett módon készült szik­lakért növényei közé beleillenek a gyógynövények is. De aki nem akar ekkora energiát belefektet­ni, annak a képen látható szikla- kert-imitációt ajánlom. A felhalmozott földkupacon kőből spirál formát alakítunk ki. Ugyanolyan köveket alkalmaz­hatunk, mint a sziklakért eseté­ben. A fekvése olyan legyen, hogy legalább fél napig érje a napsütés. A kövek közelébe vagy repedéseibe azokat a növé­nyeket ültessük, amelyek egyéb­ként természetes lelőhelyükön is itt élnek (pl. Sedum reflexum). Vigyázzunk, hogy a nagyobb nö- vésűek ne vegyék el a napot a ki­sebbektől. Aki még tökéletesebb, díszítő hatásában szebb kertet akar, az legyen tekintettel a virágok szín szerinti, nyílási idő szerinti ösz- szeválogatására is. Aki pedig a klasszikus formá­kat kedveli, az ültetheti szabá­lyos, mértani rendben, a rene­szánsz kertekre jellemző elren­dezésben. Az előbbi előnye, hogy kevés helyet foglal el, a nap a növényeket jobban éri. Kisebb mennyiséget és kisebb választé­kot balkonon, ládában vagy más virágtartó edényben is felnevel­hetünk. A vetőmag beszerzése a leg­nehezebb. Kereskedelmi forga­lomban csak néhány kapható, ami nemcsak gyógy-, hanem ha­szonnövény is. Többségét a természetből kell begyűjteni. Meg kell tanulni, ho­gyan, mivel kell szaporítani. Sze­rencsére nem igényes növények, ha kertbe kerülnek, ápolást alig igényelnek. Majdnem minden talaj- és környezeti körülmények között megélnek, ha elég napot kapnak. Időnként — száraz idő­ben — öntözni ajánlatos, és a gyomlálás ne maradjon el. A hatásos készítmény érdeké­ben a szedési időnek, a tárolás körülményeinek ismerete elen­gedhetetlen, ehhez tanulmá­nyozzuk át a jelentős számú szakirodalom valamelyikét. V. Pénzes Judit £sme -­kfrpoá. A házipatika növényanyagát saját igényeink alapján állítsuk össze Se phm KAMÍLtB_ ífj UeurA Ú tiC KAPA«« mréCo^2_ HAő-Yhfr in out A LEvéÍVD((£4 A csodálkozó meglepetéstől a bosszús kifakadásig...?! Egyéni és közéleti nyelvhasz­nálatunk sajátos jelensege, hogy ma már nemcsak a bizalmas be­szédhelyzetekben jelentkeznek azok az állandó szókapcsolatok, amelyekkel bosszús kifakadása- inknak, csodálkozó meglepeté­seinknek, bosszankodó rosszal­lásainknak, haraggal telített megütközéseinknek, gyámko­dásainknak adunk hangot felki­áltásszerű, indulatos kiejtéssel, fenyegető hangsúllyal alátá­masztva. Jegyzetfüzetembe ezek a nyelvi formák kerültek bele fel­tűnő gyakorisággal: Ejha, hűha, tyűha; no, de ilyet!, mi a szösz?, mi a manó?; nahát; üsse kő!, üsse kavics!; bánja kánya, egye fene!, üsse patvar!; a patvarba is!, hogy a patvarba ne!, na, bumm és ak­kor mi van?, stb. Arról is szólnunk kell, hogy a gyanakodó hümmögés is elriaszt bennünket. A rádiós és televíziós „szakértői” megbeszélések üm- mögésének és hümmögésének gyakorisága a szakértői vélemé­nyek hitelességét is megkérdője­lezi. Kétkedéseink, töprengése­ink, bizonytalanságaink kifeje­zésére használt félmondataink a porhintés tipikus nyelvhasználati jelenségének és gyakorlatának példatárát szaporítják. A felkiál­tásszerű, elkeseredett közbeve­tések a mondanivaló egyértelmű megfogalmazásának akadályo­zói. Sajnos, az egyre szaporodó tévés kerekasztalszerű vitaalkal­mak és a parlamenti közvetíté­sek révén hallható honatyai fel­szólalások kapcsán és okán bosz- szúsan kerül ajkunkra ez a szó­kapcsolat: no, de ilyet még nagyapám sem hallott! A bizalmas beszédben szere­pet vállaló állandó szókapcsola­tok már jelentkeznek a sajtó nyelvhasználatában, a sport­nyelvben, s hogy milyen közlés­helyzetekben és szövegösszefüg­gésekben, arról ezek a példák bi­zonykodnak: „Üsse kő!. Jobb későn, mint soha, inkább meg­késve végezzük el, mint elmulasz- szuk” (Elet és Irodalom, 1988. dec. 23.). „Hát üsse kő!, legyen jegyző” (Magyar Hírlap, 1989. jan. 27.). „Az, hogy van saját re­pülője? Na, bumm” Legalább ezer embert tudok mondani, aki tudna venni egy saját repülőt” ^Magyar Nemzet, 1991. máj. A na, bumm! szókapcsolat a pesti emberek nyelvhasználatá­ban szállóigeként teljesebb alak- változatában jelentkezik mai nyelvhasználatunkban, ahogyan erről ez a versbeli szövegrészlet tanúskodik: „Áll az öreg úr a Szent István körúti posta előtt: (és egy öreg hölgy... (Nézem okét, na, bumm) megöregszel te is, s akkor (mi van?)”(Labancz Gyula: Posta a Szent István kör­úton). E szólásszerű nyelvi for­ma mai fogalmi és használati ér­tékének érzékeléséhez is hasznos adatokat kapunk, ha keletkezé­sének és életútjának a hátterét is bemutatjuk. Békeffi István Sze­rencsés rlótás című játékában az unott bámő szájába adta a darab nagy bemondását, s ez a szólás­szerű nyelvi forma a darab min­den kritikus fordulatánál elhang­zott poénként. A pesti emberek nyelvhasználatában megfelelő legyintés kíséretével ma is gyak­ran elhangzik a sikertelenseg, a kellemetlenség és a nem kívánt események utáni ironikus meg­nyilatkozásként. Az üsse kőállandó szókapcso­lat ebbe a rokon értelmű kifeje­zéssorba illeszthető bele: annyi baj legyen, mit bánom én; hát jó, egye fene, felőlem, beleegye­zem; áldásom rá, stb. Az üsse kő felkiáltásszerű közbevetésnek életútja is hasz­nos ismereteket nyújt ahhoz, hogy fogalmi tartalmának és használati értékének jobb meg­értéséhez utat találhassunk. Kezdjük azzal, hogy az üsse kő kifejezésben a kulcsszói szerepet vállaló kő valójában nem egy kő­darabra vonatkozik, hanem a mennykőre, a villámra, a mén­kűre, a mennydörgős ménkűre. A bizalmas beszédnelyzetekben szitkozódásként, szörnyülkö­désként ezek a változatok vállal­nak szerepet: Csapion bele a mennykő, üssön bele a menny­dörgős ménkű. Tréfás, humoros beszédben, pestiesen szólva, így formálódik a szókapcsolat: Üsse kavics/ üsse kánya!, a ménkűbe is! A televíziós sportközvetítés­ben a riporter nem véletlenül kapcsolta össze ezt a két változa­tot: Üsse kavics! Bánja kánya! (Televízió, 1991. jan. 13.). A bosszús kifakadás es a belenyug- vó megnyilatkozás egymást ki­egészítő szerepvállalása a beszé­lő egyéniségben végbemenő ér­zelmi mozzanatok változásáról is árulkodik. Dr. Bakos József Mit mondott Montesquieu? A rejtvényábra fő sorai Char­les Montesquieu mondását tar­talmazzák. Megfejtendők a vízsz. 1. és függ. 16. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet el­ső része (zárt betűk: L, Z, R, Ö) 14. Időmérő szerkezetet javító kisiparosok 15. A gödörbe poty- tyanna 16. Én, egyedül 18. Ütán- járással felhajt valamit 19. Inni ad 20. Elektromossságot jól ve­zető anyag 22. Vaspálya 23. Tes- sedik Sámuel 24. Kérdőszó 25. Műanyagféleség 27. Tekint 28. Tanárképző, röv. 29. Táppénzen vannak 30. Színültig 31. Muszáj megtennie 32. Lázadást elfojt 33. Amely időpontban 35. A földszintre távozott 36. Francia színész volt (Jean) 37. Lombbal borított 39. Amely személyek 40. Akkumulátoros 41. Röv. mennyiségi egység 42. Ábrázat 43. A mélybe szállíthat 44. Bu­borékos képződmény 45. Kiváló 46. A megteendő útszakasz 47. Ébred 48. Dologtalan méh 49. Akadozva, zavartan beszél 51. Szájat nagyra nyit 52. Tekereg 55. Mars a szabadba! 56. Mente díszítőeleme FÜGGŐLEGES: 1. Megfe­lelő 2. Időmérő szerkezet része 3. Nagy kiterjedésű 4. Öv része 5. Fanyar erdei gyümölcs 6. Eu­rópa-kupa 7. Kutya 8. Labdarú­gó-trófea 9. A földre huppan 10. Folyadékot vegyi úton tisztít 11. Német tagadószó 11. Van — né­metül 13. Az idézet folytatása (zárt betűk: M, Ó,S,T) 17. Diny- nyét felvág 20. Apa — közismert argóval 21. Kissé magasabbra tartják 23. A leghidegebb év­szakban 25. Építőanyag 26. Ti­tokban figyel 27. Jó hírű, ismert 29. Hegyes tárggyal megszólják 30. A Duna mellékfolyója délen 31. Kívülállóként valamibe bele­szóló 32. Régészeti tárgy 34. Szóösszetételekben jelentése: nagy méretű 35. Halotti szemfe­dél 37. Tolsztoj személyneve 38. Vásárolhat 40. Róma folyója 4L Őrlő 43. Alsó végtagok 44. Any- nyian, mint a gonoszok 46. A si­vatag hajója 48. ...torony (elekt­rotechnikai termék) 49. Víziállat 50. Isten — angolul 51. Gyakori csaldnév 53. Szintén ne 54. A germánium vegyjele 55. Némán okoz! A megfejtéseket augusztus 22-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lap­számunkban közöljük. A borí­tékra írják rá: „Keresztrejtvény”. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents